Angol turizmus tételek kidolgozva

Az angol turizmus tételek kidolgozva összefoglalják a turizmus történeti fejlődését, fogalmát, szükségleteit, keresletét és kínálatát, az idegenforgalmi terméket, az ár és a marketing szerepét, valamint a turizmus világgazdasági és magyarországi jelentőségét.

A turizmus önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakhelyükről máshová, nem kereső tevékenység céljából és ott pénzüket költik.

1. tétel: A turizmus történeti fejlődése, fogalma és megjelenési formái

A turizmus történeti fejlődése

A turizmus ma ismert motivációi már az ókorban is megvoltak. Az Olimpiai Játékok i. e. 776-tól kezdve aktív vagy passzív részvételre ösztönözték az embereket, ezért az eseményekhez kapcsolódó utazások a sportturizmus korai előzményeinek tekinthetők.

Rómában a nyári lakhelyváltoztatások a mai második lakások előhírnökei voltak. Rómában fontos szerepet kaptak a fürdők és a termálforrások is, amelyek a pihenési, egészségmegőrzési és társasági célú utazások korai formáit jelentették.

A középkorban tisztviselők, inasok és diákok zarándokoltak, illetve utaztak. Fontos egyházi központokká vált Róma és Jeruzsálem, amelyek a vallásturizmus és a zarándoklatok jelentős célpontjai voltak.

A felvilágosodás időszakában felébredt a természeti élmény iránti vágy, például az Alpok felfedezésének igénye. Az iparosodás idején fejlődtek a közlekedési rendszerek, nőtt a gazdasági jólét, és fellendült az idegenforgalom.

Megjelentek a szállodák. Kezdetben csak a felsőbb réteg utazott, majd a 19. század utolsó harmadában megjelent a polgári nyaralás is.

A világháborúk és a gazdasági válság hatása

Az első világháború törést jelentett az idegenforgalom számára. Az 1930-as évek gazdasági válsága újabb visszaesést okozott, bár az üdülési célú utazások elősegítése érdekében hozott intézkedések megakadályozták az idegenforgalom teljes visszaesését.

A második világháború idején Németországban, Ausztriában és Magyarországon a turizmus teljesen leállt. Európa nyugati részén a háború után felgyorsult az utazási szokásokban és az idegenforgalom lebonyolításában bekövetkező mélyreható változás.

A háború utáni időszakban megerősödött a pihenés, az élmény, a sporttevékenység és a változatosság iránti vágy. A turizmus fokozatosan szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé.

A magyar turizmus fejlődése

A hatvanas években a Szovjetunióba irányuló utaztatások politikai indíttatásúak voltak, ezért ezek nem nevezhetők teljes értékű idegenforgalomnak. A tömegturizmus állami irányítás alatt állt.

A nyolcvanas években a külföldieket beengedték Magyarországra, de a magyarok nem utazhattak ki szabadon. Az idegenforgalmi bevétel 180 millió dollár volt.

A tömegturizmus következtében romlott a környezet állapota, ezért a bevételeket fejlesztésekre költötték, és az ország az exkluzív turizmus felé mozdult el. Az irányítás centrális volt.

Osztrák hitelkonstrukció keretében Magyarországon osztrák hitelből szállodákat építettek, és Ausztriából érkeztek vendégek.

A kilencvenes években bekövetkezett a rendszerváltás. Az idegenforgalmi bevétel 824 millió dollárra emelkedett, és lehetővé vált a liberális utazási vágy kielégítése.

Megjelent a gyógyturizmus, a tranzitforgalom pedig a szocialista országok problémái miatt Magyarországra tevődött át. Magyarország Ausztriával közösen rendezte volna az Expót, de Ausztria kilépett, majd Magyarország is elbukott.

Az irányítás privatizálttá vált. 2000-2001-ben a magyar idegenforgalom stabilizálódott a tömegturizmus után, és a bevétel elérte a 3,4 milliárd dollárt.

2001-ben a World Trade Center elleni támadás után óriási politikai feszültség alakult ki. Repülőtársaságok mentek tönkre, és az emberek utazási kedve csökkent.

