Az emelt szintű angol érettségi javítókulcsának változásai

Az emelt szintű angol érettségi javítókulcsa a 2024-től érvényes, megújult vizsgakövetelmények mellett is alapvetően a korábbi értékelési rendszerre épül: az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és a hallott szöveg értése esetében a javítási-értékelési útmutató tartalmazza a lehetséges elfogadható válaszokat, míg az íráskészséget és a szóbeli vizsgát központilag kidolgozott analitikus skálák alapján értékelik.

A legfontosabb változás nem az emelt szintű angol vizsga szerkezetének átalakítása volt, hanem az új követelményrendszer bevezetése, amely korszerű értékelési módszereket határoz meg, és az eddiginél szélesebb teret ad a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Az élő idegen nyelvekre vonatkozóan strukturális változtatás nem történt.

Mi alapján javítják az emelt szintű angol érettségit?

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

Az emelt szintű írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. Mindkét vizsgarész 120 pontot ér, az írásbeli vizsgarész négy, egyenként 30 pontos összetevőből áll.

Az írásbeli vizsgarész egyes vizsgarész-összetevőinek értékelése egymástól független. Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Mi változott 2024-től?

A tanulók számára felmenő rendszerben, 2024-től kezdődően új, változó vizsgakövetelmények lépnek érvénybe. 2020-ban a Nemzeti alaptanterv és Kerettantervek bevezetését követően elkészültek a hozzájuk illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is.

A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adtak számot tudásukról a vizsgázók. A megújuló érettségi vizsgakövetelmények - általánosan interpretálva, az összes érettségire vetítve - korszerű értékelési módszereket határoznak meg, amelyekkel az eddiginél szélesebb teret adnak a diákok önálló problémamegoldásának és kreativitásának.

Továbbra is megmaradt az érettségi vizsga kétszintű rendszere, amelyben a kötelező vizsgatárgyak sem változtak meg, így az idegen nyelv is a kötelező érettségi vizsgák csütörtöki vagy pénteki, más idegen nyelvből nem állandósult időpont napjára esik majd.

A 2017-től érvényes vizsgakövetelmények részletes leírásában a kompetenciákon érthettük eddig közép- és emelt szinten egyaránt az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Hallott szöveg értése, Íráskészség, Beszédkészség.

A 2024-től életbe lépő követelményrendszerben a kompetenciák felépítésükben nem változtak. Az élő idegen nyelvekre vonatkozóan strukturális változtatás nem történt.

A javítókulcs szerepe az egyes vizsgarészekben

Olvasott szöveg értése

Az Olvasott szöveg értése vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A felhasznált szöveg autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének.

Megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A szöveg kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó.

Autentikus jellegéből adódóan a szöveg tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

Az Olvasott szöveg értése javítási-értékelési útmutatója tartalmazza a lehetséges elfogadható válaszokat. Ez különösen a rövid választ igénylő, nyitott kérdéseknél fontos, mivel a javítókulcs alapján állapítható meg, hogy egy eltérő megfogalmazás tartalmilag megfelelőnek tekinthető-e.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• utasítások, például használati utasítások;
• tájékoztató szövegek, például műsorfüzet;
• levelek;
• újságcikkek, például hír, beszámoló, riport;
• ismeretterjesztő szövegek;
• publicisztikai írások;
• elbeszélő szövegek;
• modern szépirodalmi szövegek.

A vizsgán előfordulhat feleletválasztás, hiányos szöveg kiegészítése szavakkal vagy kifejezésekkel, rövid választ igénylő nyitott kérdés, valamint a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat vagy bekezdés helyének azonosítása a szövegben.

Szintén megjelenhet képek, események vagy összekevert bekezdések sorrendbe rakása, illetve egymáshoz rendelés. Ilyen lehet cím, kép vagy összegző mondat szövegrészhez, bekezdéshez rendelése, valamint szavak, kifejezések, definíciók és szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján.

A javítás során véleményeket, kijelentéseket és eseményeket is személyekhez lehet kapcsolni, illetve a válaszokat megadott kategóriák szerint lehet csoportosítani.

Nyelvhelyesség

A Nyelvhelyesség vizsgarész javítási-értékelési útmutatója szintén tartalmazza a lehetséges elfogadható válaszokat. A feladatok elsősorban a nyelvtani szerkezetek és a szókincs alkalmazását mérik.

A vizsgán előfordulhat hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással, amikor négy válaszlehetőség közül kell kiválasztani az egy helyes megoldást. Lehetséges a hiányos szöveg önálló kiegészítése vagy előre megadott szókészlet használata is.

