Az orvosi szaknyelv az egészségügyben használt szakszókincs, fogalomrendszer és kommunikációs mód, amely lehetővé teszi a betegségek, tünetek, vizsgálatok, kezelések és anatómiai képletek pontos megnevezését. Ide tartoznak a magyar kifejezések, a görög-latin eredetű terminusok, az angol rövidítések, valamint a szakmai dokumentációban alkalmazott meghatározott nyelvi és helyesírási szabályok.
Az orvosi szaknyelv nem csupán a szakemberek közötti kommunikáció eszköze, hanem a beteg tájékoztatásának, a kezelési döntések közös meghozatalának és az egészségügyi dokumentáció hitelességének alapja is. A magyar nyelv az összekötő a beteg és az orvos között.
Miért fontos az orvosi szaknyelv?
Az orvostudományi általános műveltség nélkül hiányos az orvosi tudás: a szakismeret önmagában csak egysíkú tudás. A nyelv az orvos egyik legfontosabb munkaeszköze. Esetenként természetesen a szike vagy a gyógyszer az életmentő, nem pedig a beszéd, ám az orvoslásunk egészét tekintve a legtöbbet a beszéddel, a párbeszéddel gyógyítunk (a nyelv is gyógyeszköz, a beszéd pedig gyógymód): a magyar nyelv az összekötő a beteg és az orvos között.
Ezért illik, sőt kívánatos tudni, hogy mi fán terem a nyelv, nemcsak megszokottan használni. A bélvarrógépet alkalmazó sebész, ha nem ismeri a gépet, óhatatlanul hibákat fog elkövetni - így van ez a nyelvhasználattal is. Szükségesek tehát az alapvető nyelvi (a nyelv felépítése, működése; egyéni, társadalmi és nemzeti jelentősége stb.); a szaknyelvi-köznyelvi vonatkozások stb.) és nyelvhasználati ismeretek; ezek együttesen az általános műveltség részei is.
Nem véletlen, hogy már Hippokratész is úgy vélekedett, hogy: a jó rábeszélőképesség, a jó érvelési készség, a meggyőző és választékos beszéd a jó orvos egyik ismérve. Magyar Imre (2) pedig ezt írta: „Az orvos műveltségének feltétlenül fontos kelléke […] az anyanyelv alapos ismerete.”
A szaknyelv és a betegközpontú kommunikáció
Tudjuk, hogy a beteg számára gyakran nehéz lehet megérteni az összes kifejezést, amelyet az orvos használ, amikor diagnózist állít fel vagy elmagyarázza a kezelési tervet. A szakmai pontosság mellett ezért a közérthetőség is alapvető követelmény.
Az egészségügyben dolgozók között az egyértelmű és félreérthetetlen párbeszéd alapja. Az orvos és orvos, az orvos és nővér, a nővér és nővér stb. közötti közölködés csak szabatos magyar orvosi nyelv használatával lehetséges. Idegen szavak, kifejezések használatával óhatatlanul félreértések, félremagyarázások keletkeznek, s azok komoly, alkalomadtán visszafordíthatatlan következményeivel.
Társadalmi elvárás a magyar orvosi nyelv használata a magyar közösség megfelelő egészségügyi felvilágosításához, műveltségéhez. Ha az orvoslás tudományát nem tudjuk a közösség számára érthetővé tenni, a társadalom nem lesz művelt, az orvosi nyelv pedig szűk szakmai réteg tudományává és tolvajnyelvévé válik.
Jogilag előírt kötelezettség, hogy orvosi kezelést - bármiféle is az - csak a betegek megfelelő tájékoztatásával és írásos beleegyezésével végezhetünk: a Beleegyező nyilatkozatot mindenféle orvosi beavatkozás előtt a beteg köteles aláírni. Az orvosoknak pedig a szabályzatban megkövetelt feladata a betegnek elmondania, hogy milyen bajban szenved, mire alapozza a kórismét, milyen kezelési lehetőségek vannak, melyiknek mi az előnye, hátránya, majd együtt eldöntik, hogy melyik gyógyítási módot alkalmazzák.
Rendeletben foglalt a zárójelentés és minden más hivatalos orvosi értesítés magyar nyelvű, nem szakembernek is érthető megírása. Magától értetődően ez is csak a mindent kifejezni képes magyar orvosi nyelvvel valósítható meg, a beteg és az orvos által egyaránt használható orvosi szaknyelven.
Az orvosi szaknyelv rétegei
Az orvosi szaknyelv többféle nyelvi réteget kapcsol össze. A magyar kifejezések a betegek számára gyakran könnyebben érthetők, míg a görög-latin eredetű terminusok a nemzetközi szakmai kommunikációban és az anatómiai, kórélettani, diagnosztikai, illetve terápiás fogalmak pontos megjelölésében töltenek be fontos szerepet.
A tantárgy anyagaiból, megtudhatjuk, hogy a mai magyar orvostudományi nyelv középkori gyökerű angolosodó keveréknyelv: egy holt (a keverék görög-latin), egy támadó (angol) és egy védekező (magyar) nyelv hármasa. Még alkalmas feladat ellátására, de már elindult a köztes, már nem nemzeti, de még nem nemzetközi nyelvvé válás felé, melynek végzetes következményei (beolvadás, nyelvcsere) lehetnek.
Magyar nyelvű orvosi nyelv nincs, mivel számos nevezetnek nincs magyar neve. Ismét Kazinczy és Bugát korához jutottunk; de a támadó nyelv ma az angol, nem pedig a német. A magyar nevezetek megteremtése korunk halaszthatatlan feladata.
