A szókincs jelentésváltozása azt jelenti, hogy egy szó jelentése idővel megváltozik: új jelentésekkel gazdagodik, korábbi jelentései háttérbe szorulnak vagy teljesen eltűnnek. A jelentésváltozás természetes nyelvi folyamat, amelynek során egy szó eredeti jelentése módosulhat, bővülhet vagy szűkülhet, esetleg teljesen megváltozhat az idők során.
A jelentésváltozások vizsgálata a nyelvtörténet és a szemantika (jelentéstan) fontos kutatási területe. A folyamat oka lehet társadalmi, kulturális vagy történelmi változás, de szerepet játszhat benne a nyelvhasználók gondolkodásának és értékrendjének átalakulása is.
A szókincs és a jelentésváltozás helye a nyelvben
A nyelv folyamatosan változó rendszer, amely szorosan összefügg az azt beszélő közösség életével, gondolkodásával és kultúrájával. A nyelvi változások egyik legszembetűnőbb területe a szókincs, azon belül is a szavak jelentésének alakulása.
Egy nyelv szókincse három részből áll:
- alapnyelvi eredetű szavak;
- belső keletkezésű szókészlet;
- idegen eredetű szókészlet.
A jelentésváltozás természetes nyelvi folyamat, melynek legfontosabb formái a jelentésbővülés, a jelentésszűkülés, a jelentésátvitel, az értékítélet változása, valamint a stilisztikai és esztétikai érték átalakulása.
Ezek a változások nem véletlenszerűek, hanem jól felismerhető tendenciákat követnek. A különböző típusok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyelv alkalmazkodni tudjon a beszélők igényeihez és a változó világhoz.
A jelentésbővülés
Jelentésbővülésről akkor beszélünk, amikor egy szó jelentése tágabbá válik, és több dologra, jelenségre kezd vonatkozni, mint korábban. A jelentésbővülés során a szó eredeti jelentéséhez új jelentések társulnak, így a szó jelentésköre kitágul.
A „diák” szó eredetileg csak egyházi iskolák tanulóit, valamint a latin nyelvet jelentette, ma viszont minden tanulóra és hallgatóra használjuk. A jelentésbővülés gyakran társadalmi változásokhoz kapcsolódik, például az oktatás kiterjedéséhez vagy új intézmények megjelenéséhez.
A „marha” szó eredetileg csak szarvasmarhát jelentett, később azonban vagyontárgyat, majd pejoratív értelemben ostoba embert is kezdett jelenteni. Az „egér” szó az állat mellett ma már számítógépes perifériát is jelent.
A jelentésbővülés gyakran az új technológiai fejlesztések és a társadalmi változások következménye. A technikai fejlődés és az internet hatására napjainkban is új jelentések kapcsolódnak korábban ismert szavakhoz.
A jelentésszűkülés
A jelentésszűkülés során a szó eredeti, tágabb jelentésköre beszűkül, specifikusabbá válik. A jelentésszűkülés ennek ellentéte: a szó jelentése egy szűkebb fogalmi körre korlátozódik.
A „jószág” szó eredetileg minden jó dolgot jelentett, ma azonban főként csak háziállatokra használjuk. A „barom” szó régen minden háziállatot jelentett, később már csak a szarvasmarhára használták.
Az „író” szó régen minden írástudó embert jelölt, ma már csak a szépirodalmi művek alkotóit nevezzük így. A „lány” szó eredetileg minden gyermeket jelentett, ma már csak a női nemű gyermekekre használjuk.
A jelentésszűkülés oka gyakran az, hogy új szavak jelennek meg a nyelvben, amelyek átveszik az általánosabb jelentést.
A jelentésátvitel
A jelentésátvitel során a szó jelentése valamilyen hasonlóság vagy érintkezés alapján tevődik át egy másik fogalomra. A jelentésátvitel során két fogalom kapcsolata hozza létre az új jelentést.
Metaforikus jelentésváltozás
A metaforikus jelentésváltozás során hasonlóság alapján történik a jelentésátvitel. A metafora esetében két dolog közötti hasonlóság a jelentés alapja.
A „daru” szó a madarat és az emelőgépet is jelölheti a hosszú nyak hasonlósága miatt. A „toll” jelentheti a madártollat és az íróeszközt, a „szem” pedig testrészt és gabonaszemet.
A „gerinc” eredetileg testrészt jelent, de könyv része is lehet. További példák az „asztal lába” és a „hegy gyomra” kifejezések.
A „barom” szó újabb jelentése az emberre vonatkoztatott „ostoba” jelentés. A metaforikus jelentésátvitel különösen gyakori az elvont fogalmak megnevezésében.
Metonimikus jelentésváltozás
A metonimikus jelentésváltozás érintkezésen alapul, amikor két fogalom között térbeli, időbeli vagy ok-okozati kapcsolat van. Itt nem hasonlóság, hanem valamilyen logikai kapcsolat, például rész-egész vagy ok-okozat hozza létre az új jelentést.
A „város” szó jelentheti az épületek összességét, de a lakosságot is: „Az egész város erről beszél”. Az „asztal” a bútort és az ételt is jelentheti: „Jó asztalt tart”. A „pohár” jelentheti a tárgyat és annak tartalmát: „Megittam egy pohár vizet”.
Az „iskola” szó jelentheti az épületet, ahol az oktatás folyik, jelentheti az ott tanuló diákok és a tanárok összességét mint intézményt, jelentheti bizonyos tanok összességét, vagy csupán a rendezettséget, például a „faiskola” szóban.
