A célnyelv országai és az Európai Unió – angol érettségi tétel

A „Magyarország és a célnyelvi országok” témakörben Magyarországot, egy választott angol nyelvű országot, valamint az Európai Uniót kell bemutatni és összehasonlítani. A feleletben érdemes kitérni a földrajzi elhelyezkedésre, az éghajlatra, a kultúrára, a szokásokra, a nevezetes helyekre és arra is, hogy szívesen élnénk-e az adott országban.

Az Európai Unió létrejöttét a második világháború pusztításai, Európa újjáépítésének szükségessége, a német-francia ellentét megszüntetésének igénye, a gazdasági fejlődés és a politikai együttműködés ösztönözte. Az együttműködés fokozatosan bővült: a szén- és acéltermelés közös ellenőrzésétől eljutott a gazdasági és pénzügyi unióig, a közös kül- és biztonságpolitikáig, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésig.

Magyarország bemutatása

Magyarország Európa középső részén fekszik, és tengerparttal nem rendelkező ország. Fővárosa Budapest, amely a Duna két partján helyezkedik el. Magyarország híres a történelmi városairól, a termálfürdőiről, a magyar konyháról, a paprikáról, a borvidékeiről, a népművészetéről és a sportolókról.

Budapesten egy külföldi ismerősnek érdemes megmutatni a Parlament épületét, a Budai Várat, a Várnegyedet, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot, a Lánchidat, az Erzsébet hidat, a Hősök terét, a Városligetet, a Margitszigetet, a Citadellát és a Nemzeti Múzeumot. A Duna-part és a város panorámája különösen látványos, ezért Budapest fontos tourist attraction.

Budapest és Magyarország nevezetességei közé tartoznak a múzeumok, a székesegyházak, a történelmi emlékművek és a fürdők. A magyar táj változatos: megtalálható benne az Alföld, a Dunántúl, a Balaton, a folyók, a dombvidékek és a Budai-hegyek.

Magyarországon a vidék fontos szerepet játszik a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági vidékeken búzát és más terményeket termesztenek, állatállományt tartanak, aratnak és szántanak. A vidéki tájhoz hozzátartozhat a rét, a legelő, a sövény, a liget, a csűr, a kerítés, az árok és a falu.

Magyar szokások és kultúra

A magyar kultúra része a családi összetartás, a hagyományok tisztelete, a magyar konyha és a nemzeti ünnepek megtartása. A családok különböző módon ünneplik a fontos alkalmakat, de gyakoriak a családi összejövetelek, a közös étkezések és a hagyományos ételek.

Magyarország a világban ismert a gulyásról, a paprikáról, a tokaji borról, a termálvizekről, a Rubik-kockáról, a zeneszerzőkről, a Nobel-díjas tudósokról és a sikeres sportolókról. A magyarok gyakran büszkék történelmükre, nyelvük különlegességére és kulturális örökségükre.

Az Egyesült Királyság mint célnyelvi ország

Az Egyesült Királyság parlamentáris demokrácia örökletes monarchiával, ami azt jelenti, hogy van uralkodó, de a tényleges hatalom a kormányé, amely a parlament része és annak felelős, ugyanakkor rendszerint dominálja azt.

Great Britain consists of England, Wales and Scotland. The United Kingdom consists of Great Britain and Northern Ireland. Az Egyesült Királyság lakossága körülbelül 59 millió fő, és az emberek angolul, walesiül és skótul beszélnek.

Az uralkodó mindig az előző uralkodó legidősebb fia vagy lánya, ha nincs fiúgyermek. A jelenlegi uralkodó Elizabeth II, aki a Windsor-házhoz tartozik, és több mint ötven éve uralkodó.

Az Egyesült Királyság fővárosa London. London a világ egyik vezető pénzügyi, ipari és kulturális központja, lakossága körülbelül hétmillió fő. A városon keresztülfolyó legismertebb folyó a Temze.

Skócia

Skócia három nagy földrajzi területre osztható: a Highlandsre, a Lowlandsre és a szigetekre. Skóciában ötmillió ember él. Fővárosa Edinburgh, Glasgow pedig a legfontosabb ipari és kereskedelmi város.

Skócia nevezetes látnivalói közé tartozik Alloway, Robert Burns szülőhelye, a Balmoral-kastély, az Edinburgh Festival, a Western Isles, a Shetland- és az Orkney-szigetek, valamint a Loch Ness. A skót tájhoz hegyvidékek, széles tengerek, távoli szigetek és kopár északi területek tartoznak.