Képet kaphatunk arról is, hogy a magyar orvosi nyelvben háromféle változás figyelhető meg: az angol szavak mértéktelen terjedése, a görög-latin szakkifejezések angolosodása és a görög-latin nevezetek angolra cserélése. Vagyis a hagyományos görög-latin orvosi nyelvhasználat is angolosodik, a magyar pedig még inkább háttérbe szorul.
Görög-latin eredetű kifejezések használata
A görög-latin eredetű szavak az orvosi szaknyelv történetileg kialakult, nemzetközileg is felismerhető elemei. Használatuk akkor indokolt, ha pontos fogalmat jelölnek, szakmai környezetben szükségesek, vagy több egészségügyi szakember számára egységes jelentést hordoznak.
| Szakmai kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| Abdomen | has |
| Abdukció (abductio) | távolítás (a test középvonalától) |
| Addukció (adductio) | közelítés (a test középvonalához) |
| Akut (acutus) | heveny, éles, gyors lefolyású |
| Anamnézis | kórelőzmény, kórtörténet |
| Analgetikum (analgeticum) | fájdalomcsillapító szer |
| Anaesthesia | altatás, fájdalomcsillapítás |
| Biopszia | sejtek vagy szövettöredékek gyűjtése egy szerv vagy szövet szintjéről anatómiai-patológiai vizsgálat céljából |
| Metasztázis | másodlagos elváltozás, áttét |
| Prognózis | a beteg várható állapotának, illetve a gyógyíthatóság esélyének becslése |
Anatómiai és mozgásszervi példák
Abdomen: has. A test azon területe, ahol a hasnyálmirigy, a gyomor, a belek, a máj, az epehólyag és egyéb szervek találhatók. Acetábulum (acetabulum): ízvápa. Achilles-ín: a lábhajlító izmok egy csoportjának közös ina a sarok fölött.
Abdukció (abductio): távolítás (a test középvonalától). Abduktor (abductor): távolító. Addukció (adductio): közelítés (a test középvonalához). Adduktor (adductor): közelítő.
Akromion (acromion): vállcsúcs. Akr(o-) (acr(o-)): csúcs. Adren(o): mellékvese-.
Állapotot, tünetet vagy eltérést jelölő kifejezések
Aberráció (aberratio): normálistól eltérő állapot. Abnormális: a szabályostól, a szokásostól, a normálistól eltérő, rendellenes. Nem normális, pl. magatartás vagy laborlelet is lehet ilyen.
Adinámia (adynamia): az izomerő hiánya, gyengeség. Akut: heveny, hirtelen fellépő. Akut (heveny) fájdalom: hirtelen jelentkező, viszonylag rövid ideig tartó, de rendszerint igen erős fájdalom.
Amenorrhoea: ejtsd amenorrea. Vérzéskimaradás. Anaemia: vérszegénység, a normálisnál alacsonyabb vörösvérsejtszám.
Rövidítések az orvosi kommunikációban
A rövidítések gyorsítják a szakmai kommunikációt, de csak akkor használhatók biztonságosan, ha jelentésük egyértelmű a címzett számára. A betegnek szóló tájékoztatásban a rövidítés feloldása és magyar magyarázata szükséges lehet.
- ABPM: ambulatory blood pressure monitor. Ambuláns vérnyomásmonitor; egy napon át tartó folyamatos vérnyomásmérés a szokásos tevékenységek mellett.
- ABPM-vizsgálat: 24 órán keresztül egy automata vérnyomásmérővel negyedóránként mért vérnyomás, amit azután számítógéppel értékelnek.
- ACTH: a mellékvesekéreg-hormon elválasztását serkentő agyalapi mirigy által termelt hormon.
- ADN - DNS: A rák a DNS szerkezetének megváltozásával kezdődik, amely minden emberi sejtben jelen van.
- ANA: lásd antinuclearis ellenanyag.
- AIDS: szerzett immunhiányos állapot HIV-fertőzés következtében.
ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitor, angol röv.): ambuláns vérnyomásmonitor; 24 órán keresztül - a szokásos tevékenységek mellett - egy automata vérnyomásmérővel negyedóránként mért vérnyomás, amit azután számítógéppel értékelnek. ACTH: a mellékvesekéreg-hormon elválasztását serkentő agyalapi mirigy által termelt hormon. A mellékvesekéregben a gyulladáscsökkentő kortikoszteroid-elválasztást serkenti, ezáltal gyulladáscsökkentő hatású.
Az orvosi szaknyelv használata a diagnosztikában
A diagnosztikai szaknyelv a tünetek, a kórtörténet, a vizsgálati eredmények és a kórisme pontos leírását szolgálja. Anamnézis: kórelőzmény, kórtörténet. Álnegatív lelet: lásd tévesen negatív lelet. Álpozitív lelet: lásd tévesen pozitív lelet.
Biopszia - sejtek vagy szövettöredékek gyűjtése egy szerv vagy szövet szintjéről anatómiai-patológiai vizsgálat céljából, a biztos diagnózis pontosítása érdekében. Az anatómus-patológus ezt a mintát mikroszkóp alatt tanulmányozza és/vagy egyéb vizsgálatokat végez ezzel a szövetrészlettel.
A biopsziának többféle típusa létezik: incisionális - szövetmintát vesznek ki a daganatból, excisionális - a teljes daganatot vagy a gyanús területet kivonják; biopszia nagy tűvel = „core-biopszia”, vagy finom tűvel = aspirációs szúrás finom tűvel (a „mag biopsziában” és sejtcsoportokban kis szövetdarabokat vonnak ki, aspirációs punkciónál finom tűvel).
