Nyelvoktatás óvodásoknak erdő témában

Az erdő témája kiváló lehetőséget ad az óvodások játékos nyelvoktatására, mert a gyerekek valódi élményeken, mozgáson, meséken, dalokon, mondókákon és érzékszervi tapasztalatokon keresztül ismerkedhetnek meg az új szavakkal. Az erdei környezetben fejlődik a szókincsük, a figyelmük, a beszédértésük, a kifejezőkészségük, a gondolkodásuk, a kreativitásuk és az együttműködésük.

Erdőben lenni jó, kirándulhatunk, feltöltődhetünk és megfigyelhetjük a természetet. A szabadban történő játékok lehetőséget adnak a gyermekek fejlesztésére is: fejlődik a gondolkodásuk, fizikai erőnlétük, figyelmük, stressz-levezető és jótékony hatással van az iskolai teljesítményre is.

Miért alkalmas az erdő a játékos nyelvoktatásra?

A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Születésünk pillanatában egy bonyolult és elkápráztató Világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben a szenvedély az idő múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihűl, de vannak szerencsések, akiket Életük végéig elkísér.

Az erdőben a gyerekek egyszerre hallanak, látnak, tapintanak, szagolnak és mozognak, ezért az új szavak többféle tapasztalathoz kapcsolódhatnak. Ahogy járunk, hangokat hallunk, nem hallatunk. Az erdőben belefeledkezünk, észlelünk, gondolatokra, érzésekre találunk.

A valódi tapasztalatok a legértékesebbek, ezért ha olyan szerencsések vagytok, hogy a közeletekben erdős területek is vannak, mindenképpen sétáljatok, kiránduljatok sokat arrafelé! Mókust, őzet, szarvast, mezei nyulat, sündisznót kis szerencsével láthattok, de ha nem, akkor is kereshettek olyan jeleket, amelyek az erdei állatok jelenlétére utalnak.

• faodút,
• róka kotorékot,
• vaddisznók dagonyázására alkalmas nagy, sáros pocsolyát,
• állatnyomokat,
• vadetetőt,
• magaslest.

A gyerekek számára az egyik legkedveltebb témakör az állatokkal való ismerkedés. Az erdőről, fákról is találsz külön összeállítást itt, amelyet felhasználhattok bármilyen erdei kiránduláshoz kapcsolódóan, vagy például madarak és fák napja alkalmából.

Az erdei szókincs fő témakörei

Az erdő témáját több, egymással összekapcsolódó szókincsterületre lehet bontani. A gyerekek először a közvetlenül látható tárgyakat és élőlényeket nevezhetik meg, később pedig cselekvéseket, tulajdonságokat, érzéseket és egyszerű összefüggéseket is megfogalmazhatnak.

Az erdei foglalkozás felépítése

A nyelvi foglalkozás akkor működik jól, ha a gyerekek aktív résztvevők, nem csupán hallgatják a felnőtt magyarázatát. A szókincsfejlesztést érdemes mozgásos, érzékszervi, zenei, mesés és alkotó tevékenységekkel összekapcsolni.

1. Ráhangolódás dallal, mondókával vagy találós kérdéssel.
2. Új szavak bemutatása valódi tárgyakkal, képekkel vagy az erdőben talált, biztonságosan megfigyelhető dolgokkal.
3. Mozgásos játék az új igékkel.
4. Kereső- és párosító játékok.
5. Rövid mese vagy történet az erdőről.
6. Alkotó tevékenység termésekkel, levelekkel vagy rajzeszközökkel.
7. A tanult szavak ismétlése közös beszélgetésben.

Van egy olyan hatalmas tanterem, amelynek nincsenek falai ez a hely az erdő. A túra során nem csak a környezetismereti tudásunkat bővítjük, hanem mozgásfejlesztés is történik.

Ráhangoló játékok az erdő témájához

Ki lakik az erdőben?

A pedagógus vagy a szülő képeket mutat az erdei állatokról, a gyerekek pedig megnevezik őket. Aki már ismeri az állat nevét, mondhat róla egy rövid mondatot is: „A mókus ugrál.” „A sün tüskés.” „A róka vörös.”

A játék későbbi változatában a felnőtt csak körülírja az állatot, a gyerekeknek pedig ki kell találniuk, melyik állatról van szó.

Találd ki, mire gondolok!

