A Külföldi Nyelvtanulási Program keretében a 9. és 11. évfolyamos tanulók kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatásban vehetnek részt a tantervi keretek között tanult idegen nyelvek célországaiban. A program teljes költségét Magyarország Kormánya biztosítja, így a támogatás fedezi a nyelvtanfolyam, az utazás, a szállás, az ellátás és a célországon belüli szükséges utazások költségeit.
A részvétel alanyi jogon jár az érintett tanulóknak pályázat útján, azonban az egyéni vagy csoportos utazás között felelősen kell választani. A 11. évfolyamos, megfelelő nyelvtudással és önállósággal rendelkező tanulók egyéni utazásra is pályázhatnak, míg a csoportos kiutazás megszervezését a középiskolák vagy fenntartóik végzik.
A program célja és jelentősége
A Külföldi Nyelvtanulási Program fő célja, hogy a középiskolás tanulók valódi célnyelvi környezetben fejlesszék idegennyelv-tudásukat. A tanulók a nyelvórákon kívül kulturális és szabadidős programok keretében további lehetőséget kapnak a nyelvtanulásra, illetve a célnyelvi ország kultúrájának, szokásainak megismerésére.
A tanuló a célnyelvi környezetben közvetlenül megtapasztalja a nyelvtudás előnyeit, és a jól szervezett és színvonalas nyelvtanfolyamok, a nemzetközi kortársi kapcsolatok is nagy motivációt jelenthetnek számára. A nemzetközi környezetben való megfelelés, a tanulmányi célú mobilitásban szerzett tapasztalat olyan kompetenciák fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek iskolai nyelvtanulás keretében biztosan nem megszerezhetők.
Egy jó külföldi nyelvtanfolyamon a diák már az utcán közlekedve is „fürdőzik az idegen nyelvi környezetben”. Nagyon sok pluszt jelent, ha az ottani iskola büféjében is csak idegen nyelven tud kérni valamit, ha délután együtt kirándul vagy bulizik a csoport többi tagjával, esetleg itt lesz először szerelmes.
Kik jogosultak a részvételre?
A Külföldi Nyelvtanulási Programban a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi, valamint a 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi, továbbá a technikumi 11. vagy 12. évfolyamos tanulók jogosultak alanyi jogon részt venni pályázat útján.
A 9. évfolyamos nyelvi előkészítőn, két tannyelvű előkészítőn, illetve az Arany János Tehetségprogram keretében tanulók is 9. évfolyamos tanulónak minősülnek, és részt vehetnek a külföldi nyelvi képzésben. A tanuló határozhatja meg, hogy melyik 9. évfolyamon kívánja a támogatást felhasználni.
A nyelvi előkészítőt végző tanulók és a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói választhatnak, hogy a nyelvi előkészítő év után, vagy a 9. osztály elvégzése után kívánnak-e kiutazni. Ezt követően további egy alkalommal vehetnek részt célországi nyelvi képzésben, tehát a 11. évfolyam után.
| Érintett tanulói kör | Részvételi lehetőség |
|---|---|
| 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi tanulók | Kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatás |
| 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók | Kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatás |
| Technikumi 11. vagy 12. évfolyamos tanulók | Kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatás |
| Nyelvi előkészítőn és két tannyelvű előkészítőn tanulók | A jogosultsági évfolyam megválasztásának lehetősége |
Milyen nyelvek választhatók?
A Külföldi Nyelvtanulási Program tantervi keretek közt tanult, választható idegen nyelvei az angol, a francia vagy a német nyelv, valamint speciális esetben a kínai.
A tanuló nem köteles az elsőként tanult idegen nyelvet választani, tehát azt, amelyet általános iskolában kezdett el tanulni, azonban legalább a pályázat évében már tanulnia kell tantervi keretek közt a választott nyelvet.
Elsősorban természetesen azt a nyelvet ajánlott választani, amelyben a tanuló már magasabb szintet ért el, mert a külföldi nyelvi képzés ebben az esetben a leghatékonyabb. Azonban előfordulhat, hogy az első idegen nyelvből a tanuló már szerzett nyelvvizsgát, így ezt a lehetőséget például további nyelvvizsga megszerzésére szeretné felhasználni.
