Dr. Morvai Edit és Dr. „…Az agykutatás mai állása szerint az agy a pubertáskor végéig fejlődik. Eddigre alakul ki az a rendkívül finoman szőtt háló, ami a neuronok összekapcsolódása révén jön létre. Ennek a hálónak a strukturáltsága határozza meg elsődlegesen szellemi potenciálunkat. A pubertáskor után a tanulás elsősorban a meglévő szinapszisok működtetését jelenti, új idegi kapcsolódások ritkábban jönnek létre. Minél később szerzünk meg tehát egy bizonyos tudást, az annál nehezebben rögzül az emlékezetünkben.
Ez annál is inkább indokolt, mivel kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása nagymértékben a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Mivel ebben az életkorban az anyanyelv elsajátítása még nem zárult le véglegesen, a gyermek mindazt a könnyedséget és magától értetődőséget, amivel anyanyelvi kompetenciái fejlesztésén munkálkodik, átviszi az idegen nyelvre is. Később aztán, amikor az anyanyelvi oktatás keretében egyre tudatosabban foglalkozik a nyelvvel, ezt a tudatosságot felhasználja az idegen nyelv elsajátítására, ami viszont visszahat az anyanyelv elsajátításának folyamatára. Így a két nyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátítása állandó kölcsönhatásban, egymást gazdagítva történik.
Az egyik legfrissebb kutatás, az OECD „Tanulás tudománya és az agykutatás” című projektjének egyik deklarált célja a kisgyermekkori tanulás sajátosságainak feltárása, s ezen belül is elsősorban annak tisztázása, hogy tartható-e az az elmélet, miszerint léteznek un. Az első eredményekről 2000-ben számoltak be. Az idegen nyelv korai kezdése szempontjából különösen releváns az a megállapítás, miszerint minél korábban kezdi el valaki egy idegen nyelv tanulását, annál könnyebben képes elsajátítani az adott nyelv nyelvtanát. Az elsajátítás hatékonysága nem függ az életkortól, de a ráfordított energia mennyisége kb. 13 éves kor után jelentősen megnövekszik. A nyelv nem egy agyi területhez, hanem szerte az agyban különböző neurológiai eseményekhez kötött folyamat.
A nyelvtan elsajátítása során az első nyelv esetében a bal agyfélteke frontális területe lép működésbe. A második idegen nyelvnél ez esetben mindkét agyfélteke aktivizálódik. Minél idősebb a nyelvet elsajátító egyén, annál nagyobb aktivitást mutat az agy a nyelvtan elsajátítása során. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kisgyermeknek minél gyorsabban tételesen meg kell tanítanunk az idegen nyelv nyelvtanát. A tanítás tartalmairól és módszereiről vallott nézeteinket ez a felfedezés nem érinti. Ellentmondó eredmények híján változatlanul fontos érv a korai kezdés mellett a fogékony szakasz létezése auditív területen is. Egy 1998-as, az Európai Bizottságnak átadott kutatási beszámoló szerint a korai kezdés kimutathatóan jótékony hatással van a kiejtésre, az intonációra, a közlések hosszára és a kommunikációs stratégiák alkalmazására. Persze, a sikeres nyelvelsajátításban a korai életszakaszban nagy szerepet játszanak a nyelvek és a nyelvtanulás iránti fogékonyság mellett más korosztályi jellemzők is, így például a kíváncsiság, a tudásszomj, a kommunikációs igény, az utánzási készség és képesség stb.
… bővíti azoknak a lehetőségeknek a sorát, melyek révén a tanulók már ebben a korai életszakaszban megkezdhetik a felkészülést megváltozott és állandóan változó világunkra. Ez a változás számos más tényező mellett abban a folyamatban ölt testet, amelynek során a multikulturális (sok-kultúrájú) és multilingvális (soknyelvű) valóság, mely gazdagítja életünket, de egyben új kihívásokat is jelent, egyre növekvő mértékben mindennapjaink részévé válik. Minél előbb kezdi meg az iskola az idegen nyelvvel - és ezáltal egy idegen kultúrával - való találkozás révén kiépíteni a tanulóban azt a tudatot, hogy az idegenséget, a másságot olyan magától értetődő jelenségnek fogadják el, amivel meg kell és meg lehet tanulni együtt élni, annál nagyobb az esélye annak, hogy hosszú távon sikerül kialakítani a tanulókban az idegenséggel, a mássággal szembeni alapvetően pozitív beállítottságot.
