A japán nyelv szókincse története során több irányból gazdagodott, és a mai japánban az európai eredetű, elsősorban angol jövevényszavak is fontos réteget alkotnak. A japán egy összetett hibrid nyelv: a japán alapszókincs a történelem során rengeteget gazdagodott, különösen a kínai (a kanji jelek) és az angol nyelvből merítve.
Ma a japán nyelv 33%-ban japán, 49%-ban kínai és 18%-ban idegen eredetű szavakból áll. A japán nyelvben a kínai műveltség átvételével sok kínai szó és fogalom került be a japán nyelvbe, s ez gazdagította a japán szókincset, a mai japánban pedig meglehetősen sok angol jövevényszó is található.
A japán szókincs eredeti rétegei
A japán nyelv eredete máig sem tisztázott. Közelebbi rokonságot eddig az Okinaván beszélt rjúkjú nyelvvel igazoltak, a két nyelvet és dialektusaikat újabban a japán nyelvek családjának nevezik.
A koreai nyelvvel sokan távolabbi rokonságot feltételeznek nyelvszerkezeti hasonlóságok és csekély számú rokon szó alapján. Korábban gyakran az altaji nyelvcsaládba sorolták, de ez az elmélet nem egyértelműen bizonyítható és ezért nem általánosan elfogadott.
A japán nyelv hovatartozásával a 19. század eleje óta foglalkoznak, de máig nem tisztázódott megnyugtatóan a kérdés. Eddig számos nyelvvel összevetették a japán nyelvet az ún. ural-altáji nyelvektől kezdve, köztük a magyar nyelvvel is, a kínai, ainu, koreai, tibeto-burmai és ausztro-ázsiai nyelvekkel stb.
A bizonyítottnak elismert rjúkjúi nyelvvel való rokonságon kívül a többi nyelvrokonítási próbálkozás eddig nem járt sikerrel. A japán nyelv eredetét kutató sok munka lényegében két csoportra osztható, 1) a koreai, mandzsú-mongol nyelvektől kezdve a Japántól északra található altáji nyelvekkel való összehasonlításra és 2) a déli szigeteki nyelvekkel, a maláj-polinéziai nyelvekkel, újabban az indiai dravida vagy tamíl nyelvvel való összehasonlítási kísérletre.
A kínai hatás és az európai jövevényszavak különbsége
A japán szókincsben a kínai eredetű elemek és az európai eredetű szavak eltérő történelmi korszakokhoz és kulturális kapcsolatokhoz kötődnek. A kínai írásbeliség erős hatása meghatározó szerepet játszott a japán írásrendszer kialakulásában, a szókincs és különböző írott nyelvi stílusok kialakulásában és változásaiban.
A japánok legkorábban az 1. században találkozhattak a kínai írással. A 8. századból fennmaradt legrégebbi hivatalos feljegyzések szerint a japánok a 4-5. században kezdtek tudatosan foglalkozni a kínai írás megtanulásával és az 5-6. századra Japánban is elkezdték lejegyezni a dolgokat kínai írással és kínaiul.
A kínai műveltség mélyreható átvételével, ennek japáni beérésével és a japán nyelv sajátosságainak megfelelő írásrendszer, a kana-szótagírás kialakításával a 9-10. századtól kezdődően az eredeti japán írásbeliség roppant fejlődésnek indult.
A 16. század második felében a Japánba érkező európai misszionáriusok a korabeli japán nyelvet latin betűvel fonetikusan jegyezték le. Ennek köszönhetően a 16. század végétől a 17. század elejéig terjedő időszak japán hangtanát és nyelvtanát meglehetősen jól ismerjük.
A 17. századtól a 19. századig terjedő ország-elszigetelő korszak után a 19. század második felében történt japán országnyitással, közismerten, Japán bekapcsolódik a világpolitikai vérkeringésbe, s a nyelvészeti kutatásoknak is eltűnik minden akadálya.
Mit nevezünk európai eredetű japán szavaknak?
Az európai eredetű japán szavak jelentős része modern kölcsönszó, amelyet a japán nyelv a nyugati technika, tudomány, intézmények, kereskedelem, városi élet, sport, divat és szórakozás fogalmainak megnevezésére vett át.
