Az angoltanulás egyik mumusa: a rendhagyó igék! Nagyon sok nyelvtanuló irtózik az angol rendhagyó igék megtanulásától. De annyira nem is nehéz őket megtanulni, mint gondolnánk. Az angolban az igéknek három alakja van: ragozatlan alak (infinitive), második vagy múlt idő alak (past simple), és harmadik vagy befejezett alak (past participle). A rendhagyó igék második és harmadik alakja különböző lehet. Szeretnél elkezdeni angolul tanulni, de nem tudod, hogyan vágj bele?
Az alábbiakban széles körű áttekintés következik az igei kategóriákról, a nyelvtani szerepekről és a gyakorlati megfontolásokról, amelyeket a kezdőktől a haladókig mindenképp érdemes szem előtt tartani. A nem rendhagyó, -ed-re végződő igéknek csak egy alakja van a múltban, nem pedig kettő. Jó tanulást és sok sikert!
Általános igei felosztás és alapfogalmak
Az igék cselekvést, történést vagy állapotot kifejező szavak.
6. Az igék cselekvést, történést vagy állapotot kifejező szavak.
6.0.1. A teljes értékű igéknek teljes, egyértelmű jelentésük van. Cselekvést, történést vagy állapotváltozást fejeznek ki. 6.0.2. A segéd- és/vagy modális igék önmagukban nem fejeznek ki cselekvést vagy állapotot. A segédigék nyelvtani eszközként szolgálnak például kérdés vagy tagadás megfogalmazásához. A segédigék a következők: to be (folyamatos igeidőknél használatos), to have (befejezett jelen időnél használatos), to do (egyszerű igeidőknél használjuk). Emellett a sajátos nyelvtani szerepük mellett a segédigéknek saját jelentésük is van. A modális igék a cselekvés körülményeinek pontosítására szolgál.
Segédigék és módbeli igék
6.1. 6.1.1. Általában kijelentő mondat "be" segédigével való képzésekor az alany az első, amit a "be" segédige követ. Kérdések képzésekor a sorrend megváltozik, az alanyt megelőzi a segédige. 6.1.2. He is not a teacher. He isn't a teacher.
6.2. A "have" ige jelentése birtokolni valamit. Elsődleges jelentésében a "have" igének a tradicionális angol nyelvben két formája van. Vagy a "have got" kifejezést használjuk, vagy a egyszerű "have" formát. 6.2.1. 6.2.1.1. 6.2.1.2. A "have got" kifejezést tartalmazó kijelentő mondatokban az alany megelőzi a "have got" igés kifejezést. 6.2.2. 6.2.3. A "have something done" kifejezés azt hangsúlyozza ki, hogy nem az alany az, aki a cselekvést végzi. A kifejezés először a "have" igét tartalmazza, majd a cselekvés tárgyát, végül magát a cselekvést az ige harmadik alakjával kifejezve. "We will have the room redecorated".
“can” módbeli segédigének két jelentése van. Vagy azt fejezi ki hogy az alany képes végrehajtani a cselekvést, vagy azt, hogy az alanynak megengedett a cselekvés. A "can" igének nem változik az alakja, ahogy a többi móbeli segédigének sem. A "will" ige módbeli segédige, eredeti jelentése a "want" (pl."the engine will not start"), de mára az esetek nagyrészében jövő időt fejez ki. A "will" igének nem változik az alakja, csakúgy mint a többi módbeli segédigének sem. A would a a "will" ige feltételes és múlt idejű alakja. Az "I would like" kifejezés az "I want" kifejezés formális, illedelmes formája.
A must módbeli segédige, ami kötelezettséget fejez ki. A tagadás kissé megtévesztő lehet. Nyelvtanilag a must tagadása a "mustn't" (szétírva "must not"), de jelentésbeli tagadása a must igének a "needn't" ("need not"). "Must not" a tiltó tagadás. "Need not" a gyenge, engedékeny tagadás. A must igének nincs saját múlt vagy jövő idős alakja. Must mellé kell kapcsolnunk a "have to" kifejezést a különböző mondatszerkesztéshez. He will have to go out. He had to go out. He has had to go out. Jelen időben a "have to" igének különböző a jelentése, mint a "must" igének. I must stop smoking. I have to stop smoking.