A felnőtt egy erdei tárgyra vagy élőlényre gondol, majd egyszerű kérdésekre válaszol. A gyerekek kérdezhetnek: „Élőlény?” „Nagy?” „Van lába?” „A földön találjuk?” „Barna?”

A kisebbeknél a kérdésekre elegendő az igen vagy a nem válasz, a nagyobb óvodások pedig már önállóan is megfogalmazhatják a kérdéseiket.

Erdei hangok

A gyerekek becsukják a szemüket, és figyelnek. A pedagógus kérdésekkel segíti a beszélgetést: „Mit hallottál?” „Messziről vagy közelről jött a hang?” „Természetes hang volt, vagy ember készítette?”

Az erdő hangjaihoz mozgás is kapcsolható: a susogó leveleket a gyerekek lassú kézmozdulatokkal, a kopogó harkályt ujjal kopogtatva, a futó állatot gyors lépésekkel utánozhatják.

Szókincsfejlesztő erdei játékok

Célbadobás tobozokkal

Minden gyermek keressen 3 tobozt magának. Egy sima területre rajzoljunk egymás köré 3 kört. A belső kör érjen 20 pontot, a középső 10 pontot, a legkülső 5 pontot.

A gyerekek felváltva dobnak a 3 tobozzal. Adjuk össze a pontszámokat, és nézzük meg, melyik körben ki dobott a legügyesebben.

A játék közben természetesen ismételhetők a következő szavak: belső, középső, külső, közel, távol, dob, eltalál, leesik, több, kevesebb.

Művészek az erdőben

Keressünk egy tiszta területet. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a körülöttük található dolgok segítségével alkossanak egy képet.

Ehhez használhatnak botokat, leveleket, kavicsokat, fakérget, növényeket, terméseket, bármit, amit találnak az erdőben. Ha elkészültek, nézzük meg mindenki alkotását.

A bemutatás során a gyerekek gyakorolhatják a helyhatározókat és a mondatalkotást: „A kép közepén van a levél.” „A kavics a bot mellett van.” „A toboz a fa alatt található.”

Találd meg a fádat!

Ezt a játékot olyan területen játsszuk, ahol van néhány, egymástól különböző fa. Egy gyermeknek kössük be a szemét. Vezessük egy fához, és kérjük meg, hogy alaposan tapintsa végig, esetleg még meg is szaglászhatja.

Majd vezessük vissza a kiinduló ponthoz, néhányszor forgassuk meg és vegyük le a szeméről a kendőt. Nyitott szemmel vizsgálja meg ismét a körülötte lévő fákat, és próbálja meg kitalálni, melyik volt az ő fája.

A játékhoz kapcsolódó szavak: sima, érdes, vastag, vékony, puha, kemény, hideg, meleg, magas, alacsony, illatos.

Kapd el a leveleket!

Egy kicsit szelesebb, őszi napon látogassunk ki a közeli erdőbe. Séta közben figyeljük a lehulló leveleket.

Amint meglátunk egyet, kezdjünk versenyfutásba, ki kapja el először a levelet. Földről felvenni szigorúan tilos. Ki gyűjti a legtöbb levelet?

A levelek színe, alakja és mérete is beszédtémává válhat: „Milyen színű?” „Kerek vagy hegyes?” „Nagyobb vagy kisebb?” „Melyik fa levele lehet?”

Kincskeresés

A gyerekek imádnak kincseket keresni. Járjatok nyitott szemmel az erdei séta során, és próbáljatok minél többet megkeresni a lapon látható dolgok közül.

Versenyezhettek is: ki találta meg a legtöbbet?

A feladatlapra kerülhet például levél, toboz, makk, kavics, toll, faodú, moha, állatnyom és egy piros bogyó. A talált dolgokat nem szükséges hazavinni, elegendő rámutatni, megnevezni vagy lerajzolni őket.

Keress valamit, ami…

A kincskereső játéknak egy másik változata, amikor nem egy konkrét dolgot kell megtalálni, hanem bármit, amire az adott tulajdonság illik.

• Keress valamit, ami barna!
• Keress valamit, ami puha!
• Keress valamit, ami hosszú!
• Keress valamit, ami kerek!
• Keress valamit, ami szúrós!
• Keress valamit, ami illatos!
• Keress valamit, ami zörög!

Mesélő fakérgek

A játszó gyermekeket 3-3 fős csapatokra osztjuk, és minden csapat választ magának két fát. De játszhatjuk egyénileg is.