A vizsgázónak megadott szavak megfelelően képzett alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat is be kell illesztenie a szövegbe. Hibaazonosítás szintén előfordulhat.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Hallott szöveg értése

A Hallott szöveg értése vizsgarészhez meghallgatható angol nyelvű hanganyag tartozik. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

A javítókulcs ebben a vizsgarészben is meghatározza a lehetséges elfogadható válaszokat. A hanganyag megértését feleletválasztással, egymáshoz rendeléssel, események sorrendjének megállapításával, térképkövetéssel és űrlapok kitöltésével is ellenőrizhetik.

Előfordulhat táblázatok kitöltése, hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdés, valamint ténybeli hibák azonosítása és javítása. A rövid választ igénylő feladatoknál 3-5 szó megadása lehet szükséges.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

• közérdekű bejelentések, közlemények;
• rögzített telefonos szövegek, például üzenetrögzítő;
• utasítások;
• médiaközlemények, például rövid hír;
• beszélgetések, telefonbeszélgetések;
• műsorrészletek;
• riportok, interjúk;
• beszámolók;
• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

Íráskészség

Az Íráskészség vizsgarész értékelése eltér a zárt feladattípusokétól. Az Íráskészség vizsgarész-összetevő értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

Az analitikus skála azt vizsgálja, hogy a vizsgázó létrehozott szövege meghatározott kommunikációs szándékkal jött-e létre, az olvasó számára világos és érthető-e, valamint alkalmas-e a kommunikációs cél elérésére.

Értékelési szempont továbbá, hogy a szövegfajta meghatározott legyen, tematikusan megfeleljen a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megírásához pedig ne legyen szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán magánjellegű vagy intézménynek szóló levelet, olvasói levelet és a diákújság számára készülő cikket kell létrehozni.

A feladat lehet meghatározott szituációban, megadott szempontok alapján történő szövegalkotás. Verbális segédanyagok, például személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések és szórólapok alapján történő szövegalkotás és azokra való reagálás is előfordulhat.

Vizuális segédanyagok, például ábrák, képek, képsorok, grafikonok és táblázatok alapján történő szövegalkotás szintén lehetséges.

A szóbeli vizsga értékelésének változásai

A szóbeli vizsga közép- és emelt szinten az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A szóbeli vizsgán három feladattípus fordul elő az alábbi sorrendben: társalgás, vita, valamint önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid, körülbelül feladatonként fél perc gondolkodási idő áll rendelkezésére.

1. Társalgás

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

2. Vita

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára.

A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

3. Önálló témakifejtés

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból, például képekből, rajzokból és grafikonokból kiindulva.

Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel.

A témakörök és a követelmények változása

Az új követelményrendszerben a témakörök többsége változatlanul megmaradt, és sorrendjükben sem történt változás. A következő témakörök szerepelnek a rendszerben:

• Személyes vonatkozások, család;
• Ember és társadalom;
• Környezetünk;
• Az iskola;
• A munka világa;
• Életmód;
• Szabadidő, művelődés, szórakozás;
• Utazás, turizmus;
• Tudomány és technika;
• Kommunikációs helyzetek és szándékok.

Emelt szinten az új követelményrendszerben megjelent a Célnyelvi ország néhány főbb látnivalója című témakör.

Az Ember és társadalom témakörön belül középszinten a Női és férfi szerepek, valamint a Vásárlás, szolgáltatások, posta című témakörök, emelt szinten pedig az Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése, valamint a Társadalmi viselkedésformák témakörök kerültek ki a követelményrendszerből.

Kommunikációs helyzetek, nyelvtan és szókincs

A 2024-től deklarált követelmények szóbeli és írásbeli lajstroma egyetlen módosítással jelent meg a kommunikációs helyzetek területén.

A kommunikációs szándékok listája társalgási paraméterekben nem történt változtatás.

A Nyelvtani szerkezetek és szókincsben a Nyelvtani szerkezetek és a Szókincs témakörök maradtak meg az új követelményrendszerben, abban változás nem történt, sem sorrendjükben, sem metodikában.

A 2024-es vizsgaleírásban olvasható a szókinccsel kapcsolatos tudnivaló: „A vizsga szókincsének alapjául a mindenkori mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.”

Mit jelent ez a javítókulcs használatában?

