Dr. Judith Borbás neve az ELTE angol szakjához kapcsolódó nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti tudományos közegben jelenik meg, különösen a beszédkutatás, a fonetika, a nyelvpedagógia és a társadalmilag felelős nyelvészet területén. A kapcsolódó oktatási és kutatási környezetben a nyelv vizsgálata egyszerre érinti a beszédhangok működését, a nyelvelsajátítást, az idegennyelv-oktatást, a kommunikációt és a társadalmi felelősség kérdéseit.
Az ELTE angol szakjának nyelvészeti hátterét olyan oktatók és kutatók munkája gazdagítja, akik a nyelvet formális rendszerként, kommunikációs gyakorlatként, kulturális jelenségként és pedagógiai eszközként egyaránt vizsgálják. Ebben a keretben Dr. Judith Borbás munkássága a nyelvészeti kutatás interdiszciplináris jellegére, valamint a beszéd, a tanulás és a társadalmi alkalmazhatóság összekapcsolására világít rá.
Az ELTE angol szakjának nyelvészeti keretei
Az ELTE angol szakjához kapcsolódó nyelvészeti képzésben a hallgatók a nyelv szerkezetét, használatát, elsajátítását és kulturális beágyazottságát több tudományterület metszetében tanulmányozhatják. A képzéshez kapcsolódó oktatói névsorban Nawal Abbas Fadhil PhD, professzor, María del Pilar Agustín Llach professzor, Albert Ágnes PhD, habil. egyetemi docens, Baditzné Pálvölgyi Kata PhD, habil. egyetemi docens, Balázs Géza CSc, egyetemi tanár, Baranyiné Dr. Kóczy Judit PhD, habilitált egyetemi docens, Barta Péter CSc, ny. egyetemi docens, Bodó Csanád PhD, habilitált egyetemi docens, Borbás Gabriella Dóra, PhD, Bóna Judit DSc, egyetemi tanár, Brdar-Szabó Rita PhD, egyetemi tanár, Brózik-Piniel Katalin PhD, habilitált egyetemi docens, Csizér Wein Katalin DSc, egyetemi tanár, Deme Andrea PhD, habilitált egyetemi docens, Dudás Mária PhD, egyetemi adjunktus, F. Gulyás Nikolett PhD, egyetemi adjunktus, Győri Gábor PhD, ny. habilitált egyetemi docens, Illés Éva PhD, ny. habilitált egyetemi docens, Imrényi András PhD, habilitált egyetemi docens, Jávor-Szelid Veronika PhD, egyetemi adjunktus, Katona László PhD, egyetemi adjunktus, Kovács László, PhD, habilitált egyetemi docens, Kósa Gábor PhD, egyetemi tanár, Kövecses Zoltán DSc, professor emeritus, Kuna Ágnes PhD, habilitált egyetemi docens, Laczkó Krisztina PhD, habilitált egyetemi docens, Palágyi László, PhD, egyetemi adjunktus, Palkó Gábor PhD, habilitált egyetemi docens, Pap Melinda PhD, egyetemi adjunktus, Simon Gábor PhD, habilitált egyetemi docens, Szántó Iván, PhD, habilitált egyetemi docens, Tamm Anne PhD, egyetemi tanár, Tartsayné Dr. Németh Nóra PhD, egyetemi adjunktus, Tolcsvai Nagy Gábor DSc, professor emeritus, Vaskó Ildikó PhD, habilitált egyetemi docens és Dr. Wen, Xu PhD, professzor.
A nyelvészeti profilban egyszerre kap helyet a fonetika, a pszicholingvisztika, a beszédpercepció, az alkalmazott nyelvészet, a nyelvpedagógia, a kognitív nyelvészet, a szociolingvisztika és az angol nyelv oktatásának módszertana. A kutatási témák sokfélesége lehetővé teszi, hogy az angol szak hallgatói a nyelvet ne elszigetelt nyelvtani rendszerként, hanem a megismerés, a kommunikáció, az identitás és az oktatás összetett rendszerében lássák.
Dr. Judith Borbás helye a kutatási környezetben
A kapcsolódó szakmai anyagokban Borbás Gabriella Dóra, PhD neve nyelvészeti kutatói környezetben szerepel. A tudományos közeg egyik fontos jellemzője, hogy az angol nyelvhez kapcsolódó kutatások nem korlátozódnak kizárólag az angol nyelv leírására, hanem a beszédprodukció, a beszédértés, az idegennyelv-tanulás és az alkalmazott nyelvészet általános kérdéseit is vizsgálják.