Kínai nyelv csak abban az esetben választható, ha azt a kedvezményezett tanuló a Nemzeti alaptanterv szerint első nyelvként tanulja. Ez a feltétel kizárólag a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanulói esetében valósul meg.
| Választható nyelv | Célország vagy célországok |
|---|---|
| Angol | Az Egyesült Királyság, Írország, Málta |
| Német | Németország, Ausztria |
| Francia | Franciaország |
| Kínai | Kína, speciális jogosultsági feltétellel |
A célországok és a képzés formái
A 9. és 11. évfolyamos tanulók Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Máltán, Németországban és Kínában vehetnek részt a választható idegen nyelvekhez kapcsolódó képzésben.
A célországokban történő nyelvtanulás három formában valósulhat meg:
- tanulók egyéni kiutazása és részvétele a minősített külföldi nyelviskolák által kínált nyelvtanfolyamon;
- a hazai középiskolák vagy fenntartók által szervezett csoportos kiutazás és részvétel minősített külföldi nyelviskolai tanfolyamon;
- a hazai középiskolák által partneriskolákkal közösen szervezett projektalapú mobilitás a célországokban.
A partneriskolai mobilitások fő célja szintén a tanulók idegennyelv-tudásának fejlesztése. A tanulók a célországi partnerintézményeknél közös projektekben vehetnek részt, amelyek során fejleszthetik nyelvtudásukat és megismerhetik a partneriskola tanulóit.
A kéthetes képzés tartalma
A nyelvi képzés időtartama 10 tanítási nap, amelynek keretében a tanuló összesen legalább 40 tanórányi időtartamban részesül nyelvi oktatásban. A korábbi programleírások szerint a nyelvtanfolyamok kéthetes időtartamban, minimum heti 20 nyelvórával valósulnak meg.
Ezen kívül a fogadó nyelviskola vagy az érintett partneriskola további nyelvi fejlesztést, tanórán kívüli szabadidős tevékenységeket tarthat. A tanulók kulturális és szabadidős programokon is részt vehetnek, amelyek újabb lehetőséget teremtenek a célnyelv használatára.
A nyelviskolák az újrakezdőtől a felsőfokú szintig ajánlanak tanfolyamokat. A szintfelmérést a fogadó nyelviskola végzi, tehát az a cél, hogy mindenki a megfelelő nyelvi szinten, lehetőség szerint sokszínű, soknemzetiségű csoportban tanulja az idegen nyelvet.
A cél az, hogy a tanulókat ne kizárólag életkoruk, hanem nyelvi tudásszintjük alapján osszák be. A nemzetközi csoportokban a diákoknak szükségük van arra, hogy a tanult nyelven kommunikáljanak egymással, ami intenzívebb nyelvhasználatot és nagyobb önállóságot eredményezhet.
Szállás és a célnyelvi környezet
Az elszállásolás családoknál vagy kortársakkal együtt kollégiumban történik, ami újabb lehetőséget teremt a célnyelv használatára. A szállás nem feltétlenül közös a teljes magyar csoporttal, az órák pedig nemzetközi csoportokban valósulnak meg.
A fogadó nyelviskola a képzés teljes ideje alatt felelősséget vállal a diákokért. A külföldi nyelviskolák a tanulók érkezésekor és indulásakor transzfert biztosítanak, majd biztosítják a szállást, az étkezést és a képzéshez kapcsolódó felügyeletet.
A külföldi nyelvtanulásnak akkor van igazán értelme, ha a kilencedikes vagy tizenegyedikes diák már nem kezdő szinten áll, és megvannak az alapjai a megfelelő kommunikációhoz. Egy külföldi nyelvtanfolyam nagyon sokat tud segíteni abban, hogy az ember kommunikációja folyékonyabb legyen, a szókincse szignifikánsan bővüljön, azonban minden a kivitelezésen múlik.
