A porc egy érmentes szövet, ez alól kivételek a gége és orr, valamint nincsenek benne idegek. Lassú anyagcseréje van, a porchártya ereiből, a környező szövetekből vagy épp az ízületi porcok esetében a szinoviális folyadékból kapják a tápanyagokat. Korlátozottan képes csak regenerálódni, ill. alkalmazkodni a mechanikai változásokhoz. Erre az alkalmazkodási képtelenségre vezethető vissza, hogy a porc képtelen kijavítani saját magát mechanikai vagy egyéb sérülés után.
Az ízületi porc a cartilago articularis, vagyis az Ízületi porc. Az ízületeket borító porcfelszín embrionális fejlődésünk során a porc végein el nem csontosodó szövetekből alakul ki. Az ízületet alkotó ízesülő csontvégek felszíneit borítja és rendkívül fontos szerepet játszik az ízületek normál működésében. Az ízületi porcfelszín felelős az ízületre ható mechanikai erők szétoszlatásáért, az ízületi folyadék védi és táplálja az ízület belsejében lévő ízületi porcot, biztosítja a csontvégek egymáshoz képest történő elmozdulását.
A porcszövet 60-78 %-a víz, és ennek nagy részét a proteoglikán-aggregátumokat alkotó, hialuronsavhoz kapcsolófehérjével kötődő aggrekán egységekhez kapcsolódó kondroitin-szulfátot és keratán-szulfátot tartalmazó glükózaminoglikán- (GAG) láncok kötik meg. A glükózaminoglikánok speciális cukor oldalláncok (poliszacharidok). Ismétlődő diszacharid egységekből épülnek fel, amelyek egyes hidroxilcsoportjait kénsav észteresíti. A szulfátcsoportok erős negatív töltést adnak a molekulának, ami vizet kötve gélt képez. Ez a hidratált, kocsonyás anyag adja az extracelluláris mátrix alapállományát. A glükózaminoglikánok általában fehérjékhez kötve hatalmas makromolekuláris komplexeket, proteoglikánokat alkotnak. Főként ez biztosítja a porcszövet összenyomással szembeni ellenálló képességét. Alacsonyabb szénhidráttartalom alacsonyabb víztartalmat, ezáltal puhább, kevésbé ellenálló ízületi porcot eredményez.
Az ízületi porc szövettanilag négy zónára oszlik: Felszíni zóna, Középső zóna, Mély zóna, Meszesedett zóna. A porcfelszínnel párhuzamosan futó kollagénrostok adják a nyíróerőkkel szemben mutatott ellenállását. A sejtek laposak, összenyomottak. Gömb alakú porcsejteket tartalmaz a középső zóna, nagy mennyiségben tartalmaz nagyméretű proteoglikán molekulákat. A mély zóna a legvastagabb réteg, a rá ható mechanikai erők elosztásában vesz részt, és ellenáll az összenyomó erőknek, a kollagénrostok az ízfelszínre merőlegesen futnak. A meszesedett zóna a legmélyebb porcréteg, elválasztja az ízületi porcot az alatta fekvő csonttól, ugyanakkor erős kapcsolatot is biztosít a csont és a porcréteg között.
Az ízületi porcnak nincs porchártyája, az ízületi folyadékkal maga az üvegporc érintkezik. A porchártya hiánya miatt az ízületi porc megújulására csekély az esély. Az ízület röviden a csontok mozgékony összeköttetése, mely lehetővé teszi mozgékonyságunkat. Az ízületek (articulacio) egy vagy több csont összeköttetései, ahol a csontok elmozdulnak. Az ízületek normális esetben súrlódásmentesen mozdulnak el, azonban bizonyos megbetegedések miatt vagy az idő múlásával a könnyed elmozdulás akadályozott lehet. Az ízületi porc elmozdulását az ízületi folyadék segíti elő.
Az ízület szerkezete: - ízületi fej - ízületi árok (vápa) - ízületi porc - ízületi tok - ízületi nedv - ízületi szalag. Az ízületi porc a felszíneket simává téve megkönnyíti az ízületi végek elmozdulását. Az idő előrehaladtával a porc kopása, „elhasználódása” elkerülhetetlenné válik.
Az Ízület betegsége Ízületi kopás. Az ízület nagy része kollagénből épül fel. A szervezet kollagéntermelő képessége több okból csökkenhet, és kollagén hiányában a porcok elvékonyodnak, forgácsolódnak végül elporladnak és idővel az elporladt ízület felszívódik. A „kenőanyag” nélküli elmozdulás erőteljes fájdalommal jár és a kialakult gyulladás a környező szövetekre is átterjedhet. Mivel az ízületek kívülről szemmel nem láthatók, ezért legtöbb esetben már csak a fájdalommal szembesülünk. Az arthrosis részben öröklött, részben szerzett okokra vezethető vissza (baleset, sérülés, súlyfelesleg, rossz testtartás). A kopással érintett leggyakoribb területek: csípő, gerinc, térd.
Az ízületi kopás konzervatív terápiája: Fizioterápia, gyógytorna, ízületfeltöltés, PRP, HA, kortikoszteroid injekciók és egyéb kezelések szerepelhetnek. A gyógytorna segít a mozgékonyság javításában és a fájdalom csökkentésében. A synovialis folyadék érintésével kapcsolatosan és a gyulladásos állapotok kezelésével kapcsolatban fontos megjegyezni a lokális és szisztémás hatásokat.
Összefoglalóan: az ízületi porc egy olyan rugós, de erős réteg, amelynek feladata a csontvégek súrlódásmentes mozgásának biztosítása és a terhelés elosztása. Nélküle az ízületek könnyen károsodnának, fájdalom és korlátozott mozgástartomány jelentkezne. A porc komoly regenerációs korlátokkal rendelkezik, ezért a kopás megelőzése és a tünetek kezelése kiemelten fontos a mindennapi életminőség megőrzése érdekében.
tags: #izuleti #porc #intermedier #zona