Képalkotó és monitorozó vizsgálatok
Agytérképezés: az agyat vizsgáló képalkotó eljárások összefoglaló neve. A CT- és az MRI-vizsgálat az agy szeleteiről készít képeket, a SPECT-vizsgálat pedig az agy vérellátásáról ad információt.
Számítógépes tomográfia - olyan orvosi eszköz, amely röntgensugárzást használ olyan képek készítésére és feldolgozására, amelyek lehetővé teszik az emberi test belső struktúráinak részletes megjelenítését. A számítógépes tomográf fő elemei közé tartozik a sugárforrást és a detektorokat tartalmazó portál, a betegasztal (sima felület, amelyen a páciens elhelyezkedik), a képrekonstrukcióhoz matematikai algoritmusokat használó, adattárolásban szerepet játszó adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer.
PET CT - képalkotó módszer a rosszindulatú elváltozások azonosítására és lokalizálására az egész szervezetben, a szöveti anyagcsere non-invazív értékelésén keresztül, valamint számítógépes tomográfiával kombinálva. Ez a módszer a legtöbb ráktípusra jellemző megnövekedett glükózfogyasztáson alapul.
A leggyakrabban használt nyomjelző a 18-FDG, egy glükózanalóg, amelyhez az F18 izotóp kapcsolódik. Az FDG felhalmozódása a szövetekben arányos a felhasznált glükóz mennyiségével.

Onkológiai szaknyelv
Onkológia - a rák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. Onkológus - rákkal foglalkozó orvos. Rák - A rák egy olyan kifejezés, amely számos emberi betegséget definiál, amelyeket a sejtek abnormális, kaotikus növekedése jellemez egy bizonyos szervben vagy szövetben.
Ez az aberráns, ellenőrizetlen növekedés daganat megjelenéséhez vezet, amelyet elsődleges daganatnak is neveznek. Innentől a rosszindulatú (rákos) daganatok szétterjedhetnek az egész szervezetben, ami új daganatok kialakulásához vezethet - másodlagos elváltozásoknak vagy áttéteknek is nevezik.
A test több millió különböző sejtből áll. A rák akkor fordul elő, amikor egyes sejtek abnormális módon szaporodnak. Amikor a rák szilárd szerveket és szöveteket érint, egy daganatnak nevezett képződmény jelenik meg.
Daganatok és áttétek
Daganat - a test több millió különböző sejtből áll. A rák akkor fordul elő, amikor egyes sejtek abnormális módon szaporodnak. Amikor a rák szilárd szerveket és szöveteket érint, egy daganatnak nevezett képződmény jelenik meg.
Jóindulatú daganat - nem rákos daganat, amely nem okoz távoli elváltozásokat, és általában nem okoz helyi kiújulást. Rosszindulatú daganat - rákos daganat.
A metasztázisok az úgynevezett másodlagos elváltozások, amelyek távolról helyezkednek el, és a rosszindulatú daganatok megjelenése más szövetekben és szervekben, mint az eredetileg, amelyben a rosszindulatú daganat megjelent. Egy vagy több metasztázis megjelenése a betegség terjedési folyamatának beindulását jelenti.
Recidívák - a rosszindulatú betegség lokális vagy lokális regionális (azon anatómiai helyen vagy régióban, ahol a primer daganat kialakult) kifejlődése újraindul.
A daganatok kialakulásával kapcsolatos fogalmak
ADN - DNS - A rák a DNS szerkezetének megváltozásával kezdődik, amely minden emberi sejtben jelen van. A DNS alapvető utasításokat ad sejtjeinknek, beleértve a növekedést és szaporodást. A DNS szerkezetében bekövetkező változást mutációnak nevezzük.
Így a sejtnövekedést szabályozó utasítások megváltoztathatók. Ez azt jelenti, hogy a sejtek tovább növekednek, ahelyett, hogy leállnának, amikor kellene. Ha a sejtek ellenőrizhetetlenül szaporodnak, szövetcsomót termelnek, amelyet daganatnak neveznek.
Ennek a betegségnek az okai számtalanok, nincs egyetlen olyan kockázati tényező sem, amely a rák megjelenéséért tehető felelőssé. Általában olyan rizikófaktorok kombinációjáról van szó, mint a lakókörnyezethez kapcsolódó tényezők, az egyéni magatartáshoz és a különféle szokásokhoz kapcsolódó kockázati tényezők (étrend, dohányzás, mozgásszegény életmód stb.), valamint genetikai, öröklött tényezők.
Stádium, prognózis és monitorozás
A betegség stádiumai - A rosszindulatú betegség 4 fő szakasza I-től IV-ig osztályozható, ahol az I. és II. szakasz jó prognózisú, gyakran gyógyítható korai stádiumnak tekinthető, a III. és IV. szakasz pedig a betegség előrehaladott stádiuma, kevésbé kedvező vagy akár rossz prognózissal.
A betegségnek van egy preklinikai stádiuma is, az úgynevezett 0. stádium, vagy mikroszkópos stádium, amelyet (gyakran véletlenül) fedeznek fel a szokásos klinikai vagy paraklinikai elváltozások megjelenése előtt. A betegség stádiumának megállapításához minden daganatos lokalizációhoz szükséges képalkotó és laboratóriumi vizsgálatot elvégzik, mivel a kezelési terv - többek között - a betegség stádiumától is függ.
