A magán nyelvoktatás áfamentessége Magyarországon: Fontos szabályok és tudnivalók

A magán nyelvoktatás akkor tartozhat az általános forgalmi adó alóli mentesség körébe, ha nyelvi képzésként az Áfa tv. szerinti egyéb oktatásnak minősül, és a szolgáltató felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtja a szolgáltatást. A nyelvi képzés pontos tartalmát az Áfa tv. nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő - és ezáltal adómentes körbe tartozik - valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés.

Az adómentességhez ezért nem önmagában az elegendő, hogy a szolgáltatás nyelvóra vagy nyelvtanfolyam legyen. Az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön, ideértve a szükséges bejelentési vagy engedélyezési kötelezettség teljesítését is.

A magán nyelvoktatás áfajogi alapja

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyéb oktatás fogalmát meghatározó 85. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga is az egyéb oktatások körébe tartozik.

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésének i) pontja szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes - egyebek mellett - az a szolgáltatásnyújtás, amelyet az egyéb oktatás vagy képzés keretében a felnőttképző ilyen minőségében teljesít.

Az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés c) pontja értelmében egyéb oktatásnak vagy képzésnek minősül például a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga.

A felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása a nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló jogcímként nevesíti.

Milyen oktatás minősül nyelvi képzésnek?

A nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő (és ezáltal adómentes körbe tartozik) valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés.

Így ide tartozik - a teljesség igénye nélkül - a különböző idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés, vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

különböző idegennyelvi képzések;
jelnyelv oktatása;
logopédiai készségfejlesztés;
magyar mint idegen nyelv oktatása;
államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga.

A nyelvi képzés tehát nem kizárólag a hagyományos, csoportos idegennyelvi tanfolyamot jelenti. A döntő szempont az, hogy az oktatás vagy képzés nyelvi kompetencia fejlesztésére irányuljon.

A felnőttképzői minőség jelentősége

Az Áfa tv. - 2020. január 1-jétől hatályos - módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás - a nyelvi képzés kivételével - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén tekinthető adómentesnek:

a szolgáltatást nyújtó adóalany felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;
felnőttképzési tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;
a nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.

Ahogyan az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó ún. felnőttképzőnek minősüljön.

A módosított felnőttképzési törvény szerint felnőttképző az a jogi személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat.

A törvény a módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen határozza meg, így felnőttképzés - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakképzésen túl - valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés.

A képzőhely szolgáltatását csak akkor nyújtja felnőttképzői minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó ágazati jogszabályok) szerint jogosult felnőttképzési tevékenység végzésére, és a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv felé bejelentette, illetve a képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a felnőttképzési tevékenység engedélyköteles.

Ezek hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az adómentesség nem alkalmazható.

A bejelentési kötelezettség

A nyelvi képzések esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön.

Ez többek között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A felnőttképzési törvény szerinti bejelentés alapján folytatott tevékenység keretében végzett oktatás vagy képzés esetében az adómentesség Áfa tv-ben meghatározott taxatív feltétele is, hogy a felnőttképző eleget tegyen a jogszabály által egyébként megkövetelt bejelentési kötelezettségének.

A felnőttképző bejelentését a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.

A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési államigazgatási szerv által kiállított igazolással.

A jogszabály alapján szervezett képzés feltétele

Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen.

Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.

Természetesen, ha a jogszabály az oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak megszervezésére jogosultat), az áfamentesség ezen feltételek fennállása esetén vehető igénybe jogszerűen.

Így az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az adóalany a bejelentés köteles és jogszabály alapján szervezett képzés során nem csak a felnőttképzési törvény előírásait, hanem az adott képzésre irányadó ágazati szabályokat is maradéktalanul betartja.

A magán nyelvoktatás és a jogszabály alapján szervezett képzés elhatárolása

A magán nyelvoktatás áfamentességéhez a nyelvi képzés esetében nem szükséges külön igazolni, hogy az oktatást jogszabály írta elő valamely tevékenység folytatásának vagy munkakör betöltésének feltételeként. A nyelvi képzés az Áfa tv.-ben önállóan nevesített egyéb oktatásként jelenik meg.

