A tanításra való felkészülés hagyományos formái, a tanmenet- és óravázlat-készítés mellett a 80-as években egy új tervezési forma, a tematikus tervezés jelent meg a pedagógiai gyakorlatban. A tanév túl hosszú, a tanítási óra pedig túl kicsi részletekre bontja az oktatás folyamatát, ezért szükség van egy olyan formára, amely kb. 4-8 óra (1-2 hét) anyagát foglalja egységbe, az erre való felkészülést biztosítja. Ez a tartalmi szakasz lehet egy koherens téma (ezért nevezzük tematikus tervnek), lehet egy-egy kompetenciafejlesztés folyamata, de egyes tárgyakban jelenthet mindössze formai egységet is, például az idegen nyelv tanításánál 1-1 leckét.
Az olvasó számára átlátható módon a tematikus terv lényege, hogy a didaktika logikája a tartalmi egységre épüljön, és ne pusztán az időkeretek legyenek meghatározóak. A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket.
Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. Sokszor hallhatta a tanmenet és a tematikus terv kifejezéseket, készíthetett már egy jó párat ezekből, de vajon biztosan eltalálta, hogy miként kell készíteni?
A tanmenet egy teljes tanévre szóló tervet jelent, amiben az adott osztály teljes nevelési-oktatási tervét fejti, dolgozza ki a pedagógus. A tematikus terv ezzel szemben egy kisebb egységet dolgoz fel - tehát nem egy teljes tanévet, hanem - hanem egy adott téma feldolgozásának a menetét vázolja, amit tanórákra érdemes lebontani. A portfóliójában tematikus tervet kell készítenie, mégpedig maximum kettőt. Jelenleg a nyári vakáció kellős közepén vagyunk, pedagógusok és diákok is többször találkozhatnak angolul beszélő turistával, érdeklődővel, vagy válhatnak maguk is azzá, ha elutaznak.
A tematikus tervezés gyakorlata az idegen nyelv tanításában kiemelt fontosságú lehetőséget ad a gyakorlati készségek fejlesztésére. Az idegen nyelv tanítását most egy élményszerű, hatékony módszeren keresztül mutatja be gyakorló pedagógus szerzőnk. A „Robinson-projekt” -ben felhasznált módszerek minden bizonnyal átvihetők más műveltségterületre is, akár az anyanyelv, akár a földrajz, történelem is lehet „befogadója.”
Tematikus tervezés és 21. századi készségek
A program során a 21. századi készségeket is fejlesztették: a kreativitás, együttműködés, partnerség is fontos szerepet kapott. A British Council partneriskolái közé lépett a Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola 2014. tavaszán. A program keretében a BC 12 budapesti iskolával - és a gödöllői intézménnyel - kezdte meg az együttműködést kísérleti jelleggel, amelynek célja, hogy szakmai támogatást és elismerést nyújtsanak azoknak az iskoláknak, amelyek elkötelezettek az angol nyelv tanításának és tanításának kreatív és innovatív fejlesztése mellett.
A tanulók a kreatív feladatokon keresztül megtapasztalhatták, hogy nem szükséges egy olvasmány minden szavát ismerni ahhoz, hogy a történetet értsék és élvezhessék. A projektet az évfolyam 90 tanulója egy téma-nappal koronázta meg. A téma-nap, melyet a British Council is támogatott, nem csak a megszerzett tudást elevenítette fel játszva, hanem a diákok a kezükkel is megálmodhatták és megalkothatták azokat a dolgokat, amikről a megelőző hetekben olvastak. A téma-nap első felében a diákok különböző feladatokat oldottak meg öt helyszínen.
A tematikus tervezés lényege, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és a nyelvi feladatok gyakorlati alkalmazását élményközpontú megközelítésben éljék meg. A program különösen azt hangsúlyozza, hogy a tartalom és a tevékenységek összhangban legyenek a tanulási célokkal, és az óra vagy modulo időkereteit a tartalmi egységek logikája dönti el, nem pedig a kötött időbeosztás. A gyakorlati megközelítés pedig támogatja a diákok különböző tanulási stílusait és képességeit.
Jelentőség és gyakorlati alkalmazások
A tematikus terv és a hozzá kapcsolódó projektszerű megközelítés lehetővé teszi, hogy a tanítás személyre szabottabb legyen, és a diákok az aktuális érettségi-követelményekhez és a 21. századi kompetenciákhoz igazított készségeket sajátítsanak el. A tematikus tervezés tehát nem csupán egy formai egység, hanem egy olyan keretrendszer, amelybe beilleszthető különböző tantárgyak tartalma, például az idegen nyelv, a földrajz vagy történelem különböző témái.
Gyakorlati ötletek a nyelvoktatásban
A program során a kreatív feladatokon keresztül megtapasztalható, hogy a tanulók nem feltétlenül ismerik meg minden szót egy olvasmányból, mégis megérthetik a történeteket és élvezhetik azokat. A tematikus terv beépíthető például egy-egy kompetenciafejlesztés folyamatába vagy koherens témaként is, és kiemeli a tanítás élményszerűségét, interaktivitását. A gyakorló pedagógus szerző szerint ez a megközelítés jól illeszkedik a projektalapú és interdiszciplináris oktatáshoz, ahol a diákok a valós kommunikációs helyzetekben gyakorolhatják a nyelvet.
A program hangsúlyozza a 21. századi készségek fejlesztését: kreativitás, együttműködés, partnerség, amelyek a nyelvi tanításban különösen relevánsak. A tematikus tervezés lehetőséget ad arra, hogy a diákok valós és releváns feladatokon keresztül sajátítsák el a nyelvet, miközben megismerik a kultúrát és a különböző nézőpontokat.