Walt Disney angol nyelvű középszintű bemutatása

Walt Disney az amerikai animáció, a családi szórakoztatás és a rajzfilmes történetmesélés egyik legfontosabb alakja. A hozzá kapcsolódó filmek és sorozatok nemcsak szórakoztató történeteket közvetítenek, hanem kulturális értékeket, társadalmi mintákat és az amerikai gondolkodás jellegzetes elemeit is megjelenítik.

A Disney-rajzfilmek az angol nyelv tanulásában is hasznosak lehetnek, mert egyszerű párbeszédeket, jól követhető kommunikációs helyzeteket, gesztusokat, mimikát és változatos témákat kínálnak. A képi és hangi információk együtt megkönnyítik az alap- és középszintű nyelvtanulók számára az angol szavak, kifejezések és mondatszerkezetek megértését.

A Walt Disney név és a rajzfilmes világ

A hangsávokkal ellátott első rajzfilm megjelenésétől, amely Walt Disney Jr.-nak köszönhető, az interaktív rajzfilmek elterjedéséig a rajzfilmipar termékei ellentétbe helyezték a különböző szakemberek, pszichológusok véleményét, többen akár károsnak is ítélték a kiskorúak fejlődésére vonatkozóan.

Az oktatási célokra való felhasználásukról inkább a globalizáció után jelentek meg tanulmányok. A technika rohamos fejlődésével a nyelvtanulás területén számottevő módszer és interaktív, audiovizuális anyag jelent meg, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az idegen nyelvoktatásban bizonyos korosztálytól kezdődően egészen a felnőttképzésig.

A meseszerű, gyönyörű rajzolású Walt Disney-történetek sajnos a Cartoon Network-nemzedékek számára egyre kevésbé lesznek ismertek, helyüket a kereskedelmi tévécsatornák kínálatába beférkőzött rajzfilmsugárzó adók agresszív, impulzív, phantasy, other world, transformerek és robotok által dominált, digitális technikák segítségével előállított filmjei veszik át.

Ezek nyelvtanulási célokra semmiképp nem alkalmasak, nyelvezetük egyszerű, igénytelen, helyenként primitív vagy vulgáris, szereplőik olyan hősöket testesítenek meg, melyek cselekedetei, fokozottan agresszív viselkedése rombolóan hat nemcsak a gyerekek nyelvi, hanem mentális fejlődésére is.

Walt Disney és a magyar televíziós emlékezet

A 90-es évek elejének egyik legmenőbb műsora. Túlzás nélkül állítható, hogy kezdetekor kiürültek az utcák, véget ért a grundfoci meg a bújócska.

Ami a legkisebb falvakban is egyértelműen jelezte a rendszerváltást, az a Walt Disney bemutatja volt. Vasárnap délutánonként nemcsak a gyerekek rohantak a tévékészülékek elé, a legtöbbször szüleik, nagyszüleik is melléjük kuporodtak, hogy arra az egy órára hurrikánná, laserjetté és aeroplánná változzon az életük.

Egyszerűen egy gyerek sem akadt, aki ne nézte volna megbabonázva akkoriban a kor egyik legmenőbb tévéműsorát. Ráadásul nem kellett érte a szülőkkel hadakozni, vagy éjjelig fennmaradni.

Természetesen a vasárnap délutáni Walt Disney következik. Mai posztunkban a kezdeteket dolgozzuk fel, majd szép sorjában következnek a későbbi korok is.

Bizony, sok volt a gyerekeknek szóló reklám, de ezért a legkevésbé sem nehezteltünk. Csupa menő játék volt ott, meg menő üdítők és csokik.

A Disney-rajzfilmek korszakai és világképe

Osztályozásukban négy nagyobb korszakot különböztetnek meg a rajzfilmekre vonatkozóan.

Az első korszak: a rajzfilmezés hőskora

Az első a nagy világválság ideje, amely egyben a rajzfilmezés hőskora is. Jellemzői, hogy a jó és rossz szereplők egyaránt léteznek, hőseiket pozitív tulajdonságokkal látja el a kivitelező, jóindulatúak, a filmek kép és hanganyaga a Jó és Rossz egyértelmű szembenállását segítik.

A híres Disney-klasszikusokban a szereplők gyakran árván vagy magukra maradnak. (Kiváló példa a Bambi.)

„A világképnek, amely e filmeket uralja, négy összetevője van, amelyek egyben forrásként is szolgáltak ezeknek a rajzfilmeknek: az első forrás a klasszikus meseirodalom, a második az operett, a harmadik annak az életérzésnek a megjelenítése, amelyet a fekete romantika képviselt az irodalomban, míg a negyedik a kisemberi világkép, amely az «angolszász» (alsó) középosztály bezárkózó öntudatából, kisebbségi érzésből és elpusztíthatatlan gyakorlatiasságból összetevődő szemlélete” (Kapitány-Kapitány 2006, 102).

