Spanyol alapvizsga szókincs: hogyan készülj fel a C1 szintű lexikai követelményekre?

A spanyol alapvizsga a Közös Európai Referenciakeret C1-es szintjének megfelelő írásbeli és szóbeli nyelvi vizsga, ezért a sikeres teljesítéshez nem elegendő az alapvető mindennapi szókincs ismerete. A vizsgázónak magas szintű, absztrakt szókincset, idiomatikus kifejezéseket, közmondásokat, különböző stilisztikai regisztereket, árnyalt jelentéskülönbségeket és szinonimákat is tudnia kell használni.

A felkészülésnek ezért nem pusztán szavak memorizálására kell épülnie, hanem arra is, hogy a tanuló komplex témákban spontán és folyékonyan kommunikáljon, autentikus, hosszú szövegeket értsen meg, valamint koherens esszét, érvelést, levelet, jelentést vagy prezentációt tudjon létrehozni.

A spanyol alapvizsga szókincsének fő területei

A tantárgy lexikai követelményei közé tartozik a magas szintű, absztrakt szókincs, az idiomatikus kifejezések, a közmondások, a stilisztikai regiszterek, az árnyalt jelentéskülönbségek és a szinonimák használata.

A gyakorlati követelmények szerint a vizsgázónak komplex, jól strukturált szövegeket kell alkotnia, autentikus, hosszú szövegeket kell értenie, komplex témákban spontán és folyékony kommunikációra kell képesnek lennie, továbbá vitahelyzetben megfelelően kell reagálnia, ellenérvet kell megfogalmaznia és összegeznie kell az elhangzottakat.

Aktív és passzív spanyol szókincs

Nyelvtanulás során az egyik legnehezebb dolog a szókincs megszerzése lehet, mivel rengeteg szót kell megtanulnunk.

Az aktív szókincsünkbe azok a szavak tartoznak, amelyeken viszonylag rendszeresen használunk. A passzívba pedig azok a szavak, amiket megértünk, ha találkozunk velük, de ritkán használunk.

Amikor egy idegennyelven megértünk egy szót, de ha kérdezték volna, kizárt, hogy eszünkbe jut, az a szó is a passzív szókincsünk része. Felismerjük, ha látjuk, tudjuk, mit jelent, de nem tudnánk felidézni, ha kérdezik.

Azaz, a munkánktól, hobbinktól, érdeklődési körünktől is függ, hogy milyen szavak tartoznak az aktív vagy passzív szókincsünkbe.

Ahhoz, hogy megérts egy átlagos, mindennapi szöveget, 3-4.000 szóra van szükséged. Egy átlagos kétnyelvű középszótár 30-40.000 címszót tartalmaz.

A spanyol alapvizsga C1-es szintje azonban a mindennapi szövegek megértésénél jóval többet kíván: a vizsgázónak az absztrakt fogalmakat, a stilisztikai különbségeket, a ritkább szavakat és a jelentésükben közel álló lexikai elemek közötti eltéréseket is fel kell ismernie.

A szótanulás leghatékonyabb módjai

A leghatékonyabb, és legkevésbé fájdalmas módszer, ha a szavak maguktól ragadnak ránk, ahogyan a gyerekek is megtanulják az anyanyelvük szavait.

Ez nekik is eltart pár évig, szóval ez egyben a leglassúbb módszer is. A másik, gyorsabb, de unalmasabb módszer a magolás.

Ha nincs időnk megvárni, míg ránk ragad annyi szó, amennyire a célunk eléréséhez szükségünk van, ötvözhetjük a kettőt: tanuljunk szavakat, és mellette természetes módon is találkozzunk velük.

Azaz, nézz a szintednek megfelelő filmet vagy sorozatot (eleinte felirattal), olvass könyvet (eleinte akár gyerekkönyvet).

Az is jó statégia, ha olyan könyvet olvasol, amit már olvastál az anyanyelveden és jól ismered.

