A tokenbefektetési alap létrehozásának feltételei

A tokenbefektetési alap létrehozásának feltételeit elsősorban az határozza meg, hogy a tokenekből álló konstrukció jogilag befektetési alapnak, kollektív befektetési értékpapírnak vagy más pénzügyi, illetve kriptoeszközalapú befektetési terméknek minősül-e. A befektetési alapok sok befektető megtakarításait fogják össze. A befektetési alapba tett pénze így másokéval osztozik a kockázatokon és a költségeken, így nyújt kedvező lehetőséget a vagyona gyarapítására.

Egy tokenbefektetési alap esetében ezért nem elegendő tokeneket kibocsátani és a befektetőktől pénzt gyűjteni. Meg kell határozni a befektetési politikát, a kockázatokat, a tokenek kezelésének és értékelésének szabályait, a befektetők jogait, az alap működésében részt vevő szervezetek feladatait, valamint a forgalmazás és a visszaváltás feltételeit. Az alapkezelőnek a felügyeleti szerv engedélye szükséges a befektetési alap létrehozásához.

A tokenbefektetési alap jogi és gazdasági alapjai

A befektetési alapok olyan megtakarítási formák, amelyekben egyszerre sok befektető helyezheti el megtakarított pénzét, együtt viselve a kockázatot és a költségeket. Az alapokban ily módon összegyűlt pénzt az alapkezelő komoly szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkező szakemberei kezelik. Ennek a szakértői vagyonkezelésnek, illetve az alapokban összegyűlt vagyonméretnek köszönhetően olyan eszközökbe nyílik befektetési lehetőség, amelyeket egyéni megtakarítóként nem, vagy csak nehezen lehet elérni.

Az alapok működése szigorúan és több oldalról ellenőrzött, így minden befektető biztos lehet abban, hogy a megtakarítása pontosan úgy, azokba az eszközökbe kerül befektetésre, amelyek az alap befektetési politikájában meghatározásra kerültek. A befektetési alapok működését a szabályozó szervek határozzák meg abban a szellemben, hogy a befektetők minél nagyobb védelmet élvezhessenek. Ehhez több egymástól független intézmény működik közre szigorú keretek között.

Egy tokenbefektetési alapnál különösen fontos annak tisztázása, hogy a token az alap vagyonának egyik befektetési eszköze-e, vagy maga a token testesíti meg a befektető alaphoz fűződő jogát. Az alapokhoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhat, a befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogát az alaphoz. A tokenekkel működő konstrukcióban ezért a token jogi funkcióját egyértelműen meg kell határozni.

Az alap létrehozásához szükséges fő szereplők

Alapkezelő

Az alapkezelő társaság hozza létre az alapot, ő kezeli az alap befektetéseit, és az is feladata, hogy tájékoztasson téged. Az alapkezelő meghatározza az alap befektetési politikáját és a működés részleteit, majd a felügyeleti szerv engedélyének birtokában létrehozza és működteti. Ennek keretében a befektetési politikának megfelelően meghozza a befektetési döntéseket a befektetők tájékoztatása mellett.

Tokenbefektetési alapnál az alapkezelő feladatai közé tartozik a tokenek kiválasztása, a portfólió kialakítása, a tokenekhez kapcsolódó kockázatok értékelése, a kereskedési és letétkezelési folyamatok megszervezése, valamint az alap befektetési politikájának betartása. Az alapkezelőnek azt is meg kell határoznia, hogy az alap milyen típusú tokenekbe fektethet, milyen arányban tarthatja azokat, és milyen körülmények között módosíthatja a portfólió összetételét.

Letétkezelő

A letétkezelő bank vezeti az alap pénz- és értékpapír-számláját, nyilvántartja az alap eszközeit és nettó eszközértékét. Emellett felügyeli, hogy az Alapkezelő a befektetési politika szerint jár e el, így szinte lehetetlenné téve az alapkezelő vagyonnal való visszaélést.