A mai japán írásrendszer a régi kínai írásrendszer átvételével meghonosodott kandzsikból és a 9-10. században a kandzsikból kialakult kétféle kana-szótagírásból, hiraganákból és katakanákból áll.
A katakana szintén szótagírás, amelyet idegen eredetű szavak, onomatopoeiák és hangsúlyos szavak jelölésére alkalmaznak. Az európai eredetű szavak ezért rendszerint katakanával jelennek meg, miközben kiejtésük és szótagolásuk alkalmazkodik a japán nyelv hangrendszeréhez.
Az európai eredetű szavak japán használata nem egyszerűen idegen szavak változatlan átvételét jelenti. A japán egyes hangokat nem különböztet meg, bizonyos mássalhangzó-kapcsolatokat felbont, a szóvégi mássalhangzókat gyakran magánhangzóval egészíti ki, és a kölcsönszavakat a japán mora- és szótagrendszerhez igazítja.
A japán hangrendszer és az európai szavak alkalmazkodása
A japán beszédben a legkisebb hangegység az ún. mora (szótag). A mora szerkezete a következő: /CV/, /CSV/, /V/, /N/, /Q/ (/C/: mássalhangzó, /S/: félhangzó, /V/: magánhangzó, /N/: szótagalkotó nazális szonáns, /Q/: ún. szótagalkotó gégezárhang, amely a japán nyelv sajátos hangtani egysége, vagyis a rá következő mássalhangzó artikulációs formáját képezve egy szótagnyi légzésszünetet tartanak.
A japánban nincs /l/ hang és labiodentális hang. A japán fül az „l”-t is „r”-nek hallja. A mai japán hangállapot alapjai a 17. század után alakultak ki.
A japán magánhangzók rövidek és tiszták, öt alapvető magánhangzó van: a, i, u, e, o. A mássalhangzók kiejtése rendszerint egyértelmű, kivéve néhány esetet, például a ら sorozat (ra, ri, ru, re, ro), amely lágyabb, mint a magyar „r”.
A hangsúly a hangmagasság emelésében nyilvánul meg. A hangmagasság emelkedése nem jár együtt a nyomaték vagy hangerő fokozásával. A szótagok időtartama és nyomatéka azonos, a szótagok hangmagassága változó.
Latinbetűs átírásban mássalhangzó-kettőzéssel jelölik, pl., Nippon /niQpon/, sinbun /siNbuN/ (újság). A zöngétlen mássalhangzó után álló szó végi /i/, /u/ és zöngétlen mássalhangzó között álló /i/, /u/ gyakran zöngétlenné válik.
Ez azt jelenti, hogy a magánhangzó csak az artikulációs formát tartja, de nem zöng fel, pl. /desu/ /u/-ja. Az összetett szavaknál, szókapcsolatoknál a szóhatáron a második tag szókezdő zöngétlen mássalhangzója gyakran zöngésül, pl. /jama/ (hegy) + /sakura/ (cseresznyefa) → /jamazakura/ (vadcseresznye).
A katakana szerepe
A katakana az európai elemek legfontosabb írásbeli jelölője. A japán nyelv három fő írásrendszert használ, melyek mindegyike külön funkcióval rendelkezik: Hiragana: Alapvető szótagírás, amelyet főként a nyelvtani elemek és japán eredetű szavak írására használnak.
Katakana: Szintén szótagírás, amelyet idegen eredetű szavak, onomatopoeiák és hangsúlyos szavak jelölésére alkalmaznak. Kanji: Kínai eredetű írásjelek, melyek jelentést hordoznak és a főneveket, igéket, mellékneveket jelölik.
A japánban használt kandzsik azonban roppant bonyolult képet adnak olvasatuk szempontjából. Ugyanis a kandzsiknak az eredeti kínai hangalak alapján kialakult az ún. on-olvasata, amelynek is több féle változata van az átvétel történeti okaiból eredően, és az ún. kun-olvasata, amely az adott kínai írásjegy jelentését adja japánul.