Sokan tanulnak úgy nyelvet, hogy a Harry Pottert olvassák, miután már olvasták magyarul, látták a filmet (talán nem is egyszer), így ismerősek a részletek is.

A C1 szintű vizsgára készülve a szavakat nem elszigetelten, hanem mondatokban, szövegtípusokban és kommunikációs helyzetekben érdemes megtanulni. Egy új kifejezés akkor válik igazán használhatóvá, ha a jelentése mellett ismerjük a vonzatát, a regiszterét, a gyakori kollokációit és a hozzá kapcsolódó szinonimákat is.

Hogyan váljon a passzív szókincs aktívvá?

A passzív szókincs fejlesztése elsősorban olvasással és hallás utáni értéssel történik, az aktív szókincshez azonban rendszeres felidézésre és önálló használatra is szükség van.

A vizsgázónak érdemes minden új szót többféle feladatban alkalmaznia: először felismerni egy szövegben, majd saját mondatot alkotni vele, később pedig egy összefüggő érvelésben vagy szóbeli válaszban is felhasználni.

Az önálló nyelvfejlesztés és a folyamatos tanulás különösen fontos, mert a C1 szintű nyelvhasználatban nemcsak az számít, hogy a vizsgázó ismeri-e a szót, hanem az is, hogy megfelelő helyzetben, pontos jelentéssel és helyes stílusban képes-e alkalmazni.

• Tanuld meg az új szót a névelőjével és többes számú alakjával együtt.
• Jegyezd fel a szó legfontosabb vonzatát és gyakori szókapcsolatait.
• Írj hozzá saját példamondatot.
• Keress legalább egy szinonimát vagy ellentétes jelentésű szót.
• Jelöld, hogy formális, informális, semleges vagy szakmai regiszterhez tartozik-e.
• Ismételd át időközönként, majd használd újra írásban és szóban.

Tematikus és kommunikációs szókincs

A spanyol alapvizsga nem egyetlen szűk témakör szókincsét ellenőrzi, hanem azt, hogy a vizsgázó sokféle komplex témában képes-e pontosan és árnyaltan kifejezni magát.

A szókincset ezért tematikus és funkcionális szempontok szerint is érdemes rendszerezni. A tematikus csoportosítás egy-egy témához kapcsolódó főneveket, igéket, mellékneveket és kifejezéseket gyűjt össze, a funkcionális csoportosítás pedig azt mutatja meg, hogyan lehet véleményt kifejezni, érvelni, pontosítani, ellentmondani vagy összefoglalni.

Vélemény kifejezése

A C1 szintű kommunikációban nem elegendő egyszerűen azt mondani, hogy valaki egyetért vagy nem ért egyet. A véleményt indokolni, árnyalni és szükség esetén korlátozni is kell.

• Vélemény megfogalmazása
• Álláspont indoklása
• Bizonytalanság és fenntartás kifejezése
• Másik álláspont elismerése
• Ellenérv megfogalmazása
• Álláspont összegzése

Érvelés és vita

A gyakorlati követelmények között szerepel az interakció vitahelyzetben, vagyis a reakció, az ellenérv és az összegzés.

Képes érvelni, véleményt kifejteni és azt nyelvileg árnyaltan alátámasztani.

A jó érveléshez nemcsak tematikus szavakra van szükség, hanem olyan kötőszókra és diskurzusjelölőkre is, amelyek világossá teszik az ok-okozati viszonyokat, a szembeállítást, a példázást, a következtetést és a pontosítást.

Összegzés és következtetés

A vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy egy hosszabb szöveg vagy vita lényegét összefoglalja, az érveket csoportosítsa, és világosan megfogalmazza a következtetést.

Képes komplex, koherens és logikusan felépített szövegek létrehozására (esszé, érvelés, levél, összefoglaló).

Idiomatikus kifejezések és közmondások

A magas szintű szókincshez hozzátartoznak az idiomatikus kifejezések és a közmondások is. Ezeket nem mindig lehet szó szerint lefordítani, ezért a jelentésüket teljes szerkezetként kell megtanulni.