A letétkezelő felel az értékpapírügyletek technikai lebonyolításáért, ellenőrzi az alap eszközeit és az alapkezelő munkáját, és ő állapítja meg az alap nettó eszközértékét. Tokenek esetében a letétkezelési rendszernek ki kell terjednie a digitális eszközök nyilvántartására, a hozzáférési jogosultságok kezelésére, valamint arra, hogy a tokenek és a hozzájuk kapcsolódó privát kulcsok elkülönülten és ellenőrizhető módon legyenek kezelhetők.

Forgalmazó

A forgalmazó - mely szerepet az alapkezelő is betöltheti- vezeti a befektető számára az értékpapírszámlát, így nyilvántartva a befektetési jegyeket. Befektetési alapot nem az alapkezelőtől, hanem a forgalmazóktól vásárolhatsz, akiknek feladata, hogy ellásson téged befektetői információkkal és tájékoztasson.

Tokenbefektetési alapnál a forgalmazónak biztosítania kell a befektetők azonosítását, a befektetési jegyek vagy tokenek nyilvántartását, a vételi és visszaváltási megbízások fogadását, valamint az ügyfelek megfelelő tájékoztatását. A befektetési jegyeket minden esetben a forgalmazókon keresztül lehet megvásárolni vagy eladni.

Felügyeleti szerv és könyvvizsgáló

A felügyeleti szerv - mely jelenleg hazánkban a Magyar Nemzeti Bank- engedélye szükséges a befektetési alap létrehozásához. Vizsgálja az alapkezelők kockázatkezelési és adminisztratív tevékenységét, illetve fogyasztóvédelmi feladatokat lát el többek között tájékoztató oldalak, statisztikák segítségével.

Az alap éves beszámolóját a könyvvizsgáló auditálja, ő ellenőrzi a nyilvántartásokat. Az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét a felügyelet, azaz a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi. Tokenbefektetési alap létrehozásakor ezért a felügyeleti engedélyezési folyamat, az alap dokumentációja és a működés belső kontrollrendszere meghatározó jelentőségű.

A befektetési politika meghatározása

Minden befektetési alapnak van egy előre meghatározott befektetési politikája, ami kijelöli a kockázati szintet, a benchmarknak tekintett referenciahozamot, hogy milyen jellegű értékpapírból mekkora arányban tarthatnak, és hogy milyen régióba (pl. globális, Európa, USA, Dél-Amerika, fejlődő piacok stb.), milyen szektorba fektetnek be (pl. technológia, energia, egészségügy, fenntarthatóság stb.).

Az alapkezelőnek lehetősége van az értékpapírok átsúlyozására, de csak a lefektetett kereteken belül. Kivétel ez alól az abszolút hozamú alap, ahol az alapkezelő szabadabb kezet kap. Tokenbefektetési alapnál a befektetési politika meghatározhatja többek között a tokenek földrajzi, technológiai, ágazati és funkcionális megoszlását, valamint azt, hogy az alap milyen arányban tarthat likvid pénzeszközöket, hagyományos értékpapírokat vagy más befektetési alapok befektetési jegyeit.

Egy befektetési alap értékpapírokba fektet, ami nem csak részvényeket jelent. Egy befektetési alap jellemzően olyan értékpapírokból és eszközökből állhat, mint:

• bankbetét: banki lekötések, melyek általában alacsony kamatot fizetnek, de alacsony a kockázatuk, és rugalmasan hozzáférhetőek;
• állampapír: állam által kibocsátott kötvények, az általad adott hitelért cserébe kamatot fizetnek;
• vállalati kötvények: szintén hitelezel, ezúttal vállalatoknak, akik ezért kamatot adnak;
• részvények: tulajdonrészt szerzel egy tőzsdei cégben;
• befektetési jegyek: egy befektetési alap más befektetési alapokba is fektethet, lásd: alapok alapja;
• ingatlanok: ingatlanok fejlesztése (építés) és forgalmazása;
• árupiaci termékek: gáz, olaj, nemesfém, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok stb.