Az ELTE angol szakjához kötődő tudományos hálózatban a kutatók többek között azt elemzik, hogyan sajátítják el a tanulók az idegen nyelvet, milyen szerepet játszik a beszédtempó és a kiejtés a megértésben, hogyan kapcsolódik össze a nyelvi forma és a jelentés, illetve miként hatnak a társadalmi és kulturális tényezők a nyelvhasználatra.
Beszédkutatás és fonetika
A beszédkutatás egyik központi kérdése, hogy miként jön létre és miként értelmeződik a beszéd. A beszédprodukció során a beszélőnek meg kell terveznie a közlendő tartalmat, ki kell választania a megfelelő szavakat és nyelvtani szerkezeteket, majd ezeket artikulációs mozgásokkal hangzó formává kell alakítania. A beszédpercepció ezzel párhuzamosan azt vizsgálja, hogyan dolgozza fel a hallgató az akusztikai jeleket, hogyan azonosítja a beszédhangokat, és miként jut el a hangzó jeltől a jelentésig.
Gósy Mária kutatásai jól mutatják azt a tudományos hátteret, amelyben az angol szakhoz kapcsolódó fonetikai és alkalmazott nyelvészeti vizsgálatok értelmezhetők. A beszédkutatás témái között szerepel a beszédtanulás, a beszédprodukció és a beszédmegértés, a beszédfeldolgozás, a hangminőség, a beszédtempó, a beszédritmus, a koartikuláció, a mentális lexikon, a beszédészlelés és az olvasási nehézségek vizsgálata.
A fonetikai kutatásokban különösen fontos szerepet kapnak azok a jelenségek, amelyek a beszédhangok időzítésével, akusztikai tulajdonságaival és egymásra hatásával kapcsolatosak. A beszédhangok nem elszigetelt egységekként jelennek meg, hanem folyamatos beszédfolyamban, ahol a szomszédos hangok, a hangsúly, a beszédtempó, a beszélő életkora és a beszédhelyzet is befolyásolja a megvalósulásukat.
A kutatások a beszédprodukció és a beszédpercepció összefüggéseit is vizsgálják. A beszélő felismerése beszédének fonetikai elemzése alapján, az egyéni hangszínezet, a hangminőség objektív elemzése, a magánhangzók minőségének változása, a mássalhangzók hangátmenetei, valamint a zöngekezdési idő mind olyan kérdések, amelyek a beszéd fizikai és kognitív természetét egyszerre világítják meg.
A beszédprodukció időbeli szerveződése
A spontán beszédben a beszédtempó, a beszédritmus, a beszédszünetek és az egyes szegmentumok időtartama folyamatosan változik. A beszédszünetek kettős funkciója, a lexikális előhívás temporális szerveződése, a szavak időzítési sajátosságai és a temporális variabilitás mind arra mutatnak rá, hogy a beszéd nem egyenletesen kibocsátott hangok sora.
A spontán beszédben megjelenő megakadások, önellenőrzési jelenségek és diszfluenciák a beszédtervezés és a beszédkivitelezés kapcsolatáról árulkodnak. A beszélő a közlés során egyszerre tervezi a következő elemeket, ellenőrzi a már kimondottakat, és alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona abban ragadható meg, hogy a beszélőnek a beszéd folyamatos hangzása közben kell előre megterveznie és végrehajtania a nyelvi műveleteket. A diszfluenciák és az önmonitorozás vizsgálata ezért nem pusztán hibák leírását jelenti, hanem a beszédprodukció mögötti kognitív folyamatok feltárását is.
Akusztikai és artikulációs folyamatok
A koartikuláció azt jelenti, hogy a beszédhangok kiejtése kölcsönösen befolyásolja egymást. A magyarban vizsgált koartikulációs folyamatok, a magánhangzók időbeli és minőségi változásai, a zöngésség hasonulásának időzítése és a hangátmenetek funkciója olyan általános fonetikai kérdésekhez kapcsolódnak, amelyek az angol nyelv kiejtésének oktatásában is jelentőséggel bírnak.
