Az álláshirdetéseket böngészve bizonyára belebotlottál már a jogi szaknyelv ismeretének elvárásába. Egyre inkább teret nyer a szaknyelvek fontossága, s bár az egyetem nyújt némi idegen nyelvű szakmai ismeretet 2017 szeptemberétől, az mégsem elegendő a jogi szaknyelv elsajátításához. Később a munkaerőpiacon kamatoztatni tudjuk ezt a befektetést, és egyszerűbb most nekilátni, mint munka mellett.
A TOLES egy nemzetközileg elismert, egynyelvű nyelvvizsga, tehát magyarra fordítani nem kell benne. A vizsgának három szintje van: Foundation, Higher, Advanced - az utóbbi megegyezik a felsőfokkal. A vizsgát brit jogászok fejlesztették ki olyan gyakorló jogászoknak, joghallgatóknak és nyelvtanulóknak, akik nemzetközi ügyekkel foglalkoznak, de nem angol az anyanyelvük - ezért elegendő az angol, illetve amerikai jogrendszer minimális ismerete (pl. Kezdő szintű vizsga, mely 90 perces, és jogi szövegek megértéséből, illetve fogalmazásból áll. Ezen a vizsgán azt tesztelik, hogy elég erős alapokkal rendelkezik-e a nyelvtanuló jogi szakkifejezések terén ahhoz, hogy a következő szintre léphessen.
A második szinten már komplexebb jogi szövegekkel kell foglalkozni, és szigorúan figyelembe veszik a nyelvtani helyességet is. Két részből áll a vizsga: az első 90 percben a jogi szövegek olvasásértését és az íráskészséget vizsgálják, a második részben hallásértést, így a vizsga összesen 135 perc. A hallásértésben két beszélgetést játszanak le, ezek jogászok közötti, vagy ügyvéd és ügyfél közötti dialógusok.
A legmagasabb szintű TOLES vizsga, bizonyítvány a jogi szaknyelv teljeskörű ismeretéről. A vizsga egy részből áll, a jogi szövegek szövegértéséből és íráskészségből, itt már hallásértést nem tesztelnek. A legmagasabb (gold) fokozatot elérő nyelvvizsgázó angol szaknyelvi tudása megegyezik egy anyanyelvű jogászéval. Erős hangsúlyt fektetnek a szakkifejezésekre, amelyek egy szerződés megírásához szükségesek, továbbá jól kell ismerni a régies jogi szaknyelv és a ma használatos szaknyelv közötti különbségeket.
Míg az előzőekben kifejtett TOLES nyelvvizsga nemzetközileg elismert, tehát bármely országban elfogadják, addig a PROFEX nyelvvizsga csak Magyarországon államilag elismert. Angolból és németből tehető le. A PROFEX vizsgának is három szintje van: alap-, közép- és felsőfok. A PROFEX pécsi, budapesti és debreceni vizsgahelyekkel rendelkezik. A nyelvvizsgához szükséges az alábbi négy témakör alapos ismerete: jogi és közigazgatási ismeretek, közjog, polgári jog, európai uniós ismeretek (bővebben a témakörökről).
Összességében a TOLES és PROFEX közül választhat a joghallgató, de mindkét vizsga más felkészülést igényel. Az információk birtokában mindenki maga tudja eldönteni, hogy boldogulását melyik nyelvvizsga segíti elő, de mindkettőhöz szükséges a magabiztos - nem szaknyelvi - angoltudás is. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben (szóban és írásban) milyen szinten képes a nyelvet használni. A szaknyelvi vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek.
A komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó összességében 60%-ot teljesít, miközben minden mért részkészségből (olvasáskészség, beszédértés, íráskészség és beszédkészség) eléri minimum a 40%-ot. Alapfok (B1) önálló nyelvhasználó alsó sávja: Megérti a világos, standard szövegek főbb információit, amelyek ismert, szakmai vagy ahhoz kapcsolódó, általános témákról szólnak, és amelyek gyakori kommunikációs helyzetekre jellemzőek. El tudja intézni a legtöbb, egyszerű, szakmai vagy általános nyelvhasználatot igénylő feladatot, pl. egy külföldi utazás során. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát elfogadhatóan használja. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ismerős, szakterületével összefüggő témában.
Középfok (B2) önálló nyelvhasználó felső sávja: Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, szakterületéhez kapcsolódó szövegek fő gondolatmenetét és fontosabb információit, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai vagy általános munkahelyi társalgást is. Olyan szintű folyamatos interakcióra képes, hogy az anyanyelvű beszéd-partnere számára nem megterhelő. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát megfelelően használja. Világos, részletes szöveget tud alkotni a szakterületén gyakori műfajokban, alkalmazva azok sajátosságait.
