Kötelező felnőttképzési nyilvántartás nyelvoktatás esetén

Nyelvoktatásnál nem minden esetben kötelező a felnőttképzési engedély vagy a felnőttképzői nyilvántartásba vétel, mert a kötelezettség attól függ, hogy a tevékenység szervezett, célirányos és kompetencia kialakítására vagy fejlesztésére irányul-e. A konkrét tanmenetet követő, meghatározott kimeneti célt - például nyelvvizsgát - szolgáló nyelvi képzés jellemzően a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik, míg az önálló cél és előre meghatározott tanmenet nélküli gyakorlás, beszélgetés vagy magánnyelvóra nem feltétlenül minősül felnőttképzésnek.

A korábban minden nyelvoktatói tevékenységre kötelező hatósági nyilvántartás megszűnt. Így jelenleg nem kötelező a tevékenység megkezdése előtt regisztrálni sem a nyelvoktató vállalkozó nyelvtanárt, sem a nyelviskolát.

Mikor tartozik a nyelvoktatás a felnőttképzési törvény hatálya alá?

A felnőttképzési törvény (Fktv.) azokat az oktatási folyamatokat szabályozza, amelyek célzottan, szervezett módon valósulnak meg, és amelyek célja a már meglévő készségek fejlesztése vagy új kompetenciák átadása.

Felnőttképzési tevékenység minden szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetekben az annak alapján szervezett szakképzés.

A felnőttképzési jogviszony „felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony”.

Azon képzéseket kell bejelenteni, amelyek a következő három kritérium közül mindháromnak megfelelnek: 1. Célirányos 2. Szervezett, 3. kompetencia kialakítására vagy fejlesztésére irányul.

Nyelvoktatási példák

Attól függ, hogy mi a célja. Amennyiben egy meghatározott tanmenetet követ és a cél például egy nyelvvizsga letétele, akkor bejelentés köteles.

Amennyiben csak gyakorlás, beszélgetés folyik idegen nyelven és nincs kifejezett kimeneti cél vagy tanmenet, akkor nem bejelentés köteles.

Nem tartozik automatikusan a felnőttképzési törvény hatálya alá a coaching, a tanácsadás, a konzultáció, a korrepetálás, a fejlesztő óra, a magán nyelvóra, ha nincs konkrét időkerete és célja, az online videótár, a konferencia, a workshop, a hobbitevékenység és a szakmai műhelymunka.

A coaching, workshop nem bejelentés köteles, mert ezeknél a tanulás menete és iránya nem előre definiált, menet közben alakul.

Nem kell bejelenteni a konferenciákon való részvételt sem, a termékbemutatókat, vagy ha online videótárakból tanulnak a kollégák külső segítség nélkül.

Fontos kivételek

Kivételt képeznek ez alól a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába tartozó képzések és szakképzések (bejelentés és engedély nélkül folytathatók).

Egyértelmű jogszabályi kivételek, tehát biztosan nem kell ezekre alkalmazni a felnőttképzési törvényt, vagyis nem tekintendők felnőttképzésnek továbbá az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés.

Nem tartozik ide az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által közvetlenül, illetve az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés sem.

Szintén kivételt jelent a munkavédelemről szóló törvény, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés.

Bejelentés vagy engedély?

A felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzések bejelentés vagy engedély alapján folytathatók.

A bejelentés alapján folytatható nyelvi képzés

A bejelentéses képzés a felnőttképzés alapszintje. Ha egy vállalkozás, egyesület vagy intézmény olyan tanfolyamot, tréninget vagy workshopot szervez, amely nem ad államilag elismert szakképesítést és nem minősül szabályozott szakmai képzésnek, akkor a tevékenység elindításához elegendő a felnőttképzési hatósághoz megtett bejelentés.

Jellemzően nyelvi képzések, készségfejlesztő tréningek, informatikai szoftverhasználati kurzusok, hobbiképzések és belső vállalati továbbképzések tartoznak ide.

A bejelentés alapján működő képzők felnőttképzési nyilvántartási számában B betű szerepel (pl. B/2020/000213).

A hatóság a bejelentést követően 8 napon belül nyilvántartásba veszi a képzőt, amennyiben az megfelel a törvényi alapfeltételeknek.

Az eljárás a FAR felületen keresztül zajlik.

