A „Ma is tanultam valamit” az Index Tudomány rovatának hetente jelentkező műsora, amely mindenkit foglalkoztató általános kérdésekre keres tudományos válaszokat. A rovat célja, hogy rövid, olvasmányos történeteken és meglepő tényeken keresztül mutassa meg: a világ akkor is érdekes, amikor a legapróbb, látszólag mellékes részleteire figyelünk.
Az Index „Ma is tanultam valamit” rovata 2014 szeptemberében indult, azóta nagyjából négyszáz cikkel gyarapodott, és a hírportál egyik legnépszerűbb mellékletévé vált. 2023. augusztus 17-én megjelent az Indexen a hír, hogy a rovat ezentúl podcast-formában (is?) jelen lesz.
A rovat és a podcast története
Az Index Tudomány rovatának hetente jelentkező műsora, amiben mindenkit foglalkoztató általános kérdésekre keresünk tudományos válaszokat. A podcast aktív évei 2023. - 2026., epizódjainak száma 64.
Igaz, már nem az eredeti szerkesztővel, Stöckert Gáborral hanem Tapasztó Orsival és Balatoni Józseffel. A rovat Facebook-oldala itt található. Vagyis sikersztori lett az ötletből.
Az Index Tudomány rovatának hetente jelentkező műsora, amiben mindenkit foglalkoztató általános kérdésekre keresünk tudományos válaszokat. A műsor olyan témákat dolgoz fel, amelyek egyszerre kapcsolódnak a tudományhoz, a mindennapi élethez, a történelemhez, a technikához és az emberi viselkedéshez.
Az online társkeresés és a pártalálás kérdése
Az online társkeresés gyors és egyszerű: néhány mozdulat, és máris kapcsolatba léphetünk bárkivel bárhonnan, de miért is van szükség appokra, társkereső felületekre ma, mikor rengeteg lehetőségünk lehet az ismerkedésre.
Valami nem működik, Augusztini Krisztián párkapcsolati szakértő szerint elkorcsosult a két nem közötti dinamika, ez teszi nehézzé a pártalálást. A Ma is tanultam valamit podcast új részében vele beszélgetett a két műsorvezető, Tokár Tamás és Kárpáti Rebeka.
A könyvek és az internetes rovat kapcsolata
Már a könyv borítója is árulkodó: elmondja, hogy eredetileg szó sem volt könyvről, hanem egy, az Indexen megjelenő cikksorozatról. Amelynek a tematikája egyetlen kritérium alapján rendszereződött: olyan tényszerű, a nagy egészet tekintve tulajdonképpen mellékes, de annál érdekesebb információk mazsolázgatása és rövid kifejtése.
A mazsolázgatás és a tálalás olyannyira jól sikerült, hogy a megjelent és meg nem jelent cikkekből eleddig négy kötet papír formában is napvilágot látott. Könnyű belátni, miért. Olvasmányos történetek, történetecskék, fantasztikus, szenzációs témákkal, jól megválasztott képanyaggal, valóban tréfás karikatúrákkal.
Ráadásul, ahogyan a borító is elárulja, a 190 oldalas könyvben összesen 130 érdekesség található. Simán elolvasható bármelyik, amíg lefő a kávé, amíg a vécén ülünk, amíg a felhívott szolgáltató ügyfélszolgálatra várunk, a boltban való sorbanállás közben, és minden olyan esetben, amire az Egyperces novellák bevezetőjében Örkény is hivatkozik.
Az Index Ma is tanultam valamit rovata 2014 szeptemberében indult, azóta nagyjából négyszáz cikkel gyarapodott, és a hírportál egyik legnépszerűbb mellékletévé vált. Ebben a kiadványban megtalálja az írások legjavát; 130 cikket, köztük 15 soha nem publikáltat, a már megjelentek közül pedig közel 40 jelentősen bővítve került a könyvbe.
A könyv felépítése és olvasási módja
Nem olyan szigorúan előlről hátra olvasandó könyv, hanem az a bárhonnan bármerre olvasható. Ha vannak is benne fejezetek, azok mindössze jelzésértékűek, kísérleti tematizálások. Amiktől igazából nem függ, és nem is következik belőlük semmi.