A tokenek az alap befektetési politikájában meghatározott feltételek szerint illeszthetők a portfólióba. A befektetési politika részletesen rögzítheti a megengedett tokenkategóriákat, a koncentrációs limiteket, a kibocsátókkal és platformokkal szembeni követelményeket, valamint a tokenek vásárlásának, értékesítésének és értékelésének módját.

A tokenek kiválasztásának és értékelésének feltételei

A tokenbefektetési alap működésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az alapkezelő képes legyen a tokenek értékének megbízható meghatározására. A nettó eszközérték a befektetési alap teljes vagyona levonva az összes költséget. Ha a nettó eszközértéket elosztjuk a kibocsátott befektetési jegyek számával, akkor megkapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami tulajdonképpen a befektetési alap árfolyama.

Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy az alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ezt a vagyont nevezzük az alap nettó eszközértékének. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) az alappal kapcsolatos összes működési költség levonása utáni vagyonról van szó.

Tokenek esetében a nettó eszközérték-számítás csak akkor lehet megbízható, ha rendelkezésre állnak ellenőrizhető árfolyamok és megfelelő likviditás. Az alapkezelőnek azt is kezelnie kell, ha egy token több piacon, eltérő árakon vagy korlátozott forgalom mellett kereskedhető. Bizonyos helyzetekben az alap egyes eszközeinek értékesítése nehézségekbe ütközhet, vagy csak kedvezőtlen árfolyamon valósulhat meg, így a likviditási kockázat is fontos az alap teljesítménye szempontjából.

Az egyes devizák egymáshoz mért árfolyama is hatással van az alap teljesítményére, hiszen sok alap fektet az alapdevizától eltérő devizájú eszközökbe, illetve a befektető is több deviza közül választhat. A tokenek értékelésénél ezért a token árfolyamán túl a devizaárfolyamok változását is figyelembe kell venni.

A befektetési jegy vagy token szerepe

A befektetési alapok befektetési jegyekből állnak, amiknek szintén van egy árfolyama. A hozamból (árfolyamnyereség, osztalék, kamat stb.) mindenki olyan arányban részesül, ahány befektetési jegy van a birtokában. A befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogát az alaphoz.

Mi az a befektetési jegy? A befektetési alapokban befektetési jegyek útján szerezhetsz részesedést. A befektetési jegyeket a forgalmazókon (bankok, befektetési szolgáltatók, ügynökök) keresztül vásárolhatod meg, amivel a befektetési alap résztulajdonosává válsz.

Egy tokenalap esetében a token technikai megoldásként szolgálhat a befektetési jegyek nyilvántartására, de a technikai forma önmagában nem határozza meg a befektető jogait. Az alap dokumentumaiban világosan meg kell jelölni, hogy a token milyen követelést, tulajdoni hányadot, hozamhoz való jogot vagy visszaváltási jogot testesít meg.

Nyíltvégű és zártvégű tokenalap

Nyíltvégű konstrukció

Nyíltvégű alapokhoz bármikor csatlakozhat, illetve vissza is válthatja belőle a megtakarításait. Ezek az alapok általában határozatlan futamidőre jönnek létre és Ön döntheti el, meddig tartja bennük a megtakarított pénzét.

Nyíltvégű befektetési alap: bármikor be- és kiszállhatsz, vásárolhatsz és eladhatsz befektetési jegyeket. Emiatt a konstrukció rendkívül rugalmas, legfeljebb csak ajánlott időtáv van. Tokenbefektetési alapnál a nyíltvégű működés feltétele a visszaváltási folyamat, az elszámolási napok, a likviditás és az árfolyam meghatározásának előzetes rögzítése.

Zártvégű konstrukció

Ezzel szemben az úgynevezett zártvégű alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban van lehetősége csatlakozni. Ezen alapok általában határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, ameddig a megtakarítást az alapban kell tartani.