A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről.

A bejelentéses képző főbb kötelezettségei

• Esetleges intézményi adatváltozás jelentése a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszeren keresztül (FAR) előírt határidőn belül.
• A résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kell kötni (nem kötelező írásban).
• A résztvevők jogszabályban előírt adatainak begyűjtése, tárolása és kezelése meghatározott ideig.
• A képzési csoportokról és résztvevőkről online adatszolgáltatás az előírt tartalommal és határidőben a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerbe (FAR).
• Résztvevők oktatási azonosítóihoz kapcsolódó feladatok.
• Tájékoztatási kötelezettség teljesítése, beleértve a felnőttképzési nyilvántartási szám feltüntetését az előírt dokumentumokon.
• Tanúsítvány kiállítása a FAR rendszerből a résztvevő kérésére.
• A hatóság által végzett online elégedettségmérés eredményéhez a FAR-ban a képző a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges véleményt írhat meghatározott ideig.

Mikor kötelező a felnőttképzési engedély?

KÖTELEZŐ un. ENGEDÉLYT SZEREZNI az alábbi képzési tevékenységek megkezdése előtt.

• Államilag elismert szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai képzés.
• Részszakmára felkészítő szakmai oktatás tanfolyami keretek között.
• Szakmai képzés tanfolyami keretek között.
• Részben vagy egészben költségvetési vagy európai uniós forrásból támogatott képzés.
• Részben vagy egészben képzési hitel igénybevételével megvalósuló képzés.

Támogatott („pályázatos”) képzések esetén, ha a képzés nem hatósági és nem belső képzés, szintén engedély szükséges.

A képzés elvégzése után a résztvevők államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványt szerezhetnek.

A szakképzés olyan képzési forma, amely a korábbi OKJ-s rendszerhez hasonlóan konkrét szakmai ismeretekre és piacképes tudásra fókuszál, jellemzően rövidebb időtartamban.

A szakmai oktatás hosszabb időtartamú, általában 2-3 éves képzést jelent, és célja egy adott szakma átfogó, piacképes ismereteinek átadása.

A nyelvi képzések engedélyezésének sajátosságai

Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körben új nyelvre irányuló általános nyelvi képzésre, az engedélyben szereplő általános nyelvi képzés képzési szintjének bővítésére vagy olyan egyéb nyelvi képzésre vagy kombinált nyelvi képzésre, amelynek célja a képző intézmény általános nyelvi képzésre kiadott engedélyében nem szereplő nyelv oktatása, az engedély kiegészítése iránti kérelmet kell benyújtani.

A felnőttképző intézmény bejelentése alapján a kormányhivatal az engedélyt kiegészíti, ha az egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés annak a nyelvnek az oktatására irányul, amely nyelv általános nyelvi képzése szerepel a felnőttképző intézmény engedélyében.

Az engedély megszerzése után az engedélyezett nyelvek, illetve programok alapján képzéseket lehet szervezni.

Több nyelv esetén több képzési programmal kell rendelkezni, illetve mindegyiket az adott nyelv szakértője igazolhatja le.

Az engedély megszerzésének főbb feltételei

Az engedély megszerzéséhez a képzőnek rendelkeznie kell minőségirányítási rendszerrel, szakmailag jóváhagyott képzési programmal, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, valamint vagyoni biztosítékkal.

• Minőségirányítási rendszer a jogszabályban előírt speciális tartalommal.
• Ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek.
• Jogszabályban meghatározott mértékű és formájú vagyoni biztosíték.
• A képző tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
• Szakmai vezető alkalmazása.
• Megfelelő képzési program.
• Megfelelő személyi és tárgyi feltételek.
• Felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételek.

Az eljárás online módon működik, díjköteles, az engedélyezési eljárás járhat kirendelt szakértők által lefolytatott hatósági szemlével.

Az engedélyezést helyszíni szemle előzi meg, amely az ehhez szükséges feltételeket, mint pl. meglévő tantermek, tanárok, a nyelvtanításhoz szükséges egyéb berendezések és technikai feltételek meglétét ellenőrzik.

Az engedélykérelem benyújtása

A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a kormányhivatalhoz kell benyújtani elektronikus úton a kormányhivatal honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező hivatalos megnevezését, székhelyét, telephelyét, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének és vezető tisztségviselőjének adatait, nyilvántartási adatait, valamint adószámát.

