Az alapfokú, vagyis B1-es nyelvvizsgáért 2024-től nincs egységesen meghatározott pontszám a felsőoktatási felvételin. Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a 400 pont feletti, legfeljebb 100 intézményi pontból adnak-e és hány pontot adnak az alapfokú nyelvtudásért.
Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért.
Miért nincs egyetlen országos válasz?
Az eddigi központi szabályozással ellentétben 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a 400 pont feletti 100 intézményi pontról. Nagyon fontos tudni, hogy számos egyetem az eddiginél sokkal több pontot ad a nyelvvizsgáért. Sok helyen már az alapfokú papír is pontra váltható.
A következő tanévben már a felsőoktatás intézmények döntenek majd arról, hogy pontosan mire és hány többletpontot adnak a felsőoktatási felvételi során. 2024-től átalakul a felvételi pontszámítás, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány pluszpontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek.
A 2025-ös felvételi eljárásban a diákok összesen 500 pontot gyűjthetnek. Ebből legfeljebb 200 pontot a középiskolai eredményeik, további 200 pontot pedig az érettségi teljesítményük alapján szerezhetnek meg. Az intézményi pontokból (korábban többletpontok) szintén maximum 100 pontot érhetnek el.
Hány pont jár az alapfokú nyelvvizsgáért?
| Nyelvvizsga szintje | A pontszám | Fontos tudnivaló |
|---|---|---|
| Alapfokú, B1/A2 | Intézménytől függ | Nincs egységes országos pontérték |
| Középfokú, B2 komplex | Intézménytől függő intézményi pont | Az általános központi szabály szerint 28 többletpont |
| Felsőfokú, C1 komplex | Intézménytől függő intézményi pont | Az általános központi szabály szerint 40 többletpont |
Az alapfokért is járhat többletpont, de nincs egységes szabály. A konkrét pontszámot mindig annak a felsőoktatási intézménynek és szaknak a felvételi tájékoztatója határozza meg, ahová a jelentkező beadja a kérelmét.
A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyetemen ugyanennyi pont jár az alapfokú bizonyítványért.
A középfokú és felsőfokú nyelvvizsga pontértéke
A korábbi központi szabályozás szerint a felsőoktatási felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér.
A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.
A szabály szerint 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok. A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Miért lehet mégis más a pontszám 2024-től?
Egy felsőfokú nyelvvizsga az addigi 40 helyett akár 100 pontot is érhet, a középfokút egyes intézmények akár 70 ponttal honorálják. Több helyen adnak plusz pontokat már egy részvizsgáért is (írásbeli vagy szóbeli).
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Többek között így lesz a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni.
Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők.
A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak. Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
Az ELTE pontszámítása
Maximum 50 pluszpontot szerezhettek a felvételin a nyelvvizsgával, ha az ELTE-re készültök. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egyes eredményeket minden szakon egységesen, míg másokat szakonként eltérően pontoznak.
| Nyelvvizsga | ELTE intézményi pont |
|---|---|
| B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga | 28 pont |
| C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga | 50 pont |
Az egyetem felhívja arra a figyelmet, hogy amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Komplex vagy részvizsga szükséges?
Fontos, hogy komplex vizsgát kell tenni, önmagában egy szóbeli vagy írásbeli nem elegendő a pluszpontok megszerzéséhez. Ha akkreditált, komplex nyelvvizsga-bizonyítványról van szó, akkor már más a helyzet: a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért (részvizsgáért, tehát csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgáért nem jár többletpont) 28 pont, míg a felsőfokú (C1), szintén komplex nyelvvizsgáért már 40 pont jár.
Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni.
Van azonban egy kivétel: ha szakértői véleményt kaptatok arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudtok komplex vizsgát szerezni, egy "fél nyelvvizsgáért" is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.
- A B2 szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont járhat.
- A C1 szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont járhat.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi?
A szükséges nyelvtudás igazolására két féle mód áll rendelkezésre: az egyik a nyelvvizsga-bizonyítvány, míg a másik az emelt szintű nyelvi érettségi. Összesen 50 többletpont jár az emelt szintű nyelvi érettségiért, amennyiben az érettségi eredménye legalább 45%-os lett, és a jelentkező érettségi pontjait az emelt szintű vizsgaeredmények alapján számítják meg.