Rendszerint a szöveg lejegyzésekor a szavak fogalmi részét kandzsikkal jegyzik és a toldalékos részét kanákkal. De ugyanaz a szó mind három féle írással is leírható.
A mai írásban e három hagyományos íráshoz az arab számokat és a latin betűket is alkalmazzák szükség szerint. A hagyományos japán írás jobb sorral kezdődik, fentről lefelé olvasandó.
Angol eredetű japán szavak
A japán szókincs európai elemei között az angol eredetű szavak vannak többségben. Ezeket gyakran „gairaigo” néven említik, vagyis olyan kölcsönszavakként, amelyek külföldről kerültek a japánba.
A japán nyelvben sok európai eredetű kifejezés kapcsolódik a mindennapi élethez, az étkezéshez és az utazáshoz. Az angolból átvett szavak egy része ma már annyira beépült a japánba, hogy a beszélők nem feltétlenül érzik idegen eredetűnek.
| Japán szó | Eredet | Jelentés |
|---|---|---|
| resutoran | az angol restaurantból | étterem |
| kôhî | az angol coffeeból | kávé |
| hoteru | angol eredetű | hotel |
| konbini | convenience store | helyi üzlet, kisbolt |
| konsato | concert | koncert |
| komikku | comic | képregény |
| manga | japán eredetű nemzetközi szó | képregény |
Étel- és italnevek
Ha Japánra gondolsz, óhatatlanul a szusi, a miso leves vagy egy tál wagashi, a híres japán sütemény jut eszedbe. A gasztronómia remek eszköze a nyelvtanulásnak: szusi, szaké, waszabi. már rengeteg japán szót ismersz!
- étterem (az angol restaurantból) = resutoran レストラン
- élelmiszer = tabemono 食べ物
- ital = nomimono 飲み物
- víz = (o)mizu お）水
- tea = ocha おちゃ - お茶
- kávé (az angol coffeeból) = kôhî コーヒー
- rice = gohan ご飯
- tészta = men 麺
- zöldségek = jaszai 野菜
- hús = niku 肉
- hal = sakana 魚
- sushi étterem = sushiya 寿司屋
Jó estét, van egy foglalásom Anna névre. = Konnichiwa/Konbanwa, Anna no yoyaku desu. こんにちは / こんばんわ, アンナの予約です。 Megrendelést adhatok? = Chūmon shite mo ii desuka? 注文してもいいですか？
Csapolt sört kérek. = Nama bîru kudasai. 生ビールください。 Mi ez? = Kore wa nan desuka? これは何ですか？ Hitelkártyát elfogasnak? = Kurejitto kādo o tsukaemasuka? クレジットカードを使えますか？
A japán konyha számos olyan szót is adott más nyelveknek, amelyek mára nemzetközileg ismertté váltak. Ilyen például a sushi, a sake, a wasabi, a miso, a manga és több, a japán kultúrához kapcsolódó kifejezés.
Mindennapi tárgyak és városi élet
A mindennapi japán beszédben és a feliratokon is találhatók olyan szavak, amelyek európai eredetűek vagy európai közvetítéssel váltak ismertté. Az idegen eredetű szavak különösen gyakoriak a kereskedelemben, a közlekedésben, a szálláshelyeken és a modern szolgáltatások területén.
- hotel - hoteru
- repülőjegy - Kōkūken
- konbini - コンビニ
- szupermarket - suupaa / konbini
- telefon - denwa
- ATM - ei-tii-emu ATM
- ajándékbolt - omiyage shoppu
- képregény - komikku vagy manga
A japán nyelvben sok európai eredetű szó nem pontosan ugyanazt jelenti, mint az eredeti nyelvben. A japán beszélők gyakran rövidítik a kölcsönszavakat, módosítják jelentésüket, vagy a japán nyelv hang- és szóalkotási szabályai szerint új összetételeket hoznak létre.
Japán kifejezések európai utazóknak
A japán nyelv alapjainak ismerete különösen hasznos utazáskor, mert a mindennapi kommunikációban gyakran szükség van az üdvözlésre, a kérésre, a tájékozódásra és a segítségkérésre.