Azt körbejárják, megbeszélik, hogy a kéreg mintázata között milyen ismert tárgyat, élőlényt „látnak”. Krétával azt körberajzolják.

A megadott idő leteltével a csoportok egymásnak megmutogatják, mit találtak. Az a csapat győz, akinek az adott időn belül a legtöbb, valamihez „hasonló” ábrát sikerült találnia a fák kérgén.

Ki bírja tovább?

A következő játék remek lehetőség az egyensúly fejlesztésére. Ha találtok egy kidőlt fatörzset vagy egy kivágott fa tönkjét, álljatok meg játszani.

A fatörzsön mászhattok, sétálhattok, kúszhattok. A fatönkön állhattok egy lábon vagy csukott szemmel, és számolhatjátok, hogy ki bírja legtovább.

A mozgás közben a gyerekek az igéket is gyakorolják: felmászik, lelép, megáll, elindul, kúszik, egyensúlyoz, elesik, feláll.

Bizalomjáték

A kirándulás során egy adott területen játszhatjuk a következő játékot. Álljunk párokba. A páros egyik tagjának kössük be a szemét.

A társának így kell végigvezetnie egy adott szakaszon. Nagyon jó bizalomerősítő játék, fejleszti az együttműködést, az egymásra figyelést, és egy ismeretlen terepen nagyon izgalmas is tud lenni.

Erdei állatok szókincse

Sün

Varrni még senki sem látta, mégis csupa tű a háta. Talán már ti is találkoztatok a kertben megbújó sünikkel.

A hátán lévő tüskéket védekezésre használja. Ha összegömbölyödik, olyan lesz, mint egy szúrós gombóc. A pici, újszülött sünik tüskéi még puhák és nem szúrnak.

Éjszakai állat, ekkor indul útnak, hogy eleséget szerezzen. Szívesen megeszi a bogarakat, rovarokat, csigát, gilisztát. Ősszel az avarba bújik és téli álmot alszik.

Mókus

Fürge állat, hogy is hívják? Ugrál ágról-ágra, mogyorót gyűjt nagy serényen a fa odújába.

Bozontos farkuk ugrás közben az egyensúlyozást, kormányzást segíti, míg alváskor takaróul is szolgál. Kis karmai is vannak, amelyekkel ugrás közben meg tud kapaszkodni az ágakban, és a fatörzsön is ezek segítségével tud gyorsan kúszni.

Tobozzal, fakéreggel, makkal, mogyoróval, bogyókkal táplálkozik, de elfogyasztja a rovarokat, és a madárfészkekből a tojásokat is. A csonthéjas terméseket éles kis fogaival tudja felnyitni.

Harkály, fakopáncs

A harkályfélék családjába több madár is tartozik. Magyarországon a legismertebbek a kis- és nagy fakopáncs és a fekete harkály.

Éles csőrükkel ütögetik a korhadt fák kérgét, majd a megtalált rovarokat, látvákat kivésik a fából. A fán lévő odúban laknak, ott nevelik fiókáikat is.

Urbán Ernő történetében a harkály a fák doktoraként jelenik meg: „Kipi-Kopi Doktor”. A történet jól felhasználható a kopog, vés, csőr, kéreg, faodú, kukac és madár szavak gyakorlására.

Bagoly

Sokféle bagoly él hazánkban, de leggyakrabban az erdei fülesbagollyal találkozhatsz. Kedvenc eledelei a kis rágcsálók, például a mezei pocok, de elfogyasztja a kisebb madarakat is, főleg télen, amikor kevesebb pockot, egeret talál.

Éjszaka indul vadászatra. Gyakran láthatsz erdei fülesbaglyot fenyőfán üldögélve. Nem épít fészket, a varjak fészkeit foglalja el.

Mezei nyúl

Rövid farkam, nagy fülem, káposzta a kedvencem. Erdős-mezős területeken gyakran bukkan fel a mezei nyúl, amely termetre nagyobb, mint a házinyúl.

Biztosan felismered hosszú füléről, barnás bundájáról. Erős hátsó lábaival nagyot tud ugrani, így nagyon gyorsan eliramodik, ha veszélyt észlel.

Nagyon szereti a friss növényi hajtásokat, szívesen megkóstolja tavasszal a friss vetést, szereti a lóherét, lucernát, búzát, kukoricát, répát, káposztát is.