Prognózis - a rosszindulatú daganat diagnosztizálását követően a beteg evolúciójának becslése, a gyógyíthatóság esélyeinek felmérése a daganat típusától és az egyes betegek egyéni jellemzőitől függően.
- Kedvező: kevésbé agresszív daganatok esetén, korai stádiumban felfedezett, jó általános állapotú, társbetegségekkel nem rendelkező betegeknél (a beteg rosszindulatútól eltérő betegségei);
- Kedvezőtlen: nagyon agresszív, későn, előrehaladott stádiumban diagnosztizált daganatok esetén, megváltozott általános állapotú és jelenlévő társbetegségben szenvedő betegeknél;
- Visszafogott, kedvezőtlen: a rosszindulatú betegség kifejlődésének terminális stádiumában diagnosztizált betegeknél, akiknek jelenleg nincs specifikus kezelési forrása, és csak tüneti, szupportív kezelést végeznek.
Monitoring - egy olyan onkológiai beteg aktív megfigyelésének folyamatát jelenti, aki befejezte a kezelési szakaszát. Jellemzője, hogy számos időszakos ellenőrzés létezik, amelyeknek a páciensnek meg kell jelennie.
Ezeknek a kontrolloknak az a szerepe, hogy időben felismerjék a lehetséges visszaeséseket vagy távoli áttéteket a korai és helyes kezelés érdekében, ami növeli a beteg gyógyulási esélyeit. Minden kontrollnál klinikai és paraklinikai vizsgálatokat végeznek, gyakoriságuk a daganat típusától, elhelyezkedésétől és az elvégzett konkrét kezelésektől függ.
Az onkológiai kezelések szaknyelve
A bizonyosság diagnózisa - minden rosszindulatú betegségben szenvedő beteg helyes kezeléséhez bizonyossági vizsgálat szükséges, amely a daganatszövet kórszövettani vizsgálata, amely gyógyító műtéti beavatkozással vagy egyszerű biopsziával nyerhető.
Specifikus kezelések - minden terápiatípust képviselnek: műtét, sugárterápia, kemoterápia, immunterápia, hormonterápia, célzott terápiák stb. az orvosi csapat a rák kezelésében alkalmazza az elsődleges daganat és a metasztázisok felszámolására.
A gyógyító kezelés célja a rák teljes megszüntetése, és hosszú távú előnyökkel jár. Palliatív kezelés - célja a daganatok csökkentése és a fájdalom csökkentése vagy a rák egyéb tüneteinek javítása. Bár nem gyógyítható, a sugárterápia az életet is meghosszabbíthatja.
A tüneti, szupportív kezelések olyan kezelések, amelyek nem közvetlenül a rákos daganatra irányulnak, hanem a betegség tüneteinek csökkentésére, illetve a beteg szerveinek és rendszereinek általános támogatására szolgálnak, melyeket maga a betegség vagy az alkalmazott kezelések (mellékhatásai) érintenek.
Sugárterápiás kifejezések
Frakció - sugárterápiás kezelési ülés. Külső sugárterápia - rákkezelési módszer, amely a páciens testétől távolabb elhelyezkedő sugárforrás által kibocsátott sugárnyalábokat alkalmaz.
Linac - röntgensugarakat vagy nagyenergiájú elektronokat kibocsátó orvosi eszköz, sugárterápiás kezelésre használják. Cyberknife - röntgensugarat kibocsátó orvosi eszköz, amelyet a sugársebészetben használnak.
A Cyberknife két fő komponensből áll: a daganat nagy pontosságú lokalizációját lehetővé tevő képalkotó rendszerből és a robotkarra szerelt, több ízülettel és hat mozgásszabadságfokozatú röntgenforrásról, amely lehetővé teszi a sugárnyalábok konvergens fókuszát a daganattérfogatban több mint 1200 irányból.
Kezelési mező - besugárzási mező. Tartalmazza a kezeléshez szükséges paramétereket: a sugárzás típusát, a sugárnyaláb energiáját, a besugárzási tér nagyságát és alakját - a multilamelláris kollimátor lamelláinak helyzetét, a besugárzó nyaláb orientációját, a monitor egységek számát - a beadandó sugárdózist.
Tervezés CT-vizsgálat - röntgensugarak és számítógép segítségével vizualizálja a szerveket és a test régióit a sugárterápiás kezelés megtervezéséhez.
Kezelési terv - nagyon fontos lépés a sugárterápiás eljárásban. Két folyamatot foglal magában: a sugárterapeuta által az érdeklődésre számot tartó anatómiai struktúrák lehatárolását és az orvosfizikus által számítógépes rendszer segítségével végzett dozimetriai számítást.
Az első szakaszban a sugárterapeuta CT és esetenként MRI felvételek segítségével felvázolja a céltérfogatot és a kritikus szerveket, amelyeket védeni kell. A második szakaszban az orvosfizikus megállapítja a besugárzási terek azon paramétereit, amelyek az optimális dóziseloszlás eléréséhez vezetnek: a tumortérfogat homogén sugárdózissal való lefedettsége és a szomszédos egészséges szövetek lehető legjobb védelme.
Tetoválás - a kezelés tervezése során készült, körülbelül tűhegynyi méretű, tartós festéknyomok a páciens bőrén CT képfelvételi eljárás során, a páciens kezelőasztalon történő pontos elhelyezésére szolgál a sugárterápiás kezelés során.
Műtéti, gyógyszeres és hormonális kezelések
Hysterectomia - általában méhnyakrák esetén javasolt műtét. A méhnyakrák kezelésére kétféle méheltávolítást alkalmaznak.