Zártvégű befektetési alap: az alap egy meghatározott időre jön létre, a befektetési jegyek csak a futamidő lejárta után visszaválthatóak, amikor a befektetési alap megszűnik. Addig csak másodpiacon, más befektetőknek adhatod el őket, adott esetben áron alul.

Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szüksége lenne a befektetett összegre, a zártvégű alapokat tőzsdei megbízás útján értékesíteni lehet, itt azonban a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetés ellenértékét, nem pedig annak az értéke. Ezért, ha zártvégű alapot választ, célszerű a befektetést a lejáratig megtartani.

Az elszámolás szabályai

T-napos elszámolás

A pénzügyi elszámolás megtörténik a tranzakció napján. A T-napos elszámolású alapok befektetési jegyeit az aznap érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon) vásárolhatja meg, illetve válthatja vissza.

A vételárat a vásárláskor azonnal levonjuk számlájáról. Visszaváltás (eladás) esetén a pénzügyi elszámolás a tranzakció napján megtörténik, azaz napi forgalmazási időn belül történő visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértéket rögtön kézhez kapja.

T+3 napos elszámolás

A legtöbb alap esetében a pénzügyi elszámolásra, illetve a befektetési jegyek jóváírására a tranzakciót követő harmadik forgalmazási napon kerül sor. Bármely forgalmazási napon (T nap) adhat megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő harmadik forgalmazási napon (T+3) teljesítünk.

A befektetési jegy vásárlásakor a vételre szánt összegnek a megbízás napján rendelkezésre kell állnia a számláján. Tokenalapnál az elszámolási idő különösen lényeges lehet, mert a tokenek árfolyama az elszámolásig jelentősen változhat.

T+4 napos elszámolás és előlegfizetés

Bármely forgalmazási napon (T nap) adhat megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő negyedik forgalmazási napon (T+4) teljesítünk.

A T+3-as és T+4-es elszámolású alapok esetén lehetőség van előlegfizetéses visszaváltásra. Ez azt jelenti, hogy már a befektetési jegyek visszaváltásának kezdeményezésekor (T napon) hozzájuthat a befektetési jegyek árfolyamértékének egy bizonyos százalékához.

Az ingatlanalapokra a fent felsorolt elszámolási határidőktől eltérő határidők is vonatkozhatnak. Tokenbefektetési alap esetében az elszámolási szabályzatnak ki kell térnie az árfolyam-meghatározás időpontjára, a megbízás teljesítésének napjára és arra, hogy milyen körülmények között korlátozható vagy függeszthető fel a visszaváltás.

A tokenbefektetési alap kockázatai

A pénzügyi kockázat a befektetési alapok esetében az árfolyam ingadozásán keresztül fogható meg, a jövőbeni hozammal kapcsolatos bizonytalanságot, az árfolyam ingadozását jelöli. Ez a magas kockázatú befektetések esetén azt jelenti, hogy magas az un. volatilitás, azaz az árfolyam ingadozása, így hirtelen emelkedhet vagy eshet.

A kockázat a pénz- és tőkepiac jellegéből adódik, de jelentősen függ a mögöttes eszközöktől és a gazdasági környezettől is. Ha egy alap változékony, ingadozó piacokba fektet, nem lehet jelentősen alacsonyabb ennél a kockázata, ez jelenti a szisztematikus kockázatot.

Tokenalapnál a piaci kockázatot növelheti a tokenek árfolyamának szélsőséges ingadozása, a korlátozott kereskedési forgalom, a kereskedési platformok működési zavara, a kibocsátó vagy a projekt gazdasági problémája, valamint a technológiai infrastruktúra hibája. Az értékpapírok kibocsátóinak gazdasági teljesítménye befolyásolhatja az árfolyamot, szélsőséges esetben egy csőd a hozam elmaradását okozhatja az alap számára.

