Origo német nyelvvizsga levélírás: feladattípusok és hatékony felkészülés

Az Origó középfokú (B2) német nyelvvizsgán a levélírás az íráskészség egyik legfontosabb része: a megadott szempontok alapján 17-20 sorban kell összefüggő szöveget alkotni. A két megadott témából egyet kell választani, és azt kell kidolgozni.

A feladat az íráskészséget méri, ezért a tartalmat, a kommunikatív értéket, a kifejezésmódot és a nyelvhelyességet is pontozzák. Minden szempontra 5-5 pont szerezhető, így a levélírás, fogalmazás legfeljebb 20 pontot érhet.

Az Origó B2 írásbeli vizsga felépítése

Az ORIGÓ középfokú (B2) német nyelvvizsga két fő részből, írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A vizsga kétnyelvű, azaz közvetítési feladatot, tehát fordítást is meg kell oldani.

Az írásbeli (B típusú) vizsga összesen max. 75 pontot ér, a minimális pontszám pedig 45 pont. A feladatlap megoldására 180 perc, azaz 3 óra áll rendelkezésre, az írásbeli vizsga során nyomtatott egy- és kétnyelvű szótár is használható.

Az írásbeli vizsga az íráskészséget és a szövegértést méri, több feladatrészből tevődik össze: közvetítés (fordítás), olvasott szöveg értése, lyukas szöveg, íráskészség (levélírás/fogalmazás és internetes hozzászólás).

Az írásbeli vizsgán a feladatok a következő sorrendben érkeznek: közvetítés (fordítás), olvasott szöveg értése, lyukas szöveg, íráskészség (levélírás/fogalmazás és internetes hozzászólás).

Mit kérnek a levélírási feladatban?

3.1. Levélírás, fogalmazás: max. 20 pont szerezhető. 17-20 sorban kell összefüggő szöveget alkotni a megadott szempontok alapján.

A két megadott témából egyet kell választani, és azt kell kidolgozni. Ez a feladat az íráskészséget méri, a tartalmat, a kommunikatív értéket, a kifejezésmódot és a nyelvhelyességet pontozzák.

A feladat nem egyszerű fordítás, hanem irányított fogalmazás. A megadott utasítások kijelölik az utat, de nem kötik meg a kezed, ezért abból érdemes építkezni, amit németül biztonságosan tudsz alkalmazni.

Baráti és hivatalos levél

Először is, különböztessük meg a baráti és a hivatalos leveleket. A baráti, informális levelek szinte minden vizsgán szerepelnek, a hivatalos, formális leveleket viszont csak néhány vizsgán és bizonyos szinteken kell írni.

Ezúttal csak a baráti levelekre szeretnénk koncentrálni. Természetesen a baráti levelek tűnnek a könnyebbnek, valóban, itt kevés a kötöttség.

A baráti levél formai elemei

A formára nem kell különösebben ügyelni - megint csak emlékeztetnénk arra, hogy már szinte mindenki elektronikus formában levelez.

Ezért elég, ha a jobb felső sarokba felírod a dátumot, aminek a helyes leírása ugyan okozhat gondot (sorszámnév, nagybetű pl. 21st June 2015 vagy 15th March 2015), de az is tökéletes megoldás, ha a három számot, dőlt vonallal elválasztva leírod egymás mellé (21/06/15 vagy 15/03/15), ebben már tényleg nincs semmi nehézség.

A megszólítás is egyszerű, tudod, vagyis kitalálod, hogy kinek írsz, és megnevezed őt (Dear Kate, vagy Dear Paul,). Figyelj rá, hogy a magyarral ellentétben nem felkiáltójelet teszünk a megszólítás után, hanem csak vesszőt.

A megszólítás mindig a bal oldalra kerül. A „My dear friend” és a „My beloved cousin”-hoz hasonló, magyarból fordított megszólítások is furcsán hatnak, inkább kerüld őket.

Mellesleg a felkiáltójelek használatával egyébként sem árt óvatosan bánni, angolban ritkábban használják, tényleg csak akkor, ha erős érzelmeket, indulatokat akarnak kifejezni. Ha túl sok felkiáltójelet használsz, azzal azt a benyomást kelted, mintha folyamatosan kiabálnál.