- Egyszerű méheltávolítás: melynek során a méhnyakot és a méhet, valamint egyes esetekben a petefészket és a petevezetékeket is eltávolítják, ez csak a méhnyakrák korai stádiumában szükséges
- Radikális méheltávolítás: melynek során a méhnyakot, a méhet, a környező szöveteket, a nyirokcsomókat, a petefészket és a petevezetékeket eltávolítják, ezt a lehetőséget a betegség előrehaladott stádiumában alkalmazzák
Mastectomia - az egyik vagy mindkét emlő részleges vagy teljes műtéti eltávolítását magában foglaló beavatkozásra használt orvosi kifejezés. A mastectomiát általában az emlőrák kezelésére végzik.
Hormonterápia - A standard terápia úgynevezett antiösztrogének beadásából áll, amelyek blokkolják az ösztrogénreceptorokat, és megakadályozzák a saját ösztrogének hatását (ami serkentené a daganat növekedését). Ezt a kezelést általában 5 éven keresztül adják.
Az emlőrákok nagy része tartalmaz női nemi hormonok receptorait: ez azt jelenti, hogy ezek a hormonok serkenthetik a daganat növekedését. Ezekben az esetekben a női hormonrendszerbe való beavatkozás gátolja vagy lelassítja a daganat növekedését.
A multidiszciplináris team szerepe
A multidiszciplináris orvosi team - minden, az onkológiai eset megoldásában részt vevő orvosból áll, és kötelezően magába foglalja az onkológus orvost, a daganatos betegségek különböző helyeire szakosodott onkológiai sebészt, a sugárterapeutát, a patológust, a pszichológust, de az eset sajátosságaitól függően más szakembereket is.
Egyetlen onkológiai betegnek sincs esélye a gyógyulásra, az életminőség javítására vagy javítására, kivéve az ilyen típusú patológiával foglalkozó egészségügyi személyzet által kidolgozott, hazai és nemzetközi orvosi gyakorlati irányelvek alapján készített kezelési terv tudományos keretei között.
Sugárterapeuták - sugárterápiás kezelésre képesített szakszemélyzet; ezek azok a fő személyek, akikkel kapcsolatba kerül a kezelés során.
Gyakori orvosi szakkifejezések és közérthető jelentésük
A-Á betűs példák
Abdomen: has. A test azon területe, ahol a hasnyálmirigy, a gyomor, a belek, a máj, az epehólyag és egyéb szervek találhatók. Abdukció (abductio): távolítás (a test középvonalától). Abduktor (abductor): távolító. Aberráció (aberratio): normálistól eltérő állapot.
Abnormális: a szabályostól, a szokásostól, a normálistól eltérő, rendellenes. Nem normális, pl. magatartás vagy laborlelet is lehet ilyen. Abortusz: vetélés, a terhesség megszakítása, mielőtt a magzat életképessé válna. Művi abortusz: terhességmegszakítás nem kívánt terheség miatt.
Abszolút inzulinfüggőség: kívülről adagolt inzulin nélkül az élet tartósan nem tartható fenn. ACE-gátló: a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egy fajtája; a szervezet által termelt vérnyomásemelő anyag keletkezését gátolja.
Achlorhydria: ejtsd aklorhidria. Savhiány. Az emésztésben fontos szerepet játszó sósav hiánya a gyomorban. Acetilkolin: a neurotranszmittereknek nevezett vegyületek egyike. Az agyban mindenhol előforduló acetilkolin teszi lehetővé, hogy az agysejtek kommunikáljanak egymással.
Adénoma: jóindulatú, nem rákos mirigydaganat. Adhezió (adhaesio): kóros összenövés, összetapadás. Adhezív kapszulitisz (adhesiv capsulitis): befagyott váll.
Adjuváns gyógyszerek: egyes helyzetekben a fájdalom kezelésének kiegészítéseképpen adott gyógyszerek. Adjuváns kezelés: az elsődleges kezelés utáni kezelés, melyet a hatékonyság fokozására adnak.
Aeroszol: levegőben oldott mikroszkópos folyadékcseppek, spray. Agenézia (agenesia): valamely szerv kifejletlen volta, csökevényes fejlődése. Agresszív: erőszakos, ellenséges, támadó, rámenős.
Agyhártya: az agyat és a gerincvelőt borító és védő három hártyaréteg. Agyhártyák: meninx. Az agyat és a gerincvelőt borító és védő három hártyaréteg.
Agykéreg: az agy külső rétegei, amelyek a gondolkozásban, az emlékezésben és az érzékelésben játszanak szerepet. A gondolkodás és a tudat központja. Gyakran szürkeállománynak nevezik.
Agytörzs: az agy központi részéhez közel eső részek összessége; lényegében az agyféltekék, a kisagy és az ezekhez tartozó részek kivételével az agy többi része. Agyi működés zavara: a szellemi teljesítőképesség csökkenése az Alzheimer-kór központi tünete, de más betegségekben is előfordul.
Ajakfékes légzés: nyugodt kilégzés csücsörített ajkak mellett. Aktív dohányzás: a dohányzó ember beszívja a főfüstöt és belélegzi a slukkok között kifújt mellékfüstöt is. Akut: heveny, hirtelen fellépő.
Allergológiai és immunológiai példák
Allergének: többnyire fehérjetermészetű anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve ellenanyag-termelést (IgE) indítanak be. Az ismételt találkozás az allergénnel allergiás betegséghez vezethet.