Az általános, szabadpiaci nyelvórák és nyelvtanfolyamok esetében ugyanakkor továbbra is vizsgálni kell, hogy a szolgáltató felnőttképzőként jár-e el, teljesítette-e a szükséges bejelentést, és a szolgáltatás ténylegesen nyelvi kompetencia fejlesztésére irányul-e.

A jogszabály alapján szervezett képzés kategóriája elsősorban azoknál az oktatásoknál bír külön jelentőséggel, amelyek nem önállóan nevesített nyelvi képzésként, hanem az egyéb oktatás más jogcímén kívánnak adómentessé válni.

A képzés célja és tartalma

Az Fktv. 2021. július 1-én hatályba lépett 2. § 5a. pontja a jogszabály alapján szervezett képzés fogalmát az alábbiak szerint definiálja: „2. § E törvény alkalmazásában: 5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést.”

Az Fktv. 2. § 5a. pontja szerint a jogszabály alapján szervezett oktatásnak, képzésnek a következő kritériumoknak kell együttesen megfelelniük, azaz a képzést, oktatást szabályozó jogszabálynak az alábbi elemeket szükséges tartalmaznia (ez esetben teljesül, hogy az oktatást, képzést jogszabály határozza meg):

az oktatás, képzés - jogszabály által - tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltétele;
az oktatás, képzés célja;
az oktatás, képzés tartalma;
az oktatás, képzés megszervezésének általános feltételei;
az eredményes elvégzés igazolási módja vagy az ahhoz kapcsolódó vizsga letételére vonatkozó követelmény.

A képzés célját nem szükséges külön rendelkezésben rögzítenie a jogszabálynak, elégséges, ha a jogszabály egészéből levezethető, hogy az oktatás, képzés mire irányul.

Ugyanígy a képzés tartalmát sem kell a jogszabálynak tételesen meghatároznia, viszont elengedhetetlen, hogy a jogszabály legalább utaljon arra, hogy a szervezőnek az oktatás, képzés során milyen jellemzőkkel bíró ismeretanyagot, oktatási tematikát, tananyagot kell biztosítania, illetőleg ezen ismeretanyag közzétételére vagy a hozzáférésre milyen módon kerül sor (pl. a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, minisztérium vagy más szerv hivatalos lapjában vagy weboldalán stb.)

A képzés megszervezésének általános feltételei

Az oktatás, képzés megszervezésének általános feltételei lehetnek például:

az oktatás, képzés megszervezésére jogosultak köre;
a képzésre való jelentkezés és a képzésen való részvétel jogosultsági feltételei;
az oktatás, képzés személyi és/vagy tárgyi feltételei;
a képzés helyszíne, megvalósítási módja és időpontja;
az oktatás, képzés alapját képező tananyaggal, ismeretanyaggal kapcsolatos jellemzők;
a képzési program jóváhagyásának szükségessége;
a képzési program elemei;
a képzési szerződés tartalma;
az oktatás, képzés elméleti és gyakorlati óraszáma;
a képzés ellenőrzéséhez kapcsolódó rendelkezések.

A fenti felsorolás csupán példálózó jellegű, nem szükséges mindegyik feltételt a jogszabálynak tartalmaznia, illetve adott esetben a feltételek lehetnek akár bővebbek is.

Példák jogszabály alapján szervezett képzésekre

Fentiekre figyelemmel - példaképpen - az alábbi képzések jogszabály alapján szervezett képzésnek minősülnek:

Mestervizsgára felkészítő képzés [a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, a szakképzésről szóló 2019.évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.)]
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsgáztatás [Szkt., Szkt. Vhr.]
Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése [a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet]
Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők kötelező továbbképzése [az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet]
Kazánkezelők, kazángépészek kötelező továbbképzésére vonatkozó szabályok [a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX.11.) ITM rendelet]
Tűzvédelmi oktatás (tűzvédelmi szakvizsgához) [a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (X.7.) BM rendelet]
Közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzése [a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet].

A magánoktató és a nyelviskola áfamentessége

A felnőttképző lehet jogi személy, jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki felnőttképzési tevékenységet folytat.

