Az angol kapitalizmus kialakulása és történeti alakváltozásai

Nagy-Britannia volt a világ elsőként iparosodott országa, itt indult meg először az ipari forradalom. Számtalan találmány indult innen hódító útjára, és fénykorában jelentős ipari exportja miatt Anglia a „világ műhelyének” számított. A gyarmatok elvesztése, a világgazdaság szerkezetváltása, és a kimerülő, gazdaságtalanul művelhető lelőhelyek következtében azonban alaposan átformálódott a brit gazdaság.

Az ipari forradalom bölcsője és az ipari központok

A 18-19. században az első nagy brit ipari tömörülések a szénbányászatra, vaskohászatra, valamint a textiliparra alapulva jöttek létre. A fejlődést nagyban meghatározta a tengerek feletti uralom megszerzése is, illetve a gazdag szén- és érctelepek. A gyarmatok kihasználásával és a kereskedelem segítségével nagy vagyon halmozódott fel az országban, aminek egy részét beruházásokra fordították. A 17-19. század találmányai megsokszorozták az ipari termelés hatékonyságát, így Nagy-Britannia az első számú ipari exportőr volt, és London a gyarmati időszakban a világ üzleti központjává vált.

Az ipari területek Angliában és Skóciában különböző formákban jellemzők: a londoni régió a nemzetközi kereskedelem és az ipari hagyományok kiemelkedő összefonódását mutatja; Birmingham és Coventry a nehézipar gazdag hagyományával; Manchester és Liverpool a korai ipari fejlődés központjai; Skóciában pedig az Edinburgh-Glasgow tengely jelenti az ipari központot. A gazdasági szerkezet ekkoriban a gyarmatokkal és a kereskedelemmel együtt formálta a brit nemzetgazdaságot.

Hanyatlás és újra felemelkedés

A 19. század végén az Egyesült Államok és Németország váltak a brit dominanciával szemben vetélytársakká. A 20. század elejére a hagyományos brit iparágak válságba kerültek, a birodalom felbomlott, a külföldi áruk versenye miatt bezárni kényszerültek üzemek. A szénbányászat válságágazattá vált, a nagy hagyományos iparvidékek a brit sziget északnyugati középhegységében helyezkedtek el. A válságot a munkanélküliség és a környezeti károk jelezték, és a bányák jelentős részét bezárták. A gazdasági szerkezetváltás akár munkások átképzésével, adókedvezményekkel is támogatott volt.

A gyarmatok elvesztése miatt a brit világpolitikai jelentőség csökkent, és Nagy-Britannia elveszítve birodalmi befolyását visszahúzódott a középhatalmak közé. A fejlődés alapvető tényezői a gépgyártás, az elektronika és a vegyipar maradtak. A jármű- és acélipar kiemelt szerephez jutott, a hagyományos autógyárakat külföldi vállalatok vásárolták fel. A kereskedelmi és ipari központok között Sheffield híres ötvözetekről és szerszámgépekről; Newcastle és Teesside pedig a fémfeldolgozás és vegyipar központjai, melyek fejlődését az Északi-tengeri kőolaj és importnyersanyagok szállítása támogatta. Leeds hagyományos textilipara ma is jelentős a minősgre koncentráló ruházati termékek területén.

Az importált energia és a vegyipar

A brit vegyipar a gazdag széntelepekre alapozva jött létre, de mára a szénlelőhelyek kimerülése miatt a nyersanyagok sokkal inkább a kősó és a kőolaj szerepét töltik be. A gázt és elektromosságot az elektromos áram biztosította, amit a bányavidékek előállítása táplált. A magyar és brit példák között az elektronikai ipar a londoni körzetben, Glasgow és Edinburg között, Cambridge-ben összpontosuló kiemelkedő technológiai kapacitásként jelenik meg, különösen híradástechnika, orvosi elektronika és számítástechnika terén.

Pénzügyi központ és oktatás

A brit pénzügyi élete London környékén összpontosul, ahol a londoni City a nemzetközi kereskedelem és a pénzvilág egyik legfontosabb központja maradt. A Docklands modern városközpontja 1980-as évektől kezdve szolgálja a nagyvállalatokat. Az Egyesült Királyság legjobb egyetemei közé tartozik az oxfordi és cambridge-i egyetem, amelyek rivalizálása több évszázadra nyúlik vissza.