Őzek és szarvasok

Sűrű erdőben lakom, hatalmas az agancsom. Az őzeket és szarvasokat gyakran összekeverik még a felnőttek is, mert nagyon hasonlítanak egymásra.

A szarvasok nagyobb termetűek, magasabbak, mint az őzek, lábuk is vastagabb. Vörösesbarna szőrük télen kissé sötétebb, szürkébb lesz. Agancsuk is nagyobb méretű, mint az őzeké.

Az őzek kisebb termetűek, mint a szarvasok, és az agancsuk is kisebb. Fenekükön és állkapcsukon található jellegzetes fehér foltjuk különbözteti meg őket a szarvasoktól.

Vaddisznó

Anyja után futkos, háta pedig csíkos. Magyarország erdeiben szinte mindenhol megtalálható a vaddisznó.

Sokféle táplálékot kedvel: szívesen fogyasztja a fűféléket, csigákat, gilisztákat, de a gombákat és gyümölcsöket is megkóstolja. Egyik kedvenc tápláléka a makk.

Orrával szereti a földet túrni, így szerzi meg a föld alól a különböző férgeket, ízeltlábúakat, pockokat, gumókat. A kis vadmalacok csíkosak, felnőttkorukban pedig szürkés szőrzetük nő.

Róka

Szép bundája, lompos farka, vigyázva jár, ravasz fajta. Biztosan ismerős sok meséből a vörös bundás, lompos farkú róka.

Földbe, gyökerek közé vájt üreg a lakhelye, amelynek „kotorék” a neve. Főként éjjel indul vadászatra.

Szívesen fogyasztja el az egereket, pockokat, nyulakat, madárfiókákat és tojásokat, de megeszi a sáskákat, cserebogarakat, és a gyümölcsöt is.

Farkas

A rókával együtt a farkas is sok népmese hőse. A valódi farkasból manapság nagyon kevés található Magyarországon. A szürke farkas védett állat.

Jellegzetes hangja a vonyítás, farkasüvöltés - próbáld ki te is! A farkasok többen élnek együtt egy falkában, melynek van egy vezére.

Választunk egy állatot: „Ki szeretne ma vaddisznó, pele, mátyásmadár vagy giliszta lenni?” - amit valaki választ, aznap úgy gondolkodik, úgy szól, úgy megy, ha úgy van kedve.

Mesék és történetek az erdő témájához

Az erdő kincsei

A kis Réka családjában mindenki nagyon szeretett kirándulni. Szülei, Apuka és Anyuka, gyerekkorukban sokat járták az erdőt, így Rékának volt kitől örökölnie a természet szeretetét.

Anyuka rengeteget mesélt az erdő kincseiről. Hogy mit is értett ezalatt? Hát azt a sok szépséget, amit virág, egyéb növény, és a különféle termések, gyümölcsök formájában nyújt mindenkinek a természet.

Az erdő kincseskamrája ősszel is telis-tele volt értékes, érdekes dolgokkal. Például, a cserszömörce levelei ekkor váltak igazán színpompássá, volt közöttük piros, sárgásbarna és zöld is.

A tölgyfa alá lepotyogott makktermésből minden ősszel gyűjtöttek egy kosárkára valót, mert az óvodában sokféle dolgot lehetett belőle készíteni.

Az erdő kincsei az évszakok szerint

A tavaszi erdei séták során a gyerekek megismerhetik az ibolyát, a tavaszi héricset, a galagonyát, a kökényt, a somot és a vadkörtét.

A tavasz beköszöntével az erdőn kivirágzott a sok bokor, a galagonya, a kökény, a som, sőt, Anyuka felhívta Réka figyelmét a virágzó vadkörtefára, melynek termése nem csak a pórias „vadkörte” elnevezést viselte, hanem az apró fanyar gyümölcsök a meséből ismert „vackor” nevet is magukénak tudhatták.

A nyári erdei kirándulások ugyancsak sok érdekességet ígértek, egyben számos meglepetést is tartogattak a kislánynak. Arra lehetett számítani, hogy látnak majd égkéken csilingelő harangvirágot, a réten tömegesen fellelhető lesz az apró százszorszép - más néven pipitér -, és persze a gyermekláncfűből is bizonyára maradt még tavaszról.

A nyáron érő erdei gyümölcsök különösen nagy élményt okoztak a kislánynak. Édes szamócára lelni a fű között, savanykás somot szedni, fanyar vackort kóstolni a fáról, mindig nagy élvezet volt Réka számára.