Az idiomatikus nyelvhasználat természetesebbé teszi a kommunikációt, ugyanakkor csak akkor használható megfelelően, ha a vizsgázó ismeri a kifejezés jelentését, stílusértékét és alkalmazási környezetét.

A közmondások és állandósult szókapcsolatok tanulásakor különösen fontos a kontextus. Ugyanaz a kifejezés más hatást kelthet informális beszélgetésben, esszében, hivatalos levélben vagy prezentációban.

Szinonimák és jelentésárnyalatok

A C1 szint egyik legfontosabb lexikai követelménye az árnyalt jelentéskülönbségek felismerése és a szinonimák tudatos használata.

A szinonimák nem minden esetben cserélhetők fel egymással. Különbség lehet közöttük a jelentés erősségében, a stílusértékben, a gyakoriságban, a mondatbeli vonzatban vagy abban, hogy konkrét vagy átvitt jelentésben használjuk őket.

A spanyol szókincsben számos olyan szó található, amelynek létezik egy, a népi latinból megörökölt, valamint egy utólagosan közvetlenül a latinból átvett, vagy a művelt nyelvhasználat hatására megőrződött „művelt” alakja, eltérő, vagy hasonló, de átvitt értelmű jelentéssel.

Ezeket a szavakat a spanyol szakirodalom dobletesnek, azaz duplikátumoknak nevezi.

Néhány szónak ezen kívül van még egy harmadik, köztes alakja is, amely szintén más jelentésben honosodott meg: pl. lat. INTEGRARE, ’régi állapotába visszatesz; föléleszt’ > enterar, ’értesít, tudat’; továbbá entregar, ’átad’ és integrar, ’egyesít’; vagy pl. QUIETARE, ’lecsendesít, nyugalmat ad’ > quedar, ’marad’; továbbá quitar, ’elvesz, levesz, megvon’, illetve (a)quietar, ’megnyugtat’.

A spanyol szókincs történeti rétegei

A spanyol nyelv szókincse, mint minden természetes nyelv esetében, jól tükrözi a beszélő nép történelmét, kultúráját és szokásait.

A spanyol szókincs túlnyomó részét, mintegy 90%-át latin - illetve már a latinban is jelen lévő görög és más nyelvekből átvett - elemek alkotják.

A Római Birodalmat szétziláló germán törzsek behatolásának eredményeként, főleg a nyugati gótok közvetítésével számos germán jövevényszó is bekerült, majd a középkori mór megszállás jelentős számú arab jövevényszóval gazdagította a spanyolt.

Az Újvilág felfedezésével az amerikai kontinens őslakos nyelveiből indián eredetű szavak is meghonosodtak az addig ismeretlen dolgok megnevezésére, közülük néhányan a spanyol közvetítésével nemzetközi szavakká váltak.

Természetesen számolni kell a reneszánsz kori francia és olasz, valamint az újkori átvételekkel is, amelyek minden nyelvre jellemzőek.

Preromán eredetű elemek

A római hódítók érkezése (i. e. 3. század) előtti időkben az Ibériai-félszigetet számos primitív civilizáció (ibérek, kelták, baszkok stb.) lakta, akik a föníciaiakkal, karthágóiakkal, illetve a görögökkel álltak kereskedelmi kapcsolatban.

Mindazonáltal ezekből, tehát a paleohispániai szubsztrátumot alkotó nyelvekből, a helységneveken kívül csak kevés szó származik a spanyolban, többnyire kelta vagy baszk eredetűek.

Idetartoznak - többek között - jellemzően a -rro végű főnevek: pl. barro (’agyag’), becerro (’borjú’), zorro (’róka’), illetve a baszk eredetű izquierda (’bal’) stb.