Ez azt jelenti, hogy a magánoktató vagy egyéni vállalkozó is nyújthat áfamentes nyelvi képzést, ha a felnőttképzési szabályok alapján felnőttképzőnek minősül, a szükséges bejelentést teljesítette, és a szolgáltatást e minőségében nyújtja.

A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.

Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.

A fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály által elvárt képesítési feltételeknek.

Így amennyiben egy adott oktatási, képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

A nyelvoktatás számlázása

Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb számviteli bizonylat kibocsátása.

Az áfamentes nyelvi képzésről a szolgáltatónak számlát vagy nyugtát kell kibocsátania. A számlán az adómentesség jogcímének megfelelő megjelölést kell alkalmazni, és nem szabad áthárított áfát feltüntetni olyan szolgáltatásnál, amely ténylegesen megfelel az adómentesség feltételeinek.

Amennyiben az oktatás nem felel meg az Áfa tv. hivatkozott rendelkezéseinek, ezért az azt dokumentáló számla áfa felszámításával kerül kiállításra, úgy a levonási jog gyakorlása kapcsán az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

Az áfa levonhatósága, ha a nyelvoktatás adóköteles

Az Áfa tv. 120. § a) pontja alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Amennyiben a munkáltató által fizetett nyelvtanfolyamok igénybevétele elsősorban a munkavállalók személyes szükségleteit, képességeik fejlesztését szolgálja, és legfeljebb közvetve járul hozzá a cég bevételszerző gazdasági tevékenységéhez, abban az esetben a tanfolyamokkal kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba.

Ugyanakkor azt, hogy adott társaságnál milyen mértékben szolgálja az adóköteles tevékenységet az alkalmazottak különféle, iskolarendszeren kívüli képzésen való részvételének biztosítása, ugyanolyan rendezőelv szerint kell megállapítani, mint minden más beszerzés esetén, ahol felmerülhet a vállalkozástól idegen célokra történő hasznosítás lehetősége.

Ilyen részletekbe menően azonban a jogszabály nem ad iránymutatást, hiszen azt csak az adott ügylet összes körülményének ismeretében lehet megállapítani.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az adólevonási jog nem törvényi kötelezettség, így az annak gyakorlására vonatkozó döntés az adóalany érdekkörébe tartozó kérdés.

A döntés meghozatala során az adózó felelőssége tudatában, jóhiszeműen és körültekintően, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlásra figyelemmel köteles eljárni, illetve döntésének indokait a hatósági ellenőrzés során alá kell tudni támasztania.

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás szja-kezelése

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás személyi jövedelemadó szempontból külön kérdés az oktatást nyújtó szolgáltató áfamentességéhez képest.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 4. paragrafus (2a) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy milyen esetekben nem keletkezik bevétele egy magánszemélynek, ha a munkavégzéséhez kapcsolódóan valamilyen juttatásban részesül.

Ennek megfelelően nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

A fentiek alapján tehát az idegen nyelvi képzés díja adott esetben adómentes lehet, ha arra a munkavállalónak a munkafolyamat ellátásának hatókörében valóban (a gyakorlatban is) szüksége van, és a képzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül.

Mi az iskolarendszeren kívüli képzés?

Iskolarendszeren kívüli képzésnek az Szja törvény 3. § 86. pontja szerint az olyan képzés minősül, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Az iskolarendszeren kívüli képzést az szja-törvény 3. paragrafusának 86. pontja szabályozza. E szerint az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Mikor adómentes a munkáltató által fizetett nyelvoktatás?

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás abban az esetben lehet adómentes juttatásnak tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek.

Az oktatás iskolarendszeren kívüli képzés.
A munkáltató a tevékenységében közreműködő magánszemély továbbképzését vagy felkészültségét növelő képzést biztosít.
A nyelvoktatás a munkavállaló munkaköréhez vagy tényleges munkavégzéséhez szükséges.
A képzés a munkavégzés feltételeként vagy a munkavégzés hatókörében történik.
A szolgáltatás célja nem pusztán a munkavállaló személyes képességeinek általános fejlesztése.