Anglia

Anglia gyakran három részre oszlik: North, Midlands és South. Észak-Anglia fontos látnivalója Hadrianus fala, amelyet Hadrianus római császárról neveztek el, és amely a második században készült el. A Lake District hegyekből és tavakból álló terület, amely drámai és romantikus tájáról ismert.

York egykor fontos római város volt. A városban minden történelmi korszak emlékei megtalálhatók, különösen a városfalak, a felújított katedrális és a középkori épületekkel szegélyezett utcák.

A Midlands nevezetes helyei közé tartozik Stratford-on-Avon, William Shakespeare szülő- és temetkezési helye. A Royal Shakespeare Company itt, a Festival Theatre-ben és Londonban is játszik. Worcester és Gloucester katedrálisvárosok, amelyek ősi templomaikról, kulturális életükről és üzleti központjaikról ismertek.

Coventryben a finom modern katedrális a második világháborúban lebombázott régi katedrális romjai mellett épült. A Peak District Derbyshire területén található, és Anglia első nemzeti parkja, amelyet védenek az iparosítástól.

Dél-Anglia fontos helyei közé tartozik Windsor, amely a Temze partján fekszik, és amelynek kastélya királyi rezidencia. Windsor közelében található Eton, ahol a híres köziskolát 1440-ben alapították.

Canterburyben található a katedrális és a canterburyi érsek rezidenciája. A canterburyi érsek az anglikán egyház vallási vezetője. Bath gyönyörű város Nyugat-Angliában, amely a XVIII. században alakult ki, és eredeti állapotát nagyrészt megőrizte.

Oxford és Cambridge híres egyetemi városok, valamint Nagy-Britannia legrégebbi egyetemi központjai közé tartoznak.

Wales és Észak-Írország

Wales fővárosa Cardiff, lakossága körülbelül hárommillió fő. Walesben walesi nyelvet is beszélnek. A walesi folklór és a walesi nyelv kölcsönösen erősítik egymást. Minden évben megrendezik a hagyományos költészet és zene nemzeti fesztiválját, az Eisteddfodot.

Az Egyesült Királyság leghosszabb folyója a Severn, amely Walesben ered, és a Bristol-csatornába ömlik. Észak-Írország tavak, folyók és változatos tengerparti területek országa. Legnagyobb tava a Lough Neagh. Fővárosa Belfast, amely ipari központ és kikötő.

Az Egyesült Államok mint célnyelvi ország

Az Amerikai Egyesült Államok bevándorlók országa. Az őslakos amerikaiak kivételével az Egyesült Államok lakói különböző nyelvű, kultúrájú, értékrendű és hagyományú országokból érkeztek.

A legfontosabb értékek a szabadság és az individualizmus: a demokratikus szabadság a zsarnoki kormányzattól, valamint az egyéni szabadság arra, hogy mindenki maga válasszon, és maga hozza meg az életét irányító döntéseket.

Az amerikaiak erősen hisznek az önállóságban, vagyis abban, hogy az ember másokra való támaszkodás helyett saját magára támaszkodva érheti el céljait. Nagyra értékelik az anyagi jólétet és a kemény munkát is.

Az American Dream szerint kemény munkával valaki a „rags to riches” útját járhatja be, vagyis szegénységből nagyon gazdaggá válhat. Az Egyesült Államok szövetségi elnöki köztársaság. Az elnököt négyévente választják.

Az Amerikai Egyesült Államoknak körülbelül 289 millió lakosa van, és ötven államból áll. Negyvennyolc állam összefüggően helyezkedik el a kontinensen, ehhez csatlakozik Alaszka és Hawaii.

Az Egyesült Államok legmagasabb hegye a Mount McKinley, amely Alaszka déli-középső részén, a Denali Nemzeti Parkban és Természetvédelmi Területen található. A leghosszabb folyó a Mississippi. Az ország fővárosa Washington, D.C.

New York City fontos kikötőváros New York állam délkeleti részén. Körülbelül 7,5 millió lakosával az Egyesült Államok legnépesebb városa. Manhattan, Bronx, Brooklyn, Queens és Staten Island kerületeiből áll.

A második legnépesebb város Los Angeles, amelynek körülbelül 3,5 millió lakosa van. Itt található Hollywood, az amerikai film- és televíziós ipar központja. A harmadik legnagyobb város Chicago, amely a Michigan-tó partján fekvő ipari város, és körülbelül 2,7 millió lakosa van.

