A számlát a teljesítés időpontjához kell igazítani, mert a teljesítési dátum - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - meghatározza, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Általános szabály szerint a teljesítés időpontja az a nap, amikor az ügylet, vagyis a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás megtörténik.
Ha a teljesítés dátuma eltér a számla keltétől, ezt a számlán külön fel kell tüntetni. A számla kelte a bizonylat kiállításának napja, míg a teljesítési időpont azt jelzi, hogy mikor történt meg ténylegesen az értékesítés vagy a szolgáltatás teljesítése.
A teljesítés időpontja és a számla kelte közötti különbség
A számla dátuma az a nap, amikor a vállalkozás vagy az önálló vállalkozó kiállítja a kereskedelmi bizonylatot a termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról. A teljesítés dátuma ezzel szemben az ügylet tényleges megvalósulásának időpontja.
A két dátum egybeeshet, de eltérő is lehet. Ha a teljesítés időpontja és a számla kelte azonos, a számlán nem feltétlenül szükséges külön feltüntetni a teljesítési dátumot. Ha azonban a két időpont különbözik, a teljesítés dátumát önálló adatként kell megadni.
A számla dátuma azért is fontos, mert erre épül a gazdasági tevékenység könyvelése. Az eredményszemlélet elve szerint minden ügyletet akkor kell nyilvántartásba venni, amikor az megtörtént, nem pedig akkor, amikor az ellenértéket kifizették vagy beszedték.
Mikor kell a számlát a teljesítés napján kiállítani?
Általános esetben a teljesítés napja az ügylet megvalósulásának napja. Termékértékesítésnél ez jellemzően az áru átadásához vagy kiszállításához kapcsolódó dátum, szolgáltatásnál pedig az a nap, amikor a szolgáltatást elvégezték.
Egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatás esetén célszerű a pontos teljesítési dátumot feltüntetni, hogy az ügylet könyvelési és adózási szempontból egyértelműen nyomon követhető legyen.
Ha a teljesítés több napon, héten vagy hónapon keresztül zajlik, akkor nem feltétlenül egyetlen napot, hanem a teljesítési időszakot kell meghatározni. Ilyen lehet például a tanácsadási szolgáltatás, a karbantartási szerződés vagy az informatikai támogatás.
Előlegszámla esetén alkalmazandó szabály
Az előlegszámla esetében az értékesítés vagy a szolgáltatás még nem történt meg. Ilyenkor a teljesítési időpont megegyezik azzal a nappal, amikor az előleg összegét megfizették vagy jóváírták.
Az előlegszámla ezért eltér a végszámlától: a teljesítés dátuma nem a későbbi termékátadás vagy szolgáltatásnyújtás napja, hanem az előleg beérkezésének időpontja.
Időszakos elszámolású ügyletek
Ha az üzleti partnerek időszakos elszámolásban állapodnak meg, vagyis egy adott hónapban vagy negyedévben teljesített ügyleteket együttesen számlázzák, akkor főszabály szerint a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
Az áfatörvény azonban külön szabályokat tartalmaz az ilyen ügyletekre. A teljesítés dátumát az elszámolási időszak vége és a fizetési határidő egymáshoz viszonyított időpontja alapján kell meghatározni.
| Fizetési határidő | A teljesítés időpontja |
|---|---|
| A fizetési határidő megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját | A teljesítés időpontja megegyezik a számla keltével. |
| A fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napja után, de 60 napon belül van | A teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. |
| A fizetési határidő több mint 60 nappal követi az elszámolási időszak utolsó napját | A teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap. |
Az időszakos elszámolás szabályai különösen fontosak folyamatos szolgáltatások, előfizetések, tartós együttműködések és rendszeresen ismétlődő megrendelések esetén. Ilyenkor a teljesítés időpontja nem minden esetben az egyes részteljesítések tényleges napja, hanem az elszámolási időszakra és a fizetési határidőre vonatkozó szabályok szerint alakul.
A teljesítési időszak feltüntetése
A teljesítési időszak azt az időtartamot jelöli, amely alatt a vállalkozás a terméket értékesítette vagy a szolgáltatást nyújtotta. Ez az adat különösen fontos a számviteli és adózási besorolás szempontjából.
Ha egy szolgáltatás több hónapon vagy éven keresztül zajlik, a pontos teljesítési időszak segít abban, hogy az egyes számlák egyértelműen hozzárendelhetők legyenek a megfelelő időszakhoz. Részszámlázásnál és szakaszos teljesítésnél ez a kronológiai kapcsolat az átláthatóság egyik legfontosabb feltétele.