Csak az emelt szintű nyelvi érettségiért jár többletpont? Ez így van, a középszintű nyelvi érettségiért sajnos semmilyen többletpont nem számítható be a felvételi folyamat során, illetve nem egyenértékű semmilyen fajta nyelvvizsgával sem - függetlenül a nyelvi érettségi eredményétől.
Az Oktatási Hivatal közleménye alapján az emelt szintű érettségi 40-59 százalékos siker esetén alapfokú (B1-es) komplex nyelvvizsgával, legalább 60 százalék elérése esetén pedig középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványnak számít.
Különálló dokumentum ezért nem jár, az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában szerepel majd, hogy ez a dokumentum egyenértékű bármelyik - Magyarországon engedéllyel rendelkező - nyelvvizsgaközpont által kiállított, „keményfedeles” nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a nyelvvizsgával sajnos nem lehet kiváltani az emelt szintű nyelvi érettségit, de emelt szintű érettségivel már van lehetőség a nyelvvizsga-bizonyítvány kiváltására.
Az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga pontjai nem mindig adódnak össze
Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Az emelt szintű nyelvi érettségiért akkor nem jár többletpont nyelvtudás jogcímén, ha ugyanabból a nyelvből való tudást igazolt, amit egyszer már értékelt a felsőoktatási intézmény. A felsőoktatási intézmény a felvételi tájékoztatójában az intézményi pontok számításánál jogszerűen zárhatja ki ugyanannak a tudásnak a kétszeres értékelését.
Az egyenértékűség nem azt jelenti, hogy a felvételi eljárás során az emelt szintű nyelvi érettségivel megszerzett nyelvvizsga automatikusan többletpontot eredményez. Nem arról van tehát szó, hogy a felsőoktatási intézmény az egyenértékűséget nem ismerte el, hanem ugyanannak a nyelvtudásnak a kétszeres értékelését zárta ki.
Az ELTE szabálya szerint amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Mikor nem adnak pontot a nyelvvizsgáért?
Vannak olyan képzések, ahol nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ilyen az edző és a szakoktatói alapképzés, a művészet, művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.
A fenti szabály alól kivétel: az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, valamint művészeti tanárképzés, ahol részben vagy egészben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért. A 2024-től bevezetett intézményi pontrendszerben azonban az intézmények az alapfokú nyelvvizsga elfogadásáról és pontértékéről saját szabályzatukban dönthetnek.
A nyelvvizsga adatainak megadása és ellenőrzése
A nyelvvizsga-bizonyítványok adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.
A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.
Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi. Figyelem! A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.
A nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, bizonyítványszámát, anyakönyvi számát és kiállítási dátumát ezért akkor is pontosan meg kell adni, ha magát a bizonyítványt nem szükséges feltölteni.
Külföldön szerzett nyelvvizsga
A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell. A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell.
Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat.
A Cambridge Assessment English B1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, B2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, C1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, C2 szintű vizsgája pedig általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhet meg.
Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett német nyelvből letett nyelvvizsgákat.
A Goethe-Zertifikat B1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, alapfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat B2 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, középfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat C1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, felsőfokú nyelvvizsgának felelhet meg.
Mit kell ellenőrizni jelentkezés előtt?
- Az adott egyetem és szak felvételi tájékoztatójában meg kell nézni, hogy elfogadják-e az alapfokú nyelvvizsgát.
- Meg kell keresni, hogy az alapfokú, B1-es vagy A2-es bizonyítványért hány intézményi pont jár.
- Ellenőrizni kell, hogy komplex vizsga szükséges-e, vagy az intézmény részvizsgáért is ad pontot.
- Meg kell vizsgálni, hogy a választott szak azok közé tartozik-e, ahol a gyakorlati vizsga miatt nem adnak nyelvvizsgáért intézményi pontot.
- Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségi és nyelvvizsga is rendelkezésre áll, a kedvezőbb jogcímet kell figyelembe venni.
- Külföldi bizonyítvány esetén ellenőrizni kell, hogy szükséges-e honosítás.
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.
Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat. A felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pontok jogcímeiről, mértékéről és elfogadhatóságáról az intézmény dönt.
tags: #felvetelin #az #alapfoku #nyelvvizsga #hany #pontot