A Sorbonne az 1170-ben létrehozott legrégebbi francia felsőoktatási intézmény, a Párizsi Egyetem egyik kollégiuma volt, amely alapítójáról, Robert de Sorbon teológusról kapta a nevét. Szegény családban született 1201-ben, Ardennes megye Sorbon elnevezésű kis településén, ahonnan neve való. Teológiai tanulmányait Reimsben és Párizsban végezte. Kegyes életére először Róbert, Artois grófja figyelt fel, majd a francia király is támogatni kezdte. 1251 körül Cambrai-ban, aztán 1258-ban Párizsban lett kanonok, majd IX. Lajos király a gyóntatójává választotta. 1253 körül kezdett tanítani, és 1257-ben megalapította a Maison de Sorbonne-t, ahol eredetileg húsz szegény sorsú diákot oktatott teológiára. A pápa támogatását is élvező intézmény vált a modern Párizsi Egyetem magjává.
A Párizsi Egyetemet a 12. századi nyüzsgő oktatási élet hívta életre. Az addig létesített iskolák csoportokba szerveződtek a Montagne Sainte-Geneviève-en. Hamarosan az egyetemi teológiai oktatás központja lett a kollégium. Egy idő után már magát az eredetileg egyházi intézményként indult Párizsi Egyetemet is Sorbonne-ként emlegették. Jogi szempontból csaknem teljes önállóságot élvezett. A diákok − főleg a franciák − a Szajna bal partján laktak, a mai Latin negyedben, a Sorbonne épülete körül. A mai Sorbonne-tól nem messze, a faubourg Saint-Marcel egyik kocsmájában, ahol az egyetemisták hajnalig szórakoztak, 1229-ben verekedés tört ki a kocsma tulajdonosa és a diákok között, mivel emelkedett a bor ára. A zavargások egész éjszakán át tartottak, sőt, másnap reggel folytatódtak, és az egész negyedre kiterjedtek. A rendfenntartók kegyetlenül elbántak a diákokkal. Mintegy háromszázat a Szajnába dobtak, másokat tőrökkel megsebesítettek. A főváros déli része egy polgárháborús állapotot mutatott. A megtorlások láttán az egyetem professzorai szolidaritást mutattak diákjaikkal. Miután Blanche de Castille, Franciaország régense nem engedett a diákok követeléseinek, a professzorok felfüggesztették az oktatást. A verekedéssel indult diáklázadás következményei katasztrofális kifejlése az lett, hogy több professzor a rivális oxfordi és bolognai egyetemekre távozott, így a párizsi egyetem színvonala jelentősen zuhant.
Ezt a krízishelyzetet megoldandó, IX. Gergely pápa 1231. IX. Armand Jean du Plessis de Richelieu 1606 és 1607 között a Sorbonne kollégiumában lakott. Bíborossá történő kinevezése évében, 1622. augusztus 19-én lett a Sorbonne igazgatója. Látva a lepusztult és kényelmetlen épületeket, nagyszabású tervet készített a Sorbonne kibővítésére. Az eredetileg csak a diákok elszállásolására szolgáló kollégiumokat újakkal egészítette ki, jelentős könyvtárat alapított és az oktatásnak is helyt adott. Az 1789-es francia forradalom alatt az 1792. augusztus 18-án kihirdetett dekrétum mindenféle női vagy férfi egyesületet − legyen az világi vagy egyházi − megszüntetett, így az egyetemeket is. Az 1806. május 10-én életbe lépő törvény alapján Napóleon teljesen átszervezte az oktatás rendszerét. Császári Egyetem néven egy kizárólagosan az oktatással és neveléssel foglalkozó testület jött létre az egész Császárság területén. Az 1808. március 17-én hozott törvény az egyetemek működését szabályozta. A Sorbonne a 20. század első felében a Sorbonne oktatói és kutatói jelentős tudományos tevékenységet folytattak mind a társadalomtudományok, mind a természettudomány területén.
