Munkavállalás és karrier szempontjából kiemelt fontos az angol nyelvtudás. Egyes hivatásokhoz azonban nem elég az alapvető szókincs és nyelvtan ismerete: esetenként szaknyelv is szükséges. Ha nem is minden munkahelyen elvárás a szaknyelvi angol, növeli a karrierlehetőségeket és a juttatásokat is. Az alábbiakban megtudhatod, milyen szakmákhoz kapcsolódhat szakmai angol, s hogyan fejlődhetsz e téren.
Számos olyan foglalkozást említhetünk, melyhez elengedhetetlen vagy kiemelten hasznos a szakmai angol ismerete. Ez azt jelenti, hogy rengeteg olyan kifejezés és szófordulat kapcsolódik az adott szakmához, melyet a hétköznapi életben nem használunk. Sokan megijednek a „szakmai angol” kifejezés hallatán. Munkáltatód elvárja a bizonyítványt, vagy Te tartod szükségesnek a szaknyelvi tudást? Akárhogy is, megfelelő általános angol nyelvi alaptudás megszerzése legyen az első lépés! Ha kezdő vagy, keress egy nagyszerű nyelviskolát, és juss el legalább B2 szintre! Amennyiben korábban már tanultál angolul, ismétlés akkor is szükséges. Ha rendelkezel stabil középfokú nyelvtudással, már nem nehéz ráépíteni a szakmai kifejezéseket. A gyakorlatban ez szókincsbővítést jelent. A leglényegesebb a releváns és naprakész szakmai nyelvtudás, ezért lehetőleg friss (maximum pár éves) anyagokból tanulj!
Néhány munkakehelyen előnyt jelent, ha papírral is rendelkezünk tudásunkról. Sok különféle nyelvvizsgaközpont szervez ilyen vizsgákat. Utána kell nézni, hogy a mi szakmánkhoz kapcsolódó angol vizsgát hol tudunk tenni. Összegzés: Gyorsabban építhetünk karriert, ha szaknyelvi angol tudással rendelkezünk. Szaknyelvi tudásunk fejlesztéséhez erős és magabiztos általános angol nyelvtani alap kell.
1. Szaknyelvi angol követelmények az egyetemi környezetben
1. Bár a magyar felsőoktatásban tanuló összes hallgatónak csupán ötöde vett részt az egyetemük keretein belül nyelvoktatásban a 2016/2017-es tanévben (Hutter, 2017. augusztus 1.), diplomájuk értékét mégis nagyrészt a nyelvtudásuk adja. Különösen igaz ez a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán (KVIK) alapképzésben tanuló hallgatókra, akiknek az idegennyelv-tanulás a képzési követelményeik közé tartozik. A turizmus-vendéglátás (TV) szakos hallgatók kimeneti követelményei két B2 szintű, államilag akkreditált szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga, melyek közül egy helyettesíthető egy általános C1 szintű (felsőfokú) nyelvvizsgával; a kereskedelem-marketing (KM) szakos hallgatóké pedig egy B2 szintű államilag akkreditált szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga, mely szintén helyettesíthető egy általános C1 szintű nyelvvizsgával. A kimeneti követelmények teljesítése érdekében a hallgatók tanulmányi követelményei közé tartozik a TV szakos hallgatóknak 3+3, illetve a KM szakosoknak 3 félév szaknyelvi gyakorlati kurzus. A TV és KM szakos angolt tanuló hallgatók körében 2013 ősze óta végeztünk hosszmetszeti nyelvi és motivációs mérést. A bemeneti és kimeneti mérésnek két alapvető célja volt. Egyrészt praktikus célokat szolgáltak, hiszen eredményük volt a hallgatók csoportokba sorolásának alapja, másrészt pedig hosszmetszeti méréssekként képet adtak a hallgatók szaknyelvi fejlődéséről, az idegen nyelvi képzés hozzáadott értékéről. 2017 májusában a BGE szenátusa az idegen nyelv oktatására szakosodott tanszék vezetésének kérésére elrendelte egy helyi nyelvi vizsga bevezetését. A vizsga célja egyrészt, hogy a hallgatókat motiválja arra, hogy államilag akkreditált nyelvvizsgát tegyenek, másrészt pedig, hogy a tanszék bemutassa magas színvonalú vizsgáztatói tevékenységét.