Japánban a tisztelet és az udvariasság az általad használt szókincsben, viselkedésedben, kifejezésmódban és a gesztusaidban is tükröződik. A japánok az udvariasságukról és jó modurokról híresek.
Üdvözlés és elköszönés
- Hai - Igen
- Iie - Nem
- Ohayo gozaimasu - Jó reggelt!
- Konnichiwa - Jó napot!
- Konbanwa - Jó estét!
- Oyasumi nasai - Jó éjszakát!
- Sayonara - Viszontlátásra!
- Arigato gozaimasu - Köszönöm szépen
Jó reggelt! =Ohayô gozaimasu! おはようございます Jó napot! =Kon'nichi wa! こんにちは Jó estét!=Konban wa! こんばんは Jó éjt! =Oyasumi nasai! おやすみなさい お休みなさい
A "Konnichiwa" (こんにちは és 今日は kanji nyelven), amely egyfajta univerzális üdvözlés, amely a nap bármely szakában használható, de nem minden helyzetben! Állásinterjún például ne használd!
A köszönés változatai a következők: - Jó reggelt (reggel): "Ohayo Gozaimasu" (お早うございます). Különlegességként ezt a kifejezést az irodai kollégák üdvözlésére is használják, napszaktól függetlenül, - Jó napot (délután): A "Konnichiwa" gyakran használatos ebben a helyzetben.
Este 6 óra után azt mondjuk, hogy "Konbanwa" (こんばんは és 今晩は kanji nyelven). "Oyasumi" (お休み) vagy "Oyasuminasai" (おやすみなさい) az udvariasabb forma, amelyet hivatalosabb környezetben használnak.
Viszontlátásra! (ha hosszú időre válnak el útjaink) =Sayônara! さようなら / さよなら Hamarosan találkozunk! =Mata aimashou! またあいましょう Viszlát később! =Jaa mata ne!じゃあまたね Holnap találkozunk! =Mata ashita! また明日
A búcsúzkodásnak japánul is többféle módja van, akárcsak magyarul, a kontextustól függően. A viszlát és az isten veled például két nagyon különböző dolgot jelent.
- Viszlát (vagy bizonyos esetekben isten veled): sayônara (さようなら),
- Később találkozunk: atodene (あとでね),
- Holnapig: mata ash'ta (また明日),
- Viszlát jövő héten: mata raishu (また来週),
- Elbúcsúzás a munkatársaktól: osakinishitsureshimass' (お先に失礼します).
Köszönet, bocsánatkérés és kérés
Köszönöm (szépen)! = Arigatô (ありがとう) vagy (dômo) arigatô (gozaimasu) (ejtsd: aligato) Szívesen! = Dou itashi mashite! どういたしまして (ejtsd: doo itasimaste) Bocsánat! = Sumimasen! すみません
Sajnálom!/Elnézést! = Gomen nasai! ごめん なさい Kérem. = Onegai shimasu おねがいします (kiejtése onégaï-shimas) Kérem, bocsásson meg (ha valakit zavarok)! =Shitsureishimasu! しつれいします（失礼します
Egészségedre! =Kampai! 乾杯（かんぱい） A japán nyelvben az "onegaishimas" (お願いしま) általában azt jelenti, hogy kérem, az "onegai-itashimas" pedig a tiszteletreméltóbb formája.
A japán köszönetnyilvánítás leghíresebb kifejezése az "arigato", amelyet "arigato gozaimasu"-ra lehet változtatni, hogy még hangsúlyosabbá és szívből jövőbbé tegyük. Földrajzi helyzettől függően más-más kifejezést használnak.
A Kansai régióban például "ôkini"-t (大きに) mondanak köszönetképpen. Ha meg akarjuk köszönni valakinek a kedvességét vagy a segítségét, az "o-sewaninalimash'ta (お世話になりました)"-t használjuk.
És még arra is van egy mód, hogy egyszerre köszönetet mondjunk és bocsánatot kérjünk: sumimassen (すみません).