A politikai és gazdasági környezet is kockázatot jelent, hiszen a kormányok hozhatnak az eszközök és a deviza értékére pozitív vagy negatív döntést is. Napjainkban már a fenntarthatósági kockázatokkal is számolni kell, ami többek között a környezeti változásokból fakadó változásokhoz való alkalmazkodási kényszerből fakad.

A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát. Tokenbefektetési alapnál ez a bizonytalanság az árfolyam gyors változása miatt fokozottan jelentkezhet.

A működési, letétkezelési és technológiai kockázatok

A szabályokat úgy alakították ki, hogy ne minden jogkör egy szervezet kezében összpontosuljon. A feladatkörök megoszlanak, és a szereplők ellenőrzése folyamatos. Az alapkezelő nem tulajdonosa az alapnak.

A befektetési alap vagyonát az ún. letétkezelő minden nap értékeli, azaz kiszámítja, hogy a legfrissebben elérhető árfolyamok alapján mennyit ér a befektetett vagyon. Minden tőkemozgást a független letétkezelő kontrollja alatt történik, ráadásul a felügyeleti szervek is szigorú szabályokkal korlátozzák az alapkezelő visszaélési lehetőségeit.

Tokenbefektetési alapnál a működési kockázatok közé tartozhat a digitális pénztárcák hibás kezelése, a privát kulcsok elvesztése vagy illetéktelen használata, a tranzakciók hibás teljesítése, az adatnyilvántartás pontatlansága és a tokenek technikai hozzáférhetőségének megszűnése. Az alap működéséhez ezért ellenőrzött, dokumentált és több szinten felügyelt folyamatokra van szükség.

Ha a szolgáltató nem tudja visszafizetni a pénzed (mert rosszul gazdálkodott, csalt stb.), akkor a Befektető-védelmi Alap (Beva) a betétbiztosításhoz hasonlóan 100.000 eurós értékhatárig kártalanít. A befektetéseken elért veszteséget viszont nem tudod visszakövetelni, az a te kockázatodnak minősül.

A kockázati besorolás és a befektetők védelme

A befektetési alapok kockázati besorolása hétfokozatú skálán történik, a konkrét értéket a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum tartalmazza. A MiFID-teszt, azaz a befektetői kérdőív segít a befektetőknek felmérni, hogy ismereteik, kockázatviselési hajlandóságuk és korábbi tapasztalatuk alapján mely alapok felelnek meg számukra.

A tokenbefektetési alap dokumentációjában világosan be kell mutatni a tokenek árfolyamkockázatát, a likviditási kockázatot, a devizakockázatot, a technológiai kockázatot, a kibocsátói kockázatot és az esetleges szabályozási kockázatot. A befektetőknek azt is meg kell ismerniük, hogy a befektetési alap kamatot nem fizet.

A hozamod a vételár és a visszavásárlási ár közötti különbség lesz, ami lehet negatív is. Ha az alapkezelő nem jó munkát végez, vagy nem megfelelő időtávra választottál befektetést, és az ajánlott tartási idő előtt megválsz tőle, akkor az tőkeveszteséggel járhat: kevesebb pénzed lehet, mint amennyivel beszálltál.

A tokenalap költségei

A befektetőknek két típusú költséggel kell kalkulálniuk a befektetések kezelése során, ezek az alapot terhelő díjak és a számlavezetéshez kapcsolódó díjak, melyek az alap működésének és a forgalmazásnak a költségeit fedezik.

Az alapkezelői díj, a felügyeleti díj és a letétkezelési díj akkor is csökkenti a hozamot, ha az alap veszteséget ér el. Egy befektetési alapnak többféle vagyonarányos költsége is van, amik csökkentik a hozamodat, úgy mint:

Ezen kívül költség lehet még a vételi jutalék / jegyzési díj, visszaváltási jutalék és sikerdíj. A sikerdíj a befektetési szolgáltató részesedése a befektetés nyereségéből - akár a hozam 20%-a is lehet.

