Bár a vers egy legenda nyomán született, de a szereplők mind valóságosak, s a történet valós tényeken alapul. Mátyás anyja nem más, mint Szilágyi Erzsébet (1410 - 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Szilágyi Erzsébet a tekintélyes szilágysági Szilágyi családból származott. Történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődött, amikor megeskettette V. László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt.
Szilágyi Erzsébet nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett fiát kiszabadítani. Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy Mátyás fiát a trónra emelhesse. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, nem sajnálta a pénzt a választás előkészítésére. A pénzt a főrendek közt Erzsébet bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva. Hunyadi László siratása 1859.
Fekete Sereg zászlója és a hollós monda is a korabeli eseményekhez kapcsolódik. Antonio Bonfini, a kor híres itáliai történetírója De Rege Mathias című könyvében még valódi futárról ír, aki az anya és fia közötti levelezést rekordidő alatt bonyolította le: „Még Mátyás életében egyszer jelen voltam Bécsben egy vitán, mely a mágiáról folyt. Emlékszem, Mátyás elmondotta, fogsága alatt annyira aggódott érte anyja, hogy olyan futárt kerített, ki hat óra alatt megtette az utat Magyarországból őhozzá, Prágába, s ugyanannyi idő alatt visszatérve, meghozta levélben a választ. E futáros történetből alakult ki a hollós monda.”
Szilágyi Erzsébet ilyen előkészületek után érte el célját Mátyás megválasztásával, akinek hazafelé jöttében a magyar határon fekvő Strassnitz morva városig elébe ment. Ott a maga pecsétjével is megerősítette azt az okiratot, amelyben Mátyás kötelezte magát Podjebrád leányának, Katalinnak nőül vételére. A boldog anyát a pápa is sietett üdvözölni. Nagy szeretettel foglalkozott a 16. századból fennmaradt Vajdahunyad vára bővítésével, teljes fölépítésével. A várpalota nagyobb része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásoságát. Mátyás anyja.
Ápr. szept. Szilágyi Erzsébet (Újfehértó, 1953. március 1. - Budapest, 2000. február 18.) népművelő-könyvtáros, nemzetközi menedzser. 1974-ben a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelés-könyvtár szakán, 1983-ban a budapesti tudományegyetem népművelés szakán oklevelet, 1995-ben az Euro-Contact Open Business School budapesti intézetében nemzetközi menedzser diplomát szerzett. 1974-től 1988-ig a Veszprém Megyei Művelődési Központ művészeti előadója. 1988 és 1992 között a Városi Művelődési és Ifjúsági Ház művészeti csoportvezetője, igazgatója. 1993-tól 1994-ig Polgármesteri Hivatal, Veszprém EXPO-iroda vezetője. 1995-től a Kollázs 2000 Művészeti Stúdió ügyvezetője. 1995-1996-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal kulturális referense. 1996-tól 2000-ig művészeti főtitkár a Veszprémi Petőfi Színházban. 1974 és 1976 között az Aréna Együttes tagja Veszprémben. Az 1970-es 1980-as években a megyei színjátszó-mozgalom szervezője, később az Ifjúsági Házban a drogmegelőzés úttörője. Komplex rendhagyó órák kidolgozója, működtetője, megyei művészeti táborok szervezője, kiadványok szerkesztője. „Ha Szilágyi Erzsébet nem lett volna olyan nő, amilyen, Mátyásból sohasem lett volna király” - mondja új kisregénye, a Hollóasszony főhősnőjéről Ugron Zsolna.
A korábban főként televíziós újságíróként ismert szerző íróként az Úrasszonyok-trilógia első kötetével, az Erdélyi menyegző című történelmi regénnyel aratta idáig a legnagyobb sikert - noha ő azt mondja: írásaiban nagyon is a mai valóságot dolgozza fel. Ha valaki egy teljes kisregényt szentel egy történelmi alaknak, akkor egy adott ponton bizonyára nagyon felkeltette az érdeklődését a szóban forgó személyiség. Egy véletlennek köszönhető, hogy elkezdtem Szilágyi Erzsébettel foglalkozni. Baráti beszélgetésben került szóba, hogy Hunyadi János történetét szeretnék filmre vinni, de régóta küzdenek az anyaggal, nem találják rajta a fogást. Mire rávágtam, hogy persze, mert megint megfeledkeztek a nőkről. Próbáljátok meg Szilágyi Erzsébet szemszögéből!