Ismétlődő havi szolgáltatás esetén a teljesítési időszak egész hónapként is megadható, például egy januári időszakként. Ha egy hónapban több, különböző napon teljesített szolgáltatást egy számlán foglalnak össze, célszerű a teljes hónapot teljesítési időszakként feltüntetni.
Termékértékesítésnél alkalmazott teljesítési időpont
Termékértékesítésnél a teljesítés mindig egy konkrét időponthoz kapcsolódik. A teljesítési időpontot gyakran szállítási dátumként vagy átadási dátumként jelölik.
A teljesítés időpontja a szerződéses szállítási feltételektől is függhet. „Ex works” szállítás esetén a teljesítés akkor történik meg, amikor az áru elhagyja az eladó raktárát vagy gyártási helyét. Ettől az időponttól a vevő veszi át az áru fuvarozásával kapcsolatos felelősséget.
„Freight prepaid” szállítás esetén a teljesítés időpontja az a nap, amikor az áru megérkezik a vevő telephelyére. Ilyenkor az eladó viseli a szállítás költségeit és a szállítás közbeni kockázatot.
Láncügyletekben, amelyekben több fél vesz részt, a teljesítés időpontját az első, fuvarozó részére történő átadás határozza meg.
A teljesítés és a számlakiállítás időpontjának adózási jelentősége
A teljesítési dátum meghatározza, hogy mely időszakban keletkezik az adófizetési kötelezettség, kivéve, ha jogszabály ettől eltérő rendelkezést tartalmaz. Emiatt a dátumok pontatlan feltüntetése hibás adóbevalláshoz vagy helytelen könyveléshez vezethet.
A teljesítési időszak alapján állapítható meg, hogy a szolgáltatást melyik áfabevallási időszakban - vagyis melyik hónapban vagy negyedévben - kell elszámolni. Ez az információ a számla befogadója számára is szükséges az előzetesen felszámított áfa levonásához.
Ha a szolgáltatás az egyik üzleti évben teljesül, de a számlát a következő üzleti évben állítják ki, a kötelezettséget a régi üzleti évben kell rögzíteni. Az előzetesen felszámított áfa levonása azonban csak az új évben, a számla kézhezvételekor lehetséges.
A számla kiállításának dátuma és a fizetési határidő
A számla kelte nem azonos a fizetési határidővel. A számla kelte azt mutatja meg, mikor állították ki a bizonylatot, a fizetési határidő pedig azt a végső időpontot jelöli, ameddig a vevőnek meg kell fizetnie az összeget.
A számla kelte és a teljesítés időpontja alapján meghatározható a számla adózási időszaka, míg a fizetési határidő a követelés esedékességét és a késedelmes teljesítés kezdetét befolyásolja.
Az időpontok elkülönítése a követelések nyomon követése és a pénzforgalom kezelése szempontjából is fontos. A számla kelte, a fizetési határidő és a kiegyenlítés napja együtt mutatja meg, hogy mikor keletkezett a követelés, mikor vált esedékessé, és mikor érkezett meg a pénz.
Számlázás külföldi pénznemben
Külföldi pénznemben kiállított számla esetén az áfa összegét forintban is fel kell tüntetni. Ehhez meg kell határozni, hogy mely árfolyamot kell alkalmazni.
Időszakos elszámolású termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az árfolyamot a számla kelte alapján kell meghatározni. Minden más esetben az alkalmazandó árfolyam alapja a teljesítés időpontja.
Miután megállapították a releváns dátumot, alkalmazható a választott magyar bank devizaeladási árfolyama. Ha a vállalkozás úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamot alkalmazza, és erről értesítette az adóhatóságot, akkor ezt az árfolyamot kell használni.
Ha az adott napra nincs hivatalos árfolyam - például munkaszüneti nap vagy hétvége miatt, illetve ha a napi árfolyamot még nem tették közzé -, akkor az utolsó alkalmazható árfolyamot kell használni.
A számla kiállítási dátumának és a könyvelési dátumnak a különbsége
A számla dátuma a szállító által feltüntetett kiállítási dátum. A könyvelési vagy rögzítési dátum az a nap, amikor a számlát a vevő könyvelési rendszerében nyilvántartásba veszik.
Ha például egy szeptember 29-én kiállított számlát október 2-án könyvelnek, az a könyvelési rendszerben októberben jelenik meg, nem szeptemberben. Ez eltérést okozhat a jelentésekben és a kötelezettségek kimutatásában.
A késedelmes rögzítés torzíthatja a szállítói korosítási kimutatásokat, késleltetheti a fizetéseket, és hatással lehet a hónap végi zárásra. A hónap vége után könyvelt számlák miatt elmaradhatnak az időbeli elhatárolások, és pontatlanul jelenhetnek meg a kötelezettségek.