2. A belső vizsgáztatási keretrendszer fejlesztése
A kutatásunk célja elsődlegesen az volt, hogy feltárjuk, a fent vázolt intézményi keretek között hogyan tudunk egy olyan belső vizsgát fejleszteni, amely figyelembe veszi az oktatók szakmai erőforrásait, az oktatói, kutatói és vizsgáztatói munka tekintetében figyel az időbeli leterhelhetőségre, valamint nem utolsó sorban külön anyagi erőforrás nélkül kivitelezhető. Mindezek mellett pedig természetesen figyelembe veszi a hallgatók nyelvtanulási igényeit, preferenciáit és változatos nyelvi szintjüket is. Másodlagos célként azt tűztük ki, hogy a jelen kutatás olyan több pilléren álló keretet biztosítson a tervezéshez, amelyet más felsőoktatási intézmények is fel tudnak használni belső vizsgafejlesztési projektekhez; vagy akár a tanulmány keretében bemutatott - és egy szemeszteren keresztül kipróbált - javasolt mérési formákat további próbának vessék alá.
Kevert módszerű pedagógiai kutatásunk három adatforrásra támaszkodott. Először az intézményi kereteket részletes dokumentumvizsgálattal tártuk fel. Kutatásunk feltáró jellegéből adódóan hipotéziseket nem fogalmaztunk meg. Az adatfelvételi tervünk ciklikus volt, melyben az egyes felszínre hozott és láthatóvá váló mintázatok, markáns tulajdonságok tovább alakították, formázták a következő mintavételt.
3.1. Dokumentumvizsgálat során feltártuk a szaknyelvoktatás sajátos helyzetét: a kurzusok gyakorlati órák, melyek gyakorlati jeggyel zárulnak. A 2017-ben hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzat kimondja, hogy a különböző tantárgyak számonkérésének módját a mintatanterv határozza meg. A dőlt betűvel kiemelt rész meghatározza, hogy kollokviummal az adott tárgyhoz kapcsolódó ismereteket, azaz egy félév anyagát lehet számon kérni, a nyelvoktatás sajátosságait figyelembe vevő, azaz több féléven keresztül elsajátított készségeket mérő vizsgafajtát, úgy mint önálló vizsga, szigorlat, nyelvi alapvizsga, a vizsgaszabályzat nem ismer. A cél a szakmai alapokra támaszkodó megközelítés volt, hogy a bevezetendő új szaknyelvi mérés a lehető legjobban szolgálja a szaknyelvoktatás, az oktatók és a hallgatók érdekeit - nem pedig a keretek közé szorított félmegoldás legyen belőle. A kérdőív első része az oktatók nyelvvizsgáztatással kapcsolatos ismereteit és jártasságát volt hivatott feltárni, a második rész a bevezetendő számonkéréssel kapcsolatos oktatói véleményeket vizsgálta. A kérdőív fejlesztése és validálása a nyár folyamán, a válaszok begyűjtése 2017 szeptemberében történt. A tanszék oktatói közül 25-en töltötték ki a nyelvi vezetők által körbeküldött kérdőívet.
3.2.1. A felsőoktatási előírások és az intézményi elvárások részletes vizsgálatát követően feltártuk, mennyire jártasak a KVIK Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszéken alkalmazásban álló oktatók a nyelvtudásmérés elméletében és gyakorlatában. A kérdőív mintájára online kérdőívet fejlesztettünk. A nyelvtudásmérési műveltség két nagy területét céloztuk meg: (a) nyelvi mérés és (b) értékelés. A 13 itemből álló kérdőívet minőségi próbának vetettük alá, szükség esetén módosítottuk, majd kis mintán előteszteltük. A válaszadókat arra kértük, ötfokú skálán jelezzék, milyen mértékben értenek egyet a kérdőíven szereplő állításokkal. A válaszokat faktoranalízisnek vetettük alá, hogy igazolják-e a két komponens jelenlétét. A főtengely módszerrel végzett elemzés megerősítette a kérdőív mérési és értékelési vetületét. A válaszok alapján megállapítottuk, hogy a tanszéki oktatók helyesen használják (a) a közvetlen értékelés, (b) a szummatív értékelés, és (c) a szintező vizsgák fogalmát, ezért ezekre építhetünk a tesztfejlesztés folyamatában. A kérdőív első felének tanulsága, hogy a tanszéken alkalmazásban álló oktatókkal hatékonyan lehet dolgozni egy szummatív - tehát az idegen nyelvi képzés során elsajátított tudást összegző - szintező vizsgán, melyben a feladatok közvetlenül a mérési célra irányulnak. Emellett a produktív nyelvi tevékenységek, illetve jelentőségük felismertetése érdekében szükség van az oktatók vizsgáztatási képzésére.