Allergia: kóros immunreakció, amelynek során allergiás betegségek alakulnak ki. Allergizáló: allergiás állapotot létrehozó. Allergológia: az orvostudomány allergiás betegségekkel foglalkozó ága. Allergológus: allergiás betegségekkel foglalkozó szakorvos.
Allergiás kontakt dermatitisz: allergiás bőrgyulladás. Az adott anyaggal érintkező bőrterületen kialakuló bőrgyulladás. Kóros immunológiai reakció, mely igen gyakran a nikkel hatására alakul ki.
Allergiás rinokonjunktivitisz: szénanátha. Allergiás, nem fertőző, orrnyálkahártya- és kötőhártya-gyulladás, melyet valamilyen allergén okoz. Lehet idült, visszatérő vagy évszaki (szezonális, pl. pollen vagy penészgomba okozta szénanátha).
Anafilaxia: súlyos, gyorsan kialakuló, az egész szervezetet érintő allergiás reakció, amely a vérkeringés és a légzés összeomlásához vezethet. ANA: lásd antinuclearis ellenanyag.
Idegrendszeri, légzőszervi és általános példák
Alveolus: tüdőhólyagocska, a tüdő legapróbb részecskéje. Itt történik az úgynevezett gázcsere, a vénás vérből a szén-dioxid leadása és az oxigén felvétele az artériás vér számára.
Alveolusok: a tüdőben található, szabad szemmel nem látható kis léghólyagocskák, amiknek a falán keresztül zajlik az oxigén felvétele és a széndioxid eltávolítása. A levegő oxigénje a vérbe jut, és a vérben lévő szén-dioxid a levegőbe távozik.
Alapanyagcsere: az az energiamennyiség, ami a nyugalomban lévő szervezet működéséhez szükséges. Alapellátás: háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok által nyújtott szolgáltatás.
Általában a betegséggel (és egészséggel) kapcsolatos problémákkal az alapellátás orvosait keresik fel először a páciensek. Albumin: a vér egyik jellegzetes fehérjéje.
Altatók: olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a szorongást és izgatottságot, és segítenek elaludni. Az altatók zavartabbá tehetik a demens betegeket. Anaesthesia: ejtsd anesztézia. Altatás, fájdalomcsillapítás.
Anesztézia: anesztetikumnak nevezett szerek beadása, amelyek az öntudat elvesztését vagy a fájdalom(érzés) kiesését eredményezik. A helyi anesztetikumok/érzéstelenítők a test egy bizonyos részén eredményeznek érzéskiesést, az általános anesztetikumokkal altatást végeznek.
Aneszteziológus: a betegek fájdalmának csillapításával/megszüntetésével (továbbá az altatás irányításával) foglalkozó szakorvos a műtéti beavatkozások, illetve a kórházi kezelés során. Analgetikum (analgeticum): fájdalomcsillapító szer.
Az orvosi szaknyelv helyes használatának alapelvei
A helyes nyelvszemlélet nem nélkülözheti a múlt ismeretét (miként alakult a nyelvünk, hol a helye a világban, miként formálódott az európai és a magyar orvosi nyelv), valamint annak tudatosulását, hogy az anyanyelv meghatározza a gondolkodásmódot, az önazonosság letéteményese, a magyarság egybetartója, nemzetünk létalapja, magában foglalja egész múltunkat, kultúránkat.
A helyes nyelvszemlélet meghatározó a terjedő rossz nyelvhasználati szokások elkerülésében, ilyen például a terjengős, zavaros fogalmazás, a szükségtelen (magyarul is pontosan kifejezhető) idegen szavak használata.
Aki tisztában van azzal, hogy a felesleges idegen szavak használata leginkább megszokásból, félműveltségből, a nyugat világ majmolásából és rosszul értelmezett európaiasságból ered, valamint hogy az idegen szavak a nyelvünkben a fél évezredes elnyomatásunk nyelvi hagyatékai, az szépen és magyarul fog beszélni, írni, ahogy illik a magyar emberhez.
A helyes magyar nyelvhasználat ápolja is a magyar orvosi nyelvet és az anyanyelvünket, hiszen a nyelvhasználat a nyelv lélegzése. Így segíti a magyar nyelv versenyképességének megtartását.
- A szakmai kifejezés jelentése legyen pontos és következetes.
- A rövidítéseket csak egyértelmű, szakmai környezetben célszerű használni.
- A betegnek szóló tájékoztatásban a szakkifejezést közérthető magyarázattal kell kiegészíteni.
- A zárójelentésnek és az orvosi leletnek világosnak, szabatosnak és nyelvileg igényesnek kell lennie.
- A szükségtelen idegen szavakat célszerű magyar kifejezéssel helyettesíteni, ha ez nem csökkenti a szakmai pontosságot.
- A dokumentációban kerülni kell a terjengős, zavaros és többértelmű megfogalmazást.
Orvosi dokumentáció és szakmai felelősség
Az írás a személyiség tükre: mutasd meg a tudományos közleményedet, megmondom ki vagy! Hatványozottan vonatkozik ez a zárójelentések, orvosi leletek írására. A rosszul fogalmazott szöveg, rossz fényt vet az írójára, a helyesírási tévedések tovább rontják a helyzetet - a beteg bizalma is meginoghat.
Márpedig az orvosi nyelvnek vannak sajátos helyesírási megfontolásai is, melyek nincsenek a helyesírási szabályzatban, és az iskolában sem tanítják. A nyelvi dudvák gyomlálása a magyar orvosi nyelvben sem nélkülözhető; ez felelősségünk és eleinktől ránk hagyott kötelességünk.