Az egyes írások hossza, vagyis inkább kurtasága természetesen valamelyest meghatározza a mondanivaló mélységét is. Amikor leírtam ezt a mondatod, azonnal láttam, hogy itt ellentmondást gyártok: az ezt megelőző, Örkény-es bekezdés pont azt mondja, hogy a terjedelem nagysága és a tartalom mélysége nem alapból korrelál egymással.
Ezért a doktorátusunknak maximum a kiindulási pontja, de nem tudományos szegletköve lesz ez a könyv. Nem kis lehetőség, ne becsüljük alá az esélyét!
A tizenkét tematikus fejezet
A cikkecskéket tizenkét fejezetbe sorolta a szerkesztő, Stöckert Gábor. Van, amelyiknek a címe azonnal mond valamit, valamelyiknek nem.
- Rosszul tudott dolgok: Eisnstein és a matematika, Napóleon magassága, Buddha kövérsége és kopaszsága, Kell-e vécépapír a nyilvános illemhelyek ülőkéjére?, A csótányok és az atomháború.
- Dicstelen történelem: '95-ben két percen múlt az atomháború, Háború a madárszarért, Egy milliókat hozó, kitalált ország, A középkori parasztnak több szabadsága volt mint nekünk.
- Egy világégés margójára: a második világháború apró, megdöbbentő tényei.
- Amiről a reklámok nem mesélnek: az Adidas és a Puma párharca két testvér párharca, A Fanta és a nácik, Ferrari vs. Lamborghini, A McDonalds bebukott és megnyert reklámötletei, A világ mogyorótermelésének negyede egy helyen.
- Csúcs! Technika.: A nukleáris fegyverek őrei: delfinek, Űrhajósok és a maszturbáció, Kör alakú hadihajó, Tyúkhajtású nukleáris akna, Sztrájk a világűrben.
- Testünk titkai: Ujjropogtatás és az ízületeink, Nevetséges a csiklandozás?, Egy terhes nő is teherbe eshet, Az ember és a 166 fokos hőmérséklet-változás, Tudnivalók a köldökszöszről.
- Egészségünkre!: Az alkohol és az agysejtek: remény van!, Mit jelent a 7Up hetese?, A londoni sörcunami, A buborékok és a szénsavas üdítő, Al Capone és a tej lejárati ideje.
- Azok a csodálatos állatok: Melyik vért kedvelik szúnyogék?, Pókcsípéstől erekció, Miért csíkos a zebra?, Az ijedt oposszum elájul.
- A popkultúra visszavág: A Monthy Python és a temetések, 2,4 milliárdot érő munkaebéd, A Gyűrűk Urát a Beatles akarta megfilmesíteni, Az ember, aki bűn-rosz filmeket rendezett, pedig nem is létezik.
- Szokatlan nyaralóhelyek: Hol van Régi-Zéland?, Costa Ricán nincsenek lakcímek, Egy ország, amelyben minden lakóra 18 ezer helyi weboldal jut.
- Hihetetlen, de igaz: Ausztrália és az emuk háborúja, 69 gyerek egy házaspártól, A fizikus, akit 84 esetben jelölték Nobel díjra, de egyszer sem kapta meg.
- Mit ránk kentek a századok: A nem létező Dugovics Titusz, Az afrikai magyar, kommunista gyarmat terve, A magyar frankhamisítási botrány.
Meghökkentő történelmi és tudományos tények
Kiribatin egyszer elmaradt a szilveszter
Amikor kitalálták a Földet körbeölelő időzónák rendszerét, a kiindulópont nem tisztán hagyománytiszteletből, de gyakorlatias okokból is esett a londoni Greenwich Királyi Obszervatóriumra. A nullkörrel pont szemben, a Föld túlsó oldalán levő dátumválasztó vonal ugyanis így éppen a Csendes-óceán kellős közepére esett, ahol a lehető legkevesebb embernek okoz kellemetlenséget, hogy egy lépésen belül van a ma és a holnap.
Persze a “lehető legkevesebb” nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne szívjon senki emiatt.
Az atomrobbantás, aminek máig nincs gazdája
1979. szeptember 22-én, helyi idő szerint hajnali háromkor az amerikai Vela 6911 műhold műszerei jellegzetes jelet fogtak az Atlanti-óceán déli részéről, valahol Dél-Afrika és az Antarktisz között félúton. A jel pontosan olyan volt, mintha egy 2-4 kilotonnás atombombát robbantott volna fel valaki (összehasonlításként: a Hirosimát romba döntő Little Boy 15 kilotonnás volt).