A beszélgetés folyamán az is felvetődött, hogy akkor írjak egy szinopszist ennek megfelelően. Elsősorban azt, hogy amikor Hunyadi János meghal Nándorfehérvárnál, akkor a történelmi logika szerint szét kellene esnie az egész Hunyadi-birodalomnak. Ez volna törvényszerű, hiszen az örökös, Hunyadi László, aki abban az életkorban van, hogy kézben tarthatná, alkalmatlannak bizonyul erre a feladatra: belesétál egy meglehetősen egyszerű csapdába, és lefejezik. Az, hogy a birtokrendszer mégis egyben marad, elsősorban Szilágyi Erzsébetnek és a bátyjának, Szilágyi Mihálynak köszönhető. Márpedig meggyőződésem, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra felnőni egy ilyen nagyságrendű feladathoz.
Ha valaki egész életében hímezget és fonogat, az nem tud egyik napról a másikra rablóvezérekkel, zsoldos katonákkal egyezkedni, hadsereget szervezni, politikai játszmákban így lavírozni. Érdekelni kezdett, hogy hogyan érett olyan nővé, aki így állja a sarat, ilyen okosan manőverezik, nem adja át a királyi várakat, és tovább működteti a rendszert. Itt uradalmakat kell vezetni, gazdaságokban a munkát szervezni, jövedelmeket beszedni egy országnyi területen. A második pont pedig az, amikor Szilágyi Erzsébet életének - az én szubjektív véleményem szerint -a legnagyobb kudarca bekövetkezik, és nem tudja megmenteni az elsőszülött fiát. Tudjuk ugyan, hogy ír egy kétségbeesett levelet a királynak, V. Lászlónak, de utána nem tördeli a kezét a sarokban ücsörögve, hanem gyakorlatilag polgárháborút robbant ki. Elképesztő szervezői munkát fejt ki a fivérével, Nándorfehérvár védőjével, Szilágyi Mihállyal együtt. Végül pedig trónra emeli a megmaradt fiát, Mátyást. Menet közben pedig leginkább az kezdett érdekelni, hogy milyen a hatalomhoz való viszonya, és az, hogy ez hogyan változik. Ezt próbáltam lélektanilag megragadni. Hunyadinál egyértelmű, hogy víziója van, küldetéstudata, nála a hatalom eszköz arra, hogy megvédje az országot mindenáron. Szilágyi Erzsébetnél az érdekelt, ő hogyan kapcsolódik a hatalomhoz, mi a kiindulási pont, és mikor uralkodik el rajta a saját hatalma. Mi lehet vajon ennek az oka? Magam sem tudom pontosan. Nehéz volt ráhangolódni. Kemény sorsot, örömtelen életet írtam neki - talán nehezemre esett ebbe belehelyezkedni. Próbáltam valahogy úgy csavarni, és nagyon drukkoltam neki, hogy találjon örömöt is. Ezért is szól több hangon a regény.
Többször nekikezdtem, hol így, hol úgy, végül automatikusan kialakult ez a többszólamúság. Megbízható narrátor nincs. Igazmondó van. Elég csak arra gondolnunk, hogy ma is többször vitatkozunk azon, hányan vettek részt egy tüntetésen, miközben kamerák és drónok állnak a rendelkezésünkre. Azt azonban a legtöbbször megérezzük, hogy hol lehet az igazság. Foglalkoztatott ugyan Szilágyi Erzsébet karaktere, de nem éreztem erős kényszert arra, hogy mindenképpen formába kellene öntenem a gondolataimat. Nekem valójában az Úrasszonyok-trilógia harmadik részét kellene megírnom. A készülő harmadik kötet a Wesselényi-összeesküvés idején, egy nagyon összetett korban játszódik, nagyon sokrétű problémát dolgoz fel, nagyon bonyolult karakterekkel. Úgy éreztem, több időre van szükségem ahhoz, hogy ezt meg tudjam írni, miközben két éve nem jelent meg regényem, és mind az olvasók, mind a kiadóm részéről megfogalmazódik ilyenkor valamiféle elvárás.