Turizmus és kultúra

Az Egyesült Királyság turizmusának egyik legfontosabb gócpontja London, amely üzleti szerepköre mellett kulturális központ is, számos látnivalóval. Brighton a brit tengerpart egyik legismertebb üdülőhelye, a Loch Ness pedig világszerte ismert a misztikus legendáról. Dover pedig Európa legközelebb fekvő városa, a francia Calais könnyen megközelíthető, a smaragdzöld homlokzat miatt is ismert. A Stonehenge körkörös földhányásokból és kőtömbökből álló ókori emlék, Salisbury pedig híres piacáról és katedrálisáról ismert. Észak-Írországban az Óriások útja vulkáni tevékenység eredménye, bazaltoszlopokból álló lenyűgöző képződmény.

Kapitalizmus fogalma és alapvető jellemzői

A kapitalizmus alapvetően egy olyan gazdasági rendszer, ahol a termelőeszközök - például a föld, gyárak, szállítási eszközök - túlnyomó többsége magántulajdonban van. A magánvállalkozások és cégek a szabad piacon versenyeznek egymással, és a megtermelt javak elosztását a szabad piaci viszonyok döntenek meg. A szabadság, az önérdek és a verseny a kapitalizmus alapelvei, és a kifejezetten laissez-faire megközelítés a 19. századi Egyesült Államokban és Európában volt jellemző. Ma a vegyes gazdaság modellje a legelterjedtebb a világon.

A kapitalizmus kölcsönhatása a klímaváltozással vitatott kérdés: vajon a kapitalizmus a klímaváltozásért felelős-e, vagy az emberiség? Andreas Malm és Alf Hornborg szerint a fosszilis energián alapuló gazdaságot nem az egész emberiség hozta létre vagy működteti. A 19. században a gőzgép megjelenése óta a szénhasználat ipari méreteket öltött, és a CDP 2017-es jelentése szerint az 1988 óta kibocsátott üvegházgáz-kibocsátás 71%-áért mindössze 100 vállalat felelős. A zöld reform és a degrowth gondolkodás alternatív elképzeléseket kínál a klímavédelemre, akár a piaci mechanizmusok átalakításával, akár erősebb állami beavatkozással.

A kapitalizmus történeti alapkérdései

A kapitalizmus eredetét különböző elméletek igyekeznek megmagyarázni. Max Weber a protestáns etika szerepét hangsúlyozza, míg Marx szerint a gazdasági és társadalmi körülmények a meghatározók. Ellen Meiksins Wood szerint az angol kapitalizmus kialakulása a földesúri-dinasztikus viszonyokból és a piac belső viszonyainak alakulásából ered, s a „színlelt kapitalizmus” jelenségeket is kiemeli. Wood szerint a kapitalizmus akkor születik meg, amikor az alapvető árak, elsősorban az élelmiszer bekerül a piac körforgásába, és a gazdaság szerkezete a városoktól és a kereskedelemtől függetlenebb módon működik.

A brit agrárkapitalizmus átformálta a vidéket: bekerítések fokozta a tulajdonviszonyokat, a bérleti díjak és a termelés szerkezete megváltozott, és a társadalom proletarizációja felé haladt. A városokban a lakosság növekedése és a belső termelés szerkezeti átalakulása a kapitalizmus útján alakította ki az új társadalmi rendet. Erdei Ferenc és Leopold Lajos foglalkoztak a kettős társadalom és a színlelt kapitalizmus elméleti nézeteivel, amelyeket a Barátok közt című magyar televíziós sorozat vizsgálata is megvilágít, bemutatva a poszt-kadár korszak nyugatos kapitalizmus-képének reprezentációját.

A modern csatornák és a kulturális reprezentációk

A 1990-es évek magyar televíziózásában a Barátok közt mint a korai posztszocialista kapitalizmus reprezentációjának példája szolgált. A sorozat vizsgálata rávilágít arra, hogyan tükrözi a közönség az akkori nyugatos kapitalizmus-képet, és hogyan jelennek meg a színlelt kapitalizmus és a kettős társadalom motívumai a magyar televíziós kultúrában. A médiatörténeti háttér és a történetírói megközelítés összefüggésében a sorozat az 1990-2000-es évek Magyarországának gazdasági és társadalmi átmenetét próbálja tükrözni.

Összegzés

Az angol kapitalizmus kialakulása és történeti fejlődése összetett folyamat, amely a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körét érinti. A brit példát követve látható, hogy a gyarmati kapcsolatok, a kereskedelmi dominancia, a technológiai fejlődés és az energiahordozók összessége alakította a modern kapitalizmust. A klímaváltozás és a zöld gazdaság vitájában pedig a neoliberalizmus és a degeneráló hatások kérdései maradnak nyitva: szükség van-e radikálisabb állami beavatkozásra vagy a piac javítására irányuló köztes megoldásokra?

tags: #angol #kapitalista #gazdasag #kialakulasa