A levél felépítése

Egy jól áttekinthető baráti levél általában a következő részekből áll:

• dátum a jobb felső sarokban;
• megszólítás a bal oldalon;
• rövid bevezetés;
• a feladatban szereplő összes szempont kifejtése;
• logikus átmenetek a gondolatok között;
• rövid lezárás;
• elköszönés.

Bevezető formulák

A levél elkezdéséhez begyakorolhatsz, megtanulhatsz néhány formulát: „Thank you for your letter. I was really happy to hear from you.” „I’m sorry I haven’t written for a long time but I’ve been very busy.”

Ezek kellenek ahhoz, hogy valahogy elkezdődjön a levél, de túl sok figyelmet nem érdemes fordítani rájuk, mert a javítók az értékelés során elsősorban az eredeti tartalmat figyelik, a könnyen betanulható bevezető és elköszönő mondatok szükségesek ugyan, de igazából nem nyomnak sokat a latban.

A feladat utasításainak feldolgozása

Magánál a levélírásnál először természetesen az utasításokat kell áttanulmányozni, és érdemes átgondolni, hogy melyikre nagyjából mit tudsz írni, milyen ötleteid, gondolataid vannak.

Fontos, hogy még ha röviden is, de térj ki minden utasításra, azt azonban eldöntheted, hogy melyikre térsz ki részletesebben, melyikről érzed úgy, hogy többet, bővebben tudsz írni.

A feladat minden pontjára adj választ, mert a tartalmi szempontok teljesítése közvetlenül hat a pontszámra. Nem szükséges minden részletet ugyanolyan hosszan kifejteni, de egyetlen utasítást sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Mit írj, ha nincs jó ötleted?

Lehet, hogy remek ötleteid, nagyszerű gondolataid támadnak a témáról, de ha nem tökéletes még az angolod, és ez valószínűleg így van, akkor nem biztos, hogy jól át is tudod ültetni őket angolra.

Bizony ezt is figyelembe kell venni, és emiatt kompromisszumokat kötni: nem feltétlenül azt kell írni, amit igazából szeretnél, hanem azt, amit jól le is tudsz írni angolul.

A kompromisszumba az is beletartozhat, hogy nem feltétlenül mondasz igazat, például kitalált történetet mondasz el arról, hogy hol is nyaraltál, vagy mi a kedvenc filmed.

A német levélírásnál is az a legfontosabb, hogy a gondolatot világosan, érthetően és megfelelő nyelvi eszközökkel tudd kifejezni. A vizsgafeladat nem a magánéleted tényszerű ellenőrzése, hanem a nyelvi teljesítményed mérése.

Ne fordíts szó szerint magyarból

Figyelj arra, hogy amennyire csak lehet, ne a magyar szerkezeteket, gondolkodásmódot próbáld angolra fordítani, mert a mondatszerkezetek és a kifejezések mások lehetnek.

Kicsit szélsőséges példát hozva, ha azt a javaslatot teszed magyarul, hogy „mi lenne, ha étteremben vacsoráznánk?” az angolul úgy hangzik, hogy „How about dining out?” vagy esetleg „Why don’t we have dinner in a restaurant?”, de semmiképpen sem úgy, hogy „What would happen if we had dinner in a restaurant?”.

Magyarról angolra fordítás már nem szerepel a vizsgákon, a levélírásnál pedig csak kijelölik az utat az utasítások, nem kötik meg a kezed. Próbálj meg tehát abból építkezni, amit tudsz angolul, a már általad ismert és begyakorolt mondatszerkezetekből, fordulatokból igyekezz összerakni valamit.

A fenti tanács a német levélírásra is érvényes: ne magyar mondatokat próbálj német szavakkal felépíteni, hanem németül ismert és begyakorolt szerkezetekből dolgozz.

Biztonságos szókincs és szótárhasználat

Emiatt a szótározással is vigyázz, még ha megengedett is az adott vizsgán, nem biztos, hogy a szó, amit egy magyar-angol szótárban találsz, a konkrét helyzetre vonatkozóan azt fejezi ki, amire te gondoltál.