3.2.2. A második rész 19 itemből állt, melyek mind nyitott kérdések voltak, hogy ne korlátozzák a szabad gondolkodást. A kitöltőktől a kérdőívhez kapcsolt bevezetőben azt kértük, hogy részletes válaszokat adjanak, és indokolják azokat. Ennek eredményeképp a 25 résztvevő nagyon jó minőségű válaszokat adott, összesen 7.371 szóban. A tematikus elemzés során 12 kategóriát azonosítottunk, melyeket két nagy csoportba sorolhatunk: (a) a számonkérés formája és (b) a számonkérés tartalma. Ezeken belül az ellentmondásokra világított rá, hogy két egymástól élesen különböző elképzelés létezik: sztenderdizált mérés vs. az egyetemi oktatás sajátosságait figyelembe vevő megközelítés.
3.2.3. Egy többletfeladat bevezetése további munkavégzést igényel. A tanári kapacitások feltárása érdekében a kérdőív harmadik részében arról kérdeztük a válaszadókat, milyen szerepet tudnak és akarnak vállalni az új idegen nyelvi felmérésben. A válaszok alapján az oktatók leginkább a teremfelügyeletre, majd feladatírásra és -fejlesztésre, ezután az ellenőrzésre és adatrögzítésre vállalkoztak. Esetenként a válaszadók olyan feladatokat is szívesen végeznének, amelyekre jelenleg nem tartják magukat alkalmasnak, például adatfeldolgozás és eredményszámítás.
3. Hallgatói vélemény és végső következtetések
3.3. A szakma elméleti keretezése és a hallgatóság véleménye mellett a kimeneti követelményekről és igényfelmérésről is folyt adatfelvétel. 2018 tavaszán két másodéves tanulócsoportban (N = 39) strukturált interjúkat végeztünk. A kimeneti követelményeknél hét hallgató rendelkezett általános felsőfokú vagy szaknyelvi középfokú nyelvvizsgával, ami már formalitást jelenthetett. A képzés jelenlegi rendszerében a szaknyelvi képzés mindhárom féléve gyakorlati jeggyel zárul. A hallgatók többsége nem támogatta az új számonkérési forma bevezetését, és inkább a gyakorlati óra legyen gyakjegyes. A legtöbben a szóbeli vizsgát találták hasznosabbnak. Összességében tehát a hallgatók nem támogatják az új nyelvi felmérés bevezetését, mert rontaná a tanulmányi rend átláthatóságát és a plusz terhelés nem eredményezne komoly előnyöket.
4. A TVSZ és képzési formák változásai
A TVSZ áttekintése alapján egy új nyelvi vizsga önálló vizsgamodulként csak a TVSZ módosításával lehetséges. Az oktatói kérdőív összefoglalója szerint a nyelvi mérés tartalma és formája rendkívül összetett és változatos elképzeléseket foglal magában. Sokan úgy látják, hogy a produktív készségek mérése időigényes lehet, de a beszédkészség mérését elengedhetetlennek tartják. A hallgatók viszont nem támogatják a helyi igényekre szabott új számonkérést, mivel az átláthatóságot rontaná és többletterhelést jelentene. Az utolsó megállapítás szerint a számonkérést a helyi igényekre kell szabni annak érdekében, hogy a képzés releváns és hatékony legyen.
5. Következő lépések és ajánlások
- Az intézményi feltételek megteremtése a TVSZ módosításával összhangban.
- A nyelvi mérés formáinak és tartalmainak közös megfontolása a tanszéki oktatók bevonásával.
- A hallgatói igények és a gyakorlati követelmények összehangolása a képzés legalacsonyabb leterhelésével és a szakmai nyelv hatékony fejlesztésével.
6. Szaknyelvi tételek tematikája és példái
A nyelvi felméréshez kapcsolódó fő témakörök és készségek köre a következő lehet: 1/ Elements of grammar, parts of speech; 6/ Milestones in British history; 7/ Milestones in American history II; 1/ Elements of grammar, parts of speech; 6/ Characteristics of the closed-class items; 8/ Sentence types and discourse functions; 10/ The production of speech sounds. English vowel and consonant phonemes. Suprasegmental phonology (stress, intonation). 11/ The definition of pragmatics. Implicature. Presupposition. Deixis. Speech act theory. 12/ The main questions of sociolinguistics. 13/ Definitions of style. The concept of register and dialect. Functional styles: the language and style of newspaper. Text types and style types: genres. 7/ Teaching speaking. Communicative activities. 10/ Teaching skills - writing. 14/ Planning - syllabi and coursebooks.
tags: #angol #szaknyelvi #szigorlat #tetelek