A nyelvtanulók kiejtésének elemzése során figyelembe kell venni a tanult nyelv hangrendszerét, az anyanyelv hatását, a beszédtempót, a hangsúlyozást és a mondatvégi jelenségeket. A phrase-final lengthening in the speech of Hungarian learners of English című kutatás témája azt mutatja, hogy a magyar anyanyelvű angolul tanulók beszédében a mondatvégi nyújtás is vizsgálható az idegennyelvi kiejtés egyik jellemzőjeként.
Az alapfrekvencia jellemzői az életkor és nem függvényében, valamint a voice patterns associated with age and gender of speakers across the lifespan témájú vizsgálatok a hang fiziológiai, akusztikai és társadalmi jellemzőinek összefüggéseit tárják fel. A hangmintázatok elemzése alapján következtetések vonhatók le a beszélő életkoráról, neméről, beszédállapotáról és bizonyos esetekben egészségi állapotáról is.
Beszédpercepció és beszédmegértés
A beszédpercepció során a hallgató nem egyszerűen hangokat érzékel, hanem összetett feldolgozási folyamatokon keresztül alakítja át az akusztikai jeleket nyelvi egységekké. A nyelvi szegmentálás percepciós és akusztikai vonatkozásai azt mutatják, hogy a beszéd folyamatos hangfolyamából a hallgatónak kell elkülönítenie a szavakat, szótagokat és hangokat.
A szó felismerése folyamatok és stratégiák együttes működésén alapul. A hallgató a hangalak, a kontextus, a korábbi nyelvi tapasztalatok és a mentális lexikonban tárolt információk segítségével azonosítja a hallott szót.
A beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok gyermekkorban különösen fontosak, mert ezek meghatározzák a későbbi anyanyelvi fejlődést, az olvasástanulást és az iskolai tanulás sikerességét. A hatéves gyermekek percepciós folyamatai, a mondatértés és a szövegértés összefüggései, valamint az olvasott és az elhangzott szöveg megértésének kapcsolata olyan kérdések, amelyek a nyelvpedagógiát és a pszicholingvisztikát egyaránt érintik.
A beszédpercepció folyamatának zavarai és fejlesztése, a hallásproblémák beszédészlelésre gyakorolt következményei, a megkésett beszédfejlődés, a fejlődési nyelvi zavar és a koraszülöttek beszédészlelése a beszédkutatás alkalmazott jellegét hangsúlyozzák. Ezek a vizsgálatok hozzájárulhatnak a diagnosztikai és fejlesztési módszerek kidolgozásához.
A mentális lexikon és a nyelvi feldolgozás
A mentális lexikon a szavakhoz, szóalakokhoz, jelentésekhez, hangzási mintázatokhoz és nyelvtani kapcsolatokhoz kötődő mentális rendszer. A szóasszociációs műveletek vizsgálata azt mutatja, hogy a szavak nem elszigetelten tárolódnak, hanem jelentésbeli, hangalaki, grammatikai és tapasztalati kapcsolatok hálózatában.
A lexikális előhívás során a beszélőnek rövid idő alatt kell kiválasztania a kommunikációs szándékának megfelelő szót. A szókeresés, az alternatív lexikális előhívási útvonalak, a szóaktivizálási folyamatok, valamint az életkor hatása a mentális lexikon működésére mind azt vizsgálják, hogyan jutunk el a szándékolt jelentéstől a kimondott szóig.
A nyelvi feldolgozás időbeli szerveződése különösen jól megfigyelhető spontán beszédben, idegennyelv-használatban, gyermeknyelvben és beszédzavarok esetén. A szóalakok változása, a szófelismerés, a szóasszociáció és a beszédmegakadások kutatása egyaránt hozzájárul a nyelvhasználat kognitív modelljeinek pontosításához.
Nyelvelsajátítás és gyermeknyelv
A nyelvelsajátítás kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul ki és fejlődik a gyermek nyelvi rendszere. A gyermek anyanyelv-elsajátításának főbb tényezői közé tartozik a beszédészlelés, a beszédmegértés, a szókincs bővülése, a grammatikai szerkezetek kialakulása, a beszédprodukció fejlődése és a kommunikációs helyzetekben szerzett tapasztalat.
A gyermeknyelv kialakulása és fejlődése során a gyermek fokozatosan sajátítja el a hangok megkülönböztetését, a szavak használatát, a mondatok szerkesztését és a társas jelentések értelmezését. A beszédképzés és a nyelvi reprezentáció kapcsolata, a szóalakok változása a gyermeknyelvben, valamint a színek megnevezése gyermek- és felnőttkorban a nyelvi fejlődés különböző aspektusait világítják meg.