A javítókulcs nemcsak egyetlen „mintamegoldást” rögzít. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

Ez azt jelenti, hogy a javítás során az útmutatóban felsorolt, tartalmilag megfelelő megoldásokat kell figyelembe venni. A nyitott feladatoknál ezért különösen fontos, hogy a válasz jelentése megfeleljen a kérdésnek, még akkor is, ha a vizsgázó nem szó szerint ugyanazt a kifejezést használja, amely az útmutatóban szerepel.

Az íráskészség és a beszédkészség esetében nem egyetlen helyes válasz alapján történik a pontozás. Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

Az írásbeli vizsgarész-összetevőkben, illetve a szóbeli vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

A korábbi feladatsorok és javítókulcsok szerepe

Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok minden mellékletükkel, például hanganyaggal, képanyaggal és szövegekkel, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatókkal együtt szerzői művek.

Gyűjteményes műként szerzői jogi védelemben részesülnek, jogtulajdonosuk az Oktatási Hivatal. A szerzői művek felhasználásához a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges.

Az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználás körében és annak szabályai betartásával a jelen honlapon közzétett szerzői művek szabadon felhasználhatóak. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a jogtulajdonos engedélye nem szükséges.

A szabad felhasználás esetei közé tartozik többek között a mű iskolai foglalkozásokon történő átdolgozása, beleértve a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást is.

Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, feltéve, hogy a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fért hozzá.

Az emelt szintű angol érettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói 2005-től, vagyis az új típusú érettségi bevezetésétől kezdődően érhetők el.

Ezt megelőzően az angol érettségi más szerkezetű volt, ezért azokat a feladatsorokat nem közöljük.

A gyűjteményben minden érettségi időszakra megtalálható az angol írásbeli vizsga feladatlapja, a hallott szöveg értését ellenőrző hanganyag, illetve az ezeket ellenőrző javítási-értékelési útmutató.

A 2025. május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák emelt szintű feladatlapjai és javítási-értékelési útmutatói a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a vizsgát követő napon kerültek fel az oldalra.

A reggel 8.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor kerültek közzétételre.

A dokumentumokat PDF állományok tartalmazzák, amelyek tartalomhű megjelenítést és nyomtatást tesznek lehetővé. A PDF állományokban tárolt adatok megjelenítéséhez és nyomtatásához PDF olvasó program szükséges.

A 2025-ös emelt szintű angol érettségi javítókulcsának gyakorlati tanulságai

A 2025. május-júniusi emelt szintű angolérettségi 240 perces, négy részből álló feladatsor volt. Az olvasott szövegértésre 70, a nyelvhelyességre 50, a hallott szövegértésre 30 és az íráskészségre 90 perce volt az emelt szinten érettségizőknek.

A vizsgázók beszámolói alapján a feladatsor jól illeszkedett az előző évek struktúrájához. Olvasott szövegértésben történelmi témák, egy második világháborús plakát és egy nyári tábor értékelése jelent meg.

Nyelvhelyességből régi korok szokásai és a csokis kekszes chips felfedezése került a feladatok középpontjába. Hallott szövegértésben amerikai zászlókitűzésről, valamint egy szovjet vonatkozású, lehallgató eszközökről szóló történetről hallgattak meg szövegeket a vizsgázók.

Íráskészségben hivatalos jelentkezést és közösségi médiás helyzetről szóló érvelő szöveget kellett írni. Az első feladat egy hivatalos levél megírása volt: a vizsgázóknak egy prágai nyelviskolába kellett jelentkezniük, és megindokolniuk, hogy a kurzus miért fontos számukra a jövőbeli terveik és tanulmányaik szempontjából.

A második feladat egy osztálycsoportban megjelent bejegyzéshez kapcsolódott: egy lány összeveszett az édesanyjával, miután az közzétett róla egy fotót a közösségi médiában. A lány kérte, hogy a képet törölje.

A vizsgázóknak arról kellett érvelniük, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha személyes tartalmakat osztunk meg a közösségi felületeken.

Az idei emelt angolérettségi legfontosabb tanulsága talán az, hogy nem hozott nagy változásokat. A diákok szerint a feladatsor jól kiszámítható volt, és szorosan követte a korábbi évek mintáját.

A feladatsor jól illeszkedett az előző évek struktúrájához. A beszámolók alapján az olvasott szövegértés és az íráskészség több vizsgázónak könnyebbnek tűnt, míg a hallott szövegértésben a gyors beszéd okozott nehézséget.

A hallott szöveg értésénél különösen fontos a javítókulcs pontos követése, mert egy-egy feladatnál több elfogadható válasz is előfordulhat. Egy vizsgázói beszámoló szerint a hallott szövegértés egyik feladatánál két megoldás is elfogadható volt.

