Jövőre átalakul a felsőoktatási felvételi. Az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a központi minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak. A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et lehet nyelvvizsgákkal megszerezni. Aki emelt szinten érettségizik, 50 többletpontot kaphat, ha teljesíti a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsga beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredménye). Ha valaki idegen nyelvből választja az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. Erre nincs egzakt válasz. Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt vagy alatt valaki képes lesz-e felkészülni egy pluszvizsgára, illetve az emelt szintű érettségire. Múlt heti cikkünkből megtudhattátok, hogyan érdemes taktikázni az egyetemi-főiskolai felvételin: mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.
Nyelvvizsga vagy érettségi? Fontos kérdés. Nem csak akkor, ha azon tűnődtök, egy emelt szintű nyelvi érettségivel vagy egy B2-es nyelvvizsgával egyszerűbb-e pluszpontokat szerezni az egyetemi-főiskolai felvételin, hanem akkor is, ha a kiválasztott szakon kötelezővé tették ugyan a nyelvi érettségit, de beérik a középszintűvel is. Ilyenkor két lehetőség közül választhattok. Vagy középszintű nyelvi érettségit tesztek (amelyen valószínűleg több pontot szereztek majd, mint a jóval nehezebb emelt szintű érettségin), mellette pedig ugyanabból a nyelvből középfokú nyelvvizsgát szereztek, amelyért megkapjátok a 28 többletpontot. A másik verzió, hogy emelt szintű érettségit tesztek az adott nyelvből, így - bár a maximális 100 pontból valószínűleg kevesebbet szereztek majd, mint a középszintűn - megkapjátok az emelt szintért járó 50 pluszpontot.
Hogyan alakulnak a feladatok? Itt a lista: ilyen feladatokat kaptok a szóbeli nyelvvizsgákon. Milyen feladatokra számíthattok a vezető nyelvvizsgaközpontok B2-es szóbeli vizsgáin? Kaptok-e felkészülési időt, és hány percig tesztelik a beszédkészségeteket?
A következő áttekintésben a legfontosabbak összevetését találjátok a középszint és az emelt szint szempontjából, külön kiemelve az intézményi különbségeket és a tipikus feladatokat. A szöveg alapján ugyanis nem mindenki egységesen értékeli a nyelvvizsgák és a nyelvi érettségek közötti előnyöket, és számos egyetem saját gyakorlatot követ.
Miért érdemes nyelvvizsgát választani az emelt szintű érettségi helyett?
Az emelt szintű érettségi pontszáma gyakran magasabb lehet, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsga több pontot ér - például a BME-n és Corvinuson is különböző ponthatárok léteznek. A BME-n például nyelvenként 36 pont a B2-hoz, illetve 50 pont a C1-hez, míg az emelt szintű érettségi esetén 50 pont járhat idegen nyelvből, amennyiben ez az egyik érettségi tárgy. Corvinuson pedig a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi közti különbség is mérhető: B2 komplex nyelvvizsgáért 30 pont, C1-ért 40 pont, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből 50 pont jár. Emellett a nyelvtudásra összességében a 100-ból maximum 70 pont adható a Corvinuson.
Más intézményeknél, például Semmelweis Egyetemen, az emelt szintű érettségire közvetlen pluszpont nem jár, viszont a nyelvvizsga bizonyos formái így is felhasználhatók. A Cambridge nyelvvizsgáknál pedig fontos a kérdés, hogy államilag elismert-e és hogy egyáltalán elfogadják-e a magyar egyetemeken. A Cambridge nyelvvizsgák részben magyar nyilvántartásban is elismertek, de a pontos elfogadás és a megszerzett szint a vizsgától és annak típusától függ.
Cambridge nyelvvizsga Magyarországon
Rengeteg kérdés és félreértés kering a Cambridge nyelvvizsgákkal kapcsolatban. Pedig mind a mai napig a Cambridge nyelvvizsga az egyik nemzetközileg legimertebb vizsga. De nézzük, mit jelent az, hogy államilag elismert, de nem akkreditált? Elfogadják-e a magyar egyetemeken? Kell-e honosítani? Melyik a felsőfokú szint Magyarországon?
A magyar nyelvvizsgarendszerben a Cambridge nyelvvizsgák szintek szerint ekvivalensek a Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgákkal: B1, B2, C1 és C2 egyenértékűek. A Cambridge vizsga eredménye azonban részletes visszajelzést ad a Cambridge English Scale-en, és az elfogadottság függ a kiállított bizonyítvány típusától. Magyarországon a hivatalos elfogadás mindig az adott vizsgához kapcsolódik, amelynek a bizonyítványát megszerezted. Például B1 Preliminary vizsgán Grade A esetén a teljesítmény a B2 küszöb közelében van, de a bizonyítvány továbbra is B1 Preliminary, és ez alapján fogadható el.
A Cambridge nyelvvizsgák kapcsán elmondható, hogy a brit rendszer két részre oszlik: államilag elismert és akkreditált vizsga. Magyarországon egyes intézmények ezt a két fogalmat másképp értelmezhetik, és egyetemek saját elismerési gyakorlatot folytathatnak. A magyar államkincstár szerint a Cambridge nyelvvizsga-bizonyítványok nem rendelkeznek azokkal a nyilvántartási azonosítókkal, amelyek a támogatási eljáráshoz szükségesek.
Nyelvtanulás gyakorlati útmutatóként
Sokan, amikor meghallják a nyelvvizsga szót, azonnal leblokkolnak. Van olyan leendő vizsgázó, akinek a szóbeli vizsga jut eszébe, ahol szerepelni kell, vagy a nehéznek tűnő hallás utáni szövegértés. Pedig, ha a felépítését nézzük, a nyelvvizsga nem sokban különbözik az átlagos nyelvi érettségi vizsgától vagy az egyetemi számonkéréstől. A nyelvtudásodról szóló papír az életed számos területét teheti könnyebbé, például megszerezheted vele az álomállást vagy az ahhoz szükséges diplomát. A nyelvvizsga alapvetően két részből áll, az írásbeli és a szóbeli részből. Gyakori, hogy a kétfajta vizsga között mindössze egy nap, esetleg csupán néhány óra különbség van. A vizsgák napján érdemes 20-30 perccel a megadott időpont előtt a helyszínre érkezni, hogy az esetleges változásokról időben értesülj, és lélekben felkészülhess a megmérettetésre.
Bár minden vizsga más, leggyakrabban az alábbi készségeket mérik: írásbeliken az íráskészséget, olvasásértést és a közvetítési készséget, míg a szóbeliken a beszédértést és a beszédkészséget. A pandémia alatt megjelent az online nyelvvizsgázás lehetősége is, mely Zoom-alapú és némi speciális beállításokat igényelhet. A felkészülés során érdemes megérteni, hogy a cél a célnyelv használatának magas szintű képessége. Ez csak akkor érhető el, ha különböző nyelvi helyzetekben gyakorolsz - írásban és szóban egyaránt.
A nyelvvizsga tehát legyen Cambridge vagy bármely más intézmény által elismert, a döntést a saját egyetemi követelmények és a saját nyelvi céljaid alapján érdemes meghozni. A végső üzenet pedig egyszerű: merj belevágni a nyelvvizsgázásba! A nyelvtanulásnál nem számít a korod vagy az, hogy hány éve vettél a kezedbe nyelvkönyvet utoljára: ha átolvastad cikkünket, már meg is tetted az első lépést a sikeres nyelvvizsgához.
tags: #cambridge #nyelvvizsga #vagy #emelt #szintu #erdttsegi