Jó hallgatóság: hogyan legyünk figyelmesebb beszélgetőpartnerek?

Jó hallgatósággá válni nem pusztán azt jelenti, hogy nem vágunk a másik szavába. A jó hallgatóság nem csak azt hallja meg, amit kimondanak, hanem azt is, amit a másik fél csupán a metakommunikációjával, gesztusaival jelez. Ez magába foglalja a testbeszéd megfigyelését, a verbális és nonverbális üzeneteket és a valódi információt is.

A jó kommunikáció fele a jó odafigyelés. Amikor valaki valóban jelen van velünk, és mutatja, hogy figyel ránk, könnyebbé válik a kommunikáció, kapcsolódóbbnak és nyugodtabbnak érezhetjük magunkat, az üzenet pedig nagyobb valószínűséggel jut el világosan a célhoz.

Miért fontos jó hallgatóságnak lenni?

Legtöbben megértjük a jó kommunikációs készségek fontosságát, de túl gyakran elfelejtjük, hogy a jó kommunikáció fele a jó odafigyelés. Gondolj a munkahelyedre. Gondolj azokra az emberekre, akikkel a nap folyamán találkozol: ügyfelekre, kliensekre, főnökre, munkatársakra stb.

Valószínűleg sokféle érzésed van ezekkel az emberekkel kapcsolatban. Fogadok, hogy emlékszel azokra, akik jó hallgatóságok. Azt is fogadok, hogy tudod, mit érzel, amikor valaki valóban jelen van veled, és mutatja, hogy figyelsz rád.

Nem jó érzés tudni, hogy a hangod közönségre talált? Tekintettel ennek az érzésnek az erejére, csoda, hogy a odafigyelési készségek nem kapnak nagyobb hangsúlyt a munkahelyünkön és azon kívül is. Ezek hatékony készségek, amelyeket érdemes fejleszteni.

Manapság a gyors tempójú, nagy keresletű munkákban, amelyekkel oly sokan foglalkozunk, a jó hallgatási készség sajnos újdonságnak számít. Az időnk értékes a folyamatosan közeledő határidők, az állandó figyelemelterelések és a munkahelyet átható általános stressz miatt.

Ha elkötelezed magad amellett, hogy jobban figyelj másokra a munkahelyeden, valószínűleg azt fogod tapasztalni, hogy ezek a kihívások némelyike enyhül. A jó hallgatási készség csökkenti a félrekommunikációs problémákat.

Mit jelent a valódi odafigyelés?

Úgy érzi, hogy meghallgatnak a munkahelyén? Mit vesz észre azokban az emberekben, akik őszintén jelen vannak Önnel, amikor beszél, szemben azokkal, akik alig várják, hogy továbbléphessenek a következő feladatra, vagy egyszerűen csak arra várnak, hogy megszólalhasson?

Amikor valaki valóban jelen van Önnel, az megkönnyíti a kommunikációt. Kapcsolódóbbnak, nyugodtabbnak érezheti magát. Az üzenete is nagyobb valószínűséggel jut el világosan a célhoz.

Sokan gondolják, hogy mivel jól hallanak, már jó hallgatóságnak is számítanak. Az esetek többségében azonban jóval többről van szó, mint hogy nem vágsz a másik szavába.

A jó hallgatás azt jelenti, hogy tényleg megpróbálod megérteni az elhangzottakat, valamint meggyőződsz róla, hogy a beszélő is tud erről a törekvésedről. Az aktív hallgatás nem csak azt jelenti, hogy halljuk, amit a másik mond: a másik ember mondandójának valódi megértése a lényege.

Verbális és nonverbális üzenetek

Amikor egy barátod azt mondja neked, hogy elégedett az életével, azonban ezt összeszorított szájjal, remegő hangon közli, egyből gyanús lesz a helyzet, igaz? Itt a verbális és nonverbális üzenetek ütköznek egymással.