A Dumbo és a másság elfogadása

A szintén korszakalkotó egészestés rajzfilm, a Dumbo a világválságra jellemző polgári kisebbségérzést, magányt, magárautaltságot, gúnyt és megaláztatást vetíti a rajongók elé, egy szépséghibás, ejtőernyőfüles, kigúnyolt és egyetlen szülőjétől is megfosztott hős segítségével, de oly módon, hogy ezt az állapotot elviselhetővé teszi, végül egy kedves csodával ellensúlyozva a kilátástalan helyzetet.

A kiselefánt ugyanis azáltal, hogy repülni tud, végül elismerőkre és befogadó közösségre talál „társadalmi kivetettsége”, mássága előnyére válik.

A második korszak: mindennapi konfliktusok és társadalmi szerepek

A második korszak a megváltozott társadalmi körülményeket vázolja, a középosztály igényeihez igazodva. A Disney-brand rajzfilmjei még szintén erősek ebben a korszakban, de a vezető megfogalmazás ekkor már jórészt William Hanna és Joseph Barbera nevéhez kötődik.

A mindennapi életet meghatározó emberi konfliktusok, üzleti egyenlőtlenségek vagy a modern háztartási technika megismerésében folyton elbukó hősök ábrázolása állnak a történet középpontjában. (Tom és Jerry, A Flinstone család).

Dagobert bácsi és a Kacsamesék

A Walt Disney-féle, multimilliomos Dagobert nagybácsi, a Kacsamesék főhőse a világ leggazdagabb kitalált karaktere, aki vagyonát a felemelkedett aranyár segítségével gyarapította.

Carl Barks fukar karaktere egyszerre üzletember és kincsvadász, hős és csaló, akinek mottója: „dolgozz okosabban, ne keményebben”.

Barks egyik interjújában bevallotta, hogy mindig is úgy tekintett a kacsákra, mint az emberi lény karikatúrájára, jellemük történeteik során alakult.

Történeteinek filozófiája valóban konzervatív, olyan szempontból, hogy úgy érzi, 1910 körül a civilizáció elérte a tetőfokát, ezt követően csak hanyatlik.

Számára a régi kultúrának olyan alapértékei vannak, amelyeket az új „töltelék dolgokkal” nem tudunk utolérni. A becsületes, emberséges munkaviszonyok és lehetőségek teret kell hogy engedjenek és biztosítsanak az emberek számára.

Fontos hogy az emberek higyjenek álmaik megvalósításában, és ne arra kényszerüljenek, hogy bizonyos kerettipológiának eleget tegyenek. A kor politikai rendszerében azt kifogásolta, hogy mindenkit ebbe a keretbe próbált belehelyezni.

Fontos szerepe van a rajzfilmek mondanivalójának közlésében a biztonságos családi otthonnak, ahol teljes létszámban jelen vannak a családtagok.

A rajzfilmek üzenete: mindenki ott van jó helyen, ahol éppen van a világban.

Eltűnik a valódi, meseszerű csoda a közösség, a családi viszonyok felületessé válnak.

„A sorozatfilmekben a folytathatóság is teszi, hogy az egyes részek végén lényegében mindig oda kanyarodnak vissza, ahonnan elindultak, de ez ugyanakkor a világkép változásával is összefügg. Ha a fogyasztás a fontos, és nem a küzdelmes aktivitás, akkor a nagy erőfeszítéssel kivívott győzelem biztonsága helyett a változatlanság biztonsága lesz az érték” (Kapitány-Kapitány 2006, 107).

A Kacsamesék főbb szereplői és témái

Dagobert Bácsi -McCsip (Kenderesi Tibor) és a Hármasiker fiúk, Tiki, Viki és Niki (Pogány Judit), a Kislány kacsa Webbygail (Balogh Erika), meg a kövér kisfiú Duffy (Szuhai Balázs).

Szóval az Ő galerijük mutatta meg nekünk, hogy milyen is a gazdag unokaöcsik élete. Hogy kalandok, meg feltalálók, Szaki Dani (Beregi Péter), és a jó lelkű bugyuta pilóta azaz Kvák Kapitány (Dózsa László), aki hős, de csak a kövérkés srác szemében, azaz a zsák a foltját.

Az ellenségek a Mágika DeSpell, (Földessy Margit), és a Beagle Boyok (Harkányi Endre/Huszár László/Kránitz Lajos) és természetesen a főgonosz skót örök vetélytárs Kőszív Gloomgold (Elekes Pál).