Az oktatás, továbbképzés csak abban az esetben lehet az Szja törvény 4. § (2a) bekezdése szerint adómentes (a törvény fogalmi rendszerében nem bevétel), ha a munkáltató, kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély továbbképzését, felkészültségét növelő iskolarendszeren kívüli képzését biztosítja.

Ha a nyelvoktatás a munkavállaló munkaköréhez szükséges, és a munkavégzés feltételeként biztosítják, akkor az adómentes.

Amennyiben az előzőekben említett feltételekből bármelyik nem teljesül, úgy a nyelvoktatás - függetlenül annak céljától, - adóköteles, jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Ha a fentiekben hivatkozott jogszabályi előírások által meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor főszabály szerint az adott képzés a felek közötti jogviszony alapján (munkaviszony esetén bérként) adóköteles.

A munkaköri szükséglet dokumentálása

Fontos, hogy a munkáltató dokumentálja a nyelvoktatás szükségességét és célját, hogy később alátámasztható legyen az adómentesség indoka.

A jogszabályi előírások alapján a képzés, illetve jelen esetben az idegennyelv-használat szükségességét nem kötelező írásban rögzíteni, ugyanakkor javasolt megtenni a későbbi alátámaszthatóság érdekében.

Ha nincs a munkaköri leírásban/munkaszerződésben kikötve a kötelező nyelvtudás, azonban a való életben egyre gyakrabban lenne szükség rá, hogy a dolgozók az idegen nyelvű dokumentumokat is megértsék, emiatt a munkáltató szeretné biztosítani a nyelvoktatást, akkor a gyakorlati munkaköri szükséglet megfelelő dokumentálása különösen fontos.

A szükséglet alátámasztására szolgálhat a munkaköri leírás, a munkaszerződés, a képzési megállapodás, a munkáltatói szabályzat, a belső képzési program, valamint a munkáltatói döntés indokolása.

A munkáltatók jelentős része az oktatást, továbbképzést a cafetéria részeként juttatja.

Fontos tehát, hogy a munkáltató által megtérített nyelvoktatás (vagy bármilyen más oktatás, továbbképzés) egy jól megszerkesztett szabályzat, megállapodás keretein belül történjen, hogy az adóhatósági vizsgálat, vagy a munkavállaló jogviszonyának megszűnése esetén elkerüljék a jogvitákat.

A munkáltató által fizetett képzés elszámolható költségei

A képzés költségeként elsősorban az oktatásszervező, szolgáltató által számlázott részvételi díját, a tankönyvek díját, a vizsga díját lehet figyelembe venni.

Ezen kiadásokról szóló a kifizető, munkáltató nevére szóló számlákat - az előzőleg említett két feltétel együttesen teljesülése esetén - adómentes juttatásként lehet elszámolni.

A munkáltató nevére szóló számla önmagában nem teszi adómentessé a nyelvoktatást. Az adómentességhez együttesen kell teljesülnie annak, hogy a képzés iskolarendszeren kívüli legyen, és hogy a munkavégzéshez ténylegesen kapcsolódjon.

Az áfamentesség és a munkavállalói adómentesség különbsége

A szolgáltató áfamentessége és a munkáltató által biztosított juttatás személyi jövedelemadó szerinti kezelése két külön adójogi kérdés.

A magán nyelviskola vagy magánoktató által kibocsátott számla áfamentessége elsősorban a szolgáltató felnőttképzői minőségétől, a nyelvi képzés jellegétől és a felnőttképzési szabályok teljesítésétől függ.

A munkavállalónál viszont azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató által átvállalt vagy kifizetett képzés a munkavégzés feltételeként, annak hatókörében és tényleges szakmai szükségleteként jelenik-e meg.

Ezért lehetséges, hogy egy nyelvtanfolyam a szolgáltató oldalán áfamentes, miközben a munkavállalónál az átvállalt díj adóköteles jövedelmet képez, ha a képzés nem kapcsolódik kellő mértékben a munkavégzéshez.

Az is előfordulhat, hogy a munkáltató által fizetett nyelvoktatás az Szja tv. alapján nem minősül bevételnek a munkavállalónál, miközben a szolgáltatás áfajogi minősítését a képzőhely felnőttképzői státuszának vagy a szükséges bejelentés hiánya akadályozza.