6.3.4. "May" lehetőséget ill. engedélyt fejez ki. A may ige eredeti múlt idős és feltételes formája a might, amely mára szinte a may szinonimájává vált, kisebb valószínűséget kifejezve, mint a may. 6.3.5. A módbeli segédigék érdekes fejlődésen mentek át az angol nyelvben, néhány már átalakult múltbeli alakúvá jelent fejezve ki, mint a must vagy a should.
A do segédige fontos szerepe: 6.4. A "do" segédige jelentése megegyezik a "make or carry out"-tal. A legtöbb teljes értékű angol igénél kérdést a do ige segítségével képezhetünk. Ennek a legfontosabb hozadéka, hogy a mondat szerkezete szinte változatlan marad. 6.4.2. A legtöbb teljes értékű angol ige tagadását a do ige segítségével hozzuk létre. 6.4.3. Fontos nyelvtani szerepe mellett a “do” igének fontos saját jelentése is van, méghozzá "véghezvinni", vagy "megcsinálni" (to make) valamit.
Idők, igeidők és az igealakok
6.7. Az angol nyelvben sok igeidőt ismerünk, különböző nyelvészek, különbözően tagolják őket, számuk is ezáltal különbözhet, de elmondhatjuk, hogy az angol nyelvben morfológiailag jelen és múlt idő létezik, mindkettőben egyszerű, befejezett, folyamatos és folyamatosan befejezett formában. 6.7.1. * általános igazságot szeretnénk kifejezni: Sun rises in the East. Az egyszerű jelen időnek csak egyes szám harmadik személyben (he, she, it) változik meg a végződése egy -s hozzáadásával. 6.7.2. A szerkezet a be segédige megfelelő alakjából és az ige -ing képzős formájából áll. 6.7.4. de az egyszerű befejezett jelen idővel ellentétben a folyamat (hosszán) van a hangsúly, amit a cselekvés igénybe vett, és a cselekvés intenzitásán vagy személyes érzelmi érintettségén. 6.7.5. Az egyszerű múlt idő a múlt eseményeit mondja el, általában történet mesélésénél, vagy történések időrendi elmondásánál használjuk. 6.7.6. A folyamatos múlt időt a múltban történő huzamosabb ideig tartó cselekvések kifejezésére használjuk. 6.7.7. A befejezett múlt időt olyan múltbeli cselekvésnél használjuk, amely megelőzött egy másik szintén múltbeli cselekvést.
6.7.9. hirtelen (ad-hoc) reakcióként reagálunk (When? On Friday?)
6.7.10. nagyon valószínű jövőbeli eseményről van szó (He is riding 50m ahead of the peloton.)
6.8. Az angol nyelvben ritka, hogy egy kérdésre rövid Yes vagy No választ adunk. Gyakran tesszük hozzá a kérdésben használt igét és az alanyt. Nem csak a "DO" igét használjuk ilyenkor.
6.9. Az angol nyelvben ismerünk bizonyos szerkezetű mondatokat, amelyek az IF szó használatát különböző körülményekhez kötik. Biztos jövőbeli esemény. Akkor használjuk, ha a jövőről töprengünk. Az ige az IF után jelen időben van, de jövőre utal. If I study at Oxford, I will have a great chance to find a job. If it rains, the track will be wet. Bizonytalan/irreális jövőbeli esemény. Akkor használjuk ezt a szerkezetet, ha olyan dologról akarunk beszélni, hogy mi történne a jövőben, ha a jelen körülmények különbözőek lennének. Az ige az IF után múlt időben van, de a jelenre utal. If I were you, I would start exercising now. If they gave me the chance, I could show them. Irreális múltbeli esemény. Lehet így fogalmazni, ha arról elmélkedünk, hogy a már megtörtént esemény hogyan történhetett volna másképp, ha más előzmények lennének.