Az Egyesült Államokban angolul, spanyolul és őslakos amerikai nyelveken beszélnek.

Az Egyesült Államok földrajzi régiói

Az északkeleti régióban sok mezőgazdasági terület található, különösen New England egyes részein, de a térség elsősorban kereskedelmi és nehézipari központként ismert. Boston és Philadelphia régi városok.

Washington, D.C. az Egyesült Államok fővárosa és a szövetségi kormány központja, emellett számos jelentős múzeummal rendelkezik. New York City, amelyet „Big Apple” néven is neveznek, híres felhőkarcolóiról, múzeumairól és kulturális intézményeiről, valamint itt található a Szabadság-szobor.

A déli régiót korábban elsősorban mezőgazdasági területként ismerték, ahol gyapotot és dohányt termesztettek, de ma gyors gazdasági fejlődés és iparosodás jellemzi. New Orleans a Mardi Gras ünnepségéről és a jazzről, Miami pedig a tengerpartjáról híres.

A Midwest, vagyis a középnyugati régió elsősorban Amerika éléskamrája. Iowában, Kansasban és más államokban hatalmas búza- és kukoricaföldek találhatók. A régióban jelentős kereskedelmi és ipari városok is vannak, például Chicago és Detroit, amely az Egyesült Államok autóipari fővárosa.

A Southwest hatalmas terület sivatagokkal, például a Death Valleyvel, valamint termékeny mezőgazdasági területekkel, például Kalifornia narancsligeteivel. A Silicon Valleyben új high-tech iparágak alakultak ki, Texasban és Új-Mexikóban pedig olajkutak találhatók.

A Grand Canyon a Southwest egyik látványos természeti csodája. Fontos városai Dallas, Santa Fe és Los Angeles. Los Angeles Disneylandről és a hollywoodi filmiparról is ismert.

A West mindenki képzeletében a Vadnyugatként él, cowboyokkal, fegyverforgatókkal, őslakos amerikaiakkal és arany után kutató emberekkel. A régióhoz kapcsolódik a Levi’s farmer születése is.

A Nyugat híres városai közé tartozik San Francisco dombjaival, villamosaival és a Golden Gate híddal, Denver, a Mile High City, ahová szívesen járnak síelni, Seattle, amely egész évben mérsékelt éghajlatáról ismert, valamint Las Vegas, a szerencsejáték fővárosa.

Magyarország és a célnyelvi országok összehasonlítása

Magyarország éghajlata mérsékelt kontinentális jellegű, míg az Egyesült Királyság éghajlata óceáni. Az Egyesült Királyságban gyakori a változékony időjárás, a felhős ég, a köd, az enyhe eső és az erős szél. Magyarországon nagyobbak lehetnek a hőmérsékleti különbségek, és nyáron meleg, száraz időszakok is kialakulhatnak.

Az Egyesült Államok éghajlata változatosabb, mert az ország hatalmas területen fekszik. Megtalálhatók benne hideg és hegyvidéki, sivatagi, trópusi, óceáni és mezőgazdasági területek. Az ország egyes részein hurrikánok, tornádók, földrengések, árvizek vagy hóviharok is előfordulhatnak.

A három ország kultúrája sokféle történelmi és földrajzi hatás eredménye. Magyarországon erősek a közép-európai és nemzeti hagyományok, az Egyesült Királyságban fontos a monarchia, a parlamentáris hagyomány és a regionális kultúrák sokfélesége, az Egyesült Államokban pedig a bevándorlás, az individualizmus és a kulturális sokszínűség.

Szívesen élnék az Egyesült Királyságban, mert érdekes a kultúrája, sok történelmi városa és jelentős egyetemi központja van. Ugyanakkor a változékony, gyakran esős időjárás és a nagyvárosi élet nehézségei hátrányt jelenthetnek.

Az Egyesült Államokban az ország mérete, a kulturális és földrajzi változatosság, valamint a tanulási és munkalehetőségek lehetnek vonzóak. Másrészt a nagy távolságok, a nagyvárosi forgalom, a társadalmi különbségek és az eltérő életmód miatt nem mindenki számára lenne ideális.

Az Európai Unió létrejöttének okai

A második világháború pusztításai után napirendre került Európa újjáépítése. Az erre elfogadott Marshall-segélyt 1947-ben fogadták el Párizsban, megvalósítására 1948-ban megalakult az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet.