Bemutatkozás
Bemutatkozás egy találkozón Péter vagyok.=Watashi wa Peter desu. 私はピーターです Mi a neved?=O namae wa nan desuka? お名前は何ですか, Tanaka úr vagyok.=Tanaka-san desu. 田中さんです Magyar vagyok. = Watashi wa hangarijin desu. 私はハンガリー人です
Nem értek japánul. = Nihongo ga wakarimasen. 日本語がわかりません （にほんごがわかりません), Megismételné, kérem?=Mou ichido onegai shimasu? もう一度お願いします。 Örülök, hogy megismerhetem!=Hajime mashite! 初めまして
Amikor először találkozol valakivel, használd a "Haijimemashite" (はじめまして) kifejezést, ami szó szerint azt jelenti, hogy « örvendek ». Kimondásakor szokás enyhén meghajolni (fonetikusan: "hadzsimemaste").
Egy rövid példa a bemutatkozásra: Hajimemashite. (Örvendek), Watashi no namaewa Pál desu. (Pálnak hívnak), Watashi wa ni-juu go sai desu. (25 éves vagyok), Budapest ni sundeimasu. (Budapesten lakom), Gakuseidesu. (Diák vagyok), Douzo yoroshiku onegaishimasu. (Örülök, hogy megismerhetem).
A "Yoroshikuonegaishimasu" (よろしくお願(ねが)いします) egy olyan kifejezés, amit nem lehet lefordítani, de ami azt sugallja, hogy örülsz, hogy megismerted a beszélgetőpartneredet. Válaszul használhatod a "kochirakoso yoroshiku onegaishimasu" (こちらこそよろしくお願いします) kifejezést, hogy kifejezd, hogy az érzés kölcsönös.
Közlekedési és tájékozódási szókincs
Japánban való tartózkodásod során elengedhetetlen, hogy elsajátítsd az alapvető tudnivalókat, amikor útbaigazítást kérsz. Akár vonattal, repülővel vagy egyszerűen csak taxival utazol, az angol nyelvű útbaigazítás nem sokat segít, többek közt azért is, mert a japán lakosság tört angol nyelvtudása megnehezíti a megértést, mivel az akcentusok és a kiejtés városonként eltérő.
Akár a közlekedésről, akár az anyanyelvi beszélgetésekről, akár az adminisztratív formaságokról van szó, a japán nyelv alapjainak ismerete és egy kezdetleges japán szókincs birtoklása nem egyszer megmentheti az életedet.
| Magyar jelentés | Japán fordítás | Romaji |
|---|---|---|
| Ide szeretnék menni. | こここに行きたいです | Koko ni ikitai desu. |
| Melyik helyet ajánlja? | おすすめの場所はどこですか | Osusume no basho wa doko desuka? |
| Kérem, vigyen el a _____ címre. | ＿＿＿に連れて行ってください | ____ ni tsurete itte kudasai. |
| Hogyan jutok el a ____ címre? | ＿＿＿にはどうやって行けますか | ____ ni wa dou yatte ikemasuka? |
| Balra/jobbra kanyarodás | 左／右に曲がる | Hidari/migi ni magaru |
| Egyenesen előre | まっすぐ | Massugu |
| Hol van/van a _______? | ＿＿＿＿はどこですか | ____ wa doko desuka? |
| WC | トイレ | Toire |
| Konbini | コンビニ | Konbini |
| Állomás | 駅 | Eki |
| Buszmegálló | バス停 | Basu tei |
| Repülőtér | 空港 | Kuukou |
| Hotel | ホテル | Hoteru |
| Kórház | 病院 | Byouin |
| Nagykövetség | 大使館 | Taishikan |
| Rendőrség | 交番 | Kuban |
| Bank | 銀行 | Ginkou |
Mennyi ideig tart az odautazás / Mennyibe kerül az odautazás? = どれぐらいかかりますか Dore gurai kakari masuka? Gyalogosan is el lehet jutni oda? = 歩いて行けますか Aruite ikemasuka?
Itt van a közelben? = こここから近いですか Koko kara chikai desuka? Ez a vonat/busz a ____ címre megy? = この電車／バスは＿＿＿に行きますか Kono densha/bus wa _____ ni ikimasuka?