A tudományos közleményeknek milyen formái vannak, hogyan épülnek fel, és milyen erkölcsi, szakmai és nyelvi követelményeknek kell megfelelniük. Például: ki lehet szerzője a közleménynek, mit jelent a szerzői nevek sorrendje, megbízhatók-e az állítások.
Jó azt is tudni, hogyan kell írni tudományos közleményt; fontos ez annak is, aki csak olvassa azokat. Ma már nem munkálkodhat orvos tőle elvárhatóan, ha nem képezi magát folyamatosan.
Az orvosi szaknyelv oktatása
A Magyar orvosi nyelv tantárgyat Prof. Dr. Bősze Péter hozta létre, és az orvostudományi általános műveltség tárgya. Az elméleti és gyakorló orvosi tantárgyakat kiegészítő, minden orvos számára nélkülözhetetlen, általános ismereteket ad, hozzásegít a művelt orvos képzéséhez.
Szerves része a magyar nyelvű magyar orvosi nyelv megőrzésének. A Semmelweis Egyetemen 2002 óta oktatott, kötelezően választható, 2 pontértékű tantárgy a Szaknyelvi Intézet szervezésében.
Felelős: Fogarasi Katalin. Felvehetik az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Közszolgálati Kar, az Egészségtudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar a Gyógyszerésztudományi Kar, a Pető András Kar hallgatói.
A Magyar orvosi nyelv tantárgy a magyar nyelv oktatásának késői gyermeke: több mint 2 évszázaddal a magyar nyelvnek a közép és felsőoktatásban, hivatalos tantárgyként való bevezetése után kezdtük oktatni a Semmelweis Egyetemen. A tantárgyat a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karán is bevezetik.
A szaknyelvi képzés gyakorlati céljai
A Szaknyelvi Intézet fő tevékenysége az egészségügyi kommunikáció interprofesszionális kutatása és innovatív fejlesztése, a szaknyelvoktatás, egészségtudományi fordítók és tolmácsok képzése, szakdolgozati és TDK témavezetés, nyelvvizsgáztatás.
A magyar, angol és német programon tanuló hallgatók, PhD-hallgatók, illetve a már diplomát szerzett egészségügyi szakemberek részére biztosítjuk az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, egészségtudományi, konduktori és egészségügyi informatikai szaknyelv oktatását.
A magyarországi orvosi egyetemek között egyedülálló módon a latin-görög orvosi terminológia mellett angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz, valamint a külföldi hallgatók számára magyar szaknyelvet tanítunk minden szakirányon, teljesen kezdő szinttől felsőfokig.
A szaknyelvi kurzusok tananyaga autentikus, valós egészségügyi szituációkon alapul. A szaknyelvoktatás során nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatközpontú, pontos kommunikációs és dokumentációs készségek elsajátítására, már teljesen kezdő szinten is.
A demonstrátor hallgatók szaknyelvoktatásban való alkalmazásáért és az innovatív szaknyelvoktatásért a Szaknyelvi Intézet 2021-ben Európai Nyelvi Díjban részesült.
Az orvosi szaknyelv és az orvosi műveltség
Másodszor az orvosi műveltség megszerzése miatt jelentős a szerepe. „Az orvosoktól az emberek nemcsak szakmai helytállást, hanem mint a sokoldalú műveltség hordozóitól példamutatást is elvártak és elvárnak viselkedésben, életvitelben, az élet számos dolgában való eligazodásban is” - írta Kiss Jenő (1).
Az orvosnak valóban sokoldalúan műveltnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzon, és hivatásához méltó példát mutasson. Az emberi kultúra és műveltség az erkölcsös, emberies orvosi gyakorlatnak is az alapja.
Az orvostudományi általános műveltség (vagyis a tantárgy ismeretanyaga) szerves része a művelt orvos fogalmának. Ez nemcsak a nyelvi kérdésekre terjed ki, felöleli a szakirodalmi jártasságot és sok egyebet is.
Tájékozottság kell az orvosi folyóiratok fajtáiról, értékeiről és - ami a legfontosabb - megbízhatóságáról: akár végzetes következményei lehetnek a nem megfelelő cikkben javasolt kezelési eljárások alkalmazásának.
A tájékozottságba tartozik az előbíráló rendszer és a tudománymérés ismerete, de az is, hogy hogyan és hol kell keresni, amire kíváncsiak vagyunk, vagyis az orvosi irodalmi tárak (Medline, PubMed, Web of Science stb.) ismerete - hogyan születtek és működnek ezek, miként tájékozódhatunk bennük.
Hozzátartozik az orvos műveltségéhez az otthonosság az orvosi társaságok rendszerében, a tudományos rendezvények, előadások világában - a részvétel a tudományos rendezvényeken a szakmai továbbképzés lényeges területe.
Hasznos ismeret, hogy milyen szintű (nemzeti, európai, nemzetközi stb.) társaságok léteznek, mi a különbség a szövetség és a társaság között, hogyan lehet a tudományos társaságokba belépni, miként tevékenykednek az orvosi társaságok, hogyan szervezik tudományos rendezvényeiket, a rendezvények hogyan zajlanak.
A magyar orvosi nyelv történeti jelentősége
Fontos a múlt, a magyar orvosi nyelv és irodalom, a magyar nyelvű orvosképzés megteremtőinek a megismerése; mit tanulhatunk elődeinktől, és hogyan hasznosíthatjuk azokat.