Latin eredetű alapszókincs

A spanyol nyelv tulajdonképpeni történelme a Római Birodalomban, közelebbről a birodalom Hispania tartományában beszélt vulgáris latinnal kezdődik, amelyet a római hódítók vittek a félszigetre.

Mivel a spanyol gyakorlatilag a latin modern folytatása, nem meglepő, hogy innen származik az alapszókincs legnagyobb része, amely a mindennapi életben használt szavak több mint 95%-a.

A honi szókincset alkotó szavak jellemzője, hogy - a kultizmusokkal szemben - a nép ajkán kisebb-nagyobb mértékben átalakultak, vagyis követték a hangtani fejlődési törvényszerűségeket.

Ennek eredményeképpen bizonyos szavak mai alakjáról a laikusok számára nehezen állapítható meg csupán ránézésre, hogy mely latin szavakból származnak, mint például hembra (< FEMINA) ’nőstény’ vagy hijo (< FILIO) ’fia’.

Ugyanakkor bizonyos hangalakokat kevésbé érintettek a változások, így szinte változatlan formában élnek tovább ma is: pl. arena (< ARENA) ’homok’, beber (< BIBERE) ’iszik’, cantar (< CANTARE) ’énekel’ stb.

Germán és arab hatás

A Római Birodalom bukását (5. század) követően a latin hatása lassan gyengülni kezdett.

A germán (nyugati gót) megszállással a katonáskodással, a harccal és a fegyverekkel kapcsolatos szavak kerültek a nyelvbe, amelyek a germán szupersztrátumot (vagyis a latinra rárakódó réteget) alkotják, mint pl. maga a guerra (’háború’) szó, és ennek származékai, illetve jelentős számú germán személynév.

Az ezt követő, a 8. századtól kezdődő több száz éves (a legtovább Granadában, 1492-ig tartó) arab (mór) uralom erős hatást gyakorolt a hispániai latinra, aminek következtében kialakul a mozarab nyelv (arabbal kevert vulgáris latin, egy meglehetősen konzervatív újlatin nyelv), jelentős számú (a DRAE mintegy 1400 alakot jegyez) arab jövevényszóval gazdagítva a spanyol szókincset az élet minden területéről.

Az arab hatás annyira erős volt, hogy még a viszonyszók között is nyomot hagyott (innen származik pl. az hasta ’-ig; sőt, még’ elöljáró és határozószó, amely valószínűleg az arab hattá, ’még’ és a latin ad ista, ’eddig’ szavak keresztezése, valamint számos al- kezdetű szó, az arab al- névelő maradványaként, mint pl. aldea, ’falu’, alfombra, ’szőnyeg’, almacén, ’raktár’, algodón, ’gyapot’ [6]).

Amerikai és európai átvételek

Nem szabad szem elől téveszteni a spanyol nyelv újvilági elterjedését sem, amely számos indián elemmel gazdagította a nyelvet, amelyek között több nemzetközi szó is akad, mint például a chocolate (’csokoládé’), a cacao (’kakaó’), az huracán (’orkán, hurrikán’) stb.

Ezen kívül természetesen - mint az európai nyelvek általában - a reneszánsz korban a spanyol is sok szót átvett a franciából és az olaszból (főleg a művészetekkel és a divattal kapcsolatban), valamint a technikai fejlődés révén újabban az angol nyelvből is.

Érdekességként megemlítendő még, hogy az egyetlen, mindennapos használatú magyar jövevényszó a spanyolban a coche (< kocsi), jóllehet, használnak rá más szavakat is, mint pl. automóvil (biz. auto), carro.

A szókincs eredet szerinti rétegei

A meghonosodás módja szerint megkülönböztetünk: örökölt (honi) szókincset, jövevényszavakat, valamint belső keletkezésű szavakat.

Honi szókincs

Honi szókincs (vocabulario patrimonial) alatt a helyi vulgáris latinból a beszéd útján örökölt szókincset, valamint néhány, az őslakosság nyelveiből származó szót értünk.