A kérelemben meg kell jelölni a felnőttképzést folytató intézmény szakmai tevékenységéért felelős szakmai vezető nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, továbbá pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését.

Meg kell jelölni a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenység képzési kör szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését, nyelvi képzés esetén a nyelvi programkövetelmény azonosítószámát és a képzési szintet.

Az engedély módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemnek és a bejelentésnek a felnőttképző intézmény nyilvántartásba vételi számát, hivatalos megnevezését, a képzés azonosító adatait és a képzési programmal kapcsolatos adatokat kell tartalmaznia.

A nyelvtanárokra vonatkozó feltételek

Általános nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű vagy nyelvtanári végzettségű és a képzési program szerinti nyelvből a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú, „komplex KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni.

Ha a képzési program szerinti nyelvből nincs egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés, pedagógiai végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből „komplex KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel rendelkező oktató is alkalmazható.

A képzési program Közös Európai Referenciakeret alapfokú, KER-B1 szintjéig tanító szakon a képzési program szerinti nyelvből idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevéllel rendelkező oktató is alkalmazható.

A képzési idő legfeljebb húsz százalékában egyetemi végzettségű, bölcsészettudományi nyelvszakos szakképzettséggel rendelkező oktató is alkalmazható.

Egyéb nyelvi képzés és kombinált nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű, vagy nyelvtanári végzettségű és az érintett nyelv szaknyelvi „komplex KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező oktatókat kell alkalmazni.

Egyéb lehetőségként olyan oktató is alkalmazható, aki a szaknyelvi képzésnek megfelelő szakmai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, valamint az érintett nyelv „komplex KER-C1” vagy szaknyelvi „komplex KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkezik.

A magyar mint idegen nyelv oktatása esetén magyar mint idegen nyelv szakos szakképzettséggel vagy magyar nyelv és irodalom tanári végzettséggel rendelkező oktató alkalmazható.

Magyar anyanyelvű oktató esetén a képzési program óraszámának maximum ötven százalékában egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel rendelkező oktató alkalmazható.

Nyelvi képzés esetén egy képzési csoporton belül a képzési program KER-B2 szintjének végéig a képzési csoport óraszámának maximum ötven százalékában, KER-C1 és KER-C2 szinten maximum nyolcvan százalékában alkalmazhatók anyanyelvi oktatók.

Képzési program és nyelvi programkövetelmény

Ezen kívül képzési programmal (KP) kell már rendelkezni, melyet a hatóság által elfogadott és nyilvántartott nyelvi programkövetelményeknek (PK) kell megfeleltetni, melyet egy erre jogosult nyelvi programszakértő előzetesen igazol.

A képzési programok készítésének kötelezettsége magával hozta azt is, hogy a képzést a képzési programnak megfelelően kell végrehajtani.

Ezért figyelni kell arra, hogy a képzési program minden elemét a képző dokumentáltan hajtsa végre, például a jelenléti ív vezetését, a bemeneti feltételek igazolását és az oktatóra vonatkozó feltételek igazolását.

A szakértő által előzetesen elfogadott és aláírt képzési program adatait, különösen modulszámait és óraszámait önkényesen nem lehet változtatni.

Amennyiben erre mégis igény lenne, úgy szükséges készíteni egy klón-képzési programot, amelyben megváltoztatják a kívánt adatokat, de ehhez ismételten szakértői ellenjegyzés szükséges, mielőtt hatályos lesz.

A képzési programot a felnőttképzési információs rendszer hatóság által biztosított online felületen keresztül rögzíteni kell, hogy utólag ez a hatóság számára is ellenőrizhető legyen.

Az engedély alapján működő képzőnek a képzési programot felnőttképzési szakértővel kell minősíttetnie, a FAR-ba fel kell töltenie, és az intézmény honlapjára is ki kell tennie.

A szakértői bizottság és a hatósági vizsgálat

A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből áll.

Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a kérelemhez mellékelt képzési programok szakmai tartalmához.

Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottság legalább két felnőttképzési szakértőből áll.

A szakértői bizottságot a kormányhivatal által kijelölt bizottsági tag vezeti.

