A cikk összefoglaló képet ad a magyarországi távközlési cégek alakulásáról, privatizációiról, piacnyitásáról és a modern szolgáltatások megjelenéséről. Megemlíti a meghatározó szereplőket, a koncessziók és részvényforgalom lépéseit, valamint a mobil- és vezetékes szolgáltatások 2000-es évekbeli átalakulását.
Kezdetek és privatizációk a magyar távközlésben
Társaságunk 1997-ben alakult G.Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft néven. Fő tevékenységi körünk a távközlési tervezési, kivitelezési és hálózat fenntartási munkálatok, illetve egyéb közművek kiváltási munkálatainak elvégzése. Megalakulásunk óta rendszeres beszállítói vagyunk a legnagyobb távközlési cégeknek, mint például: Magyar Telekom NyRt, UPC Magyarország Kft., Fibernet ZRt., Antenna Hungária ZRt. Törekszünk arra, hogy szakembereinket folyamatosan képezzük, hogy a legújabb technológiai alkalmazásokat is használni tudjuk. Tevékenyen részt veszünk több szolgáltató hálózatának tervezésében, építésében, ismerjük és alkalmazzuk a legújabb szabványokat. Rendelkezünk a megfelelő szakembergárdával, referenciával, tudással valamint géppel, eszközzel ahhoz, hogy bármilyen megrendelői igényt ki tudjunk elégíteni.
Matáv és a privatizáció nyomvonalai
A Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg, a Magyar Posta három részre válásával 1989 decemberében létrejött önálló távközlési vállalat jogutódjaként. Vezérigazgatónak Straub Eleket nevezték ki. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt. 1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény, amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Így lehetőség nyílt a Matáv privatizációs pályázatának kiírására, amely az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzésére és a Matáv részvényeinek megvásárlására egyaránt vonatkozott. Az 1993. december 22-én megkötött szerződések értelmében a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium a Matávra kötelezően átruházott országos telefonkoncessziónak és a megnövelt alaptőke 30,1%-ának tulajdonosává vált.
Területi koncessziók és a liberalizáció útja
1994 februárjában, a területi koncessziós pályázat eredményének kihirdetése után létrejöttek a helyi koncessziós társaságok. A Matáv szolgáltatási területe - Magyarország területének mintegy 70%-át és a lakosság 72%-át lefedve - 36 primer körzetre terjed ki, melyekben a vállalat helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt. A Matáv privatizációjának második fordulójában a MagyarCom a Matáv többségi tulajdonosává vált. Az 1995. december 22-én aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 67,3%-ra emelkedett. A Matáv privatizációja a közép- és kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon. Elindult a második generációs (2G) mobilhálózat, amely már SMS-t, hangpostát és roamingot is kínált.
2G-től a T-Mobile-os átalakulásokig
1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg a Matáv-részvények kereskedése a részvények 26,31%-ának forgalomba hozatalával, mely az addigi legnagyobb magyarországi részvényjegyzés volt. Ezzel a Matáv lett az első közép-európai cég, amelynek papírjait a New York-i Tőzsdén jegyezték. 1999 nyarán az ÁPV Rt. értékesítette a magyar állam utolsó, 5,75%-os részvénycsomagját. 2000. július 3-án a Deutsche Telekom megvásárolta az SBC 50%-os MagyarCom-ban meglévő részesedését, így a Deutsche Telekom Matáv-beli tulajdona 59,52%-ra növekedett, a fennmaradó 40,48% közkézhányad, míg az aranyrészvény a magyar államé maradt.
A Matávból Magyar Telekom
2005-ben a Matáv Csoportot Magyar Telekom Csoport váltotta fel. A „T” márka bevezetése, a T-Com, T-Online, T-Mobile, T-Systems és T-Kábel egységes kínálata kibővítette a szolgáltatások spektrumát. 2005 decemberében a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesült. 2006-ban a T-Mobile Magyarország Rt. megszűnt, de a T-Mobile márkát továbbra is használták az önálló üzletágként. A Magyar Telekom később 2009-ben bevezetett IPTV szolgáltatása a TV GO néven érkezett, és 2010-től az országos optikai hálózat kiépítése is megkezdődött az FTTH technológiával. A cégcsoport továbbra is modernizálta hálózatát, bevezetve a 4G/LTE technológiát és az interaktív televíziós szolgáltatásokat.
2020-as évek és a frissítés
A 2010-es évek végén és a 2020-as évek elején a Magyar Telekom új márkastruktúrákat vezetett be és integrációs folyamatokat hajtott végre. A T-Systems Magyarország Zrt. létrejötte, illetve a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., az IQSYS Zrt., a Dataplex Kft. és az ISH Kft. beolvadása erősítette a vállalatiInfokommunikációs kompetenciákat. 2013-ban egységesítették a márkastruktúrát Telekom névre, és 2013. évben a Magyar Telekom 2013. évi Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Díjat a telefonos ügyfélkiszolgálás nagyvállalati kategóriájában. 2014-ben a kormányzati partnerség erősödött a Digitális Magyarország megvalósítása érdekében, és a TV-és internet-szolgáltatások frissítése egyre fontosabb lett. 2015-ben a Telenor Magyarország megkapta a tulajdonosi átalakítási folyamatát, és a későbbi névváltásokkal a piac egyre dinamikusabbá vált. 2020-as években a piaci szereplők közül több új szereplő tűnt fel, például az Yettel néven működő vállalatcsoport átalakulásai és a nemzetközi befektetői körök erősödése.
Piaci szereplők a magyarországi telekommunikációs környezetben
Az alábbi cégek a magyarországi távközlés szereplői közé tartoznak, és különböző szolgáltatásokat nyújtanak: ACE Telecom, ActivCom Kft., Alföld Net, Bigblu Magyarország, Borsodweb, Cellkábel, DataTrans, Direct One, Giganet, HWR-Telecom, Infoteam '95, ISIS-COM, KábelszatNet-2002, KEVENET, KeviWLAN, Last Mile, LCCK, LRT-COM, Microweb, Moson Telecom System, Novi-Com, One, PR-TELECOM, SzivárványNet, Vannet, Vinet, WaveCom, ZNET Telekom, 3LANA. Ezek közül sok helyi vagy regionális szereplő, melyek mikrohullámú vagy vezeték nélküli megoldásokkal, kábeles vagy optikai alapú szolgáltatásokat kínálnak, és különböző településeket fednek le.
Az innováció és a hálózatok jövője
Az iparág folyamatosan bővíti a lefedettséget és fejleszti az infrastruktúrát, hogy megfeleljen a digitális gazdaság igényeinek. A nagyobb hálózati kapacitás és a gyorsabb hozzáférés lehetővé teszi a szélessávú internet, IPTV, felhőszolgáltatások és integrált kommunikációs megoldások fejlődését.
tags: #telco #cegek #magyarorszagon