Természetesen ez alkotja a szókincs alaprétegét, amelyben teljesen végbementek a spanyolra jellemző hangtani átalakulások.

Amennyiben a belső keletkezésű szavakat nem számítjuk, úgy a spanyol alapszókincs 23%-át teszi ki ez a réteg, azonban ehhez meglehetősen magas, 81%-os használati gyakoriság tartozik.

Jövevényszavak és kultizmusok

A jövevényszavak vagy kölcsönszavak (préstamos) azok a szavak, amelyek később, már a nyelv kialakulása után közvetlen átvétellel honosodtak meg, főként a latinból mint a művelt rétegek irodalmi nyelvéből, illetve más nyelvekből.

Idetartoznak a kultizmusok, „félkultizmusok”, a tudományos szavak, valamint az idegen szavak.

A jövevényszavak 41%-át alkotják az alapszókincsnek; közülük a legjelentősebb réteg természetesen a közvetlenül átvett latin szavakból áll, amelyek a jövevényszavak 80%-át teszik ki.

A jövevényszavak használati aránya azonban mindössze 10%-os az alapszókincsre nézve.

Belső keletkezésű szavak

A belső keletkezésű szavak (palabras creadas) a szókincs azon rétegét alkotják, amelyek a meglévő alapszavakból, szótövekből szóképzés útján jöttek létre.

Idetartoznak az összetett szavak, az elő- és utóképzőkkel alkotott szavak, valamint az egyéb származékszavak, amelyek egy régebbi tőből levezethetőek.

Az alapszókincs 35%-át alkotják, amelyhez 8%-os használati arány tartozik.

A spanyol szókincs eredetének értelmezése

A spanyol szókincs eredet szerinti összetételét nehéz pontosan meghatározni, és több problémát is felvet.

Egyrészt függ attól, hogy milyen területi, illetve társadalmi réteg szerinti referenciaszókincset - ún. corpust - vizsgálunk.

Például a latin-amerikai nyelvváltozatok szókincse természetszerűleg jóval több indián vagy akár angol eredetű, de jóval kevesebb arab jövevényszót tartalmazhat, mint a spanyolországi szókincs.

Másrészt a szókincshez használati gyakoriság is társul.

Ennek szemléltetésére, például az arab jövevényszavak száma több mint ezerre tehető, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a mindennapi életben, érintkezésben használt szókincsben - vagyis az aktív alapszókincsben - a számuk elenyésző, értékben kifejezve ~1%.

Amennyiben a belső keletkezésű, illetve az újlatin eredetű szavakat is mind latin-görög alapúnak tekintjük, az alapszókincs összetétele a következőképpen alakul: latin-görög 97,5%, arab 0,8%, egyéb 0,8%.

Szótárak és tanulási segédanyagok

Szókincset tanító, gyakoroltató könyvek: Pons tematikus szótár, Pons szókártyák, Berta Tibor - Erwin Tscirner: Spanyol szókincs - A leggyakoribb spanyol szavak gyűjteménye, Temesvári Zsolt: Pons képes szótár - Spanyol - A1-B2, Croa 500 keresztrejtvényyek, Székácsné László Éva: Práctica de vocabulario Fácil - 400 spanyol szókártya - Kezdő szinten, Zelkó Katalin: Szó-KINCS-tár.

Nem tudom, kaphatóak-e még, de könyvtárban megtalálod őket, pár éve még népszerűek voltak: Palabras, palabras és Mosaico.

A spanyol alapvizsga C1-es szintjéhez a szótár önmagában nem elegendő, de megfelelően kiválasztott tematikus szókincsgyűjtemény segíthet a rendszerezésben, az ismétlésben és a hiányzó szókincsterületek feltárásában.