1906. november 5-én a Sorbonne fizikai előadótermében az egyetem első nőprofesszora, Marie Curie tartotta meg bemutatkozó előadását a radioaktivitásról. Az újságok „a feminizmus hatalmas győzelméről” beszéltek. Az első világháború után, 1921 és 1926 között a Sorbonne oktatói létszáma megduplázódott, a hallgatói létszám 1930-ban elérte a 14.500 főt. A második világháború idején a Vichy-kormány alatt az egyetemi oktatók és hallgatók is elszenvedték a zsidóüldözés következményeit. A háború után helyreállt a rend, és az egyetem hallgatói létszáma fokozatosan növekedett.
A könyvtár természetszerűleg már a középkorban fontos szerepet töltött be az oktatásban és kutatásban. A könyvnyomtatás feltalálása előtt a kézzel írt, gyönyörű kötésű könyvek valóságos műalkotások voltak, és különleges értékkel bírtak. Robert de Sorbon az egyetemen két termet létesített, hogy biztosítsa diákjai számára a könyvek tanulmányozását. A mai Sorbonne könyvtára a díszudvarra néző épületben kapott helyet, szemben a főbejárattal. Az első emeleten öt tematikus terem helyezkedik el. Az olvasótermet pompás festmények díszítik. A nagy olvasóterem mellett két teremben a filozófiai, kettőben pedig a történelmi művek találhatók. Az ötödik terem a kortárs történelmi műveknek ad helyet. A felsőbb emeleteken van a régi könyvek terme.
Az 1968. május 3-ai diáklázadással kezdődő és országos társadalmi krízisbe torkolló események sorozata tragikus és sorsfordító Franciaország történetében. Az előzmények: március 22-én a Sorbonne nanterre-i fakultásán az egyetemisták kifogásolják az egyetemi oktatás körülményeit. Túlzsúfolt előadótermek, alacsony színvonalú oktatás, politikai és vallási összejövetelek tiltása a kollégiumokban. A diákok tiltakoznak az ellen, hogy a fiúk nem látogathatják a lányok szobáit. Válaszul az egyetem rektora elrendeli a kar bezárását és több diák ellen fegyelmi eljárást indít. A májusi diákfelkelés hátteréhez hozzátartozik, hogy Franciaországban - csakúgy, mint másutt is - az ipari fejlődés egyre nagyobb szakemberigénnyel lépett fel, így a hagyományos értelemben vett értelmiségi képzés helyett a termelés bizonyos szektorait szolgálta ki a felsőoktatás. Ennélfogva szinte futószalagon „gyártották” a szakembereket. Az egyetemi kutatások is a vállalatok igényeihez alkalmazkodtak. Az állam fokozatosan megvonta az egyetemek autonómiáját, és központosította az oktatást, ezzel uniformizálta, középszerűvé tette a színvonalat.
Óriási feszültséget okozott, hogy csak a felvettek huszonöt százaléka jutott el a diplomáig, mivel bárki beiratkozhatott az egyetemekre felvételi vizsga vagy bármilyen kritérium nélkül, a szelekcióra csak később került sor. De még a fiatal diplomások is létbizonytalansággal küzdöttek. Hiába hangoztatta a kormány az igényt a munkájukra, voltak, akik évekig nem kaptak állást. Mindez elvezetett a nanterre-i fakultáson történt eseményekhez, amelyek május 3-án déli 12 órakor folytatódtak, ezúttal a Sorbonne udvarán. A diákok Nanterre bezárása és társaik fegyelmi bizottság elé állítása ellen tiltakoznak. Az események gyorsan követték egymást. Délután három órakor maoista csoportok széklábakkal és kövekkel fegyverezték fel magukat az egyetem folyosóin, miközben a termekben tanórák folytak. A Sorbonne rektora attól tartva, hogy a nanterre-i események átterjednek a párizsi egyetemekre, a Sorbonne kiürítését határozta el, s az egyetemisták ellenállása láttán a rendőrség beavatkozását kérte. Május 6-án reggel került sor az első összecsapásokra a diákság és a rendőrök között. A Sorbonne épületét több száz rendőr vette körül. Az egyetemisták a május 3-án letartóztatott társaik szabadon bocsátását követelték, az est folyamán pedig szélsőséges tüntetők árasztották el a