A jelentéselhomályosulás
A jelentéselhomályosulás során a szó eredeti jelentése feledésbe merül, és új jelentés társul hozzá. Az eredeti jelentés vagy a szó belső szerkezete idővel már nem nyilvánvaló a beszélők számára.
A „kesztyű” szó eredetileg „kéz-tevő”-t jelentett, de ez ma már nem nyilvánvaló a beszélők számára. Hasonló példa a „jámbor” szó, amely eredetileg a „jó ember” kifejezésből származik.
A jelentésmegoszlás
A jelentésmegoszlás során az eredetileg azonos jelentésű szavak jelentése elkülönül és specializálódik. A különbség idővel önálló jelentésű szavak kialakulásához vezet.
| Szópár | A jelentések elkülönülése |
|---|---|
| nevel - növel | elkülönült jelentésű szavak |
| helység - helyiség | elkülönült jelentésű szavak |
| tartam - tartalom | elkülönült jelentésű szavak |
A jelentésromlás
Jelentésromlásról, más néven pejorációról akkor beszélünk, amikor a szó jelentése negatívabbá válik, vagy negatívabb érzelmi töltetet kap. A jelentésromlás során a szó korábbi semleges vagy kedvezőbb jelentése rosszalló, lenéző vagy sértő jelentéssel egészül ki.
A „némber” szó eredetileg nőt jelentett, a „nő-ember” összetétel alapján, ma már azonban lenéző, rosszalló jelentésű. A „pimasz” szó eredetileg „fiatal fiú” jelentésű volt, a „csaj” pedig eredetileg „fiatal lány”-t jelentett.
A „népség” vagy a „cselszövő” szó korábban semleges vagy kevésbé negatív jelentésű volt, mára azonban erősen pejoratívvá vált. Tipikus területe ennek a szexualitással összefüggő szavak jelentésromlása: köznyelviből a trágár felé csúsznak.
A jelentésromlás gyakran társadalmi előítéletekkel és értékrendváltozással függ össze. Az expresszivitás növekedése során a nyelvhasználók érzelmeket és értékítéleteket fejeznek ki a jelentésmódosulással.
A jelentésjavulás
Jelentésjavulásról, más néven ameliorációról akkor beszélünk, amikor egy szó értékítélete pozitívabbá válik. A jelentésjavulás során a szó jelentése kedvezőbb, magasabb társadalmi vagy erkölcsi értékű lesz.
A „vitéz” szó eredetileg egyszerűen katonát jelentett, később azonban a bátorság és hősiesség fogalmával kapcsolódott össze. Ez a folyamat gyakran társadalmi presztízsváltozásokhoz kötődik.
A „marsall” szó eredetileg lovászt jelentett, ma már magas katonai rang. A „mester” szó is eredetileg szolgát jelentett, ma pedig szakértőt, kiváló szakembert jelöl.
A jelentésváltozás főbb tendenciái
Absztrakció
Absztrakció során a konkrét jelentésekből elvont fogalmak jönnek létre. Ilyen például az „út” szó jelentésének átalakulása, amikor a konkrét közlekedési út mellett a sors fogalmát is kifejezheti.
Az expresszivitás növekedése
Az expresszivitás növekedése azt jelenti, hogy a jelentésváltozásban egyre erősebben jelennek meg az érzelmek és az értékítéletek. A jelentésromlás és a jelentésjavulás különösen jól mutatja, hogy a társadalmi értékrend miként alakítja a szavak érzelmi töltetét.
A társadalmi változások hatása
A társadalmi változások, az új életformák, a technikai fejlődés és a kulturális átalakulások új jelentéseket hoznak létre. A jelentésváltozás gyakran az új technológiai fejlesztések és társadalmi változások következménye.
A jelentésváltozások napjainkban is folyamatosan zajlanak, különösen az internet és a technológia fejlődésének hatására. A „megosztás”, a „fal” és a „profil” szavaknak új jelentései alakultak ki.
Nyelvi gazdaságosság
A nyelvi gazdaságosság tendenciája szerint egy szó több jelentést vesz fel, így kevesebb szóval több dolgot lehet kifejezni. Ez lehetővé teszi, hogy a nyelv gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjon az új tárgyakhoz, jelenségekhez és társadalmi helyzetekhez.
A jelentésváltozások okai és felismerése
A jelentésváltozás oka lehet társadalmi, kulturális, történelmi változás, de szerepet játszhat benne a nyelvhasználók gondolkodásának és értékrendjének átalakulása is. A szó jelentésének módosulását a hasonlóság, az érintkezés, az általánosítás, a specializáció, valamint az érzelmi és értékítéleti változás is előidézheti.
A jelentésváltozások típusainak ismerete alapvető követelmény az érettségin. Fontos, hogy minden típushoz tudjunk legalább 2-3 példát mondani, értsük a változások okait és mechanizmusait, valamint felismerjük a jelentésváltozások típusait szövegekben.
Képesnek kell lennünk magyarázni a jelentésváltozások társadalmi és történeti hátterét. A tétel kifejtésekor érdemes kitérni arra is, hogy a jelentésváltozások a nyelv természetes fejlődésének részei, és napjainkban is folyamatosan zajlanak.
tags: #a #szokincs #jelentesvaltozasanak #fobb #tipusai #tendenciai