Mary Wollstonecraft a XVIII. századi végi angol nőjogi mozgalmak elindítója volt, aki regényeket, értekezéseket, útikönyveket és gyerekkönyvet is írt. 1796-ban szeretett bele William Godwin radikális író, újságíró, filozófusba, a korabeli pezsgő szellemi élet egyik meghatározó alakjába. Nem hittek a házasság intézményében, ám amikor Mary teherbe esett, a születendő gyermek érdekében mégis megesküdtek. A viharos románcnak azonban gyorsan vége szakadt, ugyanis Mary a szülés után pár nappal gyermekágyi lázban elhunyt. Néhány évvel később William újra megházasodott, ám a kis Maryt ki nem állhatta a nevelőanyja. Magányosnak és boldogtalannak érezte magát, leginkább anyja sírjához szeretett visszavonulni, ahol nyugodtan olvashatott és írhatott. Később ez a bizarr színhely szolgált titkos találkahelyül Percy Shelley költővel, aki bejáratos volt William társaságába. Percy ekkor már házas volt és apuka, felesége éppen a második gyermeküket várta, ráadásul ateizmusa miatt kicsapták az oxfordi egyetemről. A twofiatal mégis úgy döntött 1814 júliusában, hogy megszökik, egy hónappal Mary tizenhetedik születésnapja előtt. A háromtagú társaság Európa különböző országaiban utazgatva töltötte az önkéntes száműzetést. 1816 májusában Svájcba érkeztek, azzal az elképzeléssel, hogy a nyarat Genfben töltik. Ekkorra már, a még mindig csak tizennyolc éves Mary a második gyermeküket nevelte Percyvel, és a harmadikat várták, igaz az elsőt még csecsemőkorában elvesztették. Claire szintén terhes volt, a botrányos életű, biszexuális angol arisztokratával és költővel, Lord Byronnal folytatott viszonyt. Byron elmenekült Angliából, miután kitudódott, hogy a féltestvérével is nemi kapcsolatot létesített, ezt pedig már nem tolerálta matematikus felesége, aki vérfertőzés vádjával feljelentette. Az indonéziai Tambora-vulkán 1815-ös kitörése miatt hatalmas mennyiségű hamu került a levegőbe, amely meggátolta, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. A jelenség globális szinten is érzékelhető volt, emiatt Európában gyakorlatilag elmaradt az 1816-os nyár. Egy júniusi este a Fantasmagoriana című antológiából olvasgattak német kísértethistóriákat, mire Byron versenyt hirdetett, hogy írjanak maguk is hasonló rémtörténeteket. Marynek semmi nem jutott az eszébe, majd napokkal később, amikor nem jött álom a szemére felrémlett benne egy jelenet: egy sápadt diákot látott gubbasztani egy lény mellett, amelyet ő keltett életre. Ebből a kiindulópontból alkotta meg művét, melyet 1817 májusára készített el, és amely 1818. január elsején Frankenstein, avagy a modern Prométheusz címmel jelent meg egy kis londoni kiadónál. A mű középpontjában Victor Frankenstein, egy nápolyi születésű, ám genfi illetőségű tudós áll. Aki az ingolstadti egyetemen matematikát és kémiát hallgatott, amikor titokban, a szobájában kísérletezve életre keltett egy teremtményt. Arra, hogy ezt milyen tudományos eljárással sikerült elérnie, nem adott választ a könyv. Mikor Victor meglátta a már élő kreálmányát, rögtön megbánta tettét, annyira visszataszítónak találta annak külsejét. A sorsára hagyott szörnyszülött hiába próbált meg beilleszkedni a társadalomba, riasztó kinézete miatt menekültek tőle az emberek. Állandó elutasítás volt az osztályrésze, ezért minden haragját megalkotójára zúdította, és elkezdte meggyilkolni a Victornak kedves egyéneket. Victor Frankenstein figuráját elképzelhető, hogy Percy Shelley ihlette, aki egyetemi éveiben szívesen kísérletezett puskaporral és elektromossággal. A Frankenstein úttörő regény, mert a modern tudomány, a technológiai fejlődés itt már nem pusztán ürügy a cselekmény beindítására vagy csak egy mellékes szál, hanem maga a regény egyik alapkonfliktusa. A művet legtöbben filmfeldolgozásokból ismerhetik, igaz ezek többségében már elveszett a mű eredeti, filozófiai mondanivalója, és leginkább egy zombi gyilkológépként ábrázolják Frankenstein teremtményét. Mire a Frankenstein 1831-es, némileg átdolgozott, ma ismert kiadása megjelent, Mary Shelley körül szinte már mindenki halott volt. Négy gyermeket hozott a világra, de csak az utolsó élte meg a felnőttkort. Anyja házasságon kívül született lánya (az ő féltestvére) önkezével vetett véget az életének. Akárcsak Percy Shelley felesége, amely után három héttel, 1816 végén Percy és Mary összeházasodott. A családi tragédiák és Percy kicsapongó természete miatt a friss házasok gyorsan elhidegültek egymástól. 1822-ben, mikor Olaszországban éltek, Percy a La Spezia-öbölben Don Juan nevezetű hajóján viharba keveredett, amely felborult, ő pedig vízbe fulladt. Kabátzsebében megtalálták John Keats egyik elbeszélő költeményét. Nem a Frankenstein volt az egyetlen alkotás, amely Lord Byron házában fogant meg, miután a házigazda kísértethistóriák írására szólított fel. A ritkán említett negyedik jelenlévő, John Polidori 1819-ben jelentette meg A vámpír című művét, minden vámpírtörténetek ősét. Lord Byron 1824-ben Görögországba utazott, hogy részt vegyen a görögök szabadságharcában. Ám nem valamely fegyveres konfliktus végzett vele, abban ugyanis nem vett részt, hanem a mocsárláz terítette le 36 évesen. Testét bebalzsamozták, és Angliába szállították. A történet szereplői közül egyedül Claire Clairmont élt meg hosszabb kort, 80 évesen távozott az élők sorából. Egész életében gyűlölte Byront, amiért közös gyermeküket egy kolostorba adta, őt pedig eltiltotta a látogatásától. Mary Shelley özvegyként apósa támogatásából élt. A Frankenstein után még öt regénye jelent meg, ám ezek már nem arattak sikert. Talán Az utolsó ember című számít még valamelyest ismertebbnek, amely írás a XXI. században játszódó disztópia.
Bevezetés a történetben megjelenő társadalmi hierarchiákhoz
pillérre támaszkodik. Az első pillér Grover S. északra és kelet felé vándorolva a mai finnugor népesség őseit alkotják. uráli nyelvnek nevezi. uráli magyarok keletről jöttek Magyarországra Kr.u. a 9. dravida nyelvekben is hasonló alakban. honfoglaló magyarok, magukat nem így nevezték. elnevezése nem köthető a finnugor szókincshez, átvételek. ha mindkettő ugyanabból az ősnyelvből táplálkozott! nyelvben is, bizonyítva egy ősnyelv létezését és szétterjedését. jöttek, milyen nyelvet beszéltek, és kiket találtak itt a Kárpát-medencében! találkoztak velük? nyelvet beszétek. magyarság elődjeinek nagyobb része már régóta itt élt a Kárpát-medencében. visszatérésről beszéltek.