Kaphatnék egy térképet? = 地図をください Chizu wo kudasai? Foglalás = 予約 Yoyaku Hol tudok pénzt váltani? = 両替はどこでできますか Ryougae wa doko de dekimasuka?
A fontos feliratok között több európai eredetű vagy nemzetközileg ismert kifejezés is szerepel.
- Kijárat - deguchi
- Bejárat - iriguchi
- Információ - annaijo
- Mosdó, wc - o-tearai
- Pályaudvar, állomás - eki
- Buszmegálló - basu tei
- Tourinform - kankou annaijo
- Termálfürdő - onsen
- Telefon - denwa
- Sintó szentély - jinja
- ATM (bankautomata) - ei-tii-emu ATM
- Bank - ginkou
- Szupermarket - suupaa / konbini
- Ajándékbolt - omiyage shoppu
Idő, dátum és számok
Minden kezdő nyelvtanulónak, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet tanul, tisztában kell lennie az olyan alapvető dolgokkal, mint a bemutatkozás, a tájékozódás, az időbeli elhelyezkedés és szükség esetén a segítségkérés.
Ami az időt illeti, így kérdezd meg az időt japánul: Mennyi az idő? =Ima nan ji desuka? Az írott változathoz itt vannak az ideogrammok, amelyeket ismerned kell: いま何時ですか.
Az óra 時 (ji), a perc megfelel a 分 (fun), a másodperc pedig a 秒 (byō). A "gozen" (午前) az éjfél és dél közötti órákra utal, a "gogo" (午後) pedig a dél és éjfél közötti órákra.
| Szám | Kanji | Hiragana | Romaji |
|---|---|---|---|
| 0 | 零 | れい | rei |
| 1 | 一 | いち/いつ | ichi / itsu |
| 2 | 二 | に | ni |
| 3 | 三 | さん | san |
| 4 | 四 | し / よん | shi / yon |
| 5 | 五 | ご | go |
| 6 | 六 | ろく | roku |
| 7 | 七 | しち / なな | shichi / nana |
| 8 | 八 | はち | hachi |
| 9 | 九 | きゅう/く | kyū / ku |
| 10 | 十 | じゅう | jū |
A japán számok jelentős része kínai eredetű. Akik ismerik egy kicsit a kínai nyelvet azoknak könnyebb dolguk lesz a japán számokkal is, hiszen a japán számtan sok mindent kölcsönzött a mandarinból.
Valójában a kínai matematikában található kínai karakterek (vagy hanzik) néhány ritka kivételtől eltekintve megegyeznek a japán kanjikkal. Tudtad, hogy mindössze 11 különböző szóval akár 999-ig is el tudsz számolni japánul?
| Szám | Kanji | Hiragana | Romaji |
|---|---|---|---|
| 10 | 十 | じゅう | jū |
| 20 | 二十 | にじゅう | nijū |
| 30 | 三十 | さんじゅう | sanjū |
| 100 | 百 | ひゃく | hyaku |
| 1000 | 千 | せん | sen |
| 1 0000 | 万 | まん | man |
| 100 0000 | 百万 | ひゃくまん | hyakuman |
| 1 0000 0000 | 億 | おく | oku |
A japánok a számokat négyjegyű csoportokra tagolják, nem pedig háromjegyűekre, mint nálunk. Tehát a százezer, amit mi úgy bontunk fel, hogy 100-szor 1000, japánul úgy bontódik fel, hogy tízszer tízezer.
Például a 30 esetében a 3-as szám kanjija a 10-es szám kanjijához kapcsolódik, mintha azt mondanád, hogy a 30 egyenlő háromszor tízzel. Így épülnek fel a japán számok.
A japán nyelvben sokféle számlálószó (gyakran utótagként) létezik attól függően, hogy mit számolunk. Például az emberek számolására a "人" kanjit használjuk, ami a kínai nyelvhez hasonlóan egy személyre utal.
Rengeteg számlálószó létezik, amik olyan különböző tárgyakra utalhatnak, mint italok, könyvek, ruhák, kis állatok vagy épületek, vagy akár hónapok.