A különböző nyelvek összehasonlítása további betekintést nyújt a nyelvelsajátítás általános és nyelvspecifikus folyamataiba. A perzsa és a magyar gyermekek grammatikai fejlődésének korai szakaszairól szóló vizsgálatok például azt elemzik, hogy mely nyelvi jelenségek vezethetők vissza általános kognitív fejlődési folyamatokra, és melyek kapcsolódnak az adott nyelv szerkezetéhez.
A gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai, az olvasás előkészítése és a nyelvi tudatosság fejlesztése szorosan összefügg az oktatással. A beszédprodukció és a beszédmegértés a tanulási folyamatban, valamint az anyanyelv és az olvasási képesség kapcsolata ezért az angol szak pedagógiai és alkalmazott nyelvészeti perspektívájából is lényeges.
Az idegennyelv-tanulás és az angol kiejtés
Az angol nyelv tanulása során a hallgatóknak nemcsak szókincset és nyelvtani szerkezeteket kell elsajátítaniuk, hanem egy új hangrendszer és beszédritmus működését is meg kell érteniük. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi hangrendszer különbségei hatással lehetnek a beszédészlelésre, a kiejtésre, a hangsúlyozásra és a mondat dallamára.
A magyar learners of English beszédében megfigyelhető phrase-final lengthening arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulók beszéde a tanult nyelv normái és az anyanyelvi beszédminták kölcsönhatásában alakul. A kiejtés fejlesztéséhez ezért szükség van az artikuláció, az időzítés, az alapfrekvencia, a hangsúly és az intonáció tudatosítására.
Az assessment of L2 speech perception and comprehension témája az idegennyelvi beszédészlelés és beszédmegértés méréséhez kapcsolódik. A nyelvtanuló teljesítménye nemcsak attól függ, hogy ismeri-e az adott szót vagy nyelvtani szerkezetet, hanem attól is, hogy képes-e a természetes beszédtempó, a redukciók, a kapcsolódó beszédhangok és a változó kiejtési mintázatok feldolgozására.
Angol kiejtés-neked sem megy jól?- EZT A 9 DOLGOT TEDD!
Alkalmazott nyelvészet és társadalmi felelősség
Az alkalmazott nyelvészet a nyelvtudomány eredményeit gyakorlati problémák megértésére és megoldására használja. Ide tartozhat a nyelvoktatás, a beszédterápia, a nyelvi diagnosztika, a kommunikációs akadályok vizsgálata, a beszédtechnológia, az olvasástanítás és a nyelvi esélyegyenlőség kérdése.
A Felelős nyelvészet - Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia absztraktfüzete azt mutatja, hogy a nyelvészeti kutatás társadalmi felelőssége önálló szakmai témává vált. A társadalmilag felelős nyelvészet a nyelvhasználat és a társadalmi következmények kapcsolatát vizsgálja, és arra keresi a választ, hogyan járulhat hozzá a nyelvtudomány a kommunikációs egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
A nyelvi kutatások eredményei különösen fontosak az oktatásban, az egészségügyben, a digitális kommunikációban és a beszédtechnológiában. A beszédadatbázisok, az automatikus beszédfelismerés, a hangalapú rendszerek és a nyelvi technológiák fejlesztése során figyelembe kell venni a nyelvi változatosságot, az életkori különbségeket és az egyéni beszédsajátosságokat.
Beszédadatbázisok és beszédtechnológia
A beszédadatbázisok a pszicholingvisztikában és a beszédtechnológiában egyaránt fontos kutatási eszközök. Segítségükkel nagy mennyiségű természetes beszédanyagon vizsgálható a beszédtempó, a hangminőség, a szünetek, a megakadások, a koartikuláció, a beszédritmus és a beszélők közötti variabilitás.
A nagy spontán beszédadatbázisok fejlesztése különösen fontos az agglutináló magyar nyelv kutatásában. A spontán beszéd összegyűjtése és annotálása lehetővé teszi, hogy a kutatók ne kizárólag laboratóriumi vagy felolvasott beszéd alapján vizsgálják a nyelvet, hanem a mindennapi nyelvhasználat természetes változatait is elemezzék.
A magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek magukban foglalják a beszéd rögzítését, feldolgozását, akusztikai elemzését és digitális reprezentációját. A beszédtechnológia fejlesztésében a fonetikai és pszicholingvisztikai ismeretek azért nélkülözhetetlenek, mert a gépi rendszereknek az emberi beszéd változatosságával és tökéletlenségeivel is meg kell birkózniuk.
A beszéd, az egészség és a kommunikációs zavarok
A beszédkutatás alkalmazott területei közé tartozik a hallásproblémák, a beszédészlelési zavarok, a fejlődési nyelvi zavarok és a beszédprodukciós eltérések vizsgálata. A hallás állapota közvetlenül befolyásolhatja a beszédhangok felismerését, a szavak elkülönítését és a beszédmegértést.
A különböző típusú nagyothallók beszédmegértésének vizsgálata, a koraszülöttek beszédészlelése óvodás korban, valamint a megkésett beszédfejlődés esetén tapasztalható beszédprodukciós és beszédpercepciós összefüggések azt mutatják, hogy a nyelvi fejlődés érzékenyen reagál az érzékszervi és kognitív feltételekre.
A beszédhang minőségének objektív elemzése a gége betegségei, műtéti beavatkozások és egyéb beszédállapotok vizsgálatában is alkalmazható. A gége nélküli beszéd, a laryngectomizáltak vizsgálata és az egyoldali gégeresectió utáni hangminőség kutatása az akusztikai módszerek egészségügyi jelentőségét hangsúlyozza.
Olvasás, nyelvi tudatosság és oktatás
Az olvasás elsajátítása szorosan összefügg a beszédészleléssel, a fonológiai tudatossággal, a szófelismeréssel és a szövegértéssel. Az olvasási nehézségek okainak vizsgálata során figyelembe kell venni a hangzó nyelv feldolgozását, a betű és a hang kapcsolatának kialakulását, a mentális lexikon működését és az olvasási stratégiákat.
A beszédprodukció és a beszédmegértés a tanulási folyamatban azért meghatározó, mert a gyermek az iskolai tanulás során folyamatosan hangzó és írott nyelvi információkat dolgoz fel. A mondatértés és a szövegértés összefüggései, az olvasott és az elhangzott szöveg megértése, valamint a nyelvi szegmentálás mind az iskolai sikeresség alapvető feltételei.
A hagyomány és újítás az olvasástanításban című megközelítés arra utal, hogy az olvasástanítás módszereinek egyszerre kell építeniük a nyelvi fejlődésről szerzett tudásra és az új pedagógiai, digitális lehetőségekre. A nyelvi fejlesztés eredményessége függ a tanulók életkorától, egyéni szükségleteitől, beszédpercepciós képességeitől és a tanítási környezet minőségétől.
Az angol szak interdiszciplináris kapcsolatai
Az ELTE angol szakjának nyelvészeti profilja számos más tudományterülettel érintkezik. A pszichológia a nyelvi feldolgozás és a tanulás kognitív folyamatait vizsgálja, a pedagógia a nyelvoktatás módszereit és céljait dolgozza ki, az informatika pedig a beszédtechnológiai és nyelvi adatfeldolgozási rendszerek fejlesztéséhez járul hozzá.
A nyelvészet kapcsolódik az orvostudományhoz és a gyógypedagógiához is, amikor a hallás, a beszédprodukció, a beszédészlelés és a fejlődési nyelvi zavarok kérdéseit vizsgálja. A társadalomtudományokkal való együttműködés pedig lehetővé teszi a nyelvi identitás, a nyelvi egyenlőtlenség, a nyelvi norma és a társadalmi kommunikáció elemzését.
Az interdiszciplináris szemlélet az angol szak hallgatói számára azért fontos, mert az angol nyelv használata mindig konkrét kommunikációs, kulturális, társadalmi és pedagógiai helyzetekben történik. A nyelv szerkezetének ismerete önmagában nem elegendő a hatékony kommunikáció vagy az eredményes nyelvoktatás megértéséhez.