A fenti költségeket egyetlen százalékos értékben mutatja ki a TER mutató, vagyis a Total Expense Ratio (teljes költséghányados), célszerű ezt megkeresned egy alap megvásárlása előtt. Az alapkezelési díjat a befektetők fizetik az alapkezelés ellenértékeként, mely jelentősen függ az alap típusától, és mértékéről az alap kezelési szabályzatában tájékozódhatunk.

A befektetőknek viszont nem szükséges mindezen díjakat szemmel tartaniuk, hiszen minden termék KID (Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum) dokumentumban egyéb nagyon fontos információk mellett megtalálható az évente a hozamra gyakorolt hatás (RIY). Ez a szám jól leírja, hogy a korábbi évek adatai alapján várhatóan a következő időszakban (az ajánlott tartási idő függvényében) mennyi költséggel kell számolnunk, és ez milyen hatással lesz a befektetésünk teljesítményére.

Tokenbefektetési alapnál további költséget jelenthet a tokenek adásvétele, a digitális tranzakciók végrehajtása, a letétkezelési infrastruktúra, a technológiai ellenőrzés és a külső árfolyamadatok biztosítása. Ezeket a költségeket az alap dokumentumaiban és a befektetőknek átadott tájékoztatásban egyértelműen fel kell tüntetni.

Az alap létrehozásának dokumentációja

Az alap létrehozásához olyan dokumentációra van szükség, amelyből a befektető megismerheti az alap célját, működését, kockázatait és költségeit. Az alapkezelőnek a befektetési politika mellett rögzítenie kell a befektetési jegyek vagy tokenek forgalmazásának, visszaváltásának és értékelésének szabályait.

A dokumentációban szerepelnie kell annak is, hogy milyen típusú eszközökbe fektet az alap, milyen arányban tarthatja ezeket, milyen régióba és milyen szektorba fektet be, valamint milyen referenciahozamot alkalmaz. A Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum tartalmazza a konkrét kockázati értéket.

A befektetési alapok működését és létjogosultságát egy példán keresztül a legkönnyebb megérteni. A diverzifikáció, a kockázat szétporlasztása több értékpapír és eszközcsoport között, hogy amikor bizonyos értékpapírok rosszabbul teljesítenek, mindig legyenek olyanok is, amik a pozitív hozamaikkal ezt ellensúlyozzák.

Az alapkezelő a befektetéseket nem egyetlen termékbe helyezi, hanem szétosztja azt különböző típusú, kockázatú és futamidejű befektetések között (allokál). Így az esetek döntő részében el tudja kerülni, hogy a befektetett pénz minden eleme egyszerre veszítsen értékéből - igaz, ez az értéknövekedést is határokon belül tartja.

Adózási szempontok

A befektetési alapok adózása Magyarországon elsősorban attól függ, hogy tőzsdén kereskedett befektetési alapról, például ETF-ről, vagy hagyományos, nem tőzsdén forgalmazott befektetési alapról van szó. Az adózás szempontjából nemcsak a befektetési alap típusa, hanem a számla típusa, a szolgáltató, az ügylet helyszíne, a befektetés megszerzésének időpontja és a jövedelem formája is lényeges lehet.

A hagyományos befektetési alapok befektetési jegyeit rendszerint nem tőzsdei ügylet keretében vásároljuk meg és értékesítjük, hanem egy banknál, alapkezelőnél vagy más forgalmazónál jegyezzük, illetve váltjuk vissza. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapír hozama, illetve visszaváltásakor elért jövedelme jellemzően kamatjövedelemnek minősül.

A kamatjövedelmet főszabály szerint 15%-os személyi jövedelemadó terheli. 2023. július 1-jétől a kamatjövedelmet a 15%-os személyi jövedelemadó mellett főszabály szerint 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli. A szabály a kamatjövedelemnek minősülő befektetésialap-hozamokra is kiterjed.