Volt még ott az Egyszeregy Tóbiás, a Robokacsa (Szombathy Gyula) meg Eduháp (Sugár László) az inas, és a gyerekek dadusa Beakly asszonyság (Győry Ilona).

De ne felejtsük ki Csillám Aranykát sem (szintén Földessy Margit), aki majdnem McCsipné lett.

Láthattuk, ahogy időben és térben beutazzák a világot, nem nagyon tanultunk belőle erkölcsileg semmit, továbbá nem volt zavaró, hogy legtöbbször minden a pénz körül forgott, annak megszerzéséről, vagy elvesztésének elkerüléséről.

Előfordultak benne Shakespeare-i alakok, meg druidák, harcigépek, és világító körte, repülőszőnyeg, tűzhányó.

Egyszóval, minden ami Hollywood kicsiben, 25 perces epizódokhoz idomítva.

A harmadik korszak: rövid, nemzetközi sorozatok

A harmadik korszak filmjeit a nemzetközivé váló, rövidebb részekből álló filmsorozatok alkotják. A hősök gyerekek vagy állatok (Niels Holgersson, Az én kicsi pónim, Hupikék Törpikék, Gumimacik).

A vezető karakterek bátrak, talpraesettek, kitartóak, sokszor eleve varázserővel felszereltek, a csoda ismét jelen van, méghozzá eleve adott életfeltételként.

A rajzok tovább egyszerűsödnek, a kivitelezést inkább a szakmunka, mint a művészi megformálás jellemzi. A nyelvezet egyszerű, nem törekszik extra kifejezőerőt biztosítani a hősök számára.

Az elveszett és hazataláló gyermek motívuma dominál. Békés, szelíd, agressziómentes környezet jellemzi a tartalmukat.

Mivel minden akadályt legyőznek egymagukban, így a hazatérés már nem annyira áhított cél, inkább pihenő egy újabb útnak indulás előtt.

A mese, a mítoszok néhány kliséjét alkalmazzák (Robin Hood, koboldok világa, óriások, indiánok, vadnyugat, kalózhajó).

Csakhogy amíg a klasszikus történetekben a hazatérés a biztonságba menekülést jelenti a szörnyűségek elől, itt a minden akadályt legyőző hősöknek igazából már nincs is szükségük erre a hazatérésre, így a befejezés gyakran az, hogy a hazatérés után újra útnak indulnak, vagy útra vágyakoznak: „vissza a saját izgalmas világukba, az önmagában is teljes gyerekvilágba” (Kapitány-Kapitány 2006, 108).

A rajzok világa a gyerekek világképét idealizálja. Erre a korszakra már hatványozottan jellemző a rajzfilm és a játékkereskedelem összefonódása.

A negyedik korszak: agresszív japán-amerikai rajzfilmek

A negyedik típushoz a japán-amerikai rajzfilmek tartoznak, melyeket erős agresszivitás jellemez. Fegyverek, harci gépek, robotok jelennek meg.

A képi világ a komputerjátékok korai világát idézi. Hőseit nem lehet elpusztítani, harci erényeik halhatatlanná teszik őket.

A hősök már nem is emberek, jellemükben a technika és az állati erő ötvöződik. Földön kívüli birodalmak, városok, természethiány jellemzi a környezetüket.

A pusztítás, rombolás áll a középpontban.

A világképváltozások: jó-rossz képviselői, a hősök környezeteként megjelenő emberek világképe, viszonyok, kapcsolatok, a cselekmények tartalma és célja, a konfliktusok természete, a megoldásmódok: alkalmazott képi megoldások, a zene és a zörej, a hangulat és az uralkodó értékek rendszere.

Ismert Disney-sorozatok

Kacsamesék

Láthattuk, ahogy időben és térben beutazzák a világot, nem nagyon tanultunk belőle erkölcsileg semmit, továbbá nem volt zavaró, hogy legtöbbször minden a pénz körül forgott, annak megszerzéséről, vagy elvesztésének elkerüléséről.

Előfordultak benne Shakespeare-i alakok, meg druidák, harcigépek, és világító körte, repülőszőnyeg, tűzhányó.

Egyszóval, minden ami Hollywood kicsiben, 25 perces epizódokhoz idomítva.

Ausztrál Expressz

A western kifogyhatatlan sémák tárháza, így kézenfekvő volt, hogy készítenek belőle gyerekeknek szólót is, ezek egyike lett az Ausztrál Expressz.

A történet Maggie Scott érkezésével kezdődik, aki Amerikából jött, hogy megkeresse aranyásó férjét.

Maggie egy igazi finom úrihölgy, aki bár nem idegenkedik a munkától, nincs hozzászokva a farmerlét mindennapjaihoz.

Egy üzenet szerint a tanyán kellett volna találkozniuk, de a férfiről senki sem tud semmit.