Néha persze nem ennyire egyértelmű a különbség, ezért, ha megismered az értő hallgatás 10 alapelvét, sokat segíthet a megértésben. A jó hallgatóság a testbeszédet, a verbális és nonverbális üzeneteket, valamint a kimondott információt együtt figyeli.

Nagyon sokat elárul a másik embernek az, milyen a testtartásunk, arcunk, szemünk. Legyünk tudatában annak is, amit nem szavakkal mondunk.

• A megfelelő testtartás, testhelyzet és testbeszéd jelentheti a biztonságos közeget a másik embernek, láthatja, érezheti, hogy figyelünk rá.
• Ne keresztezzük a karokat a mellkasunk előtt.
• Egyenesen a másik ember arcába nézzünk, amikor hozzánk beszél.
• Nyugodt és kimért kézmozdulataink legyenek, ne csapkodó és agresszív.
• Tartsuk a szemkontaktust.
• Bólintsunk, miközben a másik beszél, így tudatva, hogy hallgatjuk, amit mond.

A megfelelő testbeszéd ugyanakkor nemcsak a másik embernek küld fontos információkat arról, mi mennyire figyelünk, de nekünk is segít az információkat jobban magunkba szívni.

A jó hallgatóság legfontosabb alapelvei

1. Hagyd abba a beszédet

Mark Twain azt mondta: „Ha többet kellene beszélnünk, mint hallgatnunk, akkor két nyelvünk és egy fülünk lenne.” Ebben sok igazság van.

Fontos, hogy amikor valóban meg szeretnél hallani valakit, akkor hagyd abba a beszédet és a másik félre fókuszálj. Ne szakítsd félbe, ne fejezd be helyette a mondatot és főleg ne kezdj magadról beszélni.

2. Ne szakítsd félbe a másikat

Fel tudsz idézni olyan esetet, amikor téged szakítottak félbe? Milyen érzés volt? Nyilván eléggé frusztráló.

Senki sem szereti, ha a mondat közepén a szavába vágnak, vagy ha a folyamatos félbeszakítások miatt állandóan ismételgetnie kell önmagát. Ilyesmi katasztrófát jelenthet egy termékeny beszélgetésben.

Érthető, ha izgatottak leszünk, mert eszünkbe jut valami, vagy közbevetnénk a megjegyzésünket a témával kapcsolatban, de fontos, hogy biztosítsuk a másik embernek a teret és lehetőséget arra, hogy befejezze a gondolatmenetét.

Amikor már biztosan látszik, hogy a másik a végére ért a mondandójának, elmondta, amit akart, utána mondjuk csak el mi, amit hozzáfűznénk.

3. Fókuszálj a beszélőre

Amikor valaki mást hallgatsz, az elméd biztosan elkalandozik más irányba, azonban igyekezz tartani a fókuszt. A legnagyobb ajándék, amit másnak adhatsz, a figyelmed tisztasága.

Néha belemerülünk abba, hogy mit fogunk reagálni valamire, miközben a másik még beszél. Ha túl korán átgondoljuk, mit mondjunk ezután, az csökkenti a képességünket arra, hogy alaposan feldolgozzuk, amit valaki mond.

Ha arra figyelünk, amit valaki mond, anélkül, hogy egyidejűleg arra koncentrálnánk, hogyan reagáljunk, erősebb kommunikációt fogunk létrehozni. Maradjunk a jelen pillanatra koncentrálva, és alaposan emésszük meg, amit mond.

4. Ne csinálj mást!

A mai rohanó világban szinte napi elvárás, hogy az ember egyszerre több feladatot tudjon végezni egyszerre. Ám ez a képesség hátrány lehet, ha valaki jobb hallgatósággá akar válni.

Többek között például gátolja azt, hogy teljesen odafigyeljünk a másik mondandójára. Ez a figyelemelterelés könnyen elkerülhető, ha abbahagyjuk, amit éppen csinálunk és minden figyelmünket a másik félre fordítjuk.

Az elme szeret elkalandozni, ezért jó, ha eltávolítod a zavaró tényezőket. Tedd el a telefont, fordulj el a tévé elől, ne firkálj papírra hallgatás közben, ne rágd a körmöd.