Ez azonban csak meghatározott feladatra jött létre. Az együttműködésre és integrációra más elképzelések is születtek. Churchill volt angol miniszterelnök már 1946-ban felvetette zürichi beszédében az Európai Egyesült Államok létrehozását.

Az elmélyültebb együttműködés hívei olyan szervezet vagy szervezetek létrehozásában gondolkodtak, amely megszünteti a hagyományos német-francia ellentétet, ami már két világháborút eredményezett.

Másrészről gazdasági fellendülést és szociális biztonságot reméltek. Fontos volt az is, hogy Európa eredményesen tudjon gazdaságilag és politikailag szembeszállni a szovjet terjeszkedéssel, valamint megfeleljen az Európával szemben megjelenő globális kihívásoknak.

Ilyen globális kihívás volt többek között az Egyesült Államok gazdasági fölénye, a világkereskedelemben jelentkező akadályok, valamint újabban a biztonságpolitikai és környezeti problémák.

Az integráció első lépései

1951-ben elfogadták Jean Monnet tervét, amelyet Robert Schuman francia külügyminiszter is támogatott, ezért Schuman-tervként is emlegetik. A terv célja az Európai Szén- és Acélközösség, vagyis az ESZAK, más néven Montánunió felállítása volt.

Az ESZAK 1952-ben jött létre. Tagjai Franciaország, az NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg voltak. Az ESZAK nemzetek feletti ellenőrzés alá vonta a tagállamok szén- és acéltermelését.

Az ESZAK irányítására Luxemburgi székhellyel létrehozták a Főtanácsot, amelynek első elnöke Jean Monnet volt. Emellett Miniszteri Tanácsot, Közgyűlést és Bíróságot is létrehoztak.

Az integráció tartalmi bővülése

Az ESZAK beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért tagállamai újabb együttműködési formákat kerestek. 1957-ben a tagállamok miniszterei aláírták a Római Szerződést, amelynek értelmében 1958-tól megkezdte működését az Európai Atomenergia Közösség, vagyis az EURATOM, és az Európai Gazdasági Közösség, vagyis az EGK.

Az EURATOM az atomenergia békés célú felhasználásában kívánt együttműködést teremteni. Az EGK az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását kívánta megteremteni a tagországok között.

A három szervezet, az ESZAK, az EGK és az EURATOM 1967-ben egyesült Európai Közösségek néven. Az együttműködésnek komoly eredményei lettek, amelyek közül a közös agrárpolitika kialakítása volt a legfontosabb.

A közös agrárpolitika védővámokat alkalmazott a nem tagállamokkal szemben, támogatta és fokozta a termelést, valamint közös felvásárlási rendszert hozott létre. Az egységes belső piac azonban csak részben valósult meg, ami az integráció további elmélyítését tette szükségessé.

Az integráció további céljai közé tartozott a közös pénzügyi politika megteremtése és a határok teljesen szabad átjárhatósága.

Az integráció földrajzi bővülése

A Hatok integrációs eredményei vonzerőként jelentkeztek más országok számára is, másrészt a tagállamok kibővülése további gazdasági eredményekkel kecsegtetett, ezért sor került az integráció földrajzi kibővítésére is.

1960-ban Európában megalakult egy másik integrációs szervezet, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, vagyis az EFTA. Ez azonban korlátozottabb célokat tűzött ki, ezért több tagállama kérte felvételét az Európai Közösségbe.

1973-ban vették fel Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát. Norvégiában népszavazáson elutasították a csatlakozást.

A további bővítés dél-európai országok felvételét jelentette. Ezek gazdaságilag jóval fejletlenebbek voltak, másrészt demokratikus berendezkedésük is fiatal volt, mert korábban diktatórikus berendezkedésűek voltak.

1981-ben Görögországot, 1986-ban Spanyolországot és Portugáliát vették fel, így jöttek létre a Tizenkettek. Felvételük elsősorban politikai döntés volt.

Az 1980-as években felgyorsították az egységes belső piac és a közös pénzügyi politika megteremtését. A végső cél az Európai Unió megteremtése volt.

1995-től Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal bővült a tagállamok sora. Ezek fejlett országok voltak, így felvételük elsősorban gazdasági érdekből történt.

2004 májusától tíz országgal, Ciprussal, Máltával, Szlovéniával, Magyarországgal, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal bővült az Európai Unió.