A Gellért Szálló „Csőtörés miatt bezár” feliratot tett közzé, miközben a valódi ok az volt, hogy nem érkeztek meg az amerikai turisták.

Magyarországon ezt követően a tanyasi és falusi turizmus felé is nyitottak. A jelenlegi programok között szerepel a konferenciaturizmus, a falusi turizmus, a gyógy-, termál- és wellnessturizmus, a kultúrturizmus, valamint a specifikus turizmus.

A turizmus fogalma és tartalmi lényege

A turizmus mindig valamilyen pszichikai vagy fizikai motiváció következtében jön létre. A turista legalább 24 órát tölt a fogadó területen.

A küldő terület pénzügyileg passzív, a fogadó terület pénzügyileg aktív. Az idegenforgalom akkor működik jól, ha a küldő és a fogadó terület cirkulációja kiegyenlített.

A turizmus békés célú tevékenység, jelentős bevételt és forgalmat jelent, valamint kulturális, politikai, gazdasági és emberi kapcsolatokat teremt.

A turizmus minden területen elősegíti a fejlődést, munkahelyteremtő, multiplikátor hatása van, és exportpótló tevékenységként is működik.

Az idegenforgalmi termék azoknak a szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket a turista utazása során igénybe vesz.

Az idegenforgalom megjelenési formái

Eredet és irányok szerint

• Nemzetközi turizmus.
• Nemzetközi aktív turizmus.
• Nemzetközi passzív turizmus.
• Belföldi turizmus.
• Belföldi aktív turizmus.
• Belföldi passzív turizmus.

Időbeli megjelenés szerint

• Folyamatos turizmus, például Budapest esetében.
• Egyévados turizmus, például tavasszal.
• Kétévados turizmus, tavasztól őszig, például a Balatonnál.
• Hétvégi turizmus, például a hétvégi házak használata.
• Kiránduló vagy átutazó turizmus, amely gyakran spontán módon jelenik meg.

A szervezés módja szerint

A kereskedelmi turizmus esetében a vendég saját maga fizet mindent. A szociálpolitikai turizmus esetében valaki támogatja az utazást, például az állam, a szakszervezet vagy valamilyen intézmény.

A szociálpolitikai turizmus egyik példája az üdülési csekk.

Az utazásra igénybe vett eszközök szerint

• Egyéni utazók.
• Csoportos utazók, általában 15-20 főtől.
• Tömeges utazók, például pápalátogatás esetén.

A szálláshely-kínálat szerint

Nagyobb kapacitás és több lehetőség esetén a vendég tovább marad a fogadó területen.

A motivációk szerint

• Vakációs és szabadidő-turizmus.
• Üdülés.
• Körutazás.
• Látogató turizmus.
• Gyógyturizmus.
• Sportturizmus.
• Kiránduló turizmus.
• Vallásturizmus.
• Hobbiturizmus.
• Specifikus turizmus.
• Hivatás-, gazdasági és business turizmus.
• Konferenciaturizmus.
• Kiállítások és vásárok.
• Tanulmányi turizmus.
• Diplomáciai utak.
• Sportolók és művészek utazásai.
• Incentive turizmus.

2. tétel: A szükséglet, az idegenforgalmi kereslet és a turizmus fajtái

A szükséglet fogalma

A szükséglet a hiány érzéséből keletkezik, és az emberben vágyat, illetve igényt ébreszt ezen érzés legyőzésére.

Létezik egy bizonyos prioritásos szükségletstruktúra, a Maslow-féle piramis, amely szerint minden ember négy fázison megy keresztül:

• alapszükségletek;
• társadalmi szükségletek;
• önalakítás;
• önmegvalósítás.

Az önmegvalósítás alapját a szabadidő, a turizmus, a kultúra és a sport képezik. A turizmusban újra meg újra a pihenési, gyógyulási és utazási szükségleteket, valamint a társasági élet iránti igényt említik.