Olyan levelet úgysem tudsz írni, ami azt a hatást keltené, hogy jobban tudsz angolul, mint amennyire valójában. Arra törekedhetsz csak, hogy a lehető legtöbbet megmutasd a tudásodból, ezért próbálj meg minél több olyan kifejezést beilleszteni a levélbe, amit már megtanultál, aminek a használatát már ismered.

A német B2 írásbeli vizsgán nyomtatott egy- és kétnyelvű szótár használható. A szótár azonban nem helyettesíti a biztos nyelvtani tudást és a szövegösszefüggés figyelembevételét.

Tanult fordulatok használata

Az olyan kifejezések például, mint az „it’s not my cup of tea” vagy az „it’s raining cats and dogs” a mindennapi életben nagyon közhelyesnek, elcsépeltnek hatnak, de a vizsgán azért jól mutatnak, a javító láthatja, hogy felkészültél, tanultál a vizsgára.

Vannak olyan kifejezések, amelyek nagyon sokfajta levélbe beilleszthetők, ezeket érdemes összegyűjteni, tanulmányozni a készüléskor: „let me put it this way”, „on the other hand” „let’s not forget that”, „there is another side of the coin”.

A mondatokat, tagmondatokat összekapcsoló kötőszavakat is összegyűjtheted: „however”, „moreover”, „besides” „still”, stb.

A példák angol nyelvűek, de a módszer a német vizsgára is alkalmazható: érdemes olyan német kötőszavakat és fordulatokat tanulni, amelyekkel véleményt, ellentétet, következményt, hozzáadást és példát lehet kifejezni.

Kohézió: a gondolatok összekapcsolása

A megoldások értékelésénél használnak olyan tudományosan hangzó kifejezéseket is, mint például a kohézió. Ez azt jelenti, hogy a leveled gondolatmenete legyen folyamatos, a mondatok kapcsolódjanak egymáshoz, ne csak úgy hirtelen ott teremjen egy mondat a semmiből, aminek semmi köze az előzőhöz.

Ebből a szempontból fontosak az előbb említett kötőszavak és kifejezések. A kohézió nem azt jelenti, hogy minden mondatot bonyolult szerkezetekkel kell összekapcsolni, hanem azt, hogy az olvasó könnyen kövesse a levél gondolatmenetét.

Hasznos kapcsolóelemek

• ellentét kifejezése;
• új szempont hozzáadása;
• magyarázat vagy indoklás;
• példa bevezetése;
• következmény megfogalmazása;
• összegzés vagy lezárás.

Ha a mondatok és bekezdések között megfelelő kapcsolat van, a levél természetesebbnek és összefüggőbbnek hat. A rövid, egyszerű mondatok is lehetnek jól szerkesztettek, ha világosan kapcsolódnak egymáshoz.

Funkciók, amelyeket érdemes gyakorolni

A szavak és a kifejezések tanulása mellett a készülésnél érdemes az úgynevezett funkciókra is figyelni, átismételni hogyan lehet tanácsot adni és kérni, meghívni valakit valahova, szívességet kérni vagy ajánlani, stb.

A levél témája sokféle lehet, de a kommunikációs célok gyakran ismétlődnek. A vizsgázónak ezért nemcsak témaköröket, hanem konkrét nyelvi funkciókat is gyakorolnia kell.

Egyszerű, de helyes mondatok

Ha bizonytalan vagy valamiben, akkor mindig az egyszerűbb megfogalmazásra törekedj. Inkább legyen a leveled egy kicsit egyszerű, de érthető és nagyjából helyes, egy jó átlagos pontszámot arra is kaphatsz.

Ha viszont megpróbálsz valami túl bonyolultat elmondani, lehet, hogy nem sikerül és zavaros, hibás szerkezetekkel lesz tele a levél, megérteni sem lehet majd rendesen.

Az egyszerű megfogalmazás nem jelent tartalmi szegénységet. Világos mondatokkal is ki lehet fejteni a véleményt, meg lehet indokolni egy javaslatot, és minden feladatszempontot ki lehet dolgozni.

A hibáktól való félelem

Másrészt a hibáktól sem kell túlzottan félni; ha nem vagy valamiben száz százalékig biztos, attól még leírhatod, a sikeres vizsgához nem a tökéletesség szükséges, az értékelésnél pedig nem a hibákat számolgatják, hanem azt nézik, mennyit tudtál megmutatni a tudásodból, és az ügyes, de nem teljesen tökéletes próbálkozásokat is pozitívan értékelik.