A tanulók kisiskolás korban lényegesen nyitottabbak az idegenség irányában, mint bármikor a későbbiek során. Nem fenyegetést látnak benne, hanem olyasvalamit, ami felkelti érdeklődésüket, kíváncsivá teszi őket. Ösztönösen megpróbálják felderíteni mindazt, ami az idegenben a jól ismerthez képest hasonló vagy éppen egészen más. … felkelti a tanulókban a nyelv illetve a nyelvek iránti érdeklődést és kifejleszti bennük azt az érzést, miszerint a nyelvvel / a nyelvekkel való foglalkozás öröm. A korai nyelvoktatás a legtöbb tanuló számára első ízben teszi lehetővé, hogy a nyelv eszközével felfedezzen egy másik, a saját világától különböző, addig ismeretlen világot. A korai nyelvoktatás célja tehát messze nem az, hogy már kisgyermekkorban megtanítsuk azt, amit más esetben a felsőbb évfolyamokon tennénk.
A korszerű idegennyelv-oktatásban, így a korai nyelvoktatásban sem a megtanulandó nyelvi / nyelvtani jelenségek meghatározott köréből indulunk ki, nem ezekhez keresünk illetve „gyártunk” megfelelő tartalmakat, hanem olyan témákat és a témákhoz olyan anyagokat választunk ki, melyek egyrészt összhangban állnak a tanulóknak a világról szerzett ismereteivel, tapasztalataival, érdeklődésével, kommunikatív szükségleteivel, másrészt a lehetőségekhez mérten árnyaltan mutatják be a célnyelvi országokban élő emberek, közülük is elsősorban a hasonló korú gyermekek életét. Alapvetően tehát nem arról van szó, hogy a tanulók minimális idegen nyelvi kompetenciájára való tekintettel a világot leegyszerűsített formában mutatjuk be nekik.
Úgy kell kialakítani a tanítás-tanulás folyamatát, hogy a tanulóknak lehetősége nyíljon egyszerű tartalmakon keresztül megtapasztalni a számukra releváns valóság komplexitását. Az évek során, annak nyomán, ahogy a tanulók fejlődésük lépcsőfokain a világot minduntalan másképp tapasztalják meg, bizonyos témaköröket újra és újra feldolgozhatunk, miközben a tanulók diszpozícióinak megfelelően bővítjük, módosítjuk őket, újabb és újabb tartalmakat kapcsolunk hozzájuk, hogy ezáltal egyre komplexebb formákat öltsenek. A témakörök kiválasztása és elrendezése során célszerű lazán és sok szabadon kitölthető időkerettel tervezni, hogy az egyes témákat a tanulók érdeklődése szerint ki lehessen bővíteni és legyen mód esetleg általuk javasolt további tartalmak feldolgozására is.
Helyes, ha már ebben a korai életszakaszban bevonjuk a tanulókat a tanulás tartalmainak megválasztásába. Ezáltal elkerülhetővé válik, de legalábbis csökken annak a veszélye, hogy a tanítás a gyermeki világ köréből kimozduljon a gyermekek számára csak korlátozottan releváns felnőtt világ irányába illetve hogy tanításunk a gyermekek világa helyett a felnőtteknek az erről a világról alkotott elképzeléseit tükrözze vissza.
A korai idegennyelv-oktatás céljai és tartalmai mellett annak módszerei is szoros összefüggésben alakulnak a tanulók életkori sajátosságaival, s az ezek tükrében változó készségeivel, képességeivel, érdeklődésével, igényeivel stb. Mindazonáltal nem felejthetjük el, hogy az életkori sajátosságok csak átlagos viszonyítási alapot jelentenek. A korai nyelvoktatás kiemelt fejlesztési területei a beszédértés és a beszéd. A tanítás-tanulás folyamatát úgy kell kialakítani, hogy a tanulók a nyelvet értelmes, logikusan egymásra épülő tevékenységek sorozata által sajátíthassák el. A módszerek révén lehetőséget kell adni nekik arra, hogy személyiségük egészével és lehetőleg minél több érzékszervükkel vegyenek részt a nyelvelsajátítási folyamatban, s ezáltal úgy tanulhassanak, ahogy az az emberi agy számára általában, és az ő saját tanulótípusuknak speciálisan a leginkább megfelelő. Meg kell találni a módját annak, hogy minél gyakrabban játékos formában dolgozhassanak, de óvakodni kell a játékosság elvének eltúlzásától. Törekedni kell arra, hogy a tanulók a megismert nyelvi elemeket egyre nagyobb mértékben spontán módon és rugalmasan tudják alkalmazni.
Az olvasás és az írás tekintetében az idegen nyelv területén tanácsos megvárni, amíg az igény a gyermekek részéről egyértelműen jelentkezik. Ahhoz, hogy a gyermekek szívesen olvassanak és írjanak idegen nyelven, meg kell tapasztalniuk annak hasznát egyéni tanulási folyamatukban. Látniuk kell, hogy az olvasás és az írás segíti őket kommunikációs készségeik fejlesztésében és kulcsot ad a kezükbe bizonyos számukra érdekes, izgalmas tartalmak (pl. A szókincset és a nyelvtant minden esetben értelmes összefüggésekbe ágyazva kell bevezetni és lehetőség szerint úgy is kell gyakoroltatni.
