A rasszizmus és idegengyűlölet elleni uniós kerethatározatot 2008 novemberében fogadták el az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei, miután a tervezet vitáját valamennyi érintett uniós intézményben lefolytatták.
A kerethatározat értelmében a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra bujtogató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Büntetendővé kell tenni azt is, ha valaki „népirtás vagy emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény megtörténtét nyilvánosan helyesli, tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be”. Ennek a határozatnak az átültetése történt meg a magyar jogba az Országgyűlés hétfői szavazásával.
Az uniós keret szerint a tagállamok eltekinthetnek az eljárástól, ha a kijelentések nem veszélyeztetik a közrendet, vagy nem fenyegető, vagy sértő, gyalázkodó jellegűek. Az EU-ban egyébként hét évig tartott, mire a tagállamok megállapodásra jutottak a holokauszttagadás, a rasszizmus és az idegenellenesség egységes büntetéséről.
EU-s alaphelyzetek és történeti áttekintés
Az első hivatalos jogszabályjavaslat 2001-ben készült a témáról. BELGIUMBAN a holokauszttagadást büntető törvényt még 1995-ben fogadta el a törvényhozás, egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
Még a Flamand Blokk nevű szélsőjobboldali csoport is megszavazta, hogy kitörhessen a politikai elszigetelődésből, bár korábban saját soraikban fel-feltűntek holokauszttagadók. A tilalom „a német nemzetiszocialista rezsim által a II. világháborúban elkövetett népirtás tagadására, jelentőségét lekicsinylésére, igazolására vagy elfogadására” vonatkozik, és az ilyen cselekményt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, valamint 2500 euróig terjedő pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Ilyen ügyekben a vádat egy miniszterelnöki felügyelet alá helyezett kormányügynökség képviseli, amelynek elnevezése szerint az a feladata, hogy küzdjön az esélyegyenlőségért, illetve a rasszizmus ellen.
Tíz évvel a törvény elfogadása után felmerült, hogy a büntethetőséget terjesszék ki mindenfajta népirtás tagadására. A belgák e tekintetben különösen a ruandai népirtásra érzékenyek, de az örmény népirtás megítélése körül olyan politikai ellentétek kerültek felszínre, hogy a törvénymódosítást levették a napirendről.
Franciaország és Nagy-Britannia válaszai
FRANCIAORSZÁGBAN 1881-ben született meg az első törvény, amely büntet minden rasszista, diszkriminatív, gyűlöletkeltő, illetve ezekre bujtogató megnyilvánulást. Ennek kiegészítéseként 1990-ben fogadta el a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében az 1945-ös nürnbergi perben megállapított definíció szerinti minden emberiségellenes bűntett vitatása vagy tagadása, így a holokauszté is, bűncselekménynek tekintendő. A holokauszttagadás egytől öt évig terjedő börtön- és 45 ezer eurós pénzbüntetést von maga után. Feljelentés hiányában az ügyészség hivatalból indíthat eljárást. Jean-Marie Le Pent, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét holokauszttagadásért és egyéb gyűlöletkeltő megnyilvánulásaiért eddig közel harmincszor ítélték el pénz- illetve felfüggesztetett szabadságvesztésre.
A francia törvényhozás az örmény népirtás tagadásának büntethetőségét is érinti a vitákban. A kommunista diktatúrák bűneinek tagadását nem tiltják a francia törvények és vita sem folyik erről.
Közösségi és nemzetközi jogi keretek a holokauszt tagadása ellen
NAGY-BRITANNIÁBAN a holokauszt-tagadást külön törvény nem bünteti, börtön fenyegeti azonban azokat, akiket faji gyűlöletkeltés címén idéznek bíróság elé, és előfordult már, hogy e törvényt holokauszt-tagadókra alkalmazták. A brit jogszabályok hét évig terjedő elzárással rendelik büntetni a faji gyűlölet szítását, és a törvény hatálya az antiszemita uszításra is kiterjed. A leedsi koronabíróság olyan ügyekben hozott ítéleteket, ahol holokauszttagadó tartalmakat terjesztettek online.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN nem büntethető a holokauszt tagadása az alkotmány első kiegészítése miatt, amely rögzíti a szólásszabadságot. Az amerikai alkotmány tehát jogot biztosít arra, hogy nézeteiket kifejtsék és terjesszék, de ez nem kötelezi a médiát, hogy teret adjon számukra.
Kelet-közép-európai és közép-európai fejlemények
A német jog szerint a holokauszt megkérdőjelezése, vitatása és tagadása büntetőjogi kategória. Németországban a büntetés minimalizálható pénzbírság vagy 1 hónap börtön, és maximum 5 év. Ausztriában 1992 óta tiltja a holokauszt megtörténtének tagadását, kisebb-nagyobb változtatásokkal.
az 2010-es években Magyarországon is módosították a büntető törvénykönyvet: a holokauszt tagadása mellett a kommunista tömeggyilkosságok, népirtások tagadásáért is büntethetőség lépett életbe. A regionális sajátosságokból adódik, hogy a törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat elsősorban a környező országokhoz érdemes hasonlítani.
Oktatás, visszatekintés és jövőkép
A törvény akkor lesz majd sikeres, ha erősíti a demokráciát, illetve ha ezzel párhuzamosan csökkenti az antiszemitizmust, a rasszizmust, javítja a közbeszéd minőségét, segít megőrizni a polgárok méltóságát.
tags: #egyesult #kiralysag #holokauszt #tagadas #buncselekmeny