A szakértői bizottság a kormányhivatal kirendelését követően szakértői vizsgálatot tart a kérelmezőnél, amely során megvizsgálja a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok

A kérelemhez és bejelentéshez mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot, a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programot, a szakmai vezető végzettségét igazoló oklevél másolatát, valamint a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító szerződést.

A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik a képzéshez szükséges oktatókkal, tárgyi feltételekkel, a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerrel, továbbá meghatározta a következő év tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcéljait.

Az engedély kiegészítése iránti kérelem vagy bejelentés benyújtása esetén nem kell csatolni a szakmai vezető végzettségét, a vagyoni biztosítékot, valamint bizonyos minőségbiztosítási és működési feltételeket igazoló dokumentumokat.

Dokumentálási kötelezettség

A képzési tevékenység minden feltételét, valamint a jogszabályoknak megfelelő megvalósulást papíron kell igazolni.

Különösen az intézmény jogi formáját, a képzési program maximális létszámához igazodó termek meglétét vagy azok bérletét, a helyi felnőttképzési szakmai vezető és a nyelvtanárok legális alkalmazását vagy megbízását kell igazolni.

Ugyancsak kötelező dokumentálni az előzetes tudásmérést és szintfelmérést, valamint az annak alapján történő felmentést, a felnőttképzési szerződést, a tanulók jelenlétét a tanórákon, a haladási naplót, a képzés moduljait záró vizsgákat és azok értékelését, a képzést záró kérdőív kiértékelését, valamint az intézmény saját minőségbiztosításában előírt dokumentumokat.

Már bejelentett képzések esetén is szükséges a képzési programban előírt feltételeket igazoló dokumentumok vezetése vagy bekérése és hitelesítése, például a jelenléti ív és a résztvevői, illetve oktatói végzettségi dokumentumok kezelése.

Az engedélyes képző további dokumentumai

• A képzési program.
• A képzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges dokumentumok.
• Felnőttképzési szerződések.
• Jelenléti ívek.
• Haladási napló.
• Oktatói szerződések.
• Helyszínszerződések.
• Előzetes tudásmérés dokumentumai.
• Vizsgák és értékelések dokumentumai.
• Minőségbiztosítási dokumentumok.

FAR-adatszolgáltatás és online adatközlés

Az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan képzőhelyre vonatkozik, amely a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó oktatási tevékenységet végez.

Az adminisztráció teljes mértékben online történik, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben, vagyis a FAR-ban.

A felnőttképzési engedélyeztetés minden mozdulatát, valamint a képzés és minden résztvevőjének releváns adatait, a képzés folyamatának minden aktusát egyes esetekben „annak bekövetkeztekor, de legfeljebb azon a napon” rögzíteni szükséges.

A képzéseket a képzés indulásának napján, vagy legkésőbb 3 munkanapon belül be kell jelenteni.

A képzés végén fennálló vizsga vagy tanúsítvány hiánya önmagában nem mentesít a bejelentés alól, ha a képzés célirányos, szervezett, és kompetencia kialakítására vagy fejlesztésére irányul.

Vállalati nyelvoktatás és a bejelentés felelőse

Vállalati megrendelés esetén a megrendelő vállalatnak és a képzőnek meg kell állapodnia arról, hogy melyik fél lesz a képzés szervezője, vagyis melyik fél feladata lesz a képzési adatszolgáltatás.

Ha a megrendelő vállalat a képzés szervezője, akkor a saját munkavállalóinak képzése belső képzésnek minősül, így egyszerűbb szabályok vonatkoznak a képzés bejelentésére.

Ebben az esetben a képzővel csak oktatási tevékenységre köt megbízást, a képzőnek nincs dolga a képzés bejelentésével.

Ha a megrendelő vállalat a képzés teljes körű szervezésével és megvalósításával bízza meg a képzőt, így az már nem belső képzés, ezáltal a bejelentés szabályai is eltérnek.

A képző kötelessége az adatkezelés, a résztvevőkkel történő szerződéskötés és a FAR-bejelentés.

Amennyiben a vállalat határozza meg a képzés célját, felépítését és tartalmát, kijelöli a résztvevőket, ebben az esetben a munkáltató feladata a bejelentés.

Amennyiben egy munkavállaló nyílt képzésen vesz részt, ahol más cégektől is jelen vannak résztvevők, akkor a külső képző cég feladata a bejelentés.