Egyéni kiutazás
Aki az egyéni kiutazást választja, mert nyelvtudása, önállósága ezt megengedi, esetleg már nagykorú, és mert így találja a célországi nyelvi képzést a leghatékonyabbnak, az maga pályázik, maga szervezi a kiutazását, illetve részt vesz a célországi nyelviskola nyelvtanfolyamán.
Az egyéni pályázási folyamathoz a családok és a diákok tájékoztatást és segítséget kaphatnak. Az egyéni kiutazás esetében maga a diák vagy a családja vállalja az utazással járó felelősséget, érkezéskor és induláskor azonban a nyelviskola transzfert biztosít a tanuló számára.
Az egyéni utazás nagyobb önállóságot és alkalmazkodóképességet követel meg. A leghatékonyabb azoknak lehet, akik egyéni utazással mennek ki a nyelvtanfolyamokra, hiszen ők valóban két hétig meg sem fognak szólalni magyarul.
Egy ilyen út megszervezése sok szülőnek nehézkes, és valószínűleg olyan érett, önálló, utazási tapasztalattal is rendelkező és már eleve jól beszélő diákoknak való, akiket a szüleik nyugodt szívvel elengednek külföldre.
Csoportos kiutazás
Csoportos kiutazást kizárólag hazai köznevelési intézmények vagy fenntartók szervezhetnek a saját tanulóik számára, és ehhez kísérő pedagógusokat is biztosítanak. A csoportos képzést az iskola pályázza, az egyéni pályázatot pedig a családok és a diákok nyújtják be.
A csoportos utazás sok tanuló számára az egyetlen reális lehetőség arra, hogy külföldi nyelvtanfolyamon vegyen részt. A többségnek a csoportos lehetőség az opció, és sokan vannak olyanok, akik enélkül soha nem jutnának ki külföldi tanfolyamra.
A csoportos kiutazás kényelmesebb és biztonságosabb keretet adhat a fiatalabb tanulóknak, ugyanakkor a nyelvi fejlődés szempontjából fontos, hogy a diákok a magyar csoporton kívül is használják a célnyelvet. A nyelviskolai órákon a nemzetközi csoportok miatt várhatóan nem magyarul fognak beszélni, a programok után azonban a magyar tanulók egymás között rendszerint magyarul kommunikálnak.
Ha a diákok ezt a lehetőséget egy osztálykirándulásnak fogják fel, és két hétig egy berlini vagy londoni nyelviskolába járnak be órákra, de a délutánt egymással magyar nyelven beszélgetve töltik el, jóval kevesebbet tanulnak. Ettől azonban még igaz, hogy ha valaki csoporttal megy külföldre nyelvet tanulni, az jobb, mintha egyáltalán nem menne.
A kísérő pedagógusok feladata
A kísérőtanárok feladata elsősorban a háttértámogatás biztosítása a tanulók számára. A nyelviskolák a csoportos utazás esetében is vállalják a képzés teljes ideje alatti felelősséget, ezért a kísérő pedagógus nem a nyelvórákat vezeti, hanem az utazás koordinációjában és a felmerülő problémák kezelésében vesz részt.
A kísérőtanárok segítséget nyújthatnak betegség, elveszett dokumentumok vagy interkulturális nehézségek esetén. A csoportokat 15-15 főként egy-egy pedagógus kísérheti, ugyanakkor a program későbbi szervezési terveiben nyolc diákonként egy kísérőtanár biztosításának szükségessége is megjelent.
A csoportos utazás megszervezése jelentős feladatot ró az intézményekre. Nem világos, honnan lehet elegendő kísérőtanárt biztosítani azokban az iskolákban, ahol több kilencedikes és tizenegyedikes osztály van, mint megfelelő nyelvtudással rendelkező pedagógus.
A programban való részvétel a pedagógusok számára nem kötelező. A kísérőtanárok a külföldi munkavégzést várhatóan külön szerződés szerint, megfelelő és méltányos díjazás mellett végzik, a program pedig a felmerülő költségeiket is biztosítja.