A Vela rendszert pont erre tervezték: az 1963-as atomcsendegyezmény betartásának ellenőrzésére építették, ami betiltotta a kísérleti atomrobbantásokat víz alatt, a légkörben és a világűrben. A Vela-műholdak 41 atomrobbantást észleltek az ominózus atlanti-óceáni eset előtt, és sosem tévedtek; a jel pedig most is pontosan ugyanolyan volt.
Ilyen erős és gyors, impulzusszerű villanássorozatot kizárólag nukleáris robbanás tud létrehozni. A Puerto Rico-i Arecibo obszervatórium másodpercekkel a Vela által fogott jel után szokatlan zavart észlelt az ionoszférában; az amerikai haditengerészet SOSUS szonárrendszere pedig ugyanebben az időben vett egy erős, tompa puffanásszerű hangot a térségben.
Minden jel arra utalt, hogy valaki megsértette az atomcsend-egyezményt, és természetesen egyetlen ország sem vállalta magára a dolgot. A furcsaságok pedig csak ekkor kezdődtek.
A Földnek is volt gyűrűje
A hidegháború éveiben az amerikaiak és a szovjetek egészen súlyosan őrült terveket dolgoztak ki, hogy megfélemlítsék a másikat, illetve demonstrálják a világnak, hogy ők az erősebbek. Több ilyenről volt már szó a Ma is tanultunk valamit rovatban, írtunk az amerikai tervről, hogy atombombát dobjanak a Holdra, a tyúkhajtású nukleáris taposóaknáról, vagy a Repülő Pajszerről, amit senki nem mert megépíteni.
A mai témánk annyiban különbözik ezektől, hogy meg is valósították: az amerikaiak csináltak egy gyűrűt a Földnek, olyasmit mint a Szaturnuszé. Pár napig szabad szemmel is látható volt, ha az ember tudta, mit keressen az égen, távcsővel pedig hónapokig.
A gyűrű pár évig létezett, mára teljesen elpusztult, a maradéka űrszemétként kering odafenn. Na de mire volt jó az az amerikaiaknak, hogy gyűrűje van a Földnek?
A világűr és a technika különös történetei
Ma már mi sem természetesebb annál, mint hogy a műholdak szépen küldözgetik vissza a digitális képeiket a földi bázisra, ahol a gépeken rögtön el is kezdik feldolgozni a felvételeket. Na de a műholdak közel sem a digitális kor szülöttei, valahogy az analóg fotókat is vissza kellett juttatni a Földre.
Három napra volt a csődtől a Tesla és a SpaceX. Elon Musk áll a világ néhány legmenőbb cége mögött, ő alapította és/vagy vezeti az online vásárlást átalakító Paypalt, az elektromos autóipart beindító Teslát, a magánűripar kiépítésében jelentős részt vállaló SpaceX-et, valamit az amerikai fogyaszókat napenergiával ellátó Solar City vállalatokat.
Néha azonban elég bátornak kellett lennie ahhoz, hogy a cégei életben maradjanak.
Emberek, állatok és a test különös jelenségei
Lehetséges felépülés szélsőséges kihűlés után
Skandináviában kialakult az a szokás az orvosok körében, hogy senkit sem nyilvánítanak halottnak, amíg nem testmeleg és halott, mert több esetben is bebizonyosodott, hogy a különösen szélsőséges hipotermiából, vagyis a szervezet fokozott kihűléséből is fel lehet épülni.
Az egyik leghíresebb ilyen eset 1999. május 20-án történt a svéd Anna Elisabeth Johansson Bågenholmmal, aki egy síbalesetben 80 percre jeges vízbe került, és a 13,7 Celsius-fokra lehűlt testével felállította a legalacsonyabb testhőmérséklettel életben maradás akkori világrekordját.
Ezt 2010 karácsonyán megdöntötte az akkor hétéves, szintén svéd Stella, 13 Celsius-fokkal.
A pingvinek sószűrője
A sósvízi élet rossz hatással van az állatok egészségére, ezért az evolúció speciális sószűrő mirigyekkel látta el a tengerek közelében élő fajokat, köztük a pingvineket is, hogy édesvíz nélkül is életben tudjanak maradni.