Műveletlenség nem tudni, hogy Bugát teremtette meg az orvosképzés magyar nyelvét, az egyetemes magyar orvosi nyelvet - Kazinczyhoz hasonlítható nyelvújító volt -, ő alapította az első magyar orvosi folyóiratot (Orvosi Tár) és a Természettudományi Társaságot, amely ma Tudományos Ismeretterjesztő Társulat néven működik - hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Vagy, hogy Markusovszky az Orvosi Hetilap létrehozásával a magyar orvosi irodalmat alapozta meg, és hogy az Orvosi Hetilap a világon ma is megjelenő hatodik legrégebbi folyóirata, magyar örökség.
Nem ismerni Apáczai Csere János Enciklopédiáját, Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisát, vagy a XVI. században írt, csodálatos népi orvosi szókincsű, első magyar orvosi könyvet (Váradi Lencsés György: Az egész testről való orvosság, Ars Medica) ugyancsak hiányos a műveltségre vall.
Nem kevésbé fontos az európai orvosi nyelv születésének, alakulásának az ismerete. Nélküle nem érthető orvosi nyelvünk görög-latin alapja, a nemzeti orvosi nyelvek alakulása, az orvosi iskolák egyetemek keletkezése stb.
A magyar orvosi nyelv megőrzésének feladata
Harmadszor, mert megtanítja, hogy a magyar nyelvű magyar orvosi nyelv rendkívül fontos, mivel a magyar orvostudomány megmaradásának a letéteményese. A magyar orvostudomány nyelve magyar.
A tudomány és nyelve egymást feltételezi, egyik sem létezhet a másik nélkül, ezért a magyar orvostudomány is csak a magyar orvosi nyelven művelhető; idegen nyelven sohasem lesz magyar orvostudomány.
A magyar nyelv megőrzése miatt. A magyar orvosi nyelv elemi része az anyanyelvnek, és - mint minden szaknyelv - táplálja a köznyelvet. Művelt szak- és tudománynyelvek nélkül nem létezhet művelt nemzeti nyelv sem, és a nyelv előbb-utóbb elveszítheti versenyképességét.
Nélkülözhetetlen a magyar orvostársadalom továbbképzéséhez. Az orvosok folyamatos továbbképzése elengedhetetlen: a gyorsan fejlődő orvostudományban a megszerzett tudás hamar elavul.
Orvostársadalmi szinten a továbbképzés csak magyar nyelvű előadásokkal, tájékoztatókkal, közleményekkel lehetséges; az angolt nem érti meg mindenki.
A Kárpát-medencei magyar orvosok összetartásának záloga. Miként a magyarságot a Kárpát-medencében az anyanyelv tartja össze, a határon túli és inneni magyar orvosokat is a magyar orvosi nyelv fogja egybe.
A magyar szakkifejezések megismerése a külhoni magyaroknál hatványozottan fontos, mert sokuk az orvostudományt nem anyanyelvén tanulta.
Az angolosodás következményei
Csak rajtunk múlik, hogy megállítjuk-e az angolosodás folyamatát, és a középkori görög-latint magyarra cserélve újrateremtjük a magyar nyelvű magyar orvosi nyelvet.
A magyar orvosi nyelv tantárgy nem utolsó sorban rávilágít arra, hogy a nemzeti tudománynyelv elangolosodása a nemzeti tudománynyelv elvesztéséhez vezetne, és képtelenné válna teljes nemzeti szerepkörének ellátására.
- Megváltoztatná az egyén gondolkodásmódját, következményes önazonosság-, személyiségváltozással.
- Angolosítaná a szabatos magyar mondat- és szövegszerkesztést - ennek már részben elszenvedői, szemtanúi vagyunk.
- Angolosítaná a köznyelvet, szegényítve annak nemzeti szókincsét.
- Fokozatosan elégtelenné válna az ismeretterjesztés, a tudományos eredmények, az újdonságok megismertetése a közösséggel, és kettéválna a társadalom az angolul értő művelt kisebbségre és az angolul nem beszélő, ismeretekből kirekesztett többségre.
Szakmai kommunikáció, kutatás és fordítás
Két féléves Scientific editor képzést kínálunk, amely teljes egészében angol nyelven, kizárólag online zajlik. Ez a program folyóiratok, szakdolgozatok, tudományos közlemények és egyéb kiadványok szerkesztésére összpontosít.
Intézetünk posztgraduális egészségtudományi szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzést működtet magyar-angol és magyar-német nyelvpárban. A képzés során kiemelt hangsúlyt fektetünk a fordítástámogató szoftverek alkalmazására, a projektalapú fordítási és tolmácsolási gyakorlatok integrálására.
Kutatóink, kutatócsoportjaink és nemzetközi együttműködésben részt vevő partnereink az egészségügyi kommunikáció interprofesszionális, empirikus adatokon alapuló, gépi és manuális elemzésére vállalkoznak.
Célunk a betegközpontú orvosi kommunikáció és az egészségtudományi terminológia vizsgálata és olyan nyelvi stratégiák kidolgozása, amelyek a szakemberekkel való szoros együttműködésben támogatják az egészségtudományi terminológia és a betegközpontú kommunikáció fejlesztését.
Az egészségügyi kommunikációval kapcsolatos tudományos diskurzus elősegítése érdekében minden évben megrendezzük a Semmelweis Medical Linguistics Konferenciát, amely különböző interprofesszionális tudományterületek kutatóinak, oktatóinak és hallgatóinak ad lehetőséget legfrissebb kutatási eredményeik bemutatására.