A feltételes mód, egy feltételes mondat azt fejezi ki, hogy valaminek a megvalósulása (cselekvés, történés) egy bizonyos feltételtől függ (a „condition” egyik jelentése „feltétel”, így már világos, hogy miért „conditional” az angol név).
Magyarban toldalékolással képezzük a feltételes módot (megcsinálná, elmenne, stb.), angolban azonban nem. Az IMPREVO 63. Az angol feltételes mondatok két részből állnak: egy úgynevezett „if”-es mondatrészből és egy úgynevezett főmondatból. Az „if” jelentése magyarul „ha” és ebből talán már ki is találtad, hogy az „if”-es mondatrész tartalmazza a feltételt, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy a cselekvés/történés végbe is menjen. Vastaggal jelöltük az „if”-es mondatrészt, tehát a feltételt, aminek teljesülnie kell. Vagyis csak akkor nem adok neked csokit, ha felbosszantasz (teljesül a feltétel).
Az angol feltételes mondatok alapvető típusaival kapcsolatos áttekintés
Három fő típusa van az angol feltételes mondatoknak és van egy úgynevezett „Nulladik” típusú feltételes mondat. Azonban számtalan „vegyes” feltételes mondat is van, de azoknak a tárgyalása túlmutat ezen a bejegyzésen. Ezeket a mondatokat a legtöbbször általános igazságok esetében használjuk, vagy amikor a feltétel szinte mindig teljesül.
Itt térjünk ki két nagyon fontos dologra. Az egyik az, hogy angolban az „if”-es mondatrész és a főmondat felcserélhetőek (a példák alapján láthatod, hogy ugyanez a helyzet a magyarban is egyébként). A magyar helyesírás szabályai szerint a tagmondatokat (jelen esetben a „ha” kezdetű tagmondatot és a nem „ha”-val kezdődőt) vesszővel választjuk el egymástól. Angolban azonban, ha a főmondatot teszed előre, nem kell vessző. Amikor az „if”-es mondatrész van elől, akkor viszont más a helyzet. A bejegyzés legelső példájába direkt nem tettünk vesszőt, hogy lásd, nem ér véget a világ, ha ilyenkor nem használsz vesszőt. Azonban a legtöbb forrás arra fog buzdítani, hogy mindig tegyél vesszőt, ha az „if”-es tagmondat jön előbb (mint a bejegyzés második példájánál). Ha ilyenkor vesszőt használsz, a mondatod tagoltabb lesz, és könnyebben is meg lehet érteni, úgyhogy mi is arra buzdítunk, hogy ilyenkor használj vesszőt, de szeretnénk leszögezni azt is, hogy a magyarral ellentétben az angolban nincsen semmiféle hivatalos helyesírási szabálykönyv, amihez minden angolul beszélőnek tartania kellene magát. Ebben a bejegyzésben nem esik több szó a helyesírásról. A témát pusztán azért hoztuk fel, mert elég gyakran bele lehet futni olyan feltételes mondatokba, ahol nincs vessző annak ellenére, hogy az „if”-es tagmondat jön előbb. Ezt a jelen- és jövő idejű szituációknál/cselekvéseknél használjuk. Méghozzá azoknál, amelyek beteljesülése meglehetősen valószínű.
Ezt a típust is a jelen- és jövő idejű szituációknál/cselekvéseknél használjuk, de azoknál, amelyeknek a beteljesülése valószínűtlen vagy nem számítunk beteljesülésükre. A példák között előkerül a „If I were you” kifejezés, amely kötőmódot (subjunctive) használ, és emiatt látsz „were”-t és nem „was”-t a mondatban. A kötőmódba most nem megyünk bele, azért említettük meg, mert az „if I were you - ha a helyedben lennék, szó szerint: ha én lennék te” egy elég gyakran használt kifejezés. Ennek ellenére gyakran találkozni az „if I was you”-val is, ami jelentésben teljesen megegyezik az „if I were you”-val. Mi az „if I were you” használatát javasoljuk, mert abba biztosan nem köt bele senki.
Az alábbiakban röviden összegzünk öt fő típust, melyek az angol feltételes módban ütköznek meg: zero, first, second, third és mixed conditionals. Ezeket a típusokat gyakran a tényszerűség (valóság) és a nem valóság (irreális) dimenziója szerint szokták csoportosítani. A zero conditional általános igazságokat mond ki, melyek jelen időre vonatkoznak, a cselekvés pedig általában mindig vagy jelenben történik. A first conditional jelenre vagy jövőre irányuló, valóságos tevékenységet fejez ki. A second conditional egy jelenben vagy bármikor zajló, de nem valós eseményre utal. A third conditional egy múltbéli, tényekkel ellentétes, nem valós helyzetre utal. A mixed conditional pedig olyan összetett esetekre alkalmazható, amelyek a múltbeli állapot és a jelenben fennálló következmény viszonyát írják le.
Gyakorlati példák és megértés
Gyakori a „if” szó használata minden feltételes mondatban, amely a magyar „ha” kötőszó megfelelője. A mellékmondatokat mindig az „if” szóval kezdjük, ezt követi a főmondat. A zero conditional: If you water the flowers, they get wet. A first conditional: If you water the flowers, they will get wet. A second conditional: If you watered the flowers, they would get wet. A third conditional: If you had watered the flowers, they would have gotten wet. A vegyes típus gyakorlati példája: If I had studied more, I would be at the language exam now. Ezek a példák jól illusztrálják, hogyan kapcsolódnak a feltétel és az eredmény időszakai egymáshoz.
tags: #3 #mod #felteteles #mod