boulevard Saint-Germaint. A rendőrök, akik eddig nem tapasztalt jelenséggel álltak szemben, indokolatlan erőszakkal léptek fel, s a heves összecsapások egészen hajnalig tartottak. A diáklázadás a középiskolás tanulókat is mozgósította. A nagy múltú Henri IV. Gimnázium diákjai akciócsoportokat szerveztek, forradalmi röpcédulákat osztottak szét az utcákon ugyanolyan céllal, mint egyetemista társaik: megreformálni az oktatást. A diákság elfoglalta a Sorbonne épületét. Az akció egyik főszervezője Daniel Cohn-Bendit volt, akit radikalizmusa és vörös haja miatt Vörös Daninak neveztek el. A májusi események idején Jean-Paul Sartre is megszólalt. „Önök elindítottak valamit, ami meglepő, ami felforgató, ami azzá tette társadalmunkat, amilyen most. Ezt nevezem én a lehetőségek kiterjesztésének. Ne mondjanak le erről!” - mondta. Az aktivisták a párizsi utcák falait használták fel üzeneteik közvetítése céljából. A május 6-án tartott újabb tüntetést a rendőrök szétverték és a Sorbonne-t bezárták. Május 10-én az egyetemisták ülősztrájkot szerveztek a Latin negyedben. 1968 májusának eseményei után az addig egységes Sorbonne 1970-ben széttört és átalakult.
A Napóleon által 1808-ban megalkotott iskolarendszer óta az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez elengedhetetlen volt az érettségi megerősítése. Az 1968-as májusi események után végrehajtott egyetemi reform nyomán Vincennes egyetemén létrejött egy Egyetemi Központ, amely a hetvenes években a kultúraellenes egyetem szimbóluma volt. Az 1969-ben megnyílt intézmény egyik célja, hogy az egyetemre felvételt nyerhessenek érettségi nélküliek is. Edgar Faure, az akkori oktatásügyi miniszter kinevezte az ötletadó Raymond Las Vergnast miniszteri biztossá. Az érettségi nélküli egyetemen olyan neves tudósok tanítottak, mint Gilles Deleuze, Michel Foucault vagy Jacques Lacan, akik felvállalták az egyetem célkitűzéseit: a korhatár megszüntetését, munkások és parasztok számára megnyitni a felsőoktatást esti tagozatok létrehozásával, haladó, nonkonformista szellemet bevezetni az oktatásba. Az egyetem sikere 1976-ra azt eredményezte, hogy a 3200 férőhelyen több mint 8000 diák szorongott. Ennek eredménye az oktatás színvonalának további zuhanása, lopások, egészségtelen körülmények voltak, amit betetőzött a csaknem tíz négyzetkilométernyi vincenne-i erdőben fejét felütő drogfogyasztás az egyetemisták körében. A helyzet tarthatatlanná vált, és Párizs akkori polgármestere, Jacques Chirac kezdeményezte az egyetem bezárását. 1980-ban az egyetemet ledózerolták, és áthelyezték Saint-Denis-be. A diákok elégedetlensége láttán az egyetemeket felügyelő miniszter ironizált: „Mit panaszkodnak? A Sorbonne leghíresebb magyar díszdoktora a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, aki egy évvel a Nobel-díj elnyerése után, 1938-ban kapta meg a kitüntető címet. A szintén Nobel-díjas Kertész Imre két alkalommal is díszdoktor lett a Sorbonne-on. Először az Université de la Sorbonne Nouvelle Paris III avatta díszdoktorrá 1989. november 10-én. Mivel akkor a Sorbonne vendégprofesszora voltam, én is meghívót kaptam az eseményre. Kertész Imre mellett akkor kapott díszdoktori címet Mario Vargas Llosa, Jorge Amado és Umberto Eco is. Ez utóbbi nagy derültséget váltott ki a meghívottak soraiból, mivel latin nyelven mondta el beszédét, amiből a jelenlévők közül alig néhányan érhettek valamit is. Ecót még ezekben az ünnepi pillanatokban sem hagyta el humora. Ismeretes, hogy Franciaországban megkapta az Alphonse Allais-díjat, amit az abszurd humor művelőinek adományoznak. Kertész Imre másodszor 2005. Ezt olvasod? A Nemzeti Emlékezet Bizottsága 1968 dimenziói keleten és nyugaton címmel műhelykonferenciát tartott 2023. szeptember 14-én.