Ha egy iskolából mégsem jönne össze elegendő kísérő, a fenntartónak lehetősége van más intézményből, akár általános iskolából is bevonni külsős kísérőtanárt.
A program finanszírozása
A Külföldi Nyelvtanulási Program hazai költségvetési forrásból valósul meg, azt teljes egészében a magyar állam finanszírozza. A szakmai végrehajtást az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából a Tempus Közalapítvány végzi.
A támogatás fedezi:
- a külföldi nyelvtanfolyam díját;
- a kiutazás költségeit;
- a külföldi szállást és ellátást;
- a tanuló biztosítását;
- a célországon belüli, a nyelvtanfolyamon való részvételhez szükséges utazási költségeket;
- a szükséges transzfer költségeit;
- a megélhetés költségeit;
- a napi zsebpénzt.
A tanulók a támogatást még a tervezett kiutazás előtt megkapják, így önerőre és előfinanszírozásra nincs szükség. Ha megvan a fogadónyilatkozat a nyelviskolától, akkor a Tempus Közalapítvány azonnal utalja az összeget.
Jelentkezés és szervezés
A programra vonatkozó jelentkezési folyamat több lépésből áll. A tanulónak vagy az intézménynek ki kell választania a megfelelő célországot és nyelviskolát, kapcsolatba kell lépnie a fogadó intézménnyel, majd be kell szereznie a szükséges fogadónyilatkozatot.
A programban részt vevő, az adott országban elfogadott minősítési követelményeknek megfelelő külföldi nyelviskolák listája a program hivatalos felületén érhető el. A kiválasztott nyelviskolától fogadónyilatkozatot kell beszerezni a megfelelő kóddal, és az online pályázati felületen ezzel a kóddal kell regisztrálni.
A helyek korlátozottak lehetnek, ezért érdemes időben tájékozódni, és több nyelviskolával is felvenni a kapcsolatot. Ha egy kiválasztott intézményben betelnek a helyek, akkor már csak a fennmaradó lehetőségekből lehet választani.
A program előkészítése során az iskolák előzetes igényfelmérést végezhetnek. A tanulóknak és családjuknak jelezniük kell, hogy szeretnének-e részt venni, melyik nyelvterületet választanák, egyéni vagy csoportos kiutazást terveznek-e, illetve ha nem kívánnak élni a lehetőséggel.
Az előzetes érdeklődés adatai
Az előzetes felmérés alapján a mintegy 140 ezer jogosult tanuló közül 59 ezer 9. évfolyamos és 39 ezer 11. évfolyamos jelezte, hogy részt kíván venni a nyári nyelvtanulási kurzuson.
Ez a szándéknyilatkozat még semmire nem kötelezi a diákokat, és a jelentkezők száma változhat. A döntő többségük, 81 ezer diák a csoportos lehetőséget választotta.
| Mutató | Adat |
|---|---|
| Jogosult tanulók száma | 140 ezer |
| Érdeklődő 9. évfolyamos tanulók | 59 ezer |
| Érdeklődő 11. évfolyamos tanulók | 39 ezer |
| Csoportos kiutazást választók | 81 ezer |
| Angol nyelvet választók | 80 százalék |
| Német nyelvet választók | 17 százalék |
| Francia nyelvet választók | 3 százalék |
A külföldi nyelvtanulás előnyei
A külföldi nyelvtanfolyam egyik legnagyobb előnye, hogy a tanuló nem kizárólag tantermi környezetben használja a nyelvet. A közlekedés, a vásárlás, az étkezés, a szálláshelyen történő kommunikáció és a szabadidős programok mind olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a tanulónak gyakorlatban kell alkalmaznia a tudását.
A tanuló megtapasztalhatja, hogy az idegen nyelv nem csupán tantárgy, hanem a mindennapi kommunikáció eszköze. Ez jelentősen növelheti a megszólalási bátorságot és a nyelvtanulás iránti motivációt.