A korai nyelvoktatásban nincs szükség a nyelvtan rendszerbe foglalt tanítására. Elegendő, ha a gyermekek utánzás révén sajátítják el az alapvető nyelvtani szerkezeteket. Tanárnak és tanulónak egyaránt tisztában kell lenni annak, hogy a hibák természetes velejárói a tanulási folyamatnak. Azt mutatják meg, hogy mi az, amit a tanuló még nem ismer, nem ért vagy nem gyakorolt elegendő mértékben. A tanulóknak minél több lehetőséget kell kapni arra, hogy negatív következmények nélkül kísérletezhessenek a nyelvvel, a használat során önmaguk fedezzék fel a saját hibáikat és küszöböljék ki azokat, s ezáltal egyre nagyobb biztonsággal legyenek képesek az idegen nyelvet a kommunikáció eszközeként alkalmazni.
A tanulás sikerességének életkorilag megfelelő formában történő mérése és értékelése helyénvaló és többnyire maguk a tanulók is igénylik azt. A teljesítmények osztályzatokkal történő értékelésére azonban ebben a korai szakaszban nincs szükség. A teljesítménymérés során már a kezdetektől fogva tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy teljesítményüket önmaguk mérjék. A tanítás és tanulás módszereit minden esetben úgy kell megválasztani, hogy a tanulók örömüket leljék a nyelvben és annak elsajátításában. Szeressék azt, amit tanulnak és azt is, ahogyan ezt teszik.
A fentiek során többször, különféle összefüggésben említésre került már, hogy a korai nyelvoktatás akkor lehet eredményes, ha teljesülnek bizonyos „minimális”, „kedvező”, “meghatározott” feltételek. igény a folyamatos önképzésre. Tanulmányunkban a szülői involválódás körében tervezett kutatásunk egyik elemével kapcsolatos előkészítő, feltáró vizsgálatunk eredményeiről írunk. Ez az elem a korai nyelvtanulás kérdése, amely különösen aktuális és vitatott kérdés a magyar közoktatásban. A jogszabályi előírások szerint Magyarországon az óvodai nevelést szabályozó központi keretrendszer egyik leghangsúlyosabb eleme a magyar anyanyelvi nevelés, illetve a magyar hagyományok és kultúra megismertetése. Az anyanyelvi fejlesztés nem zárja ki a más nyelvekkel való megismerkedést, sőt a korai másodiknyelv-tanulás a kutatások szerint kifejezetten jó hatással van az anyanyelvi fejlődésre is. A játékos idegen nyelvi foglalkozásokat vagy kétnyelvű nevelést biztosító óvodai programok harmóniában vannak az Európai Bizottság által kibocsátott irányelvekkel is a nyelvtanulás minél korábbi megkezdését és a diverzitás ünneplését illetően, illetve a piaci helyzet alapján a magyar szülők igényeivel is, hiszen az óvodák saját nevelési programjának kidolgozásakor fontos szempontot jelent a szülők igényeihez, elvárásaihoz való igazodás.
Feltáró kutatásunk azt vizsgálja, hogy milyen okok húzódnak a kétnyelvű nevelést választó szülők döntésének hátterében, és milyen elvárásokat támasztanak a programmal szemben. A tanulmányban a magyar mintán kapott empirikus eredményeket nemzetközi kontextusban értelmezzük. A négy egymást követő évben felvett kérdőíves adatok alapján a kétnyelvű óvodai nevelés iránti igény folyamatosan nő, a szülői elvárások pedig a nemzetközi kutatások eredményeihez hasonló tendenciákat jeleznek, de nálunk új szempontok is mutatkoznak. A szülők jelentős része tisztában van a korai nyelvelsajátítás jellemzőivel, előnyeivel, és az idegen nyelv alapjainak megismerése mellett hangsúlyos elvárásként jelenik meg az is, hogy a gyermek nyitottá váljon más nyelvek, kultúrák iránt.
Kovács, I. J., & Czachesz, E. (2021). Mit szeretnének a szülök? Korai nyelvtanulás az óvodában. Iskolakultúra, 31(10), 16-37. Csecsemő-és kisgyermeknevelő szakon: Nappali tagozaton az Innováció a kisgyermeknevelés területén specializáció hallgatóinak a tanterv tartalmazta Korai idegennyelvi fejlesztés és angol/német szaknyelv I-II. tárgyak teljesítése kötelező!
A korai nyelvoktatás tehát több szinten érinti a gyermekek fejlődését: nyelvi képességek, kognitív folyamatok és társas-kulturális megközelítés.
tags: #korai #nyelvoktatas #kovetelmenyek