Az idegenforgalmi kereslet

Az idegenforgalmi kereslet a potenciális turisták azon kívánsága, hogy a turizmus ideje alatt különböző szolgáltatásokat, javakat és idegenforgalmi termékeket meghatározott összegért megvásároljanak.

A primer körben az alapszükségletek kielégítése a cél. Az ebbe a körbe tartozók nem engedhetik meg maguknak az utazást és a vendégfogadást, ezért ez a kör idegenforgalmi szempontból nem alkalmas közeg.

A szekunder körben valamilyen kulturális fejlődés jön létre, és már megjelenik az idegenforgalom iránti igény.

A tercier kör a jóléti társadalmat jelenti. Ebben a körben nem probléma az utazás és a vendégfogadás, ezért kiváló idegenforgalmi küldő- és fogadóterületek alakulhatnak ki.

Az idegenforgalmi kereslet jellemzői

• Egytényezős, mert középpontjában a turista áll.
• Világpiac-orientált.
• Mobilitást igényel.
• Az elképzelések és a motivációk átalakíthatók.
• Szerkezete mindig változik, amelyhez alkalmazkodni kell.
• Magában foglalja az idegenforgalmi komplexitást.

Az idegenforgalmi komplexitás a szervezés, a szállás, a vendéglátás, a szolgáltatások, a helyi közlekedés és a szórakoztatás együttes igénybevételét jelenti.

A keresletet meghatározó és befolyásoló tényezők

Gazdasági tényezők

A gazdasági tényezők közé tartozik a jövedelem és a szabadidő alakulása. Az első világháború előtt hiányoztak a gazdasági és pénzügyi feltételek, valamint kevés volt a szabadidő, ezért az idegenforgalom főként a felsőbb rétegek számára volt elérhető.

A második világháború után javult a jólét, és a szabadságra való jogot biztosító indíttatású törvényhozás következtében az idegenforgalom minden osztály számára elérhetővé vált.

Ma az ipari és szolgáltatói társadalomra a növekvő egyhangúság és a munka tömegjellegűvé válása jellemző, ezért erősödnek a társadalmi indíttatású utazási motivációk.

Társadalmi tényezők

A társadalmi tényezők közé tartoznak a munkaviszonyok, a társadalmi rétegződés, az életmód, a szabadidő mennyisége és a kulturális igények.

Kínálati tényezők

A kínálatot befolyásolják a földrajzi és éghajlati viszonyok, az infrastruktúra, a technikai viszonyok, az ár és a szakértelem.

Politikai környezet

Az idegenforgalmi kereslet alakulására hatással van a politikai környezet, a biztonság, a nemzetközi kapcsolatok és az utazás szabadsága.

A turizmus fajtái irányultságuk szerint

1. Vakációs, szabadidő-turizmus

A vakációs és szabadidő-turizmus endogén, vagyis egyénen belüli indítékok alapján jön létre. Többnyire magánszemélyek veszik igénybe.

Motivációi lehetnek fizikai, pszichikai, emberi kapcsolatokból eredő és kulturális motivációk. A motívumok természetesen vegyesek is lehetnek, de a vezérmotívum felismerhető és mindig meghatározó.

A vakációs és szabadidő-turizmus saját vásárlóerőből, saját szabadidő terhére, saját elhatározásból és saját eszközkiválasztással jön létre.

Üdülés

Az üdülés teljes komplexitással bír. Indítéka a rekreáció, költésszintje általános, és nem jól kiszámítható.

A kiszámíthatóság jó szervezéssel javítható, például fix programokkal. A passzív üdülés jellegzetes formája a „sea, sun, sand”, vagyis a tenger, a nap és a homok élményére épülő pihenés.

Az aktív üdültetés során a turista tevékenyen vesz részt a programokban, sportol, kirándul, illetve különböző szabadidős tevékenységeket végez.

Körutazás

A körutazás több hely összekötését jelenti, ezért idegenforgalmi komplexitása magas. Nagyobb exkluzivitás jellemzi, mert a résztvevők gyakran kuriózumokat keresnek fel.

A körutazás része lehet városnézés, különleges területek, múzeumok, kulturális események, folklór és speciális területek felkeresése. Kombinálható az üdülőturizmussal.