A nemzetközi csoportokban a diákok különböző országokból érkező kortársaikkal találkoznak. A kommunikációhoz sok esetben közös nyelvet kell használniuk, ami természetes módon fejleszti a szókincset, a beszédértést és a beszédkészséget.
A nyelviskolák a szintfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez illeszkedő csoportot alakítanak ki. Ez lehetővé teszi, hogy a résztvevő ne túl könnyű vagy túl nehéz tananyaggal találkozzon, hanem a saját fejlettségi szintjének megfelelő képzésben vegyen részt.
A külföldi program korlátai
A kéthetes külföldi képzés önmagában nem pótolja az éveken át tartó, rendszeres nyelvtanulást. A külföldi nyelvtanulás akkor lehet igazán eredményes, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő alapokkal, és a két hét során ezekre építve használja intenzíven a nyelvet.
Pedagógiai tapasztalatok alapján eleve 200-250 órányi nyelvtanulás után érdemes idegen nyelvű környezetben is megpróbálkozni. A külföldi kurzusokból azok profitálhatnak többet, akik már legalább középfok körüli szinten beszélik az adott nyelvet.
Ha a diákok a nyelvórákon kívül kizárólag magyar társaikkal kommunikálnak, akkor a célnyelvi környezet előnyei részben elvesznek. Kár kimenni úgy külföldre, ha a gyermek mögött ott van a tanár és húsz osztálytársa, mert az óra végén ugyanúgy elkezd majd magyarul beszélni.
A csoportos utazás ugyanakkor sok tanuló számára hozzáférhetőbb, és biztonságosabb keretet biztosít. Ezért a csoportos forma kevésbé lehet intenzív nyelvi szempontból, de olyan diákoknak is lehetőséget adhat a külföldi tapasztalatszerzésre, akik egyénileg nem tudnának kiutazni.
A hazai nyelvoktatás problémái
A külföldi nyelvtanulási program a hazai nyelvoktatás hiányosságaira adott egyik válaszként jelent meg. Magyarországon későn kezdődik el a nyelvtanítás, és nem mindig hatékony.
Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, hogy minden diák legalább a telefonjával rá tudjon csatlakozni. Sok problémát okoz a nyelvtanárok hiánya vagy a gyakori tanárcsere, ezzel összefüggésben sok iskolában nem tudnak kisebb csoportokban oktatni.
A tanárok módszertani felkészültsége sem mindig megfelelő, és a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. A nyelvtanuláshoz motiváció is szükséges, de ez sok tanuló körében nem jellemző.
A szülői visszajelzések szerint az iskolai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a rossz módszertan, a tanárhiány, a gyakori tanárváltások, a tanári kontraszelekció, a túl nagy létszámú nyelvi csoportok, a tudásszintnek nem megfelelő képzés és a túlterheltség.
1. Rossz nyelvoktatási módszerek
A nyelvtanulás elsődleges célja a szóbeli és írásbeli kommunikáció. Mégis gyakori panasz, hogy az iskolai nyelvoktatás nem a gyakorlatban használható kommunikációs készségeket helyezi előtérbe, hanem az elméleti tudást.
Túl nagy a fókusz a nyelvtani szabályokon vagy a szavak gyenge hatásfokú bemagolásán, és túl kevés hangsúlyt kap a gyakorlati kommunikáció. Kevés lehetőséget kapnak a gyerekek arra, hogy félelem nélkül, számukra is érdekes és gyakorlati helyzetekben használják a célnyelvet.
A szülők több mint negyedében kifejezetten elégedetlenek az iskolai módszerekkel: angolból 29 százalék, németből 32 százalék 1-est vagy 2-est adott. Ugyanakkor az esetek több mint negyedében jó visszajelzések is érkeztek: angolból 31 százalék, németből 29 százalék 4-est vagy 5-öst adott.
Jelen vannak tehát a hatékony módszerek a hazai nyelvoktatási kultúrában, de még nem sikerült kellően elterjeszteni azokat. A helyzet iskoláról iskolára és tanárról tanárra változhat.