Ezek elvonják a figyelmed és azt sugallják, hogy nem érdekel a másik fél mondandója.

5. Reagálj pozitívan

Nem mindig könnyű őszintén beszélni az érzésekről, főként, ha nehezebb témáról van szó. Hallgatóként azonban vannak olyan lépések, amelyekkel úgy bíztatod a beszélőt, hogy mégsem zavarod meg a mondandóját.

• Bólintással vagy mosolygással ösztönözheted a folytatásra.
• Tartsd a szemkontaktust.
• Tegyél fel a témához kapcsolódó kérdéseket, ami kifejezi az érdeklődésed.

Ezek a technikák az aktív hallgatás részét képezik és azt mutatják a beszélőnek, hogy figyelsz rájuk, érdekel, amit mondanak. Ez sokkal kényelmesebbé teszi a nehezebb témák megvitatását.

Az aktív hallgatás olyan egyszerű dolgokban is megnyilvánulhat, mint például a bólogatás, vagy ha néha közbeszúrsz egy-egy „igen”-t vagy „aha”-t. A cél az, hogy a beszélő tudja, hogy jelen vagy.

6. Figyelj a testbeszédre

Hogy jobb hallgató légy, fontos tudatnod a beszélővel, hogy nyitott vagy arra, amit mondani akar, éreztesd vele, hogy teljesen rá figyelsz. Hallgató félként ezt könnyen teljesítheted, ha megközelíthetőnek látszol és olyan nonverbális jeleket használsz, amik nyitottságot sugallnak.

Ilyen jel például a szemkontaktus. A megfelelő testbeszéd biztonságosabbá teheti a beszélgetést, és segíthet abban, hogy a másik fél szabadabban fejezze ki magát.

7. Légy széles látókörű!

A széles látókör a kulcs ahhoz, hogy jobb hallgatóság legyél. Könnyű elhamarkodottan ítéletet hozni más döntéseiről, ha nem te jársz az illető cipőjében.

Ez azonban nem tanácsos, ha hatásos hallgató akarsz lenni, ugyanis ítélkezéssel valószínűleg elbátortalanítod a beszélőt, és meggátolod a további kommunikációt.

Fontos, hogy a beszélő szempontjából lásd a problémákat, amihez nem árt némi együttérzés. Ennek legjobb módja, hogy elengeded az előzetes elképzeléseid.

Ha a másik fél olyat mond, amivel nem értesz egyet, akkor várj és adj időt magadnak az új perspektívákra. Az új nézőpontok egyébként neked is jól jöhetnek.

8. Kerüld a személyes előítéleteket

Igyekezz pártatlannak lenni, hiszen a személyes előítéletek arra késztetnek, hogy előre bíráld valaki mondandóját, ami megakadályozza, hogy jó hallgató legyél.

Ezzel úgymond előre eldöntöd, hogy a másik szavai értékesek-e vagy sem. Gyakori, hogy a másik fél beszéd stílusa miatt foglalunk állást, amit érdemes elkerülni.

Van, aki gyorsan, van aki lassan, van aki akcentussal vagy túl intenzíven gesztikulálva beszél. Ezerféle előadásmód van, ami előítéleteket kelthet benned, azonban próbálj ettől elvonatkoztatni.

9. Legyél együttérző

Nem könnyű megnyílni a másiknak, különösen, ha valami személyesről van szó. Ezért elengedhetetlen, hogy tartózkodjunk az ítélkezéstől, és maradjunk széles látókörűek, hogy ezzel segítsük a beszélgetés akadálytalan folyását.

Amikor ilyen emberrel beszélünk, úgy érezhetjük, hogy valóban megértenek minket és értik, mit érzünk. Ez sokkal jobban elmélyítheti a viszonyt a másik emberrel, mintha csak ülnénk, fél füllel hallgatnánk, és várnánk, hogy mi is elmondhassuk, amit akarunk.