Ősszel a gyerekek megfigyelhetik a színes leveleket, a makkot, a kökényt, a csipkebogyót és a gombákat.

Hazafelé azonban - Apuka megbízható ismeretei ellenére -, mindig betértek a gombavizsgálóba, hogy csak a biztosan jó, nem mérgező gombák kerüljenek a konyhájukba, amelyekből finom étel készíthető.

Télen is sok érdekességet kínál az erdő: hó, jég, madárhangok, harkály és hóvirág.

A tél vége felé mindig nagy élmény volt rátalálni a tavasz hírnökére, a hóvirágra. Mivel Réka a szüleitől tudta, hogy a kis hagymás virág is védett növény, ezért eszébe se jutott leszedni.

Öreg Körte Kleofás

Az rendjén van, hogy kutyák, macskák, lovak, tehenek, papagájok és egyéb háziállatok nevet, sőt mi több: becenevet viselnek. De ki hallott már olyant, hogy fának is neve legyen?

Márpedig nekünk van egy ilyen fura fánk: a vénségesen vén, de máig is hűségesen termő öreg Körte Kleofás.

A történet alkalmas a személyes névmások, a tulajdonságok és a párbeszédek gyakorlására. A gyerekek megnevezhetik a fa részeit, eljátszhatják a harkály kopogását, és saját nevet adhatnak egy képzeletbeli fának.

- Ki-mi ez? - kérdezte egyszer. - Fa - mondtam - körtefa, emberkém. - Azt tudom, azt mondtad már, körte. De a neve micsoda?

- Hívd ki a doktor bácsit, papa - jelentette ki Ági. - Hívd ki te - mondtam. - Van telefonod. Hanem a fák orvosát, a harkálymadarat hívjad.

A hinta meg a körtefa

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy öreg gazdaember. Annak az öreg gazdaembernek a kertjében volt egy körtefa, s azon a körtefán szép nagy körték termettek.

A mese segítségével gyakorolhatók a cselekvéseket jelölő igék: felköt, felül, hajt, érkezik, leszakít, betesz, megtelik, elszakad, leesik, elszalad.

A történetet el lehet játszani mozgással, képekkel vagy bábokkal. A gyerekek sorba rendezhetik a mese eseményeit, majd egyszerű mondatokkal elmondhatják, mi történt először, utána és a végén.

Évszakok az erdőben

Tavasz

Tavasszal virágzik az erdő, megjelennek a friss hajtások, a zsenge zöld levelek, az ibolya és a tavaszi hérics.

A napocska fényében szinte áttetszővé váltak a friss hajtások, a zsenge zöld levelek, melyekkel a tavasz meghintette a fákat, bokrokat.

Nyár

Nyáron melegebb az idő, zöldek a fák, virágoznak a növények, és érnek az erdei gyümölcsök.

Egyszer még a különleges és igen ritka kosborra is ráleltek a fák alatt. Körbejárták, megcsodálták magasba nyúló, torzsaszerű, színes virágzatát.

Ősz

Ősszel színessé válnak a levelek, lehullik a makk, megjelenik az avar, és sok állat készül a hidegebb időszakra.

Az erdő kincseskamrája ősszel is telis-tele volt értékes, érdekes dolgokkal.

Tél

Télen hideg van, havazhat, a fák ágai csupaszabbak, de az erdő állatai és hangjai továbbra is megfigyelhetők.

Érdekes módon, télen se fogyott ki „kincseiből” az erdő. A vastagra duzzadt hódunyhát jólesett taposni, „sportként” hógolyózni egy kicsit, s közben az egy-két, télen is csicsergő madár, illetve a fák doktorának, a fekete-fehér-piros tollruhájú harkálynak a hangját hallgatni.

Mozgásos nyelvi játékok

Állatjárás

Választunk egy állatot: „Ki szeretne ma vaddisznó, pele, mátyásmadár vagy giliszta lenni?”

A gyerekek utánozzák az állatok mozgását, miközben mondják is az igéket: a nyúl ugrik, a kígyó kúszik, a madár repül, a medve mászik, a mókus szalad.

Erdőjáró akadálypálya

A gyerekek különböző mozgásfeladatokon haladnak végig: átlépnek egy botot, átbújnak egy kötél alatt, egyensúlyoznak, kúsznak, ugranak és célba dobnak.