6.10. A függő beszédet mások szó szerinti idézésekor használjuk. Ebben az esetben nem szükséges az idézőjelek használata. Mindig használható a THAT kötőszó a "say", "tell", stb. Megjegyzés: A "tell" ige után indirekt tárgyat kell használnunk. Ha a függő beszédben kérdést szeretnénk idézni az eredmény egy állítás, nem kérdés, ezért a kérdő szórend és a DO, DOES, DID segédigék nem használatosak.
6.11. Smoking will be prohibited at the bus stops.
6.12. 6.13. I like driving fast.
6.14. Az angol ige egy meglehetősen bonyolult és hosszú téma. A különböző nyelvtankönyvek ráadásul sokszor tovább bonyolítják a dolgot, mivel más és más megnevezéseket használnak ugyanarra a jelenségre. Mi két nagy csoportra osztottuk az angol igéket: segédigék (auxiliary verbs) és általános igék (ordinary verbs). A segédigéket elsődleges segédigékre (primary auxiliaries) és módbeli segédigékre (modal auxiliaries), az általános igéket pedig szabályos igékre (regular verbs) és rendhagyó igékre (irregular verbs) bontottuk. Ebben az áttekintőben csak az általános igékkel foglalkozunk bővebben, a segédigéket külön bejegyzések fejtik ki. Nos, mitől szabályosak a szabályos igék? A szabályos igék a múltbeli alakjukat (past tense) és befejezett melléknévi igenévi alakjukat (past participle) szabályosan képzik („ed” vagy „d” kapcsolásával), míg a rendhagyó igéknél más szóalakokat használunk ezekben az esetekben. Ezt mindjárt bővebben is kifejtjük. Az „infinitive”-t nem nehéz magyar fejjel megérteni, ugyanis ez az alak a magyarban is létezik. Rendkívül fontos azonban megjegyezni, hogy csak azért vonunk párhuzamot a magyar és az angol nyelvtan között, hogy megkönnyítsük az anyag megértését.
Hiába van sok angol ige alakjának magyar megfelelője, nem ugyanúgy használjuk őket angolban és magyarban. Úgy gondoljuk, hogy az angol nyelvtan megértésben sokat segít, ha látunk magyar példát, de ezek a példák csupán mankók, amikre a kezdetekben támaszkodhatunk és nem „alapigazságok”, amikhez a nyelvtanulást igazíthatjuk. De van ám „to” nélküli „infinitive” is, ezt mi csupasz infinitívnek (bare infinitive) nevezzük. Ezt sokszor „base form”-nak is nevezik. Ez magyarban nagyjából az igetőnek felel meg (az ige E/3 [egyes szám harmadik személyű], ragozatlan alakja. Az igének ezt a formáját használjuk az egyszerű múlt képzéséhez.
- Az „infinitive”-es párhuzam mentén ezt az alakot gyakran az ige „második alakjának” nevezik. Itt már láthatod, hogy különbség van a szabályos és a rendhagyó igék között. A szabályos igék múlt idejű alakjukat minden esetben „ed” kapcsolásával képzik (kivéve, ha „e”-re végződik az ige, akkor csupán a „d”-t kapcsoljuk hozzá) pl. jump/jumped. A rendhagyó igék ezzel szemben teljesen más alakot használnak pl. eat/ate és sing/sang.
- A „past participle”-t használjuk pl. a befejezett jelen képzéséhez. Ezt az alakot sokan az ige „harmadik alakjának” is nevezik, képzése szabályos igéneknél szintén „ed” vagy „d”, rendhagyó igéknél pedig önálló alak, amely nem ugyanaz, mint a „második alak”.