Érdemes különbséget tenni a vállalható nyelvi kockázat és a bizonytalan, túl bonyolult szerkezet között. Olyan megoldásokat használj, amelyekkel valóban ki tudod fejezni a gondolataidat, és amelyek jelentését, nyelvtani felépítését ismered.

A levél befejezése

A befejezésre, az elköszönésre az vonatkozik, amit már a levél elkezdésénél mondtunk, megjegyezhetsz egy-két mondatot, kifejezést, pl. „Looking forward to hearing from you soon”, „Best wishes”, de az a lényeg, hogy elmondj mindent, amit kell, és amit tudsz, majd valahogy zárd le a levelet.

Az elköszönés legyen rövid és illeszkedjen a baráti levél hangneméhez. A lezárás előtt érdemes jelezni, hogy vársz választ, örülsz a találkozásnak, vagy reméled, hogy hamarosan újra hallasz a címzettről.

Gyakorlás lépésről lépésre

Természetesen, mint mindenben, itt is a gyakorlat teszi a mestert, ezért gyakorlásképpen írj leveleket.

Először, ha lehet, válassz olyan témát, amiről szívesen írsz, hogy megjöjjön az íráshoz a kedved, ettől hátha sikerélményre is szert teszel.

Később azonban tudatosan vegyél elő olyan témákat is, amelyek nem annyira testhezállóak, hogy begyakorold azt is, hogyan tudsz valamit írni akkor is, ha netán a vizsgán kapott feladat témája kellemetlen meglepetést okoz.

A gyakorlás során ne csak a kész szöveget írd meg, hanem ellenőrizd azt is, hogy minden utasításra válaszoltál-e, megfelelő hosszúságú-e a szöveg, összefüggő-e a gondolatmenet, és következetes-e a nyelvhasználat.

Hasznos ellenőrzőlista

• Mind a négy szempontot érintettem?
• A választott témát végig kidolgoztam?
• Megfelelő hosszúságú, 17-20 soros szöveget írtam?
• Van dátum és megfelelő megszólítás?
• A megszólítás után vesszőt használtam?
• A szöveg baráti, informális hangnemű?
• A mondatok logikusan követik egymást?
• Használtam kapcsolóelemeket?
• Átnéztem az igeragozást, a szórendet és a mondatvégi írásjeleket?
• Van lezárás és elköszönés?

Mintafeladatok és felkészítő anyagok

Az Origó vizsgarészek részletes leírást és példafeladatokat a hivatalos oldalakon található PDF-ekben érhetők el, ahol a vizsgafeladatok konkrét típusaival és értékelési elvekkel foglalkoznak.

Ha felkészülsz, fontos, hogy a saját szintednek megfelelően dolgozz, és a vizsgakörnyezetet gyakorold, mert a beszédértés és a kommunikatív készség fejlesztése kulcsfontosságú a sikerhez.

Ez a kötet az Origó nyelvvizsgarendszer 2016 novemberétől érvényes vizsgafeladatait mutatja be. Ekkortól kezdve az Origó vizsgán is két-két feladattal mérik az olvasáskészséget és az íráskészséget.

A feladatok az ELTE Origó Nyelvi Centrum feladatbankjából származnak, illetve az új feladatokat a vizsgaközpont munkatársai készítették.

Az Értékelési útmutatóban bemutatott vizsgázói mintából gyűjtött megoldások lehetővé teszik annak megismerését, hogyan történik a vizsgaközpontban a dolgozatok javítása és értékelése.

A felkészítő kötet tartalma

• 10-10 olvasáskészség feladat;
• 10-10 íráskészség feladat;
• 10 közvetítési feladat (németről magyarra);
• megoldások;
• értékelési útmutató.

A felkészülést segítő kiadványok és mintafeladatok is megtalálhatóak a közvetítő honlapokon. Az olvasó számára segíthetnek a vizsgára felkészítésben a különböző infografikák és témakörhöz kapcsolódó ábrák.

Ezek jól használhatóak a szókincs bővítésére és a tipikus témakörök megértésére. A mintafeladatokkal elsősorban a feladattípus, a terjedelem és az időbeosztás gyakorolható.