Látogató turizmus

A látogató turizmus során a turista családját, rokonait vagy ismerőseit látogatja meg.

Költésszintje alacsony, idegenforgalmi komplexitása pedig alacsony, mert a szállást és az étkezést a rokon vagy az ismerős biztosítja. A package egyes részeit, például a buszjegyet, a turista maga is intézheti.

Gyógyturizmus

Egy-egy gyógykúra 21 napos, miközben a magyar átlagos tartózkodás 5 nap. A gyógyturizmus nagy bevételt eredményez, de speciális feltételeket kell biztosítani hozzá.

Fontos a megfelelő szakértelem, a speciális eszközrendszer és a környezet kiválasztása. A gyógyturizmust magas költésszint, jó szervezhetőség és kiszámíthatóság jellemzi.

• Gyógyvizekre épülő turizmus: fürdés vagy gyógyvízfogyasztás.
• Klimatikus turizmus: a levegőhöz kapcsolódó gyógyhatások, például hegyvidékek és barlangok.
• Izolált turizmus: például AIDS-es csoportok utaztatása.

Sportturizmus

Az aktív sportturizmus jól kiszámítható, magas költésszintű és komplex. A passzív sportturizmus nem jól kiszámítható, és nagy szervezést igényel.

Kiránduló turizmus

A kiránduló turizmus nem jól kiszámítható. Befolyásolhatja a hangulat, az időjárás és az infrastruktúra.

Ezek hiányát valamilyen motivációval ki lehet váltani, például a bajai halászléfőző versennyel. A kiránduló turizmus nem komplex.

Vallásturizmus

A vallásturizmus fontos formái a kegyhelylátogatások, például a Mária-kultuszhoz kapcsolódó utazások, valamint a zarándoklatok, például Rómába vagy Mekkába.

A vallásturizmus jól szervezhető. Komplexitása nem a legmagasabb fokú, mert a csoportok összetartanak, és biztosítják egymásnak a szállást és az étkezést.

A vallási utazás lelki indíttatású, ezért nincs feltétlenül igény magas szintű szolgáltatásra.

Hobbiturizmus

A hobbiturizmus nem hivatásszerűen űzött kreatív tevékenység, amely a kikapcsolódáshoz kapcsolódik.

Például a régészet, a kézművesség és a fotózás tartozhat ide.

Specifikus turizmus

A specifikus turizmus az adott terület specialitásához kapcsolódik. Magyarországon ilyen lehet a Hortobágy, a termálfürdők, a borvidékek, a világörökségi helyszínek és a gasztronómia.

2. Hivatás-, gazdasági és business turizmus

A hivatás- és business turizmus exogén, vagyis egyénen kívüli indítékok alapján jön létre. Többnyire üzletemberek és diplomaták veszik igénybe.

Motivációja a munkavégzés. Nem saját vásárlóerőből, nem saját szabadidő terhére, nem saját elhatározásból és nem saját eszköz kiválasztásával jön létre.

A motivációk általában nem egycélúak, de kiegészíthetők egyéb specifikus motivációkkal. A business turizmust speciális követelmények és speciális szolgáltatások jellemzik.

Kedvező gazdasági, politikai és társadalmi hatással bír, magas színvonalat és magas költésszintet igényel, nem szezonális, tömeges, jól szervezhető, és a reklám, valamint a propaganda szerepe nagy.

A business turizmus magas szintű komplexitással rendelkezik. A cégek a dolgozók ösztönzésére is alkalmazzák: pénzjutalom helyett szolgáltatást vagy utazást adnak.

3. tétel: Az idegenforgalmi termék és a kínálat feltételei

Az idegenforgalmi termék fogalma

Az idegenforgalmi termék a szolgáltatások összessége, amelyet a turisták utazásaik során igénybe vesznek.

Az idegenforgalmi termék nem egyetlen szolgáltatásból áll, hanem a közlekedés, a szállás, a vendéglátás, a programok, a helyi közlekedés, a szórakoztatás és más kapcsolódó szolgáltatások együtteséből.