Szlovénia, Ciprus és Málta kivételével ezek az országok gazdaságilag fejletlenebbek voltak, így felvételük elsősorban politikai döntés volt. A bővítésnek azonban gazdasági oldalai is voltak, mert így a rendelkezésre álló fogyasztópiac utolérte az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulásét, a NAFTA-ét.

A Maastrichti Egyezmény és az Európai Unió létrejötte

Az Európai Unió létrehozásáról szóló Maastrichti Egyezményt 1992-ben írták alá Maastrichtban, Hollandiában. Az egyezmény 1993-ban lépett életbe, vagyis ekkor jött létre az Európai Unió.

A Maastrichti Egyezmény három alappillére a teljes gazdasági és pénzügyi unió, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés.

Az Európai Unió legfontosabb intézményei

Az Európai Tanács

Az Európai Tanács a tagállamok miniszterelnökeinek és államfőinek tanácsa, Franciaország esetében a köztársasági elnök vesz részt benne. Évente kétszer ülésezik a soros elnökséget betöltő országban.

Az elnökségben félévenként váltják egymást a tagországok. Az Európai Tanácsban gyakran az Európai Unió egészét érintő politikai kérdésekről döntenek, és ez a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Közösségek Tanácsa a miniszterek tanácsa. Legfontosabb közülük a külügyminiszterek tanácsa. A miniszterek évente két-öt alkalommal tanácskoznak.

A soros elnök hívja össze és vezeti a tanácskozásokat, valamint képviseli az Európai Uniót a külső fórumokon. Ez az Európai Unió legfontosabb döntéshozó testülete.

Az Európai Bizottság javaslatai alapján, az Európai Parlamenttel együttműködve alkot törvényeket.

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottságot az Európai Unió „kormányának” szokták nevezni. Feladata, hogy javaslatokat tegyen új közösségi törvények és jogszabályok kidolgozására, valamint felügyelje, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályokat.

Az Európai Bizottság felügyeli a közös gazdaságpolitikákat, például az agrárpolitikát és a versenypolitikát, valamint a pénzügyi alapokat. Előkészíti a költségvetést, és kifelé képviseli az Európai Uniót.

A Bizottság tagjait a tagországok jelölik, megbízatásuk öt évre szól. Székhelye Brüsszel. A Bizottság munkáját körülbelül 25 000 hivatalnok segíti, akiknek jelentős része fordító tevékenységet végez, mivel a hivatalos dokumentumokat minden tagország nyelvén el kell készíteni.

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament tagjait 1979-től a tagországok közvetlenül választják. A tagországok népességszámuktól függően küldenek képviselőket, de itt sem érvényesül az egyenes arányosság elve.

Az Európai Parlament nem valóságos parlament, mert sok kérdésben csak konzultatív szerepe van, bizonyos kérdésekben pedig együtt dönt az Európai Unió Tanácsával. Működése kapcsán ezért gyakran emlegetik a demokratizmus hiányát, másképpen demokráciadeficitet.

Legfontosabb szerepe a költségvetési tervezet elfogadásában vagy elutasításában van. A tervezetet az Európai Bizottság készíti. A Parlament jóváhagyása szükséges a Bizottság tagjainak kinevezéséhez is.

A Parlamentben a tagországok képviselői pártállásuknak megfelelően frakciókat alkotnak. Székhelye Strasbourg, a bizottsági üléseket Brüsszelben tartják, titkársága pedig Luxemburgban található.

Az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság tagjait a tagországok jelölik, megbízatásuk hat évre szól. Fő feladata az alapszerződések értelmezése és alkalmazása során a közösségi jog érvényesítése.

Az Európai Bíróság székhelye Luxemburg.

A Gazdasági és Szociális Bizottság

A Gazdasági és Szociális Bizottság Brüsszelben működik. Gazdasági és szociális kérdésekben véleményezési joga van, és rendszeresen lobbyzik saját szakterületén.

A Számvevőszék

A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az Európai Unió szervei megfelelően költik-e el a közösségi pénzeket.

Az Európai Unió döntéshozatalának jellemzői

A tagállamoknak a népességszámtól függően eltérő szavazatszámuk van. A megadott adatok szerint Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország egyaránt 29 szavazattal rendelkezett, míg Magyarország szavazatszáma 12 volt.

Ez a szavazatszám nem egyenesen arányos a népességszámmal, ami kedvezőtlen a népesebb államok számára, ezért ezt rendszeresen kifogásolták.

