Általában a 80%-os emelt szintű angol érettségi ér többet a felvételin, mint a 95%-os középszintű, mert emelt szintű vizsga esetén az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredmény érettségi pontként jelenik meg, vagyis a 80% 80 pontot jelent, miközben középszintű vizsga esetén a százalékos eredményt nem névértéken számítják.
A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga 95%-os eredménye ugyanakkor önmagában nem minősül nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek, mert középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi legalább 60%-os eredménnyel középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.
A két eredmény közvetlen összehasonlítása
| Vizsga | Eredmény | Érettségi pont számítása | Nyelvvizsga-egyenértékűség |
|---|---|---|---|
| Emelt szintű angol érettségi | 80% | 80 pont, ha az adott szak elfogadja és előírja ezt a tárgyat | B2 komplex nyelvvizsga-egyenértékűség |
| Középszintű angol érettségi | 95% | A középszintű eredményhez tartozó átszámított pont | Nem szerezhető vele nyelvvizsga-bizonyítvány |
A felvételi összpontszám egy részét adó érettségi pontokat az intézmények által szakonként meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számolják ki. Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi vizsgatárgyról és ezek szintjéről.
Fontos: mivel minden egyetem maga dönt erről, ezért előfordulhat, hogy akár azonos szakon is eltérő pontszáma lesz a jelentkezőnek. A meghirdetett képzések oldalain lehet megnézni, hogy az adott szak mely vizsgatárgyakat és milyen szinten fogadja el.
Hogyan számítják az érettségi pontokat?
Az érettségi pontok száma egyenlő emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel, például 82% = 82 pont. Középszintű érettségi vizsga esetén a százalékos eredményt nem névértéken számítják, hanem a meghatározott átszámítási táblázat alapján.
Alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak, vagyis a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel, akkor bármelyik kettő választható.
Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.
Külön jelzik - (E) betűjellel vagy szöveggel -, ha a pontszámításhoz kötelező az emelt szintű érettségi. Egyes szakokon előfordulhat, hogy mindkét érettségi vizsgatárgyból emelt szintű eredményre van szükség.
Miért lehet kedvezőbb az emelt szintű vizsga?
Az emelt szintű vizsga eredménye közvetlenebbül jelenik meg az érettségi pontok között, és bizonyos szakokon az emelt szintű vizsga eleve követelmény. Ezért egy 80%-os emelt szintű eredmény az adott tárgyból 80 érettségi pontot jelenthet, míg egy 95%-os középszintű eredmény csak az átszámítás után meghatározott pontértéket adja.
Az emelt szintű angol érettségi megszerzése számos nehézséget jelenthet a diákok számára, hiszen alapos felkészülést és széleskörű nyelvi kompetenciákat követel meg. Az emelt szintű vizsga jóval összetettebb szókincset és magasabb szintű nyelvtani ismereteket igényel.
Nem elegendő az alapvető kifejezések és nyelvtani szerkezetek ismerete; szükséges az árnyaltabb, precízebb nyelvhasználat. Az emelt szintű vizsga négy alapkészséget mér: írott szövegértés, hallás utáni szövegértés, íráskészség és szóbeli kifejezőkészség.
Az olvasott szöveg sokszor hosszabb és nehezebben érthető, amely gyakran tartalmaz összetett mondatszerkezeteket és kevésbé ismert szavakat. A témák is sokkal változatosabbak, hiszen a hétköznapi témák mellett nem ritka a tudományos vagy társadalmi kérdéseket is feszegető cikkek vagy bejegyzések felsorolása sem.
A hallás utáni feladatokban a diákoknak különböző akcentusokkal és változatos beszédhelyzetekkel kell megbirkózniuk. A beszélők gyakran gyorsan, természetes tempóban beszélnek, ami további kihívást jelenthet a megértés szempontjából.
Az írásbeli feladatok során a diákoknak bonyolultabb, feszesebben struktúrált szövegeket kell alkotniuk, mint például esszéket, leveleket vagy érvelő szövegeket. A logikus szövegfelépítés és a megfelelő nyelvi stílus alkalmazása kiemelten fontos.
Az emelt szintű szóbeli érettségi során a diákoknak folyamatosan és koherensen kell kommunikálniuk. A vizsga legtöbbször beszélgetésből és önálló témakifejtésből áll, ahol a hallgató nyelvtani rugalmasságát, szókincsét és érvelési készségét is mérik.
Nyelvvizsga-egyenértékűség
Az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga akkor minősül nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, és elérte a szükséges százalékos eredményt.
- Legalább 60%-os emelt szintű idegen nyelvi érettségi: középfokú, B2 komplex nyelvvizsga-egyenértékűség.
- 40-59%-os emelt szintű idegen nyelvi érettségi: alapfokú, B1 komplex nyelvvizsga-egyenértékűség.
- Középszintű idegen nyelvi érettségi: semmilyen eredménnyel nem szerezhető nyelvvizsga-bizonyítvány.
Az érettségi bizonyítvány vagy az érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.
A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.
Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet és korábban sem lehetett nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet „kiváltani”.
A felvételi többletpontok szerepe
Az emelt szintű nyelvi érettségi nemcsak a nyelvtudás szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem komoly előnyt jelenthet a felvételi eljárásban is. Amennyiben a diák eléri a 45%-os teljesítményt az emelt szintű nyelvi érettségin, 50 többletpontot kap.