Tokenbefektetési alapnál az adózási besorolás a token jogi természetétől, a befektetési konstrukciótól, a szolgáltatótól, a számla típusától és a jövedelem formájától függhet. Egy konkrét befektetés adózását befolyásolhatja többek között az értékpapír típusa, a szolgáltató országa, az ügylet teljesítésének helye, a jövedelem jogcíme és a befektetés megszerzésének időpontja.

TBSZ és tokenbefektetési alap

Tartós befektetési számlán, azaz TBSZ-en tartott befektetésekre külön szabályok vonatkoznak. A TBSZ-en tartott ETF-ek és hagyományos befektetési alapok hozama nem az értékpapír eredeti jövedelemkategóriája szerint, hanem a tartós befektetésből származó jövedelem szabályai alapján adózik.

A számlán belüli vétel, eladás vagy alapváltás önmagában általában nem vált ki azonnali magyar személyijövedelemadó-fizetést, amennyiben a pénz és az értékpapír a TBSZ-en belül marad. Az ötéves lekötési időszak teljesítésével a TBSZ lekötési hozamának szja- és szochomértéke 0%.

A TBSZ-en belül tartott külföldi értékpapírok esetében a TBSZ elsősorban a magyar adókötelezettséget rendezi. A külföldön, például egy osztalék forrásországában levont adót a TBSZ nem feltétlenül szünteti meg.

A befektetők tájékoztatása és ellenőrzése

Az alapkezelők folyamatosan kötelesek kommunikálni (általában honlapjukon megjeleníteni) az adott befektetési alapok aktuális árfolyamát, illetve a múltbéli teljesítményét. Ezeket figyelemmel kísérve saját magad is nyomon követheted a befektetéseid alakulását.

Ugyanakkor a saját befektetési szolgáltatódnál is lehetőség van arra, hogy a teljes portfoliód értékét, illetve annak időszaki alakulását napi szinten ellenőrizhesd. A tokenbefektetési alap tájékoztatásának ki kell terjednie a tokenek értékére, az alap nettó eszközértékére, az egy jegyre jutó nettó eszközértékre, a díjakra, a kockázatokra és a visszaváltási feltételekre.

A BAMOSZ, azaz a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége egy közös érdekvédelmi tömörülés, melynek feladata a közös álláspont kialakítása, együttes fellépés jogszabályalkotások során, emellett fontos forrása az alapkezelői piaci információknak.

A tokenbefektetési alap létrehozásának gyakorlati feltételei

1. Az alap jogi formájának és a tokenek jogi besorolásának meghatározása.
2. Az alapkezelői, letétkezelői, forgalmazói és könyvvizsgálói feladatok kijelölése.
3. A befektetési politika, a célpiac, a megengedett tokenek és a kockázati limitek meghatározása.
4. A tokenek értékelési, árfolyam-megállapítási és nettó eszközérték-számítási szabályainak kialakítása.
5. A vételi, visszaváltási, elszámolási és esetleges felfüggesztési szabályok rögzítése.
6. A digitális eszközök, pénztárcák és hozzáférési jogosultságok biztonságos kezelésének megszervezése.
7. A költségek, díjak, adózási információk és kockázatok bemutatása a befektetők számára.
8. A Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum, a tájékoztató és a kezelési szabályzat elkészítése.
9. A szükséges felügyeleti engedélyek megszerzése.
10. A folyamatos jelentéstétel, ellenőrzés, könyvvizsgálat és befektetői tájékoztatás biztosítása.

A tokenbefektetési alap akkor működhet megbízhatóan, ha a tokenek technológiai formája összhangban áll az alap jogi kereteivel, a befektetők jogai egyértelműek, az alap vagyona elkülönülten kezelhető, a tokenek értéke ellenőrizhető, és a működésben részt vevő szervezetek feladatai egymástól megfelelően elválasztottak.

tags: #tokebefektetesi #alap #letrehozasanak #felteteli #angolul