Felsőfok (C1) mesterfokú nyelvhasználó alsó sávja: Saját szakterületén és az ahhoz kapcsolódó általános helyzetekben jól meg tud érteni különböző típusú, hosszabb és igényesebb szövegeket, és a jelentésárnyalatokat is érzékeli. Pontosan, folyamatosan, összefüggően és spontán módon tudja magát kifejezni, anélkül, hogy túl sokszor keresnie kellene a kifejezéseket. A szakterminológiát és az általános szaknyelvi lexikát pontosan használja. A nyelvet rugalmasan tudja használni tanulás, munkavégzés és az ahhoz kapcsolódó társalgás céljaira.
A választ ketté kell bontani. Jogi értelemben pontosan annyit ér, tehát államilag elismert, nyelvpótlékra jogosító állami nyelvvizsga-bizonyítványt ad, amely az ehhez kötött kedvezményekre ugyanúgy jogosít, mint az Origó vagy más államilag elismert, általános nyelvvizsga. Köznapi értelemben a szakmához közel állók (kollegák, kliensek, más szakdolgozók) számára többet ér, mivel pontosan azokat a nyelvi készségeket vizsgálja, amelyek a szakma végzéséhez szükségesek. (Kliensekkel folytatott kommunikáció, írott és hangzó szakmai mûfajok, pl. A szaknyelv nem másik nyelvet jelent, hanem ugyanannak a nyelvnek egy különleges (szakmai) célú kommunikációban történõ felhasználását. Az angol szaknyelv tehát angol nyelv, amely szakmai tevékenysége során felmerülõ feladatok megoldására (pl. Lehet, de nem érdemes. A nyelvi alapok lerakása után megkezdett szaknyelvtanulás a tapasztalatok szerint lényegesen hatékonyabb, mint a "nulláról" kezdett szaknyelvtanulás. Hangsúlyozni kell, hogy a szaknyelv értelmezése nem pusztán egy speciális szókincsre terjed ki, hanem az egész nyelvnek a szakma gyakorlása közben felmerülõ feladatok megoldásában való felhasználását jelenti. Tehát egymás mellett jelennek meg ún. általános nyelvi és szaknyelvi elemek, amelyeket nem érdemes és nem is lehet egymástól elválasztani. Nem kell, de érdemes. Aki egy nyelvet jól ismer, az az analógián alapuló tapasztalás útján valamivel gyorsabban tanulja meg a szaknyelvhasználat speciális szabályait, konvencióit, mûfajait. Ez a folyamat azonban szervezett tanulással lényegesen (kb. 1/4-ére) rövidíthetõ és hatékonyabbá is tehetõ, hiszen a tudatosság eleme nagy segítség a nemanyanyelvi felhasználó számára. Össze lehet-e vonni egy szaknyelvi részvizsgát egy általános nyelvi részvizsgával (Pl. "Igen" Az OM 137/2008 számú kormányrendelet 2. § (5) bekezdése és 1. számú melléklete alapján. E rendelet tartalmazza a "mit mivel lehet összevonni" kérdésre adott választ. A kép egy jól ismert Monty Python jelenetből lett kiollózva. A jelenet címe: 100 méteres síkfutás orientációs készséggel nem rendelkezők számára. Érdemes megnézni, nagyon jó. Először biztosan jót nevetsz rajta, aztán rájössz, hogy Te is indulhatnál ebben a kategóriában.
Nem kapkodsz, mert tudod, melyik vizsgára készülsz és tudod, hogy ott mit várnak el Tőled. Orvosi vagy műszaki nyelvvizsgából nincs nagy választék. Nem nehéz választani. Gazdasági, üzleti témájú szakmai nyelvvizsgákból viszont több féle is van. Át kell gondolnod, hogy képes vagy-e teljesen önállóan felkészülni a vizsgára. Ilyen például az LCCI. A szóbelin társalgás és szituáció a feladat. Az írásbeli nagyon összetett - mindegyik feladatban írnod kell különféle szövegeket: beszámoló, újságcikk, memo, reklámszöveg stb. A szóbeli: olyan feladatok, amelyek bármelyik szakmai nyelvvizsgán előjöhetnek. Készülés szempontjából ez jó, mert sok gyakorló anyagot tudsz felhasználni. Szakmai bemutatkozás: kiszámítható kérdések, amiket általában feltesznek. Grafikon elemzése: szűk, könnyen megtanulható szókincs kell hozzá. Nincsenek váratlan kérdések, mert csak Te beszélsz. Előre megtanult mondatokat használva. Az írásbeli: 3 különböző szöveghez van 3 különböző feladat. Hallásértés feladat: szintén sztenderd. 2 szöveghez kell megoldanod 1-1 feladatot.