Ha a képzést a megrendelő vállalat költségként kívánja elszámolni, a képzőnek a számla mellé nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a képző az adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesítette.

A felnőttképzési szerződés

A résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kell kötni.

Bejelentés alapján működő képzőnél a felnőttképzési szerződés nem kötelező írásban.

Engedély alapján működő képző esetén a felnőttképzési szerződést kötelező írásban vagy a Ptk.-nak az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint megkötni, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja.

A képző intézmény nem kezdheti meg az oktatást anélkül, hogy a hallgatóval szabályos felnőttképzési szerződést kötne.

A szerződésnek tartalmaznia kell a képzés pontos megnevezését és nyilvántartási vagy engedélyszámát, a képzés óraszámát, kezdési és várható befejezési időpontját, a képzési díj összegét és fizetési ütemezését, a számonkérés és értékelés módját, a FAR-tanúsítvány kiállításának feltételeit, valamint a felmondási és díjvisszatérítési szabályokat.

Adatkezelés és adatmegőrzés

Az adatokat lehet elektronikusan és papír alapon is bekérni és tárolni, erre vonatkozóan nincs előírás.

A jogszabály csak azt köti ki, hogy ezek tárolása biztonságos legyen, és fontos, hogy megfeleljen a képző GDPR-szabályainak.

Az adatokat a felnőttképzési jogviszony, vagyis a felnőttképzési szerződés megkötése létrejöttétől számított 8. év utolsó napjáig kell megőrizni.

A résztvevőket tájékoztatni kell a képzéshez tartozó adatkezelésről, valamint arról a lehetőségről, hogy bizonyos személyes adataik továbbítását a FAR felé letilthatják.

A képzés résztvevőinek nyilatkozniuk kell arról, hogy akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel.

Ha nem engedélyezik a továbbítást, az alapadataikat akkor is be kell jelenteni jelenleg az oktatási azonosító létrehozásához.

Tanúsítvány és elégedettségmérés

Bejelentéses képzésnél tanúsítványt kell kiállítani a FAR rendszerből a résztvevő kérésére.

Engedélyes képzés esetén a FAR-rendszerből kötelezően ki kell állítani a tanúsítványt, és azt az előírások szerint át kell adni.

A résztvevőktől azt is meg kell kérdezni, hogy kérnek-e a képzésről a FAR által generált tanúsítványt.

Az elégedettségmérés nem a képző feladata.

A résztvevő számára a rendszer automatikusan kiküldi az elégedettségmérő kérdőívet, egy linket, a képzés befejezése után.

A képző a határidő lejárta után 45 napon belül a saját észrevételeit is leírhatja az elégedettségméréshez.

Statisztikai adatszolgáltatás

A képzés befejezése után, de még a lezárása előtt, a Statisztikai Hivatal részére anonim adatokat kötelező adni az erre biztosított OSAP 1665 online oldalon.

Adatváltozás bejelentése

Adatváltozás esetén a felnőttképző felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

Ez érintheti a cég nevét, a nyilvántartó hatóság vagy bíróság típusát és megnevezését, a cégjegyzékszámot, az adószámot, a székhely- és telephelyadatokat, valamint a levelezési címet, a telefonszámot és az e-mail-címet.

Be kell jelenteni a képviseletre jogosult személy viselt nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, tisztségét, valamint képviselői jogviszonyának kezdetét és végét érintő változásokat is.

A nyilvántartásban szereplő adatok a FAR felületen a bal oldalsávban található Felnőttképzők nyilvántartása, azon belül a „Nyilvántartásban szereplő adatok” menüpontban ellenőrizhetők.

Az adatváltozás bejelentésének útvonala: Felnőttképzők nyilvántartása → Beadványok kezelése → Adatváltozás bejelentése.

Az oldalon a ceruza ikonra kattintva lehet az adatokat szerkeszteni, majd a végzést vagy egyéb igazoló okiratot feltölteni.

Ki vezeti a nyilvántartást és ki ellenőriz?

E rendelet hatálya kiterjed a felnőttképzési tevékenység folytatásával kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra.

A Kormány felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki.

A kormányhivatal ellátja a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, valamint a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat.