A magyar egyetemeken öt francia nyelvi tanszék működik: a Budapesti ELTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint a Szegedi, Pécsi és Debreceni Egyetemeken. Budapesten: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): Összehasonlító jog mesterszak 1. év. Partnerintézmény: Université Paris 1 Panthéon-Assas - a képzésben évente mintegy 12 hallgató vesz részt; Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Politikatudomány mesterképzés. Partnerintézmény: La Roche-sur-Yon, Institut catholique d’études supérieures; Budapesti Corvinus Egyetem: Gazdálkodási és Menedzsment alapképzés és Marketing mesterképzés. Partnerintézmény: Kedge Business School; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): Közös doktori program az Építőmérnöki Kar és az INSA Rennes között.
Vidéken: Szegedi Tudományegyetem/ Frankofón Egyetemi Központ (CUF): Nemzetközi tanulmányok mesterképzés, európai tanulmányok specializáció. Partnerintézmény: Sciences Po Lille (2012 óta); Nemzetközi tanulmányok mesterképzés, Európa-Afrika fejlődés szakirány. Partnerintézmény: Université Senghor d'Alexandrie (2014 óta); Francia nyelv, irodalom és civilizáció mesterszak. Partnerintézmény: Université de Limoges (2020 óta).
Pécsi Tudományegyetem: Gazdálkodási és Management alapszak. Partnerintézmény: KEDGE Business School, + 4 képzés. Partnerintézmény: Ecole Supérieure pour le Développement Economique et Social: Gazdálkodási alapszak; Turizmus-vendéglátás alapszak; Vállalkozásfejlesztés mesterszak; Gazdálkodási és menedzsment mesterszak. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: Szőlészeti és borászati alapképzés. „Európai területek: örökség és fejlődés” mesterképzés. Interdiszciplináris program angol és francia nyelven, amely az ELTE, az EHESS, az Università di Catania, a prágai Károly Egyetem, valamint a Laval Egyetem együttműködésében valósul meg.
CHARM-EU mesterképzés « Global challenges for Sustainability » - 18 hónapon át tartó multidiszciplináris program. A hallgatók személyesen vesznek részt az öt CHARM-EU partneregyetem egyikén tartott órákon és online csatlakoznak más egyetemekhez. A társulás a következő egyetemekből áll: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Université de Montpellier, Universitat de Barcelona, Trinity College Dublin és Universiteit Utrecht. Három különböző irányt kínáló program: megújuló energiák alkalmazása, erőforrás-visszanyerés a körforgásos gazdaság számára, intelligens városok és ipar 4.0. A képzést 5 intézményből álló konzorcium szervezi, köztük az IMT Atlantique Franciaországban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Magyarországon. A hallgatók tanulmányaik végén 6 hónapos szakmai gyakorlatot teljesítenek.
Image Processing and Computer Vision Master képzés kétéves, angol nyelvű program. A képzésben többek között az Université de Bordeaux és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt. Minden hallgató ugyanazt a tantervet követi, és egy-egy teljes szemesztert tölt a projektben részt vevő egyes egyetemeken. 1. félév: PPKE Budapesten; 2. félév: Universidad Autonoma de Madrid; 3. félév: Université de Bordeaux; 4. félév: Szakmai gyakorlat kutató laboratóriumban vagy ipari területen.
Master européen en Lexicographie (EMlex) - Európai lexikográfiai mesterképzés. Interdiszciplináris program a szótárak és az online lexikográfiai források iránt nagy érdeklődést tanúsító diákok számára. A képzésben a Károli Gáspár Egyetem és az Université de Lorraine vesz részt.