A feladatok között a pedagógus rövid utasításokat ad: „Lépj a levél mellé!” „Ugorj át a bot fölött!” „Kússz a fa felé!” „Állj meg a kavicsnál!”

A mozgásos játékok fejlesztik a térbeli tájékozódást és az irányokat jelölő szavakat: előtt, mögött, mellett, fölött, alatt, között, jobbra, balra, közel és távol.

Erdei állat vagyok

A gyerekek választanak egy állatot, majd a többieknek mozgással és hanggal mutatják be. A csoport kitalálja az állat nevét, ezután mindenki egy mondatot alkot róla.

„A sün összegömbölyödik.” „A mókus felmászik a fára.” „A bagoly éjszaka repül.” „A harkály kopog a fán.”

Hangos és halk erdő

A gyerekek különbséget tesznek a hangos és halk mozgások között. Lassan, csendben lépkednek, majd jelre hangosan dobbantanak, tapsolnak vagy állathangot utánoznak.

Megtanulhatják a hangutánzó szavakat: csip-csip, kop-kop, huhú, vau-vau, röf-röf, surran, zörög, susog.

Érzékszervi tapasztalatok és beszédfejlesztés

Megtapintunk szárakat, észreveszünk dolgokat, ízlelünk, szöszmötölünk, bögyörészünk, moha alá is benézünk.

Talajkaparunk, száraz földet vakarunk, avarvizsgálódunk, simítunk meg földigiliszta hátat, pesztrálunk bogarakat, mentünk csigákat.

Szenzoros rendszerünket csúcsra járatjuk, az ingereket az erdő adja hozzá.

A pedagógus minden tapasztalat után kérdéseket tehet fel: „Milyen tapintású?” „Milyen szaga van?” „Milyen hangot ad?” „Mire hasonlít?” „Hogyan tudnád elmondani egy szóval?”

Tapintózsák

A zsákba különböző erdei tárgyakat helyezünk: tobozt, makkot, kavicsot, fakérget, levelet vagy egy botdarabot. A gyermekek anélkül próbálják felismerni a tárgyat, hogy belenéznének.

Ezután megnevezik a tárgyat, és leírják a tulajdonságait: „kemény”, „érdes”, „szúrós”, „kerek”, „kicsi”, „barna”.

Illatok és színek

A gyerekek megfigyelik az erdő színeit és illatait. Csoportosíthatják a leveleket szín, méret vagy alak szerint.

Erdei - leesett - termésekből halmazokat képeztünk.

A halmazokkal végzett játékok közben a gyerekek gyakorolhatják a több, kevesebb, ugyanannyi, nagyobb, kisebb, hosszabb és rövidebb szavakat.

Dalok, mondókák és ritmus

A dalok és mondókák segítik a hangok, szótagok, ritmusok és mondatszerkezetek gyakorlását. A mozgással kísért mondókák különösen könnyen megjegyezhetők.

Hallgassunk „erdős” dalokat! - kérték. Kedvenceik: Gryllus Vilmos: Somvirággal, kakukkfűvel és Hallgatag erdő.

Rengeteg verset, mesét ismernek az erdőről. Beszélgetés során, mint a szivacs, úgy szívják magukba a verseket.

Kedvencük: Gazdag Erzsi: Álmomban és Zelk Zoltán: Őzek, nyulak, szarvasok.

A mondókákhoz mozgás kapcsolható: a gyerekek guggolnak, amikor a sün elbújik, ugrálnak, amikor a nyúl fut, kopognak, amikor a harkály dolgozik, és lassan lépkednek, amikor a medve cammog.

Mesés szerepjátékok

Mesékbe is keveredünk, olyan is volt már, például mikor követtük egy vadállat útját. Sárkány lett belőle.

A gyerekek választhatnak szerepeket: lehetnek fák, állatok, patak, szél, felhő, erdei manók vagy mesehősök. A szerepjáték során természetes módon gyakorolják a megszólítást, a párbeszédet és az érzelmek kifejezését.

A pedagógus rövid történetet kezdhet: „Egy reggel a kis mókus elindult az erdőben. Talált egy fényes makkot, de nem tudta, hová tegye.” A gyerekek folytatják a történetet, és megnevezik, mi történik a szereplőkkel.

Alkotó tevékenységek az erdő témájához

A természetes anyagokkal végzett alkotás egyszerre fejleszti a finommotorikát, a kreativitást, a szókincset és a beszédkedvet.