Ajánlott szakirodalom

• Martínez, M. J. - Sánchez, D. - Soria, M. P. (2013): Las claves del nuevo DELE C1 y Cdmp3. Stuttgart, Klett. ISBN 9788484437253
• Gidró, G. (2011): Palabras, palabras - Tematikus spanyol szókincsgyűjtemény érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9789631957273
• Pérez Cino, W. (2000): Manual práctico de usos y dudas del español. Madrid, Verbum. ISBN 847961648
• Gelabert, M. J. ed. (1996): Repertorio de funciones comunicativas del español. Madrid, SGEL. ISBN 8471435756
• Batchelor, R. E. - San José, M. A. (2003): Using Spanish Vocabulary. Cambridge, Cambridge University Press. ISBN 052100862X
• Moral, R. del (1998): Diccionario temático del español. Madrid, Verbum. ISBN 8479620994

Online és digitális szókincsfejlesztés

A következő online feladatok játékosan segítenek megtanulni vagy átismételni a szavakat, témák szerint.

A népszerű nyelvtanuló mobilappok is segítenek a szótanulásban: Memrise, Learninvisible, 6000 words Spanish.

A digitális feladatok különösen hasznosak lehetnek az időszakos ismétlésben, a gyors felismerés gyakorlásában és a passzív szókincs aktivizálásában.

Szókincsfejlesztés olvasással, hallásértéssel és médiával

A természetes nyelvi találkozások azért fontosak, mert a szavak jelentése nem elszigetelten, hanem mondatokban, szövegekben és kommunikációs helyzetekben rögzül.

Azaz, nézz a szintednek megfelelő filmet vagy sorozatot (eleinte felirattal), olvass könyvet (eleinte akár gyerekkönyvet).

Az idegennyelven való tévénézésről pedig itt írtam hosszabban.

Az autentikus, hosszabb spanyol nyelvű szövegek pontos megértése a vizsga egyik fontos gyakorlati követelménye.

Képes autentikus, hosszabb spanyol nyelvű szövegek pontos megértésére és értelmezésére.

A felkészülés során érdemes külön figyelmet fordítani azokra a szavakra, amelyekből a szöveg fő témája, érvelése, hangvétele, szerkezete és szerzői álláspontja felismerhető.

A szókincs szerepe az írásbeli és szóbeli vizsgán

Írásbeli feladatok

Az írásbeli feladatokban a szókincs pontossága, változatossága, a regiszter megfelelő megválasztása, valamint a szöveg kohéziója és koherenciája egyaránt számít.

A vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy egy álláspontot világosan megfogalmazzon, érvekkel alátámasszon, ellenérveket kezeljen és megfelelő nyelvi eszközökkel összegezzen.

A komplex szövegalkotás során a szavakat nemcsak jelentésük, hanem mondatbeli szerepük, vonzatuk és stílusértékük szerint is megfelelően kell használni.

Szóbeli feladatok

A szóbeli vizsgán a természetes tempójú beszéd követése és az aktív szóbeli interakció mellett fontos a gyors reagálás, a pontos megfogalmazás és a beszélgetőpartner szempontjainak figyelembevétele.

képes természetes tempójú beszéd követésére és aktív szóbeli interakcióra.

Törekszik a kommunikációs helyzetekben a partner szempontjainak figyelembevételére.

Felelősen vesz részt szóbeli interakciókban, figyelembe véve a kommunikációs helyzet normáit.

A nyelvi rugalmasság különböző helyzetekben azt jelenti, hogy a vizsgázó képes a mondanivalóját más szavakkal megfogalmazni, pontosítani, körülírni vagy szükség esetén javítani.

Nyelvtani és lexikai pontosság

A szókincs nem választható el a nyelvtani rendszertől. A C1 szintű követelmény része az igeidők és módok teljes rendszere, az összetett mondatszerkezetek, a kötőszók és diskurzusjelölők árnyalt használata, az igei perifrázisok és az igei vonzatok ismerete.

A nyelvtani és lexikai feladatokban a vizsgázónak nemcsak a megfelelő szót kell kiválasztania, hanem azt is tudnia kell, hogyan illeszkedik a mondat szerkezetébe.

Képes nyelvtani és lexikai feladatok pontos megoldására.