Az idegenforgalmi kínálat jellemzői

Az idegenforgalmi kínálat a kereslet kielégítése céljából létrejött szolgáltatásokból áll. Világpiac-orientált, mobilitást igényel és több tényezőből épül fel.

Létrehozása esetenként kockázatos vállalkozás, és mindig újítást, valamint fejlesztést igényel. Fontos a motiváció, továbbá a primer, szekunder és tercier kör megcélzása.

A kínálatnak meg kell felelnie az idegenforgalmi komplexitásnak. Meg kell vizsgálni az igényeket, azt, hogy mire van szükség, és hogy mivel lehet megfogni az alanyt.

A kínálat kialakítása őszinteséget igényel, és figyelembe kell venni az árakat, valamint a közönséget.

A kínálatot befolyásoló tényezők

• kereslet;
• ár;
• földrajzi és éghajlati adottságok;
• társadalmi és politikai hangulat;
• egészségügyi helyzet;
• infrastruktúra;
• szolgáltatási rendszer minősége;
• fix és fakultatív programok aránya;
• szezonalitás.

A kínálat kialakításának feltételei

1. Személyi feltételek

A külső személyi feltételek közé tartozik a saját egyéniség és a kontaktusteremtés, amelyek az arculat kialakítását segítik.

A belső személyi feltételek közé tartozik a humanista szemlélet, az intellektualitás, az emóció, az empátia és a tolerancia, amelyekhez szakmai tudásnak kell társulnia.

2. Tárgyi feltételek

A tárgyi feltételek esetében a szándéknak, a lehetőségnek és a szükségszerűségnek szinkronban kell lennie.

A szükségszerűség a belső és a külső értékek alapján határozható meg. Figyelembe kell venni a környezeti feltételeket, vagyis a fenntartható idegenforgalmat, valamint az anyagi lehetőségeket.

Szükség van az ügyintézéshez, tervezéshez és szervezéshez szükséges eszközökre, a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre, valamint a kivitelezés megfelelő ütemére.

3. Jogi feltételek

• hatósági hozzájárulások;
• önkormányzati feltételek;
• társadalombiztosítási feltételek;
• adóhatósági feltételek;
• kamarai feltételek;
• cégbírósági bejegyzés;
• idegenforgalmi törvények, rendeletek és előírások;
• környezetvédelmi és egészségügyi feltételek.

4. tétel: Az ár, az árszínvonal, az árfolyam-szabályozás és a turisztikai marketing

Az ár szerepe az idegenforgalomban

Az idegenforgalmi kínálat a propaganda segítségével és az ár közvetítésével a piacon találkozhat a vásárlóképes kereslettel.

Itt egy harmadik alapkategória, az ár is belép, amely lényegét tekintve a kínálat fontos, a piaci mozgásokat befolyásoló eleme és tényezője.

Az idegenforgalmi ár alapvető funkciója a kereslet és a kínálat piaci egyensúlyának kialakítása és fenntartása.

Az idegenforgalmi piacon kialakult árszínvonal határozza meg az ország versenyképességét a többihez képest.

Az árakra hatnak azoknak az országoknak az árszínvonalai is, amelyek számunkra akár küldő, akár fogadó versenytársként jelentősek.

Az áraink kialakításánál figyelembe kell venni a főbb küldő országok, de a környező fogadó országok árainak alakulását is.

Az árfolyam-szabályozás hatása

Az árfolyamok alakulása befolyásolja a turisták vásárlóerejét és az utazási döntéseket. A kedvező árfolyam növelheti egy ország vonzerejét, mert ugyanazért a pénzért több szolgáltatás vehető igénybe.

A kedvezőtlen árfolyam csökkentheti a keresletet, mivel a szállás, a közlekedés, a vendéglátás és a programok a turisták számára drágábbá válhatnak.

Az idegenforgalmi marketing fogalma

A marketing fogalma a tranzakciók optimalizálása, a piac alakítása és formálása, a keresletszabályozás, a magatartásbefolyásolás, valamint a piac és a vállalat érdekeinek egyeztetése.