Ezek a mirigyek a veséhez hasonlóan működnek, de annál sokkal hatékonyabban szűrik ki a nátrium-kloridot.
A főtt tojás szürkészöld gyűrűje
A kemény tojásnál egyszerűbb étel aligha van a világon: az ember csak beledobja a tojást a vízbe, felteszi a tűzre, aztán pár perc múlva kész is, lehet megpucolni és megenni. Na ilyenkor szokott az ember néha szembesülni azzal, hogy a főtt tojás sárgája és fehérje között vékony, de annál csúnyább, szürkés-zöldes sáv húzódik.
Erre sokféle magyarázat forog közszájon, például, hogy ez jelzi, hogy a tojás régi vagy szennyezett volt, sőt, legújabban az terjed a közösségi médiában, hogy így bukik le a GMO-tojás. A génkezelt tojásnál megjelenik ez a ronda gyűrűszerű izé, az organikusnak viszont szép sárga marad a közepe.
Nyugi, a valóság ennél sokkal földhöz ragadtabb: ön rontotta el a főzést.
Az emberi test és a köldökszösz
Minden, amit ismerni érdemes a köldökszöszkutatásról és Hitler humoráról, fotókkal és az Index grafikusainak frenetikus rajzaival.
Testünk titkai között olyan témák szerepelnek, mint az ujjropogtatás és az ízületeink, a csiklandozás, a terhesség, az emberi szervezet hőmérséklet-változásokkal szembeni tűrőképessége és a köldökszösz.
Földrajzi különlegességek
A Google Földdel felfedezett természetes híd
A Google Földdel fedezték fel a leghosszabb természetes hidat Kína déli részén, a Vietnammal határos Kuanghszi tartományban található a Tündérhíd nevű természetes boltív, melyet a karsztvidéken kanyargó Buliu folyó vájt bele mészkőbe.
A gyémántlelőhelyeket jelző növény
A gyémánt a világ egyik legértékesebb drágaköve, éppen ezért óriási kihívás gazdag gyémántlelőhelyet találni. Furcsa módon egy növény segíti a kutatókat, a Pandanus candelabrum, amely szinte csak olyan helyen nő, ahol gyémánt is található.
Szokatlan országok és helyi szokások
A japán lakosság alig egy százaléka keresztény, de karácsonykor a szigetországot is ellepik a karácsonyi jelképek. Bár az utcákon mindenfelé látni piros Mikulás-sapkákat, ennél sokkal fontosabb ünnepi kellék náluk a karácsonyi torta.
Ennek a tejszínhabbal beborított és eperrel díszített édességnek igen kevés köze van Jézushoz és a kereszténységhez, sokkal inkább a gazdagságot szimbolizálja, és a második világháború utáni időszakra vezethető vissza az elterjedése.
Norvégiában decemberben csak fele jövedelemadót kell fizetni. Júniusban meg semmit. Aminek az az oka, hogy így az embereknek több pénzük marad karácsonykor ajándékot vásárolni, nyáron meg nyaralni, ettől boldogak lesznek, a boldog állampolgárok pedig boldog és gazdag országot csinálnak.
Meglepően régiek az első útlevelek. Azt gondolnánk, hogy néhány száz évvel ezelőtt, amikor még nem volt még szervezett közlekedés, és a határokat sem ellenőrizték olyan szigorúan, mint manapság, nem is voltak útlevelek.
De az útlevél egy meglepően ősi találmány, még a Bibliában is említik.
Zene, agy és emberi viselkedés
A zene jutalomfalat az agynak, és úgy hat rá, mint a szex vagy a drogok; nem csoda, hogy a hangulatunkat is nagy mértékben befolyásolja. Bár tudományos magyarázatokból (vagyis inkább spekulációkból) bőségesen akad, valójában nem tudjuk pontosan, hogy az egyes zenei stílusok hogyan hatnak az agyunkra és a kedélyállapotunkra.
Több tanulmány is készült a témában, de csak annyi tűnik biztosnak, hogy a kognitív funkciók, a korábbi zenei tapasztalatok és a pillanatnyi hangulatunk is befolyásolhatják a zene által kiváltott hatást.