2. Tanárhiány
Iskolatípustól függően a válaszadók 7-14 százaléka arról számolt be, hogy gyermeke iskolájában az elmúlt évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani.
A tanárhiány különösen akkor jelent problémát, amikor a külföldi programhoz szükséges kísérőket kell biztosítani. Egy iskolában több száz tanuló részvétele esetén jelentős számú, megfelelő nyelvtudással és szabad kapacitással rendelkező pedagógusra lehet szükség.
3. Gyakori tanárváltások
A gyakori tanárváltások miatt a gyerekek nem tudnak érzelmileg kötődni a tanárhoz, és a folyamatosan változó, új tanítási módszerekhez és szabályokhoz való alkalmazkodás csökkenti az oktatás hatékonyságát és a gyerekek motivációját.
Németből iskolatípustól függően 18-27 százalékos, angolból 22-35 százalékos gyakorisággal történtek évente váratlan tanárváltások.
4. Tanári kontraszelekció
Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával. A gyenge tanári teljesítmény feltételezhetően sokszor arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció.
A szülők szakmai szempontok alapján nem mindig tudják megítélni a tanárok pedagógiai munkáját, azt azonban érzékelhetik, amikor az oktatás nem működik megfelelően.
5. Túl nagy létszámú nyelvi csoportok
A tanulók jelentős része 20 fősnél nagyobb csoportban tanulja a nyelvet: angolból 15 százalék, németből 10 százalék tartozik ebbe a körbe.
A túl nagy létszámú nyelvi csoportok megnehezítik az egyéni odafigyelést, kevesebb idő jut az egyes tanulókra és a kommunikációs szituációk gyakorlására.
6. Nem a tudásszintnek megfelelő képzés
Az esetek csaknem felében a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad: angolból 49 százalék, németből 47 százalék jelezte ezt a problémát.
Az iskolai nyelvoktatás nem tud megfelelően alkalmazkodni a gyermekek tudásszintjéhez. A külföldi nyelviskolák szintfelmérése ezt a problémát részben kezelheti, mert a tanulókat a nyelvi szintjük alapján osztják csoportokba.
7. Túlterheltség
A válaszadók 88 százaléka szerint csökkenteni kellene általában a tanórák és ezzel együtt a tananyag mennyiségét. A nagy túlterheltség abban is gátolja a tanulókat, hogy a nyelvtanulásra kellő időt és energiát fordítsanak, még ha azt fontosnak is tartják.
A külföldi program időzítésénél ezért fontos szempont a tanulók és a pedagógusok terhelése. Az utazásokat a külföldi nyelviskolák kínálata, a tanév rendje, az érettségi időszaka és a nyári szabadságok egyeztetése is befolyásolhatja.
A szülői vélemények és az esélyegyenlőség kérdése
A szülők nagy többsége elégedetlen az iskolai nyelvoktatás minőségével: a válaszadók többsége, angolból 60 százalék, németből 56 százalék nem számít arra, hogy az iskolai oktatás biztosítani képes a középfokú nyelvvizsgát.
A külföldi nyelvtanfolyamok sikerében a válaszadók 30 százaléka bízik, és csupán 6 százalék gondolta úgy, hogy erre a célra lett volna a legfontosabb pénzt költeni. A többség, 53 százalék szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lett volna inkább hatékony.
Az ingyenes utazás sem feltétlenül jelent teljesen költségmentes részvételt a család számára. A szülőknek fel kell készíteniük a gyermeket az utazásra, megfelelő ruházatról kell gondoskodniuk, és költőpénzt is kell biztosítaniuk.
Az esélyegyenlőség szempontjából ugyanakkor jelentős előnyt jelent, hogy a program nem kizárólag a jó anyagi helyzetű családok gyermekei számára teszi lehetővé a külföldi nyelvtanulást. A hazai középiskolás tanulók elenyésző részének van támogatás nélkül lehetősége a célországokban nyelvi képzésen részt venni, sőt jelentős részük még sosem járt és nem járna külföldön.