Az egytényezős kereslet, vagyis a turista, és a soktényezős kínálat, vagyis a turisztikai termék összekapcsolása a marketing alapvető feladata.

A turisztikai marketing sajátosságai

A turisztikai marketing sajátosságai a turizmus piacának jellegzetességeiből adódnak, amelyeket egyrészt a kereslet, másrészt a turisztikai termék, harmadrészt az elosztási-érték csatornák jellemzői határoznak meg.

A választás magas szabadságfoka

A turizmus döntően a szabadidőhöz kötődik. A marketing alapvető szerepet játszik abban, hogy a választás a lakáson kívül, helyváltoztatással járó tevékenységre essen.

Az utazási döntés kockázata

Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár: ismeretlent veszünk, ami ráadásul sokba kerül.

A marketingnek az ismeretlent láthatóvá és megfoghatóvá kell tennie.

A turista részvétele a termék előállításában

A turista is részt vesz a termék előállításában, mivel az rendszerint a fogyasztással együtt történik.

A marketingfelmérések szerepe

A turisták igényeit marketingfelmérések révén meg kell ismernünk. A kereslet szerkezetének változásaihoz a turisztikai kínálatnak folyamatosan alkalmazkodnia kell.

A szezonalitás

A turisztikai kereslet rendkívül szezonális, amin csak a marketingeszközök rugalmas és változatos felhasználásával enyhíthetünk.

A kereslet érzékenysége

A kereslet érzékeny a biztonságra, az árakra és a divatra. Egy politikai, gazdasági vagy egészségügyi változás rövid idő alatt módosíthatja az utazási döntéseket.

A szolgáltatásjelleg

A turisztikai termék döntően szolgáltatásokból áll, ezért nehezen ellenőrizhető, nem tárolható és viszonylag merev.

A szolgáltatási kínálat változtatása időt és sokszor komoly befektetést igényel.

A közvetítők szerepe

A turizmusban a közvetítők kiemelt szerepet játszanak. A fogadó és a küldő hely közötti kapcsolat megteremtése döntően rajtuk múlik.

5. tétel: A turizmus a világgazdaságban és Magyarországon

A turizmus világgazdasági jelentősége

A turizmus dinamikusan fejlődő ágazat. Multiplikátori szerepe van, és fejleszti a háttéripart.

A turizmus a világ bruttó nemzeti termékének 20 százalékát adja, és 100 millió munkahelyet biztosít.

A turizmus kulturális és emberi kapcsolatokat teremt, pénzt és hozamot termel, valamint exportpótló tevékenységet jelent.

A turizmus magyarországi jelentősége

Magyarországon a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír. A fejlesztéseket a Széchenyi-program és európai uniós támogatások is segítik.

A gazdasági vezetés feladatai között szerepel a gazdaság fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése és a kapacitás bővítése.

További feladat a falusi turizmus támogatása, az önkormányzatok érdekeltté tétele, valamint a cél- és specifikus motivációk megvalósítása.

A magyar turizmus fejlődésének főbb szakaszai

2005-ben 10 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 2004-hez képest 2 százalékos erősödést jelentett.

A magyar idegenforgalmi politika fő kérdései

A magyar idegenforgalmi politika egyik kérdése, hogy a hazai lakosság turizmusa hogyan, milyen irányban és milyen mértékben alakul.

További kérdés, hogy a külföldi turizmus hogyan változik, milyen feltételek szükségesek hozzá, és milyen fejlesztésekre van szükség.

Vizsgálni kell a fogadóbázist és a fogadókészséget, valamint a nemzetközi és hazai változásokat.

A nemzetközi és hazai változások észlelése, elemzése és értékelése után megfelelően kell reagálni.

Fontos feladat az átlagos jövedelmű turista igényeinek figyelembevétele.

Az utazás témakörének fontos angol szókincse

Utazás és közlekedés

Repülőtéri kifejezések

Szállás és ellátás

Utazásszervezés és jegyvásárlás

Az utazás minőségének leírása

tags: #angol #turizmus #tetelek #kidolgozott