A gyerekek levelekből, ágakból, kavicsokból, fakéregből és termésekből képeket készíthetnek. Az elkészült alkotásokat megnevezhetik, bemutathatják és történetet találhatnak ki hozzájuk.

A gyerekek élvezték a tevékenységek sokszínűségét, és hogy munkájuk gyümölcsét bevihették mindennapi játékukba.

Erdei állat készítése

Termésekből és papírból készülhet sün, mókus, bagoly, róka vagy egér. A gyermekek közben gyakorolhatják a testrészek neveit: fej, szem, fül, orr, száj, láb, farok, szárny, csőr.

Erdei kollázs

A gyerekek levelekből és papírból erdei képet készítenek. A kép bemutatásakor mondatokat alkotnak: „Ez egy magas fa.” „A fa alatt egy sün van.” „A háttérben patak folyik.”

Újrahasznosított erdő

A projekt indítása előtt újságpapírt gyűjtöttünk a szülők segítségével.

Tudatosítom bennük, hogy a papír fából készül. Ha sok-sok újra papírt, papírtéglát készítünk, sok-sok fát mentünk meg a kivágástól.

Nagy öröm volt, mikor ők maguk mondták, hogy akkor megmarad az erdőnk, ahol mókust, nyuszit figyeltünk meg, ahol jókat sétáltunk, sütöttünk a tűznél, megismertük a tűzgyújtás szabályait, az erdő védelmét, ahol magaslesre másztunk, kunyhóba bújtunk.

Környezeti nevelés és erdei szabályok

A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy az erdőben vendégek vagyunk, ezért vigyázni kell az élővilágra és a környezetre.

Erdei - leesett - termésekből halmazokat képeztünk, erdei tónál frissültünk fel, bújócskáztunk, öleltünk fákat, egyensúlyoztunk kidőlt fákon, megtanultuk, hogy az erdőben mi csak vendégek vagyunk!

• Nem tépjük le feleslegesen a növényeket.
• Nem zavarjuk az állatokat.
• Nem hagyunk szemetet magunk után.
• Nem nyúlunk ismeretlen gombához.
• Nem kóstolunk meg ismeretlen bogyót.
• Nem mászunk veszélyes helyekre.
• Figyelünk egymásra és a felnőttek utasításaira.

Sohasem tépkedték le ok nélkül, céltalanul az erdei növényeket, még ha - mint a jelen esetben - egyszerű gyomnövényről volt is szó. Hiszen a virág a természet legpompásabb díszítő eleme, mint egy-egy kis színes drágakő.

Heti projekt óvodásoknak

A „Mesél az erdő” programhét kezdetén a gyerekek megismerkednek társaikkal és a szálláshellyel, majd a pedagógussal közösen kiválasztanak egy olyan helyet, amely az ő „erdei bázisuk” lesz.

A megfigyelő gyakorlatok, közös játékok java itt zajlik. A hét során énekes, mondókás körjátékok, ugróköteles játékok, ujj-játékok, babzsákos játékok és mozgásos, futójátékok váltogatják egymást.

Nagy hangsúly van az erdő élővilágának megismerésén, illetve általában a növényekkel és állatokkal kapcsolatos ismereteken, megfigyeléseken.

A hét folyamán minden este, tábortűz mellett elhangzik egy mese, mely formálja a gyerekek erkölcsi érzékét, jó beszélgetésekre ad lehetőséget. A hetet egy közös ünneplés, bográcsozás zárja.

Környezeti kalandtúra óvodásoknak

Játékos feladatok a Föld napja alkalmából: Gyertek velem egy kalandtúrára! Védjük meg együtt féltett kincsünket, Földünket!

1. Hulladék gyűjtése szelektíven! - feladat: válogatás a megfelelő helyre!
2. Madárhotel lakói! - Gondoskodás
3. Növényeink gondozása! - Víz kannában
4. Rovarhotel - Találós kérdések rovarokról
5. Növényi hulladékok helye - komposztálás
6. A víz-kirakó - Víz körforgása
7. Madárház - madarak felismerése - madárhangok
8. Fűszerkert - mire használhatóak a növények?
9. Fák ismerete - milyen fák vannak a kertünkben?
10. Feladatlap megoldása

Az állomások feladatainak megoldása utáni tevékenységek:

• Mozgás - vízzel kapcsolatos kifejezésekkel
• Pihenő - egészséges ivóvíz, zöldség, gyümölcs fogyasztása
• Kreatív tevékenység - például kupak kukac kép készítése
• Udvari szabad játék

Nyelvi fejlesztési célok

A programsablon célja, hogy fejlődjön a gyerekek mozgási, motorikus és téri tájékozódási képessége, testérzékelése, erősödjön kondíciójuk.