Történelem, háború és legendák
A vietnami háborús csecsemőjárat
1975 tavaszán a vietnami háború húsz év után végre eldőlni látszott. Az észak-vietnami kommunista erők áttörtek az egész háború alatt a legfontosabb amerikai támaszpontnak számító Danangnál, és nemsokára már a déli főváros Saigont lőtték nehéztüzérséggel.
Március végére már egyértelmű volt, hogy a háború elbukott a déliek számára, az amerikaiak első számú célja pedig csak az lehet, hogy aránylag kis veszteségekkel hagyja el minden civil az országot.
Hogy milyen arányban mozgatták humanitárius megfontolások és PR-indokok Gerald Ford amerikai elnököt, már sosem fog kiderülni, mindenesetre április elején bejelentette az Operation Babylift hadműveletet, a háborúban árvává lett vietnami csecsemők kimenekítését az ostromlott zónából.
Ez hetekkel az igazi, nagyüzemi evakuáció csúcspontja előtt volt, amikor az ikonikus fotó is született a háztetőn a helikopter előtt sorban álló menekülőkről. De hogy a fenébe lehet kimenekíteni ki egy ostromlott városból több ezer kisgyereket?
A második világháború különös pilótatörténete
Mindössze három olyan pilóta volt a második világháborúban, aki legalább egyet le tudott lőni a német, japán és olasz légierő gépei közül - de van, aki még ennél is többre vitte: Louis E. Curdes a tengelyhatalmak felett aratott légi győzelmeket jelző felségjelzések mellé egy amerikai zászlót is felfesthetett a gépére, ugyanis az USA egy saját gépét is lelőtte, ráadásul nem is véletlenül.
Curdes 1943 márciusában került Európába, az első bevetésein a német légierő ellen küldték harcba. Egy P-38 Lightningon repült, és már rögtön az első alkalommal meglepte az ellenséget: lelőtt három német Messerschmitt Bf 109s típusú gépet, majd még egyet megrongált.
A siker kitartott a következő néhány felszállás idején is, az első 21 napjában megszerezte további két német gép skalpját Szardínia fölött, majd ugyanott lelőtte az első olasz gépét is, egy Macchi c.202-es Folgorét.
A szerencse azonban nem tarthatott örökké, így az amerikai pilóta is kifutott belőle: Salerno közelében lőtték le 1943. augusztus 27-én, és bár a zuhanást tulajdonképpen sértetlenül megúszta, olasz hadifogságba került.
Sokáig azonban nem volt táborban, szeptember 8-án az olaszok átálltak a szövetségesek oldalára, a fogolytábor őreinek meg hirtelen jobb dolga is akadt, mint szövetséges foglyokat őrizni, így Curdes több más társával együtt megszökött.
A történelem újabb fordulata miatt azonban nem menekült meg, a németek az olaszok lépésére adott válaszként megszállták az ország felét, ráadásul pont azt a felét, ahol Curdes is volt. A pilótának nyolc hónapjába telt, mire visszajutott szövetséges területre.
A gyermek postai feladása
Nagy horderejű fejlesztés volt a postai szolgáltatásban, amikor elkezdtek csomagokat is kiszállítani, mert a vidéken élő lakosság ennek köszönhetően sokkal többféle áruhoz fért hozzá.
Az Egyesült Államokban 1913-ban indult a csomagszállítás, és ennek egészen meglepő következményei lettek: néhányan áruként adták fel a saját kisgyermeküket.
Tévhitek, csalások és különös társadalmi jelenségek
Az Eiffel-torony eladása
Tudta, hogy egy szélhámos eladta az Eiffel-tornyot, és még csak fel sem jelentették? És azt, hogy az amerikai űrhajósok egyszer sztrájkolni kezdtek a világűrben?
A fiatal svindlerből lett csalásellenes aktivista
Középiskolás korában garázscéget alapított, a papíron szőnyegtisztítással foglalkozó ZZZZ Best Carpet Cleaning leple alatt végül öt évig tudta piramisjátékkal átverni a befektetőket - egy idő után már a tőzsdén is.
Ügyeskedését a pénzügyi csalások esettanulmányaként emlegetik, pedig néha nagyon egyszerű trükkjei voltak. Hét és fél év börtön után szabadult, lelkész lett és csalásellenes aktivista, mígnem újabb, már csaknem hatszázmillió dolláros stikli derült ki róla.