10. Foglald össze a hallottakat

Tehát sikerült figyelmesen végighallgatni a partneredet, aki most téged akar hallani. Hogyan tovább? Nos, a legjobb reakció az, ha más szavakkal elismétled, amiről beszélgettetek.

Így te is biztosra veheted, hogy pontosan megértetted, amiről a beszélgetőpartnered beszélt, ráadásul a másik fél tudni fogja, hogy figyeltél a beszélgetés alatt.

A csend szerepe a jó hallgatásban

A beszélgetésekben az elsődleges célunk a csend kitöltése. Azt javaslom, hogy álljunk ellen ennek a késztetésnek.

Még ha van is mondanivalónk, ha várunk néhány (vagy akár több) másodperccel többet, akkor több ötletet engedünk kibontakozni mindkét oldalon. Ez nyilvánvalónak tűnhet, de amikor kérdezünk valakitől valamit, fontos, hogy adjunk neki időt a válaszadásra.

Ez azt jelenti, hogy ne ugorjunk közbe válaszolni helyette, miközben ők fogalmazzák meg a gondolataikat. Nem mindannyian dolgozzuk fel az információkat egyforma sebességgel.

A hosszan tartó szünet okozta kellemetlenség gyakran megzavarja azokat, akiknek esetleg szükségük lenne néhány plusz pillanatra a gondolataik összeszedéséhez. A jó hallgatási készség türelmet igényel, és a csendhez való hozzászokás a gyakorlat része.

Amellett, hogy nem vágunk a másik szavába, gyakorolhatjuk azt is, hogy nem azonnal kezdünk beszélni, amint a partnerünk kitette a pontot a mondandója végére.

Ne féljünk a szünetektől a mondatok végén és beszélgetés közben. Kettő-öt másodpercet érdemes hagyni, mielőtt felvesszük a beszéd fonalát, így sokkal inkább úgy érzi majd a másik ember, hogy arra figyeltünk, amit mond, nem arra vártunk csak, mikor fejezi be.

Emellett sokkal nyugodtabban, összeszedettebben és átgondoltabban folytathatjuk a diskurzust.

Hogyan tegyünk fel jobb kérdéseket?

A vezetők meglepődnek, amikor felfedezik, hogy egy egyszerű beavatkozás, például a jobb kérdések feltevése, milyen hatékony lehet az összetett problémák megoldásában.

Ha ez egy új stratégia számodra, azt tanácsolom, hogy kezdd a „mit” és „hogyan” kérdésekkel, mert a nyitott kérdések lehetővé teszik az emberek számára, hogy szabadon kifejezzék, ami a fejükben jár.

Őszinte, összetett választ igénylő kérdésekkel úgy érezheti a beszélgetőtársunk, valóban törődünk azzal, amit mond. Ha nem csak igen-nem választ várunk, az határozottan előre viheti a beszélgetést, mélyebben megérthetjük a másik mondanivalóját.

Ha kérdéseket teszünk fel a másiknak, miután végzett a mondandójával, érezheti, hogy valóban hallgattuk, amit mond, érdekel minket. Ez segíthet fenntartani a kapcsolódást is.

Mélyebbre áshatunk a történetben, ha visszakérdezünk, mi történt azután, hogyan alakultak a dolgok, és milyen érzéseket keltettek a történtek a másik emberben.

Ha nem vagyunk biztosak benne, mit akar mondani a másik, kommunikáljunk, kérdezzünk. Ez mutatja, hogy valóban akarunk erőfeszítést tenni azért, hogy legyen igazi kapcsolódás.

Az OARS-stratégia az aktív hallgatásban

A kíváncsiság ápolásának emlékezetébe vésett stratégiát a Motivációs Interjú nevű tanácsadási irányzat adja. Ezt a stratégiát OARS-nak hívják.