Az íráskészség értékelése

Az íráskészség (irányított fogalmazás) max. 30 pontot érhet, a minimális pontszám 12 pont. A levélírás, fogalmazás legfeljebb 20 pontot, az internetes hozzászólás írása legfeljebb 10 pontot ér.

Az internetes hozzászólásnál egy rövid idegen nyelvű szöveggel vagy állítással kapcsolatban kell véleményt írni indoklással egy internetes fórumhozzászólás, blogbejegyzés vagy olvasói levél formájában, 10-12 sorban.

Minden feladat esetében van előírt minimális pontszám, amely szükséges ahhoz, hogy az írásbeli vizsga sikeres legyen, azaz elérd a 60%-ot (39 pontot).

Az Origó kétnyelvű és MONO vizsga közötti különbség

Az Origó MONO angol és német egynyelvű nyelvvizsga a négy alapkészséget (olvasás, írás, beszédértés, beszéd) méri egynyelvű feladatokkal.

Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol vagy német nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.

Az Origó MONO egy Magyarországon teljeskörűen elfogadott, akkreditált nyelvvizsga. Az Origó MONO vizsga a papíralapú formátum mellett már elérhető vizsgatermi számítógépes, vizsgatermi sajátgépes és online formátumban is.

A kétnyelvű B2 vizsga ezzel szemben közvetítési, vagyis fordítási feladatot is tartalmaz. Az írásbeli vizsgán a közvetítés idegen nyelvről magyarra történik, és a feladatok egy része magyar nyelvű utasításokat vagy kérdéseket használ.

Komplex értékelés

Az ORIGÓ nyelvvizsgán 2016 novemberétől életbe lép a komplex értékelési rendszer. Ez azt jelenti, hogy könnyebb lesz megszerezni a nyelvvizsga bizonyítványt.

A komplex értékelési rendszer lehetővé teszi, hogy ha írásbeli és szóbeli, azaz komplex vizsgán veszel részt, akkor a gyengébbik vizsgát kompenzáld az erősebbik vizsgával, ha az alábbi feltételek teljesülnek.

Készségenként kell elérni a minimális 40%-ot: az írásbeli és a szóbeli vizsgán is eléred a készségenként szerezhető pontszám 40%-át, a szóbelin és írásbelin elért teljesítmény átlaga pedig 60% kell legyen.

Az Origó MONO vizsgán a megfelelés 60%, a komplex számítás itt is érvényesül, azaz, ha az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-ot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel.

Sikeres a komplex vizsgád, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot. Megszerezhető komplex, vagy csak szóbeli, vagy csak írásbeli vizsgabizonyítvány.

Időbeosztás a levélírásnál

Az írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc, azaz 3 óra, amelyben a közvetítés, az olvasott szöveg értése, a lyukas szöveg és az íráskészség feladatait kell megoldani.

A levélírásra szánt időt célszerű több részre bontani:

1. olvasd el figyelmesen mindkét témát;
2. válaszd ki azt a feladatot, amelyhez több használható ötleted és biztos nyelvi eszközöd van;
3. írd ki röviden a tartalmi pontokat;
4. rendezd sorrendbe a gondolatokat;
5. írd meg a levelet;
6. a végén ellenőrizd a tartalmat, a nyelvhelyességet és a formát.

Ne az első mondat tökéletes megfogalmazásával töltsd el a rendelkezésre álló idő nagy részét. A javítók elsősorban azt figyelik, hogy a levél megfelel-e a feladatnak, tartalmazza-e a szükséges információkat, és világosan, összefüggően kommunikál-e.

A levél hangneme és eredetisége

Végül pedig, ha lehet, írj úgy, hogy azt te is élvezd, sőt, ha netán eredetiséget és humort is sikerül belevinned az írásba, akkor azt bizonyára a javítók is értékelni fogják a gyakran bizony sablonos, unalmas levelek javítása közben… .

Az eredetiség azonban nem jelentheti azt, hogy eltérsz a feladattól. A humor és a személyes hang akkor segít, ha közben minden utasítást teljesítesz, a szöveg pedig érthető, megfelelő hangnemű és nyelvileg követhető marad.

tags: #origo #nemet #nyelvvizsga #leveliras