Az Európai Unió együttműködési területei

Kül- és biztonságpolitika

A közös kül- és biztonságpolitikában valamennyi tagország egyetértésére van szükség. Ez az együttműködés a tagállamok közös fellépését segíti a nemzetközi politikai és biztonsági kérdésekben.

Bel- és igazságügyi együttműködés

A bel- és igazságügyi együttműködés alacsonyabb szintű együttműködés, amely kormányközi egyeztetések és kölcsönös tájékoztatások révén valósul meg.

Fontos területe a bűnüldözés, a menekültügy és a bevándorlás szabályozása. A schengeni együttműködés keretében az aláíró országok egymás között eltörölték a határkorlátozásokat.

Gazdasági és pénzügyi unió

Az Európai Unió megteremtette a korábbi pénzügyi együttműködés helyett a pénzügyi uniót. Az ehhez is csatlakozott tagállamok nemzeti pénzüket megszüntették, és közös valutát, az eurót használják.

Megvalósult a teljes gazdasági és vámunió. Az Európai Gazdasági Közösség eredeti céljai közé tartozott az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Közös agrárpolitika

A közös gazdaságpolitikák közül továbbra is a közös agrárpolitika a legfontosabb. Megvalósítására a kiadásoknak több mint 40 százaléka megy el.

Az agrárpolitikában előtérbe került a termelők közvetlen támogatása és a jelentőssé vált túltermelés csökkentése.

Regionális fejlesztés és kohézió

Az egyéb közösségi alapok, így a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap a fejletlenebb országok felzárkóztatására jöttek létre. Ezek kisebb arányban részesülnek a kiadásokból, mint a közös agrárpolitika.

További együttműködési területek

Az Európai Unió létrejöttével szorosabbá vált a fogyasztóvédelmi, egészségügyi, szociálpolitikai, környezetvédelmi és kutatási együttműködés.

Új elemként létrejött az európai uniós állampolgárság. Az uniós polgárok a tagországok között szabadon utazhatnak, és munkát is vállalhatnak, ha versenyképes szakmával rendelkeznek.

Magyarország uniós tagságának előnyei és hátrányai

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU-s tagság Magyarország számára új lehetőségeket biztosít. Új források nyílnak meg az infrastruktúra fejlesztésére a közösségi alapokból, különösen a Strukturális Alapból.

Az egyes állampolgárok szabadon utazhatnak, és munkát is vállalhatnak a tagországokban, ha versenyképes szakmával rendelkeznek. A tagság hozzájárulhat a gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok bővüléséhez.

A tagság azonban hátrányokat is eredményezhet. Az újonnan belépők a régebbiekkel összehasonlítva kevesebb agrártámogatásban részesülnek.

A termékek szabad áramlása is problémákat okozhat, mert a gazdaság szereplői nincsenek erre felkészülve. A közös piac ezért egyszerre jelenthet új lehetőségeket és nagyobb versenyhelyzetet.

Hasznos angol kifejezések a témához

Az éghajlat és az időjárás leírásához használható a climate, climate change, temperature, weather forecast, weather report, rainfall, sunshine, cloud, cloudy, rainy, sunny, windy, stormy, humid, dry, cold, hot, chilly, freezing cold, roasting hot és changeable weather kifejezés.

A természeti táj bemutatásakor hasznos szavak a landscape, countryside, coast, shore, beach, river, lake, mountain, hill, valley, plain, forest, meadow, waterfall, island, peninsula, desert, jungle, swamp, national park és glacier.

A városok és a turizmus témájában használható a capital city, city centre, town, tourist attraction, famous sights, museum, cathedral, bridge, castle, palace, monument, statue, harbour, canal, tunnel, zoo és historic place.

Az országok és nemzetiségek összehasonlításakor fontos kifejezések a country, population, capital, border, climate, culture, customs, traditions, economy, environment, agriculture, industry, life expectancy, unemployment, poverty, pollution és standard of living.

Vélemény kifejezéséhez használható az In my opinion, I think, I believe, I would prefer, I would rather, because, however, on the one hand és on the other hand.

Az összehasonlítás során hasznos mondatkezdések a Hungary is similar to…, Hungary is different from…, Compared with Hungary…, The climate is…, The most important difference is…, One advantage is… és One disadvantage is…

tags: #a #celnyelv #orszaga #i #es #az