Ő Barry Minkow, aki annyi pénzt csalt el, amennyiről az összes magyar ügyeskedő együtt is csak álmodni tudna. Ő még csak most 15: a csodagyerek itt nem újságírói közhely: 15 éves volt, amikor megalapította a szőnyegtisztítással foglalkozó ZZZZ-t.
Mégis: húszéves korában már ő volt a Wall Street ifjú titánja, egy 300 millió dollárra értékelt vállalat vezérigazgatója. Kastélyt vett, Ferrarival járt, és még az Oprah Winfrey show-ban is szerepelt, nagy hírverést keltve saját maga és a részvényei körül.
Miért különlegesek az ilyen információk?
Amint látható, a módszer voltaképpen nagyon egyszerű: ha bármi érdekes, különleges, nem mindennapi, téma az utadba akad, rá kell csimpaszkodni,és mindenképpen kipréselni belőle úgy kábé fél A4-es oldalnyi szöveget.
Ha eléggé érdekes dologra bukkantál, jutott az eszedbe, ez némi gyakorlattal korántsem emberpróbáló feladat. Az információk megfelelő forrásait fellelni már igen.
De a könyv vége kicsit sem fukarkodik ezeknek a megjelölésével: három, nagyon apró betűvel nagyon sűrűn teleírt oldalt tesz ki ezeknek a megjelölése.
A könyv címével megegyezőn, a benne szereplő történeteknek, információknak ha nincs is közvetlen haszna, van valódi információ-értéke. Míg annak, hogy Celeb4356 hanyadszor válik, miképpen Celeb4678-tól, hát, tudod.
Miért működik a „Ma is tanultam valamit” formátuma?
Amikor a könyvtárból kivettem ezt a kötetet, bevallom, fel sem merült bennem, hogy végig fogom olvasni. Csak olvasgatni szándékoztam. Ami érdekel belőle.
Lapozgatni elölről hátra, középről mindenfelé, s amin a szemem megakad, azt magamévá tenni. Amin meg nem, az mehet a levesbe.
Aztán, nézd már, úgy jártam, hogy elkezdtem az első oldalon, s meg sem álltam az utolsóig. A dolgomat könnyítette, hogy szabadságon vagyok itthon, Szerelmetesfeleségtársamnak meg dolgoznia kell, amíg én például a fürdőkádban ázva, óraszám múlatom az időt.
Mert egy kávészünetes, tízperces Facebook-os szörfözgetés közben mennyi marhaságot nézünk meg? A kétszázadik közlekedési balesetet a barom miatt, aki. , a celebvilág legfrissebb infóhaszontalanságait, hány kommentháborút küszködünk végig tök időpocsklásként?
S úgy fest, a felelsleges információknak is van értéki rangsora. Kevesebbek azonban semmiképpen nem leszünk általuk.
A legemlékezetesebb érdekességek
Ha megkérdezed (ha nem), elmondom, hogy nekem talán az atomháború és a csótányok viszonya volt az egyik legmaradandóbb információ.
Mármint, hogy a csótányok sem sokkal nagyobb eséllyel és csak egy generációval élnének túl egy esetleges atomkonfliktust. Ellenben a muslicák, a lisztbogarak és a Habrabacon darázs, na, az aztán valami.
Konkrétan az az emberi szervezet tűrőképességének a négyszázötvenszeresével bírja a sugárzást! Az ember 4-10-es sugárzási értéknél már pusztul.
A 10-es értéknél a csótány csak szaporodásképtelenné váik, 64-nél döglik is. Ellenben a muslica csak 640-as, a lisztbogár 1000-es értékné pusztul. Az említett darázs meg 1800-nál.
A középkori, sanyarú sorsú jobbágyoknak több munkaszüneti napja volt mint a mennyivel több joggal rendelkező nekünk. Most mondd, mi meg itt sajnálkozunk felettük.
S a cikk meg sem említette, hogy a péppé sanyargatottak az általánosan elterjedt infókkal szemben mennyivel kevesebb adó sújtotta. Tény, ami tény, nekik azonban nem volt internetjük és Ma is tanultam valamit című könyvük.
És azt tudta, hogy a Beatles filmre akarta vinni A Gyűrűk Urát, és John Lennon lett volna Gollam?