Visszadátumozott számlák
Visszadátumozott számláról akkor beszélünk, ha a számlát a tényleges kiállítás napjánál korábbi dátummal állítják ki. Ez történhet például azért, hogy a bizonylat a korábban megtörtént teljesítés tényleges napját tükrözze.
A visszadátumozás csak akkor fogadható el, ha a korábbi dátum a valódi ügylethez kapcsolódik, és a számla későbbi kiállítása csupán az esemény utólagos dokumentálása. A dátum nem módosítható önkényesen adózási vagy beszámolási előny elérése érdekében.
Ha az áru átadása és átvétele április 1-jén történt, de a számlát április 5-én készítették el, az április 1-jei dátum feltüntetése elfogadható lehet, ha ezt szállítólevél, átadási dokumentum vagy más alátámasztó irat igazolja.
Nem megengedett a számla visszadátumozása azért, hogy egy január 15-én történt értékesítést december 30-ára helyezzenek át, és így az előző üzleti év bevételei között jelenítsék meg.
Mikor jelent kockázatot a visszadátumozás?
A számlák visszadátumozása eltérő jogi és áfaszabályok alá eshet az egyes országokban. Az Európai Unióban a számlázásnak a tényleges teljesítés időpontját kell tükröznie, és tilos a dátum önkényes módosítása az adózási időszak megváltoztatása érdekében.
A nem megfelelően visszadátumozott számla hibás adóbevalláshoz, bírsághoz és fokozott ellenőrzési kockázathoz vezethet. Szándékos esetben a gyakorlat megtévesztésnek vagy adóelkerülésnek is minősülhet.
A visszadátumozás megváltoztathatja azt az időszakot, amelyben a bevételt vagy ráfordítást elszámolják, megtévesztheti a könyvvizsgálókat és a hatóságokat, valamint eltéréseket okozhat a bevétel, a vevőkövetelések és a halasztott bevételek kimutatásában.
Helyes eljárás hibás dátum esetén
A számla kiállítási dátumának hibája nem egyszerűen a meglévő számla átírásával javítható. A javítást helyesbítő számlával kell elvégezni, amelynek saját számlasorozattal kell rendelkeznie.
A helyesbítő számla dátuma annak a napnak a dátuma, amikor a helyesbítő bizonylatot kiállítják, nem pedig az eredeti számla dátuma. A helyesbítő számlán fel kell tüntetni annak a számlának a számát, amelyet javít.
A számla kelte utólag nem módosítható szabadon. Ha a kiállítási dátum helytelen, az eredeti bizonylatot a szabályoknak megfelelő helyesbítő számlával kell korrigálni.
A dátumok ellenőrzése a számla kiállítása előtt
- Meg kell határozni a termékértékesítés vagy szolgáltatás tényleges teljesítési időpontját.
- Előleg esetén a teljesítési dátumot a pénz beérkezésének vagy jóváírásának napja alapján kell meghatározni.
- Időszakos elszámolásnál figyelembe kell venni az elszámolási időszak utolsó napját és a fizetési határidőt.
- Ha a teljesítés dátuma eltér a számla keltétől, a teljesítési dátumot külön fel kell tüntetni.
- Külföldi pénznemben kiállított számlán az áfa összegét forintban is meg kell adni.
- Az árfolyamot időszakos elszámolásnál a számla kelte, más esetekben a teljesítés időpontja alapján kell kiválasztani.
- A visszadátumozást csak a ténylegesen korábbi teljesítés dokumentálására lehet alkalmazni.
- A dátumot nem szabad adózási időszakok mesterséges áthelyezésére vagy bevételi adatok módosítására használni.
- A teljesítés dátumát alátámasztó szerződéseket, szállítóleveleket, átvételi bizonylatokat és egyéb dokumentumokat meg kell őrizni.
- A számlakiállítási dátum módosítása helyett hibás adat esetén helyesbítő számlát kell kiállítani.
A számlán feltüntetendő legfontosabb adatok
A teljesítési időpont és a számla kelte mellett a számlának tartalmaznia kell az eladó és a vevő teljes nevét és címét, valamint a számla egyedi, folyamatos sorszámát.
A számlán fel kell tüntetni a számla kiállításának dátumát, a termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesítési dátumát, az eladó adószámát vagy közösségi adóazonosító számát, továbbá az értékesített termékek mennyiségét és megnevezését vagy a nyújtott szolgáltatás jellegét és terjedelmét.
A számla további lényeges adatai a nettó és bruttó ellenérték, az alkalmazott adómérték és az áfa összege. Adómentesség esetén a számlának az adómentességre vonatkozó hivatkozást is tartalmaznia kell.
tags: #a #teljesites #napjan #kiallitott #szamla #alapjan