Képes fordítási feladatok során a tartalom hű és stilisztikailag megfelelő visszaadására.

A fordítási feladatokban különösen fontos az árnyalt jelentések, a vonzatok, az állandósult kifejezések és a regiszterek pontos kezelése.

Önálló tanulási stratégia a spanyol alapvizsgára

Önállóan alkalmaz különböző tanulási stratégiákat (szókincsfejlesztés, szövegértés, gyakorlás).

Önállóan képes nyelvi feladatok megoldására és szövegalkotási tevékenységre.

Felelősséget vállal saját nyelvi teljesítményéért és annak fejlesztéséért.

Elfogadja a nyelvi hibákból való tanulás és önkorrekció szerepét.

A szókincsfejlesztés akkor működik a legjobban, ha a tanuló rendszeresen visszatér a korábban megtanult anyaghoz, feljegyzi a hibáit, és ugyanazokat a szavakat többféle készségben is gyakorolja.

1. Válassz egy összetett témakört.
2. Gyűjts hozzá főneveket, igéket, mellékneveket, határozószókat és állandósult kifejezéseket.
3. Rendezd a szavakat jelentés, regiszter és kommunikációs funkció szerint.
4. Tanuld meg a legfontosabb szavak vonzatát és kollokációit.
5. Olvass egy hosszabb szöveget a témáról.
6. Hallgass meg egy kapcsolódó spanyol nyelvű anyagot.
7. Írj rövid összefoglalót vagy érvelő szöveget.
8. Mondd el ugyanazt a témát szóban, lehetőleg jegyzet nélkül.
9. Javítsd ki a lexikai és nyelvtani hibákat.
10. Ismételd át a szavakat később, más mondatokban is.

A spanyol szókincs történetének vizsgaszempontú jelentősége

A spanyol szókincs történeti rétegeinek ismerete nem önálló lexikai lista megtanulását jelenti, hanem segíthet a szavak felismerésében és a jelentésük kikövetkeztetésében.

A latin eredetű elemek, az arab jövevényszavak, az újlatin és nemzetközi szavak, valamint a belső szóalkotással létrejött alakok ismerete megkönnyítheti az ismeretlen szavakkal való találkozást.

A spanyol szókincs a többi újlatin nyelv szókincsével összehasonlítva két fő tulajdonsággal jellemezhető.

Egyfelől Hispania volt a Római Birodalom egyik legszélső területe, amely kevésbé volt kitéve a változásoknak; ennek eredményeképpen a spanyol szókincs viszonylag konzervatív.

Másrészt, a mórok több száz éves uralmának köszönhetően a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó; jóllehet, az alapszókincsben mindössze apró töredéküket használják csak.

Az ilyen háttérismeretek segíthetnek abban, hogy a vizsgázó egy ismeretlen, de összetett szó alakjából vagy a hozzá kapcsolódó szócsaládból következtessen a jelentésre.

A spanyol alapvizsga szókincsének gyakorlati ellenőrzése

A megtanult szókincs akkor tekinthető aktívnak, ha a vizsgázó segítség nélkül, megfelelő sebességgel és helyes kontextusban tudja használni.

• Megérted a szót autentikus szövegben.
• Fel tudod idézni a jelentését magyar segítség nélkül.
• Ismered a szó megfelelő vonzatát.
• Meg tudod különböztetni a közeli jelentésű szavaktól.
• Megfelelő regiszterben használod.
• Saját mondatot tudsz alkotni vele.
• Szóbeli vita vagy írásbeli érvelés során is elő tudod hívni.
• Szükség esetén szinonimával vagy körülírással helyettesíteni tudod.

A vizsgára készülve tehát nem az a cél, hogy minden létező spanyol szót megtanulj, hanem hogy a gyakori és a komplex témákhoz szükséges szókincset pontosan, rugalmasan és önállóan tudd alkalmazni.

tags: #spanyol #alapvizsga #szokincs