A kormányhivatal ellátja a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (4) bekezdése értelmében a felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet.

A felnőttképzési programszakértők nyilvántartása a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A B- és E-jelű nyilvántartási szám jelentése

A bejelentett felnőttképzők nyilvántartási száma „B” betűvel kezdődik, például B/2020/000213.

Az engedély alapján működő felnőttképzők nyilvántartási számában „E” betű szerepel, például E/2020/000213.

A képző intézmények egy része engedély és bejelentés alapján is működik, ezért bejelentéses és engedélyes nyilvántartási számmal is rendelkezhetnek.

A felnőttképző intézmény köteles a nyilvántartási számát, vagyis a B-s vagy E-s azonosítót minden hivatalos dokumentumán, honlapján, reklámanyagában és a képzési szerződésben jól látható módon feltüntetni.

A képző ellenőrzése a FAR-ban

A felnőttképzési nyilvántartás elektronikus, nyilvános nyilvántartás.

A képzőintézmény ellenőrzéséhez a FAR nyilvános keresőjében megadható a képző cégneve, adószáma vagy nyilvántartási száma, például B/… vagy E/… azonosító.

Meg kell győződni arról, hogy a képző nyilvántartása aktív-e, nincs-e felfüggesztve vagy törölve a nyilvántartásból hatósági eljárás miatt.

Engedélyezett képzések esetén a rendszerben látható, hogy a képző pontosan milyen szakmai képzések lebonyolítására kapott engedélyt.

Ha a képző olyan szakképesítést hirdet, amely nem szerepel az engedélyezett képzési programjai között, a képzés nem törvényes.

Ügyfélszolgálat és panaszkezelés

Az ügyfélszolgálatra és a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat nem a felnőttképzési jogszabályok írják elő, hanem a fogyasztóvédelmi törvény, az 1997. évi CLV. törvény 17/A. és 17/C. §-a.

ÁFA és a felnőttképzési engedély

Az engedély további előnye, hogy a lakossági vagy vállalati oktatások önköltséges tandíjai esetében is ÁFA-mentességet adhat.

Amennyiben a nyelvtanfolyamokból várható éves árbevétel a 12 millió Ft-ot nem fogja meghaladni, úgy az alanyi adómentesség miatt az árelőny megmaradhat.

A 12 millió Ft-os éves bevételhatár felett azonban 27%-os ÁFA terheli a nyelvoktatást, ami súlyos extra felárat jelent, amit jellemzően nem fog tudni továbbszámlázni az árérzékeny keresletnek.

A cégeknek nyújtott nyelvoktatásoknál ez kevésbé fog problémába ütközni, de lakossági nyelvtanfolyamok esetében jellemző.

Egy nyelvoktató vállalkozásnak el kell döntenie, hogy előreláthatólag megéri-e neki vállalnia az engedélyezéssel járó többletadminisztrációt, az engedélyeztetési eljárások nehézségeit, az ezekkel járó költségeket és az esetleges szankciókat.

A felnőttképzési engedély gyakorlati következményei

Amennyiben egy nyelviskola úgy dönt, engedélyezteti intézményét, úgy egy bonyolult hatósági folyamatot kell kezdeményezni, ennek eredményeképpen létrejövő felnőttképzési működést kell fenntartani, valamint dokumentálását és utólagos ellenőrzését is biztosítani kell.

A képzőnek a képzési programot a gyakorlatban is változatlanul és dokumentáltan kell végrehajtania.

Az engedélyezett nyelvek és programok alapján szervezhető képzés, de a képzési program modulszámai és óraszámai önkényesen nem módosíthatók.

A képzési adatok és a résztvevők adatainak FAR-ban történő rögzítése, a dokumentumok vezetése, az adatmegőrzés, az OSAP-adatszolgáltatás, az elégedettségméréshez kapcsolódó feladatok és a hatósági ellenőrzés egyaránt a működés részét képezik.

A felnőttképzési engedély alapján működő képzőknél a minőségirányítási rendszer működtetése és a külső értékelés elvégeztetése négyévente is feladat.

A felnőttképzési engedélyezési rendszer alkalmazása jelentős adminisztratív és szakmai feladatot jelent a nyelviskolák vezetői és szakmai vezetői számára.

tags: #muszaj #felnottkepzesi #nyilvantartas #nyelvoktatas