• Nyitott kérdések - olyan kérdések, amelyekre nem lehet pusztán igennel vagy nemmel válaszolni.
• Megerősítés - a történet egy olyan részének hiteles elismerése, amelyet megértesz, amellyel egyetértesz, amellyel együtt érzel, vagy más módon kötődsz hozzá.
• Reflexió - a tisztázás szükségességének ellenőrzése, valamint további magyarázatok ösztönzése.
• Összefoglalás - a hallottak áttekintése, nem szó szerint, hanem a főbb pontok alapvető összefoglalása.

Az olyan kérdések feltevése, amelyek mások felé is közvetítik a kíváncsiságodat, nagyszerű módja lehet a hallgatási készségeid gyakorlásának. Ha a kíváncsiság nem az alapértelmezésed, ne aggódj: a kíváncsiságot gyakorlással fejlesztheted.

Ha gyakrabban teszel fel nyitott kérdéseket másoknak, hamarosan látni fogod az előnyeit. Minél többen érzik úgy, hogy meghallgatják őket, és hogy értékelik a véleményüket, annál nagyobb értéket képviselnek.

Reflexió és visszajelzés

Ahhoz, hogy a másik ember úgy érezze, valóban halljuk, amit mondani szeretne, visszatekintő megjegyzésekkel összegezhetjük, amit korábban elmondott.

Például, ha egy barátunk a munkahelyi problémákról, konfliktusokról mesél, válaszoljunk úgy például, hogy ez aztán stresszes feladatnak hangzik. Ezáltal érezheti, hogy empátiával fordulunk felé, megértjük az érzéseit.

Szerencsére elég, ha csak egyszer megtanulod, hogyan legyél jobb hallgatóság. Viszont mint minden másnál is, a gyakorlat teszi a mestert.

Ha ráébredtünk, hogy nem igazán volt az erősségünk eddig másokra aktív hallgatóként figyelnünk, sosem késő elkezdeni változtatni ezen. Ám a hatáshoz szükség lehet egy kis időre.

Ez egy folyamat. Gyakorolni kell, lesznek hibák, visszaesések, amikor úgy érezzük, nekünk ez nem megy.

Meg kell tapasztalnunk, mi segít, hogy jobban tudjunk értő módon figyelni a másik emberre, rá kell jönnünk, mi akadályoz minket az adott helyzetben abban, hogy aktív hallgatóként legyünk jelen.

Lassítás, légzés és jelenlét

A munkahelyen (és sok más környezetben) gyakran úgy tűnik, hogy percenként több millió mérföldes sebességgel haladunk. Ez a kétségbeesett tempó minimalizálja a képességünket arra, hogy teljes mértékben befogadjuk az adott helyzetben megjelenő információkat.

Szánjunk néhány percet arra, hogy tudatosan lélegezzünk, miközben beszélgetünk valakivel. Ez a gyakorlat segít abban, hogy jobban jelen legyünk, és hatékonyabban feldolgozzuk, amit mondanak.

Mielőtt megszólalnánk, vagy amikor túlterheltnek érezzük magunkat, álljunk meg, és vegyünk egy mély lélegzetet. Ez triviálisnak tűnhet, de ez a kis lépés csodákra képes.

Azzal, hogy csökkentjük a stresszt és növeljük a jelenben való jelenlét képességét, növeljük a kommunikációs képességünket.

Ha további segítségre van szükségünk a lelassításhoz és a jelenben maradáshoz, olvassuk el újra a Táplálkozás című részt, és alkalmazzuk a tudatos jelenlétről tanultakat a hallgatási készségeink fejlesztésére.

A mindfulness módszere segíthet abban is, hogy jobb aktív hallgatók legyünk. Egy 2016-os vizsgálat szerint azok, akik gyakorolják a mindfulness módszerét, sokkal empatikusabb hallgatóságot jelentenek.

A jó hallgatás a munkahelyen

A kiváló hallgatási készség sokat számít, különösen, ha vezető vagy. A hatékony vezetés kulcsfontosságú eleme, hogy képesek legyünk kommunikálni, megérteni és kapcsolatot teremteni az alkalmazottainkkal.