A korábbi szabályozás és az átmeneti rendelkezések

A nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján akkor lehetett adómentes, ha a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt.

Az ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak - a régi felnőttképzési törvény szerinti engedély alapján való - végzése jogszerűnek minősül.

A régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői minőségében nyújtja.

A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés vonatkozásában van lehetőség.

Ez egyben azt is jelenti, hogy azon nyelvi képzések, amelyek nem tartoztak a régi felnőttképzési törvény alá, vagyis 2020. január 1-jét megelőzően is adókötelesek voltak, 2020. augusztus 31-éig is adókötelesek maradnak.

A 2020. január 1. és augusztus 31. közötti szabályozási átmenet

A felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől nyújtható be.

Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését) az Áfa tv. átmeneti rendelkezései a szabályozási átmenet idejére feloldják.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Így továbbra is adómentesek maradnak a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely 2022. december 31.-ig jogosult;

a 2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett (továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019. december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek, valamint a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések feltéve, hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.

Ha az adózó az ún. felkészülési időszak alatt - tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között - kezd olyan képzési tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások, képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt - az Áfa tv. hivatkozott átmeneti szabálya értelmében - szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Fentiek azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat a 2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is, amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá.

E képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.

A jogszabályváltozás hatása a nyelvi képzésekre

Kérdésként merül fel, hogy 2021. július 1-jétől változott-e a jogszabályban meghatározott, és ebből következően az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontja szerinti feltétellel adómentesnek minősülő oktatások köre.

A 2020/7. Adózási kérdésben kifejtett jogértelmezés továbbra is irányadó, az adómentesnek minősülő oktatások áfabeli megítélése az Fktv. említett módosításának és az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjának összefüggése következtében nem változik.

Azaz, az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezettnek minősül, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg.

Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.

Gyakorlati ellenőrzőlista szolgáltatóknak

A magán nyelvoktatás áfamentességének vizsgálatakor a szolgáltatónak különösen az alábbi szempontokat kell ellenőriznie:

A szolgáltatás ténylegesen nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás vagy képzés-e.
A szolgáltató felnőttképzőnek minősül-e.
A felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés megtörtént-e.
A bejelentésről szóló igazolás a fizetendő adó megállapításának időpontjában rendelkezésre áll-e.
Fennáll-e az esetleges engedélyezési kötelezettség, és rendelkezésre áll-e a szükséges engedély.
Teljesülnek-e az előírt képesítési feltételek.
A szolgáltatást a képzőhely felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtja-e.
A számlázás megfelel-e az adómentes szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak.

Gyakorlati ellenőrzőlista munkáltatóknak

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás szja-kezelése során az alábbi szempontokat célszerű vizsgálni:

A képzés iskolarendszeren kívüli képzés-e.
A munkavállaló munkakörének ellátásához ténylegesen szükséges-e a nyelvtudás.
A nyelv használata a gyakorlatban is kapcsolódik-e a munkavégzéshez.
A képzés a munkavégzés feltételeként vagy annak hatókörében történik-e.
A képzés célját és szükségességét rögzíti-e a munkáltatói szabályzat, a munkaköri leírás, a munkaszerződés vagy külön megállapodás.
A számla a munkáltató vagy kifizető nevére szól-e.
A képzés költségei, így a részvételi díj, a tankönyvek díja és a vizsgadíj megfelelően dokumentáltak-e.
A képzés nem elsősorban a munkavállaló személyes szükségleteit szolgálja-e.

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás tehát akkor kezelhető adómentesen a munkavállalónál, ha az iskolarendszeren kívüli képzés a munkavégzéshez ténylegesen szükséges, és a munkáltató a képzést a munkavégzés feltételeként biztosítja. A szolgáltató oldalán az áfamentességhez ezen túlmenően a nyelvi képzésre és a felnőttképzői minőségre vonatkozó áfaszabályoknak is teljesülniük kell.

tags: #magan #nyelvoktatas #afa #mentes