A hét napjai
| A nap neve magyarul | Kanji | Kiejtés | Etimológiai jelentés |
|---|---|---|---|
| Vasárnap | 日曜日 | nitchi-youbi | a nap napja |
| Hétfő | 月曜日 | getsu-youbi | a hold napja |
| Kedd | 火曜日 | ka-youbi | a tűz napja |
| Szerda | 水曜日 | sui-youbi | a víz napja |
| Csütörtök | 木曜日 | moku-youbi | a fa napja |
| Péntek | 金曜日 | kin-youbi | a fém napja |
| Szombat | 土曜日 | do-youbi | a föld napja |
A hét napjait a következőképpen mondjuk: Vasárnap: Nichiyôbi にちようび - 日曜日 Hétfő:Getsuyôbi げつようび - 月曜日 Kedd: Kayôbi かようび - 火曜日 Szerda: Suiyôbi すいようび - 水曜日 Csütörtök:Mokuyôbiもくようび - 木曜日 Péntek: Kinyôbi きんようび - 金曜日 Szombat:Doyôbi どようび - 土曜日
A hónapok
| A hónap neve magyarul | Romaji | Hiragana | Kanji |
|---|---|---|---|
| Január | ichigatsu | いちがつ | 一月 |
| Február | nigatsu | にがつ | 二月 |
| Március | sangatsu | さんがつ | 三月 |
| Április | shigatsu | しがつ | 四月 |
| Május | gogatsu | ごがつ | 五月 |
| Június | rokugatsu | ろくがつ | 六月 |
| Július | shichigatsu | しちがつ | 七月 |
| Augusztus | hachigatsu | はちがつ | 八月 |
| Szeptember | kugatsu | くがつ | 九月 |
| Október | jūgatsu | じゅうがつ | 十月 |
| November | jūichigatsu | じゅういちがつ | 十一月 |
| December | jūnigatsu | じゅうにがつ | 十二月 |
A "日" kanji a napot jelöli. A 月 a hónap kanji jele. Az év kanjija a 年.
A japán nyelvtan és az európai nyelvek eltérései
A japán ragozó nyelv. Az állítmány mindig a mondat végére kerül, illetve olyan szó is van, amely mindig a mondat végén áll, ezt a japán nyelvtanban mondat-partikulának (súdzsosi) nevezik.
A japán mondatok tipikusan az alany-tárgy-állítmány (SOV) sorrendet követik, ami eltér a magyar vagy angol SVO szerkezettől. A partikula (pl. は, が, を) a mondatrészek funkcióját jelöli, nélkülözhetetlen a mondatszerkezet megértéséhez.
A mondatok tagoltsága világos. A mondaton belül a mondatalkotó, jelentéssel bíró alapegység (bunszecu) a kiejtésben is egységet alkot. A bunszecu szavakra bontható.
Nincs nyelvtani nem, szám, személy. Az esetet a főnév után helyezett ún. partikula (dzsosi) segítségével jelölik.
A partikulák, például az esetet jelölő partikula a mondatban úgy jelenik meg, mint a névutó a magyarban, így önálló szófajnak tekinthető, (nem ragnak). A témajelölő partikula „va”, amely a japán nyelv egyik legérdekesebb nyelvtani eszköze, a kontextusbeli logikai összefüggések kifejezésénél játszik fontos szerepet.
Az igék nem személy szerint, hanem idő és mód szerint ragozódnak, ami megkönnyíti a nyelvtani szabályok elsajátítását. Nincs jövőidő és infinitivus.
A japán nyelv egyik legsajátosabb jellemzője az udvariassági kifejezések bonyolultsága, amelyek a beszélő és a hallgató, valamint a mondatban említésre kerülő személy közötti viszonyt fejezik ki, igék és személyes névmások különböző kapcsolatával és segédigékkel.
Japánban különösen fontos a köszönöm - szívesen - kérem szavak szenthármasa. A tisztelet és az udvariasság nemcsak az általad használt szókincsben, hanem a viselkedésedben, a kifejezésmódodban és a gesztusaidban is tükröződik.
Az európai elemek jelentésváltozásai
Az európai eredetű japán szavak átvételekor gyakori a jelentés szűkülése, bővülése vagy módosulása. Egy angol szó japán alakja ezért nem mindig használható ugyanabban a jelentésben, mint az eredeti angol kifejezés.