MITRA-migrations transnationales - mesterképzés. Kétnyelvű interdiszciplináris társadalomtudományi program. Hét egyetemet tömörítő konzorcium: Szegedi Tudományegyetem, Université de Lille, Université libre de Bruxelles, Universität Babeș-Bolyai, Uniwersytet Wrocławski, University College Cork, Universidad de Granada.
International Master in Dance Knowledge, Practice and Heritage (Choreomundus) - A táncra és más mozgásrendszerekre összpontosító program, amely az etnokoreológia, a táncantropológia és a kulturális örökség kutatásait fogja össze.
Le Centre Interuniversitaire d'Études Françaises (CIEF) - 1990-ben létrehozott francia-magyar intézmény. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem égisze alatt létrejött nyelvi központ célja a francia nyelvű programok szervezésének és láthatóságának erősítése az egyetemen és a régión belül. Az ESSCA az egyetlen, magyarországi kampusszal rendelkező francia menedzsmeri iskola. Az 1993-ban Budapesten alapított intézmény évente több mint 700 diákot vonz a világ minden tájáról a magyar fővárosba. Az iskola angol nyelvű képzést kínál marketing, pénzügy, kereskedelem és menedzsment területeken.
A Grande Ecole programban részt vevő hallgatóknak lehetőségük van legalább egy féléven át külföldön szakmai gyakorlatot teljesíteni vagy tanulni. A Mod'Art divatiskolák nemzetközi hálózatának bizonyítványát kínáló két képzés 2006-ban érkezett Magyarországra. A hallgatók a francia szemléletmód szerint tanulják a képzést, és lehetőségük van Párizsban a Mod'Art Internationalnál folytatni tanulmányaikat.
Az elméleti és gyakorlati órákat egyaránt tartalmazó képzés során a magas szintű nyelvi, szaknyelvi, fordítói és stilisztikai ismeretek mellett a hallgatók történelmi, irodalmi és civilizációs ismeretanyagokat sajátítanak el. A képzésben részt vevő hallgatók a forrás- és célnyelvi országokon kívül tájékozottak lesznek az Európai Unió intézményrendszerével és annak működésével kapcsolatban is. Az elméleti ismeretek megszerzése francia és magyar nyelven történik, hogy a hallgatók a forrás- és a célnyelven is birtokában legyenek az adott szakterületen szükséges nyelvi és tárgyi tudásnak. A képzésben a fentieken kívül fontos szerepet kapnak a kulturális kompetenciák is, amelyek lehetővé teszik a hitelesebb fordítói munkát. Ezen felül külön gondot fordítunk arra, hogy önállóan és megbízhatóan dolgozni tudó fordítókat képezzünk, akik megállják helyüket a munkaerőpiacon.
Fordítási kompetenciák: a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg nyelvi, szakmai és stílusbeli megfeleltetése; a felmerülő problémák felismerése és megoldása; szakmai felelősségvállalás az elkészített munkáért; a fordítói társadalomba történő beilleszkedés és az azzal történő együttműködés. Kulturális kompetenciák: a forrás- és célnyelvi kultúrák alapos ismerete és ezen ismeretek felhasználásának képessége a fordítás során; a szükséges jogi, politikai, gazdasági ismeretanyag alkalmazásának képessége; az Európai Unió intézményrendszerének, működési mechanizmusának, intézkedéseinek ismerete, illetve ezen ismeretek felhasználásának képessége a fordítás során.
RECHERCHE - Judit MAÁR, enseignant-chercheur, PR Traian SANDU, enseignant-chercheur, PRAG HDR Nella ARAMBASIN, chercheure associée, MCF HDR (Besançon); Julia NYIKOS, chercheure associée, PhD; Reka TOTH, lectrice de hongrois, MCF; Patrick RENAUD, chercheur, PR émérite Augustin LEFEBVRE, chercheur, PhD; Maarit MUTTA, chercheure associée, PR (Finlande); Marita HARMALA, chercheure associée, PR (Finlande).
tags: #magyar #szaknyelvi #kepzes #sorbonne #nouvell #egyetem