A The Journal of Occupational Health című folyóiratban megjelent tanulmány szerint „…a pszichológiai stresszreakciók alacsonyabbak voltak azoknál a beosztottaknál, akik magas hallgatási készségekkel rendelkező felettesek alatt dolgoztak.”

Egy másik, a folyóirat által idézett tanulmány, a Small Group Research eredményei azt mutatták, hogy „…hogy a feltörekvő vezetők jellemzően hatékonyabb hallgatási készségeket mutatnak, mint a többi tag.”

A jó hallgatási készségek pozitív hatásairól szóló kutatások alátámasztják azt, amit én magam is következetesen igaznak találtam az üzleti tanácsadási munkám során.

Kérdések vezetőknek és munkatársaknak

A vezetők gyakran kérdezik tőlem, hogyan támogassák a csapatukat. Én is a saját kérdésükkel válaszolok: „Milyen gyakran teszi fel az alkalmazottainak a következő típusú kérdéseket?”

• Mit tehetek a sikered támogatása érdekében?
• Melyik visszajelzés lenne a leghasznosabb az Ön számára?
• Milyen visszajelzést tud adni a vezetői munkámról?
• Hogyan segíti vagy akadályozza a vezetői képességeim a sikereidet?
• Mennyire vagyok jó a kommunikációban vagy a vezetésben?
• Mi tenné bármelyiket hatékonyabbá számodra?

Az évek során számos pozitív változást tapasztaltam, amikor a vezetők következetesen és őszintén elkezdték feltenni ezeket a kérdéseket. Ezek a kérdések lehetőséget adnak az aktív hallgatásra, és produktív beszélgetésekhez vezetnek.

Továbbá, ez a fajta párbeszéd közvetlenül bevonja az alkalmazottakat, és ahogy az előző fejezetben is tárgyaltuk, az elkötelezett alkalmazottak kitartanak és produktívabban dolgoznak.

Gyakorlati fejlesztési terv

A következő pár hétben tesztelj néhányat a fent felsorolt viselkedések közül. Miután lehetőséged volt nyomon követni a fejlődésedet, gondold át, mi működött, és mi jött a legtermészetesebben számodra.

Észrevehető eredmények érdekében lehet, hogy egy, kettő vagy mindhárom viselkedést legalább hetente négyszer kell gyakorolnod három héten keresztül.

A gyakorlás után válaszolj a következő kérdésekre:

• Hogyan működtek a viselkedések, ha egyáltalán működtek?
• Mit tanultál?
• Hogyan gyakoroltad az egyes viselkedéseket?
• Mennyi ideig gyakoroltad az egyes új viselkedéseket?

Teszteld az eredményeidet. Néhány hét gyakorlás után tedd fel néhány munkatársadnak a következő kérdést: HOGYAN FEJLESZTHETEM A HALLGATÁS ÉS A JELEN LÉT KÉPESSÉGEMET?

Jegyezd fel a megfigyeléseiket és javaslataikat. Figyeld meg, milyen témák merülnek fel, és folytasd a gyakorlást.

Végül, ne felejtsd el folyamatosan feltenni ezeket a kérdéseket: Mit tehetek a sikered támogatása érdekében? Melyik visszajelzés lenne a leghasznosabb az Ön számára? Milyen visszajelzést tud adni a vezetői munkámról?

Jó hallgatóságként tanulni könyvekből

Az önfejlesztő könyvek olvasása számos előnnyel jár, amelyek fokozhatják az egyéni fejlődésed és átalakíthatják az életed. Ezek a könyvek értékes gondolatokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek a kihívások leküzdésében, új készségek elsajátításában és a céljaid elérésében.