Ez a többletpont különösen azok számára fontos, akik olyan egyetemekre vagy karokra jelentkeznek, ahol magas pontszám szükséges a bejutáshoz. A plusz 50 pont döntő lehet a felvételi eredmény szempontjából, és jelentős előnyt nyújthat a felvételi versenyben.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire és mennyi intézményi pontot adnak. Pluszpont járhat többek között érettségi eredményért, hátrányos helyzetért, nyelvtudásért, tanulmányi versenyekért, sporteredményekért, az adott egyetem által szervezett tanfolyamokért, munkatapasztalatért, önkéntességért és honvédelemért.
Ha például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért, vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.
Miért nem adható mindenhol ugyanannyi pont?
Az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga pontértéke intézményenként eltérhet. Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.
BME
A BME-n nyelvenként B2, vagyis középfokú komplex nyelvvizsga 36 pontot, írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsga 18 pontot, C1, vagyis felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot, írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsga pedig 25 pontot ér.
Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.
Ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont. Ha például van egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, de korábban előrehozottan emelt szinten is érettségiztetek belőle, akkor csak a felsőfokú nyelvvizsgátokat fogják beszámítani.
A BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.
Corvinus Egyetem
A Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi. Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy nyelvenként B2 komplex nyelvvizsgáért 30 pont, C1 komplex nyelvvizsgáért 40 pont adható.
Az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből 50 pont adható, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek.
A Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.
Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra, vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire adható pluszpont.
| Nyelv | B2 szintű nyelvtudás | C1 szintű nyelvtudás |
|---|---|---|
| Angol, német | 20 pont | 40 pont |
| Francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin | 15 pont | 30 pont |
Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit. Egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok.
Mikor lehet jobb választás a 95%-os középszint?
A középszintű angol érettségi akkor lehet kedvezőbb, ha az adott felsőoktatási intézmény vagy szak nem követel emelt szintű vizsgát, a középszintű eredményhez tartozó átszámított pont magasabb, mint az emelt szintű vizsgával elérhető tényleges felvételi előny, és a jelentkező külön nyelvvizsgával is rendelkezik.
Azt is érdemes megnézni, hogy a felsőoktatási intézmény, ahová szeretnél tovább tanulni, megelégszik-e a közép szintű angol érettségivel. Ebben az esetben érdemes középszintű nyelvi érettségit tenni.
Ha nem nyelvből szeretnél érettségizni, de van már nyelvvizsgád, akkor a komplex B2-es nyelvvizsga 28, a komplex C1-es nyelvvizsga 40 pluszpontot érhet. Amennyiben olyan helyre szeretnél felvételizni, ahol kötelező az angol érettségi, akkor, ha van már egy angol nyelvvizsgád, az nem számít plusz pontnak.
Vagyis ha ugyanabból a nyelvből teszel emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is, csak az egyiket számítják be pluszpontnak. Ellenben, ha van nyelvvizsgád egy másik nyelvből, azért járhat a megfelelő intézményi pont.
A döntést a konkrét szak követelményei alapján kell meghozni
Ha a szak az angolt az érettségi pontok számításánál elfogadott tárgyként kezeli, a 80%-os emelt szintű angol érettségi rendszerint erősebb eredmény, mert 80 érettségi pontot jelenthet, valamint teljesítheti az emelt szintű követelményt és a nyelvvizsga-egyenértékűség feltételét.
Ha a szak nem kér emelt szintű angol érettségit, a középszintű eredmény átszámított pontját és az intézményi pontokra vonatkozó szabályokat külön kell összevetni. Egy 95%-os középszintű eredmény önmagában nem ad B2 nyelvvizsga-egyenértékűséget, ezért ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az angol érettségi vagy a nyelvvizsga közötti választásnál elsődlegesen attól függ a döntés, hogy hová szeretnél tovább menni. A pontos összehasonlításhoz meg kell vizsgálni az adott szak által előírt érettségi tárgyakat, az emelt szint kötelezettségét, az intézményi pontok szabályait és azt, hogy ugyanabból a nyelvből melyik jogcímet számítják be.
Felkészülés a 80%-os emelt szintű angol érettségire
Az emelt szintű angol érettségi felkészítésének a nyelvhelyesség fejlesztését, az írásbeli típusfeladatok begyakorlását és a szóbeli témakörökben való jártasság megszerzését is tartalmaznia kell.
Kiemelt szerepet kapnak a rendszeresen problémás írásbeli típusfeladatok megoldásai, például térképolvasás, grafikonértelmezés vagy fogalmak azonosítása. A gyakorlati példák és a forrásalapú feladatok segítik a diákokat abban, hogy az esszéik és érveléseik során hatékonyan dolgozzanak fel információkat.
A felkészítésnek nemcsak a nyelvi készségeket, hanem a stratégiai gondolkodást is fejlesztenie kell az esszé- és forráselemzési feladatoknál. A felkészítés során az öt vizsgarész mindegyike számít, és az összes rész közötti egyensúly kiemelten fontos.
A célnyelvi témakörök megértése, a vizsgafolyamat ismerete és a gyakorlás ütemezése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az angol emelt szintű érettségi eredménye elérje a 80 százalékot. A releváns anyagokat célzottan, forrásalapú gyakorlatokkal érdemes feldolgozni, hogy a vizsgázók magabiztosan vehessék számításba az érettségi vizsgát.