A program szervezési kihívásai
A program mérete logisztikai szempontból példátlanul nagy. A jogosult tanulók száma mintegy 140 ezer, és a résztvevők jelentős része ugyanabban az időszakban, nyáron szeretne külföldi nyelvtanfolyamon részt venni.
Gondot jelenthet a megfelelő számú nyelviskolai férőhely, a szállások biztosítása, a nemzetközi közlekedés megszervezése, a kísérőtanárok toborzása és az eltérő nyelvi szintű tanulók megfelelő csoportba helyezése.
Kérdéses volt az is, hogy a célországokban elegendő nyelviskolai hely áll-e rendelkezésre. Kizárt, hogy évente százezernyi gyerek fogadására korlátlanul elegendő hely legyen nyáron az angol nyelvterületen működő nyelviskolákban.
A program kidolgozása során felmerült az a szempont is, hogy a környező országok nyelviskoláiban elhelyezett diákok csak akkor profitálnak igazán a képzésből, ha a kurzus nemzetközi, és a tanulóknak különböző országokból érkező diákokkal kell kommunikálniuk.
A program időzítése és változásai
A program eredetileg 2020-ban indult volna, de a koronavírus-járvány miatt a külföldi nyelvtanfolyamokat elhalasztották. A diákok a járvány miatt több egymást követő évben nem utazhattak külföldre a program keretében.
A 2022 nyarára tervezett újraindítás előtt az iskolák ismét előzetes igényfelmérést végeztek. A diákoktól azt kérték, hogy jelöljék meg, szeretnének-e részt venni, melyik nyelvterületre utaznának szívesen, illetve egyéni vagy csoportos kiutazást választanának-e.
Az utazás kezdési időpontját a külföldi nyelviskolák kínálata és a tanév rendje határozhatja meg. Egyéni utazást júniusban is érdemes lehet szervezni, míg a csoportos utak júliusban vagy augusztusban indulhatnak.
A sikeres részvétel feltételei
A külföldi nyelvtanulás akkor lehet a legeredményesebb, ha a tanuló a kiutazás előtt rendszeresen használja a választott nyelvet, rendelkezik legalább alapvető kommunikációs készségekkel, és képes önállóan alkalmazkodni az új környezethez.
Fontos, hogy a tanuló a célnyelvi környezetet ne kizárólag utazásként vagy osztálykirándulásként élje meg. A nyelvórákon való részvétel mellett a szálláson, a közlekedés során, a kulturális programokon és a nemzetközi kortársi kapcsolatokban is használni kell a tanult nyelvet.
Felelősen kell megfontolni, hogy egyéni vagy csoportos utazásra küldjük a diákokat. A döntésnél figyelembe kell venni a tanuló nyelvi szintjét, önállóságát, életkorát, utazási tapasztalatát és azt is, hogy hogyan reagál az ismeretlen helyzetekre.
A családoknak és az iskoláknak érdemes időben tájékozódniuk a program feltételeiről, a célországokról, a nyelviskolákról, a szállásról, az utazásról és a jelentkezési határidőkről.
A nyelvtanulás hosszú távú támogatása
A kéthetes külföldi képzés jelentős élményt és intenzív gyakorlási lehetőséget adhat, de a használható nyelvtudás kialakításához hosszú távú, rendszeres tanulásra is szükség van.
A nyelvtanulást sokkal inkább lehetne úgy ösztönözni, ha az adott diákcsoport igényeihez igazított tankönyvekből oktatnának az iskolákban. Az óraszámnövelés is egy megoldás lehetne, noha a gyerekek már így is túlterheltek.
A nyelviskolák mellett szól, hogy ott a tanárok motiváltabbak, módszertanilag képzettebbek, bizonyítottan eredményesebben oktatják a diákokat és készítik fel őket a nyelvvizsgára.
A jól működő nyelvoktatás közérdek; a használható nyelvtudás elengedhetetlen a tanulók továbbtanulásához, későbbi munkavállalásához és nemzetközi boldogulásához.