Kapcsolódó oktatási és kutatási témák
| Terület | Vizsgált kérdések |
|---|---|
| Fonetika | Beszédhangok, hangminőség, alapfrekvencia, koartikuláció, beszédtempó |
| Pszicholingvisztika | Beszédészlelés, beszédmegértés, mentális lexikon, szófelismerés |
| Nyelvpedagógia | Anyanyelvi és idegennyelvi fejlesztés, kiejtés, olvasástanítás |
| Beszédtechnológia | Beszédadatbázisok, akusztikai elemzés, digitális beszédfeldolgozás |
| Alkalmazott nyelvészet | Nyelvi zavarok, kommunikációs problémák, társadalmi alkalmazhatóság |
| Társadalmi felelősség | Nyelvi egyenlőtlenség, nyelvi hozzáférés, felelős nyelvhasználat |
Az ELTE angol szakjához kapcsolódó képzési lehetőségek
Az ELTE bölcsészettudományi képzési környezetében az angol szak mellett több olyan kurzus is megjelenik, amely a nyelvek, a kultúrák, a nyelvpedagógia és a kommunikáció kérdéseit érinti. A kurzusok között szerepelnek nyelvészeti, irodalmi, kulturális, filozófiai és pedagógiai tárgyak.
A képzéshez kapcsolódó szakmai közegben a hallgatók olyan kérdésekkel találkozhatnak, mint a nyelv és világ kapcsolata, a jelentés, a referálás, a nyelvi reprezentáció, a nyelvtanulás, az interkulturális kommunikáció és az angol nyelv tanításának módszertana. A nyelvészeti kutatásokat kiegészítik az angol-amerikai irodalom, a kultúratudomány, a fordítás, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia témái.
A Differentiating Instruction With Technology in the Hungarian Primary and Secondary School EFL Class: A Mixed Methods Study című kutatási téma az angol mint idegen nyelv oktatásának differenciálásával és technológiai támogatásával foglalkozik. Ez a terület közvetlenül kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy miként lehet az angol nyelv tanítását a tanulók eltérő képességeihez, szükségleteihez és tanulási stílusaihoz igazítani.
Publikációs és konferenciakörnyezet
Az ELTE nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti közegében a kutatási eredmények folyóiratcikkekben, konferenciakiadványokban, tanulmánykötetekben és tudományos konferenciákon jelennek meg. A beszédkutatás területén rendszeresen szerepelnek olyan témák, mint a beszédhangok akusztikája, a beszédpercepció, a beszédprodukció, a beszédtechnológia, a nyelvi feldolgozás és az életkori változások.
A Speech Research Conference, a Beszédkutatás konferencia, az alkalmazott nyelvészeti konferenciák és a fonetikai kongresszusok olyan szakmai fórumok, ahol a kutatók megosztják a beszéd és a nyelv vizsgálatának új eredményeit. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak a különböző intézmények, tudományterületek és kutatói generációk együttműködésére.
A konferenciák és publikációk az angol szak szempontjából azért is jelentősek, mert a nyelvtanulás és a nyelvoktatás problémái gyakran nemzetközi összehasonlításban vizsgálhatók. A magyar anyanyelvű angol tanulók beszédének elemzése, az angol kiejtés oktatása és az idegennyelvi beszédmegértés olyan területek, amelyekben a hazai kutatások nemzetközi jelentőségű kérdésekhez kapcsolódnak.
Miért fontos Dr. Judith Borbás szakmai környezete?
Dr. Judith Borbás szakmai környezetének jelentőségét az adja, hogy az ELTE angol szakjához kapcsolódó nyelvészeti kutatás a nyelv több szintjét egyszerre vizsgálja. A beszédhangok fizikai megvalósulásától a szavak mentális feldolgozásán át a nyelvtanulás és a társadalmi kommunikáció kérdéséig széles kutatási spektrum rajzolódik ki.
Ez a szemlélet a hallgatók számára olyan tudást biztosíthat, amely egyszerre elméleti és gyakorlati. A fonetikai ismeretek segíthetik a kiejtés elemzését, a pszicholingvisztikai megközelítés a beszédértés és a szótanulás megértését, az alkalmazott nyelvészeti perspektíva pedig a nyelvoktatás és a kommunikációs problémák kezelését.
Az angol szakhoz kapcsolódó nyelvészeti közegben a nyelv nem pusztán tananyag, hanem kutatási tárgy, társadalmi gyakorlat, kommunikációs eszköz és kulturális örökség. Dr. Judith Borbás nevének ebben a közegben való megjelenése az ELTE nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti kutatásainak sokszínűségére irányítja a figyelmet.