Megfigyelve az élővilágot, a természeti környezetet bővüljenek ismereteik különböző állatokról és növényekről. Fejlődjenek társas készségeik, kreativitásuk, fantáziájuk. Ismerjék meg jobban társaikat és önmagukat.

A körjátékok fejlesztik a gyerekek zenei képességeit, a mesék segítségével gazdagodik a gyerekek képzeletvilága, a szókincsük. A gyerekek érzelmi intelligenciája fejlődik, meg tudják különböztetni a jó és rossz viselkedésformákat.

Képesek megadott szempontok szerint megfigyelni a környezetüket. Fejlődik térbeli tájékozódási képességük, kreativitásuk, fantáziájuk, kézügyességük.

A közös játékok és együttlét során egy olyan szociális kohézió és légkör alakul ki, melyben a gyerekek törődnek egymással és figyelnek a másikra, fejlődik együttműködési és empatikus képességük.

Beszédindító kérdések

• Mit látsz az erdőben?
• Milyen színű a levél?
• Milyen állat élhet ezen a helyen?
• Mit hallasz?
• Milyen a fa kérge?
• Mi van a fa alatt?
• Mit csinál a mókus?
• Hogyan mozog a sün?
• Mi történik ősszel a levelekkel?
• Mit csinálunk, ha szemetet találunk?
• Miért nem szabad letépni a védett virágokat?
• Mit vihetünk magunkkal emlékbe?

Egyszerű mondatminták óvodásoknak

• Ez egy fa.
• A fa magas.
• A kéreg érdes.
• A levél zöld.
• A levél lehullik.
• A mókus felmászik a fára.
• A sün tüskés.
• A harkály kopog.
• A róka a kotorékban él.
• A nyúl ugrik.
• A vaddisznó túrja a földet.
• Az erdőben csend van.
• A szél susogtatja a leveleket.
• Vigyázunk az erdőre.

Az erdei foglalkozás biztonsága

A javasolt helyszín elsősorban erdei környezet, erdei iskola vagy erdős táborhely. Jó, ha a pedagógus előre megismeri a helyszínt, és még a gyerekek jelenléte nélkül, a tervezési fázisban be tudja járni és fel tudja mérni a helyi adottságokból származó lehetőségeket, korlátokat és az esetleges veszélyforrásokat.

Az egyes foglalkozások elsősorban kültéri helyszíneken valósulnak meg, legtöbbször az erdőben, sokszor patakparton, vagy például duna parti fövenyen, ezért időjárásnak és a helyszínnek megfelelő öltözékről kell gondoskodni.

Túrázásra alkalmas zárt, vízálló cipő, esetenként gumicsizma dupla meleg zoknival, réteges öltözet, esőkabát, váltóruha, télen sapka és sál szükséges.

A programra kérjük, pakoljanak a gyerekeknek elemózsiát, szendvicset, nasit és kulacsot vízzel.

Ismeretlen növényt, gombát vagy bogyót a gyerekek ne kóstoljanak meg. A védett növényeket nem szabad leszedni, az állatokat pedig nem szabad megfogni vagy üldözni.

A fejlődés megfigyelése

A pedagógus megfigyelheti, hogy a gyermek felismeri-e az alapvető erdei szavakat, meg tudja-e nevezni a látott tárgyakat és állatokat, követi-e az egyszerű utasításokat, illetve képes-e rövid mondatokat alkotni.

• Megnevez legalább néhány erdei állatot.
• Felismeri az alapvető színeket, formákat és méreteket.
• Használ egyszerű cselekvést jelölő igéket.
• Megérti a helyet és irányt jelölő szavakat.
• Részt vesz a közös mondókázásban és éneklésben.
• Válaszol a témához kapcsolódó kérdésekre.
• Röviden elmondja saját élményét.
• Figyel társaira, és betartja a közös játék szabályait.

Érdeklődéssel fordulnak a világ, az őket körülvevő környezet és a természet élővilága felé. Fokozódik egymás iránti figyelmük, nyitottságuk. Szabálykövető magatartást tanúsítanak.

tags: #nyelvoktatas #ovisoknak #erd