Megjegyzés: A felkészítő kiadványokat, feladatokat én mindig túl nehéznek és bonyolultnak találtam a tanítványaim számára. Grafikon helyett: önálló témakifejtés. 2 téma közül választhatsz. Vannak kérdések, de önállóan kell beszélned. Az írásbeli: 3 szöveggel kell dolgoznod, melyekhez 3 különböző feladatot kell megoldanod. Íráskészség feladat: sokkal kiszámíthatóbb, mint a BGF esetében. 1 grafikont kell írásban elemezni - ami nagyon jól begyakorolható - és egy üzleti levelet kell írni. Hallásértés feladat: sztenderd. A szóbeli: nincs újdonság. Szituáció: kőkeményen a szakmai ismereteket kéri számon. Szempontokat sem kapsz, teljesen arra kell hagyatkoznod, amit a vizsgáztató mond. Grafikon: monológ, szűk szókincs, 4 féle grafikon. Az írásbeli: számíthatsz arra, hogy nyelvtant és pontos szókincset kér számon 1-2 feladat. Ami itt zavaró lehet, hogy a 3 szövegből 2 közös az idegenforgalmi és az üzleti modulban. Ez azt jelenti, hogy simán kaphatsz olyan szöveget, ami idegenforgalmi szaknyelvet, ismereteket igényel. Valamelyik 2 biztosan szerepel - azonban kellő segítséggel nem lehet gond a felkészülés. Hallásértés feladat: mindkét szöveg közös mindkét modulban. A kedvencem. Ebben a vizsgarendszerben vizsgáztatok a legrégebb óta, ebben van a legtöbb tapasztalatom. A siker titka talán az, hogy ez egy olyan nyelvvizsga, ami a kommunikációt helyezi előtérbe. Maximálisan. A szóbeli: társalgás, szituáció, grafikonelemzés. A szakmai társalgás: 7 nagyobb téma van megadva, azokat kell körüljárni, azokban kell egy kicsit jobban elmélyedni. A szakmai szituáció: olyan feladatokkal találkozol, amik az életben is megtörténhetnek. Az írásbeli: 2 szöveget (1 gazdasági, 1 környezetvédelmi) kell 2-2 feladat segítségével feldolgoznod. Íráskészség feladat: egy levelet kell írni - megadott szempontok alapján. Mindig csak 1 üzleti levelet. Ez nagy könnyebbség, mert abból van kb. A másik feladat: egy táblázat írásbeli elemzése. Az írásbeli vizsgán egynyelvű szótárt lehet használni. Hallásértés: 1 (biztosan) gazdasági és egy (biztosan) környezetvédelmi szöveghez kell megoldani egy-egy feladatot. Megjegyzés: Rengeteg gyakorló feladatsor áll rendelkezésre, ami megkönnyíti a felkészülést.
Nyelvvizsga előtt állva, ez az egyik leggyakoribb kérdés. A középiskolás korosztály, ha a felvételihez szeretne plusz pontokat gyűjteni, nyilván általános nyelvvizsgát vesz célba, hiszen ezt is tanulta a nyelvórákon. A felsőoktatásban vagy felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a diplomához vagy az oklevélhez szükséges nyelvvizsgát azonban a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, szakok szerint. Többnyire csak annyit írnak elő, hogy egy középfokú nyelvvizsga szükséges a diplomához. Ez annyit tesz, hogy akár az általános, akár a szaknyelvi vizsga megfelel erre a célra.
Akkor mégis hogyan döntse el a diák, hogy melyik típusú nyelvvizsgát válassza? Az egyik lehetséges szempont, hogy milyen típusú nyelvi felkészítést kapott a nyelvórákon, az államilag finanszírozott nyelvoktatás keretében. A másik szempont lehet, hogy milyen nyelvi tudás lesz majd a leghasznosabb számára tanulmányai és majd a munkavégzése során. Hiszen minek tanuljon „kétfelé”- egyszer külön egy nyelvvizsgára és egyszer pedig az „életnek”. Ezért célszerű olyan nyelvvizsgát választani, amelyre való felkészüléskor a munkaerőpiacon a leghasznosabb fajta nyelvtudásra teszünk szert. Ez egyértelműen a szaknyelvi.
De mi is az a szaknyelv? Nehezebb vagy könnyebb, több vagy kevesebb az általános nyelvnél? A szaknyelv az általános nyelven alapuló szakmai nyelvhasználat, amikor is a nyelvhasználók egy meghatározott csoportja sajátos szókinccsel, meghatározott, szakterületekhez kapcsolódóan kommunikál szóban és írásban. Általános nyelv nélkül tehát nincs szaknyelv, viszont a szaknyelv jobban körülhatárolható szókinccsel és használati szabályokkal rendelkezik, mint az általános nyelv. Ezen kívül az anyanyelven megszerzett szaktárgyi tudás és ismeretek jó támpontot adnak az idegen nyelvű kommunikációhoz, tehát bizonyos mértékig ellensúlyozzák a kisebb általános nyelvi hiányosságokat. Tehát a szaknyelv valójában sem nehezebb, sem könnyebb, mint az általános nyelv, hanem más. A szaknyelv olyan, mintha reflektorral megvilágítanánk egy kisebb területet, élesebb, átható fénnyel, míg az általános nyelvnél a fénycsóva távolabbra vetül, szélesebb körben, de halványabban. Melyik a jobb? Ez attól függ, mit akarunk megnézni.
tags: #szaknyelvi #vizsga #mit #jelent