Az eredmények alakulása 2020 és 2025 között

Az emelt szintű angol érettségi eredményei a vizsgált időszakban összességében magasak voltak. A 2020-as évet leszámítva mindig 70% feletti volt az átlagos teljesítmény.

A legjobb teljesítmény 2024-ben történt, akkor 82,72%-os átlageredményt produkáltak a vizsgázók, ami a vizsgált időszakban a legkiemelkedőbb eredménynek számít közép és emelt szinten egyaránt.

Az eredmények értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy 2020-ban és 2021-ben rendkívüli körülmények között zajlottak az érettségi vizsgák. A kormány rendelkezése értelmében a diákok csak írásbeli vizsgákat tettek, a szóbeliket törölték.

Ugyanez megismétlődött 2021-ben is, ugyanis a járvány harmadik hulláma miatt ismét azt a döntést hozta a kormány, hogy a szóbeli vizsgákat törlik, és kizárólag írásbeli vizsgákat tartanak.

Természetesen kivételek mindkét évben voltak, szóbeli vizsgák is megszervezésre kerültek azokból a tárgyakból, melyekből nincs írásbeli vizsgarész, valamint azokban az esetekben is, amikor a vizsgázó az írásbeli rész alapján nem érte el az elégséges szintet.

A 2022-es érettségi viszont már a megszokott módon zajlott, megtartották az írásbeli mellett a szóbeli vizsgákat is.

Az emelt szint és a nyelvvizsga-követelmény

Az angolból emelt szinten érettségiző diákok, ha legalább 60%-ot érnek el, B2, vagyis középfokú komplex nyelvvizsgát, ha pedig 40-59% közötti eredményt érnek el, akkor B1-es, vagyis alapfokú komplex bizonyítványt kapnak.

Az emelt szintű vizsgán ezért a javítókulcs gyakorlati jelentősége túlmutat az egyes feladatokra adott pontokon. A helyesen elfogadott válaszok, az íráskészségnél alkalmazott analitikus skála és a szóbeli teljesítmény értékelése egyaránt befolyásolja a végső százalékos eredményt.

Miért nehéz összehasonlítani a különböző évek javítókulcsait?

Fontos megjegyezni, hogy számos kritika érte már az érettségi vizsgákat azzal kapcsolatban, hogy nem igazán alkalmasak arra, hogy képet adjanak az oktatás állapotáról, visszajelzést a tantervi vagy szerkezeti változtatások hatásairól, valamint a diákok valós tudásszintjéről.

Nahalka István oktatási szakértő szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az egyes évek eredményei nem igazán hasonlíthatók össze egymással, ugyanis minden vizsgaidőszakban eltérő feladatsorokkal találkoznak a diákok, amelyek nehézsége is változó lehet.

Az elért pontszámok inkább az adott konkrét feladatsorhoz való alkalmazkodást tükrözik, semmint egy stabil, mérhető tudásszintet. Az, hogy egy adott érettségi „könnyebbnek” vagy „nehezebbnek” számít, sokszor inkább szubjektív benyomás, amely nem alkalmas arra, hogy hosszabb távú trendeket rajzoljunk fel belőle.

Ez a javítókulcsok összehasonlítására is vonatkozik. Egy szigorúbbnak érzett útmutató, a nyitott válaszok szűkebb elfogadása vagy egy nehezebb hallásértési szöveg önmagában nem bizonyítja, hogy az egész vizsgarendszer értékelési elvei megváltoztak.

Ezzel szemben léteznek olyan mérési eszközök, amelyek valóban alkalmasak a hosszabb távú trendek feltárására. Az országos kompetenciamérés például egységes módszertannal dolgozik, így képes valódi változásokat kimutatni a diákok teljesítményében.

Hasonló célt szolgálnak a nemzetközi vizsgálatok is, mint a PISA-felmérés, amelyek országok között is összevethető adatokat biztosítanak. Tehát a szakértők szerint az érettségi jelenlegi formájában nem követi azokat a nemzetközileg bevett mérési elveket, amelyek lehetővé tennék a tudás objektív összehasonlítását.

Ez pedig nemcsak módszertani kérdés, hanem egy olyan probléma, amely hosszabb távon az egész oktatási rendszer működéséről alkotott képünket is torzíthatja, éppen ezért komolyabb szakmai újragondolást igényel.

tags: #emelt #angol #erettsegi #javitokulcsan #valtoztatnak