• Az önfejlesztő könyvek a témák széles skáláját ölelik fel, a gondolkodásmódtól és a motivációtól kezdve, a kommunikációs készségeken át, a pénzügyekig.
• Sok önfejlesztő könyv tele van inspiráló történetekkel, amelyek motiválhatnak arra, hogy cselekedj és pozitív változásokat érj el az életedben.
• Az önfejlesztő könyvek olyan konkrét stratégiákat és technikákat kínálnak, amelyeket a mindennapi életedben is alkalmazhatsz.
• Az önfejlesztő könyvek olvasása segíthet abban, hogy mélyebben megismerd önmagad és a benned rejlő lehetőségeket.
• Sok önfejlesztő könyv a pozitív gondolkodásmód kialakítására és a korlátozó hiedelmek leküzdésére összpontosít.

Az önfejlesztő könyvek olvasása értékes befektetés önmagadba. Ha ezeket a könyveket beépíted az olvasmánylistádba, felgyorsíthatod a fejlődést, és felszabadíthatod a teljes potenciált, ami benned és a vállalkozásodban rejlik.

Hogyan olvassunk önfejlesztő könyveket?

Az önfejlesztő és önsegítő könyvek nem szépirodalmi művek, ezért másként érdemes olvasni őket, mint a novellékat és regényeket. Míg egy fikciós könyv beszippant és magával ragad, és órákig is bele tudsz merülni, az önfejlesztő könyvek tanítanak és irányt mutatnak, és gyakran tartalmaznak gyakorlatokat.

Ezek sokkal inkább tankönyvek. Érdemes olvasás közben jegyzetelned, illetve a javasolt gyakorlatokat elvégezned - különösen, ha a szöveg is kifejezetten ezt kéri.

• Olvasd el a könyvet lassan, hogy megértsd a benne foglalt üzeneteket.
• Nem szükséges naponta néhány oldalnál többet elolvasnod.
• Néha érdemes egy-egy oldalt vagy bekezdést többször is elolvasnod.
• Hagyd abba az olvasást, és gondolkodj el a könyv azon szakaszán, amely nem világos, vagy amelyet nem értesz.
• Olvass tovább egy-két oldalt, majd térj vissza a nem értett részhez.
• Miközben olvasod a könyvet, gondolkodj el az életedről, és arról, hogy min kellene változtatnod és javítanod.
• Olvasás közben jegyzetelj az új felismerésekről, amelyeket kapsz, és a tanácsokról, amelyeket követni szeretnél.

Mindig emlékezned kell arra, hogy amit ezek a könyvek tanítanak, azt gyakorolnod kell. Csak olvasni őket nem elég.

Kommunikációról és figyelemről szóló könyvek

Montágh Imre: Tiszta beszéd

Montágh Imre (1935-1986) Tiszta beszéd című kötete 1976-ban jelent meg először, s az elmúlt több mint negyven évben színinövendékek, logopédusok, pedagógusok nemzedékei számára vált alapművé.

A kötet felépítése mai szemmel is nagyon logikus és letisztult, ezt az apróbb javítások nem érintették - a struktúra ugyanis változatlan az eredeti kiadáshoz képest, és módosítások csupán a szöveges gyakorlatokban történtek.

A kötet egy húszoldalas elméleti bevezetővel indul, ezt követik a beszéd különböző egységeinek - légzés, hangadás, artikuláció, kifejezés - gyakorlását segítő feladatok és szövegek, majd egy rövid összegzést követően a szakirodalmakból vett részletek.

Az elméleti áttekintés a helyes beszédtechnikával és a jól szóló beszéd elemeivel ismerteti meg az olvasót, külön hangsúlyt fektetve a magyar nyelv sajátosságaira.

A bevezető után következik a már említett struktúra szerinti légző-, hangadó-, kiejtésgyakorlatok sora szövegmentes és szöveges feladatok kettősére bontva, majd a hangsúly- és ritmusgyakorlatok zárják az átfogó beszédtechnikai repertoárt.

Azonban megjegyzendő, hogy a könyv, habár sokat segít az önálló gyakorlás során is, nem kifejezetten alkalmas az autodidaktikus beszédképzésre.

A gyakorlókönyv negyvennégy éve őrzi ezeket a szövegeket nüansznyi változtatásokkal. Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy kell-e újítani a köteten, szükséges-e magyarázatokkal vagy újabb szövegekkel kibővíteni a Tiszta beszédet.