A japán beszélők a kölcsönszavakból új szavakat is alkothatnak. A szó egy része gyakran önálló elemként jelenik meg összetételekben, vagy több idegen eredetű elem kapcsolódik egymáshoz japán nyelvtani környezetben.
A japánban sok homofon szó, továbbá hang- és állapotutánzó szó található. A szótag egyszerű szerkezete miatt sok a homofon szó, továbbá hang- és állapotutánzó szó.
Az európai kölcsönszavak kiejtését nemcsak a hangkészlet, hanem a japán ritmus is alakítja. A kölcsönszavakat a beszélők moraegységekre tagolják, ezért az eredeti nyelvhez képest gyakran több szótagot hallunk.
A japán szókincs kulturális összefüggései
A japán nyelv ismerete segít közelebbről is megismerni a helyi kultúrát. Japán kultúrája nagy hangsúlyt fektet az udvariasságra.
A szeretet kifejezése Japánban és Európában jelentősen eltérő utakon valósul meg. Míg Japánban a szeretet gyakran diszkrét, a finom gesztusokban és a másik iránti elkötelezettségben rejlik, addig Európában az érzelmek nyílt kifejezése, a szenvedély és a romantika dominál.
Japánban a szeretetet a "ai" (愛) és a "suki" (好き) kifejezések tükrözik. A "ai" a mélyebb, feltételek nélküli szeretetet jelenti, míg a "suki" inkább a tetszés, a vonzalom kifejezése.
A szeretet és az odaadás sokszor a "giri" (kötelesség) és a "on" (hálás kötelesség) koncepciójával is összefonódik, amelyek mélyen gyökereznek a japán kultúrában.
A japán emberek hajlamosak arra, hogy a szeretetet inkább cselekedetekkel mutassák ki, mint például figyelmes tettek, ajándékok adása, vagy mások szükségleteinek előtérbe helyezése.
Az ajándékozás hagyománya fontos szerepet játszik a barátságokban is; például a "omiyage", azaz a helyi ajándékok hozatala, amelyet az utazásokból hoznak, szimbolizálja a szeretetet és a figyelmességet.
Az európai jövevényszavak tanulása
A japán nyelv alapjainak elsajátítása kihívásokkal teli, ugyanakkor rendkívül izgalmas folyamat, amely megnyitja az utat a gazdag japán kultúra és kommunikáció felé. A japán nyelv tanulása során nemcsak az írásjelek, de a kiejtés, a nyelvtani szerkezetek és a kulturális sajátosságok megértése is elengedhetetlen.
A japán alapszókincs megtanulásához hasznosak a szókártyák. Ne habozz, írj szókincskártyákat japán szavakkal minden egyes tárgyalt témához, hogy segítsd a nyelvtanulásodat.
A nyelvtanulás egyik kulcsa a rendszeresség. Napi 20-30 perc folyamatos gyakorlás a japán nyelv alapjaival hatékonyabb lehet, mint hosszabb, de ritkább tanulási időszakok.
Hanganyagok és videók segítenek a kiejtés és a hallás utáni értés fejlesztésében. Szókártyák és digitális jegyzetek a kanji és szókincs elsajátításához.
A kanák (hiragana, katakana) a japán írás alapja. Ha tovább akarsz lépni az írásbeli szakaszba, elengedhetetlen, hogy kívülről tudd őket, hogy gondolkodás nélkül tudj írni és olvasni.
Csak akkor lépj tovább a kanjikra, ha ezt a szakaszt már elsajátítottad. A katakana ismerete különösen fontos az európai eredetű japán szókincs felismeréséhez.
Feltétlenül beszélned kell! Még ha hibázol is, az sem számít. Jobb, mintha egy mondatot ismételgetnél a fejedben, és soha nem mondanád ki, mert félsz, hogy nyelvtani hibát követsz el.
A hibák elkövetése, a szókincs elfelejtése és a szavakon való botladozás mind a tanulási folyamat szerves része, és nem tudsz megmenekülni tőlük.