- Az „y”-al végződő igék egy kicsit bonyolítják a dolgot. Bizonyos esetekben az „ed” kapcsolása után az ige utolsó mássalhangzója megkettőződik. Most pedig a legnehezebb rész jön a kettőzéssel kapcsolatban.
- Vannak olyan több szótagú igék, amelyeknél az „ed” szintén megköveteli a szóvégi mássalhangzó megkettőzését. Viszont több feltételnek is meg kell ehhez felelniük. Az utolsó szótag csak egy magánhangzót tartalmazhat, amely után szintén csak egy mássalhangzó állhat a szó végén. További feltétel, hogy a hangsúlynak az utolsó szótagra kell esnie.
- Az utolsó bekezdés szerint a hangulás és a gyakorlás a kulcs a helyesírás elsajátításához, és a gyorsan, de pontosan történő tanulás is a gyakorlás függvénye.
Az angol ige ezen alakját „ing” kapcsolásával hozzuk létre és pl. a folyamatos jelent képezzük vele. Mivel gyakorlatilag a csupasz „infinitive“-hez kapcsoljuk az „ing“-et, ezért itt nincs különbség szabályos és rendhagyó igék között. Folyamatos melléknévi igenév van a magyarban, „gerund“ (gerundium) azonban nincs, de angolban a két alak megegyezik. Azonban a dolog nem ilyen egyszerű, ha folyamatos igeidőt képzünk, ott a fordítás teljesen más. Fontos, hogy a párhuzam itt nem működik, ezt nem hívják az ige „negyedik alakjának”.
Az angol ige különbözőalakjainak tanulását csak apróbb fejezetekben rögzítetták, és a segédigéket külön bejegyzések fejtik ki. Ez csak afféle bevezető rész az igékhez.
Rendhagyó igék csoportosítása
A rossz hír az, hogy az angolban nagyjából 200 rendhagyó ige van, és ezek épp a leggyakrabban használt igék. A jó hír pedig az, hogy ezek a „különcök” öt csoportba oszthatók, így némi kapaszkodó akad a megtanulásukhoz. Az első csoportba azok az igék tartoznak, amelyeknek mindhárom alakja ugyanaz. Könnyű tehát megjegyezni őket, hiszen csak egy szót kell fejben tartanod. I always bet on my favourite team. I bet on my favourite team yesterday. I have bet on my favourite team. Ebbe a csoportba tartozik még egyebek mellett a cut, a hit, a let vagy éppen a read ige is. Ezeknél az igéknél az egyszerű múlt és a past participle alak ugyanaz, a szótári alapalak azonban eltér.
Itt található még az a csoport, ahol a szótári alapalak és a past participle alak megegyezik, az egyszerű múltnál azonban módosul az ige. I love to run. I ran home. I have run 5 kilometers. These teams always beat us. We beat the home team last year. I have beaten this record.
A harmadik csoport a mindhárom alakban teljesen különböző igék. It must be love. I was in love. You were in love. It must have been love. Ezeknél a három alak teljesen eltérő lehet; előfordulhat, hogy logikát mutat, de sokszor nincs rá könnyű magyarázat.
Az összegző megállapítás szerint a rendhagyó igék száma relatív magas, és a leggyakoribb igék közé tartoznak. A tanulásukhoz praktikus kapaszkodó az, hogy öt fő csoportba soroljuk az ilyen igéket, és ezáltal könnyebb a megjegyzés.
Vizuális és példaszerű megjegyzések
A példákat és a mondatokat a fejezetekben és példákban található meg, amelyek segítik a megértést. A példák során figyelembe vették a különböző igeidőket és a modern nyelvhasználatot is. A rendhagyó igéket érintő minták és a rendszeres igeidők közti különbségek megértése lényege a nyelvtan tanulásának.
Az igei alakokról szóló összefoglalóban kiemelt szerepet kap a gyakorlás fontossága, hiszen az idegen nyelvi képességek fejlesztéséhez nem elég csak elméletben megérteni a különbségeket, hanem aktivizálni is kell az ismereteket a mindennapi használatban.