Arisztotelész: Rétorika

Több mint 2300 évvel ezelőtt megszületett gondolatokat olvasva kettős érzés kerít hatalmába. Egyfelől a hitetlenkedés. 2300 év.

Másrészt ámulok, hiszen a szöveg nagy része ma is helytálló, illetve alkalmazható. Sokszor halljuk, hogy milyen gyorsan változik a világ, bizonyos dolgok akár 1-2 év alatt elavulnak, érvényüket veszítik.

A mű három könyvre tagolódik. Az első könyv a meggyőzés logikai eszközeivel és a beszédfajtákkal foglalkozik, a második azokkal a lélektani és etikai bizonyítékokkal, amelyek az érzelmek és a jellemek ismeretén alapulnak, a harmadik pedig a stílust és az elrendezést vizsgálja.

A szöveg megköveteli a figyelmes olvasást. Mélyreható és szerteágazó az a tudásanyag, amit Arisztotelész át kíván adni.

Nem tesz ígéreteket, nem tippeket ad, hanem tudást közvetít, amit aztán az olvasó a saját igényei, adottságai és szándékai szerint felhasználhat.

Egy előadásban, egy vitában, de akár egy négyszemközti kommunikációs helyzetben is alapvetés, hogy tisztázzuk, hogy miről beszélünk, így az ókori gondolatok jelentősége mai világunkra is érvényes.

Éppen a mélysége miatt a könyv kevésbé javasolt kezdő, bevezető olvasmánynak, de annál többet tud mondani azoknak, akik már haladó szinten vannak vagy mesterei kívánnak lenni a retorikának.

Jeff Lazarus: Figyelj, ahogy Ő!

Vedd észre, hogy a kutyus soha nem szakít félbe és nem akarja befejezni helyetted az elkezdett mondatot. A kutyád soha nem ad kéretlenül tanácsot, és ha elmondasz egy történetet, nem akar rádlicitálni egy még jobbnak vélt történettel.

Viszont elképesztően élénk és őszinte érdeklődéssel hallgat meg téged, és odafigyel rád egész lényével. Ebben az elgondolkodtató könyvben Lazarus az ember és kultúránk egymásra figyelés pszichológiáját fogalmazza meg.

Az emberek közötti jó kapcsolatnak az alapja: figyelmesen meghallgatni a másikat. A könyv arra ösztönöz, hogy tanuljunk a kutyáktól figyelni, élni, sikeresnek lenni.

Az embereket bezabálja a modern, pörgő zajos világ, a következő megcsinálásra váró feladat, vagy átgondolásra váró terv. A kutyák ennél jobbak: képesek a pillanatban élni, és nem azon gondolkodnak, mi lesz két perc múlva.

Valóban nem ártana ezt eltanulni tőlük. A kutya a végső kapocs a realitással: szőrös, meleg, nedves, „illatos jelenléttel az áramkör vezérelt világunkban.

A kutyák a valóságot közvetítik, a tökéletes ellentétjét a sietős, felszínes, gombnyomós kommunikációs stílusnak. Digitális világunk közepén a kutya makacsul analóg marad, és mostmár ezért is szeretjük.

A rendszeres gyakorlás jelentősége

A jó hallgatási készségek pozitív hatásai nem pusztán elméleti felismerések. Bár ez egy egyszerű viselkedésbeli változás, a helyzetek bármilyen új megközelítése rendszeres gyakorlást igényel.

Ha a gyakorlás során hibákat és visszaeséseket tapasztalsz, az nem jelenti azt, hogy nem fejlődsz. Ez egy folyamat.

Figyeld meg, mi segít abban, hogy jobban tudj értő módon figyelni a másik emberre, és mi akadályoz abban, hogy aktív hallgatóként legyél jelen.

Minél többen érzik úgy, hogy meghallgatják őket, és hogy értékelik a véleményüket, annál nagyobb értéket képviselnek.

tags: #be #a #good #listener #konyvek