Később persze kiderül, hogy Maggie férje halott, így Maggie özveggyé lesz.

A történet másik szála Kate Wallace küzdelme, hogy fenntartsa és üzemeltesse az Ausztrál Expressz állomását, és magát a járatot.

Kate karaktere éppenhogynem az ellenkezője Magginek, nagyszájú, szókimondó, vaskaratú, erős.

Az expresszt a szakállas és mindig udvarló Jack Taylor és a fess jenki Con Madigan vezette.

Persze segítségük is akadt. Paddy Malone, aki igazi alkoholistának nézett ki - ha emlékezetem nem csal az is volt, csakhogy Kate befogadta, így felhagyott az ivással - és Ben Jones az öreg cowboy, aki mindenhez értett és mindenki nagypapája volt.

Maggie lánya a kis Hanna, aki sok vizet nem zavart, annál inkább az árva és öntörvényű Sam, aki később Con Madigan és Kate Wallace törvényes gyermeke lett, mikor azok összeházasodtak, és örökbefogadták.

Természetesen az örökös bandita támadások mellett ott volt volt a másik fő ellenség, a bank Charles Withers személyében, aki talpig úriember volt, meg fülig szerelmes Maggie-be.

Majd mikor már majdnem kifogyott a sorozat az örökös rablásoktól, és árvíz-sáskajárás-tűz-földrengés-aszály problémakörből, jött a zsenge és harmatos Annie a fitatal Nicole Kidman személyében.

A fiúként öltözködő és viselkedő vadóc lány karakterében legalább két évadnyi történet volt.

Mi pedig hétről hétre vártuk, mit eszel ki megint a forrófejű Jack, hogyan menti ki őt a talpig úriember és higgadt Con, hogyan változik Maggie, mi történik Kate-el és a többiekkel.

Csipet Csapat

A 80-as évekbeli sorozatok a különféle problémamegoldó-igazságosztó kommunák - elég csak a Szupercsapat néven futott „A-Team”, vagy a Szupercsoportra keresztelt „MI”-re gondolni - népszerűségét az egekbe tornázták.

A Disney-tröszt kreatív teamje rugalmasan reagált a kihívásra, és két korábbi mókusfigurát felhasználva megalkotta a saját Szupercsapatját.

A történet főként az állatok közti konfliktusok megoldására fókuszált, ha emberek jelentek meg benne, azok tuti tök hülyék voltak.

Megtudtuk belőle, hogy vannak gonosz állatok, amiknek a többi állatot kell megenni ahhoz, hogy ne maradjanak éhen, illetve vannak aranyos állatok, aki beérik magokkal, és mindenféle más élelmiszerrel, csak ne legyen hús.

A rejtett vega propaganda ellenére a mai napig imádjuk ezt a rajzfilmet - nem hiába kerültek fel a fejlécre - leginkább azért, mert aranyos és hihetetlenül ötletes volt.

A csapat bázisán, egy városi park fájába vájva várja a soron következő ügyet - általában valami csúnya rablási história vagy érdekes kaland - nem kell mondani, hogy hatékonyságuk Járai őrnagyéval vetekszik.

A bűnügyeknél már csak két fontosabb dolog történik csipetéknél, a szerelés és a kaja.

Chip

Mondanánk, hogy a csapat vezére, ha nem ismerkedtünk volna meg azóta a főnök fogalmával. Chip egyáltalán nem főnök, inkább csak kissé kitűnik a többiek közül.

Ráadásul olyan menő fejfedőkben flangál, mint Indiana Jones vagy Rommel. Ezek mellett igazi rendpárti mókus.

Dale

A hasonlóság ellenére Chip tökéletes ellentéte. Lusta, folyton alszik és mókás ingekben megy bevetésre.

Lazább arc, mint Mel Gibson a Halálos Fegyverben.

Sziporka Hebrencs

Bármilyen háztartási hulladékból szuperfegyvert varázsolt, mindent megjavított, ráadásul az évtized egyik legérzékibb hangján.

Kvarg Lipót

Ausztrál óriásegér, hamisítatlan brit őrmestereket megillető külsővel.

Nem álljuk meg, hogy ne vonjunk párhuzamot Jonathan Higgins és közte, ugyanis folyton korábbi kalandjairól sztorizik.

Zümzüm

Légy. Zöld testtel, sárga szemekkel.

Ennek ellenére aranyos, és a csapatból egyedül őt nem lehet megkötözni, így mindig ő lesz a hős megmentő fogságba esés esetén.

Ők így öten rendszeresen leleplezték Pukkandúr bandáját - tele martalóc külsejű teknőccel, meg tépett fülű macskával - a nagyfőnök mégis részről részre visszatért, megértetve velünk, hogy ha elég hatalmad van, nincs az az Isten, hogy komolyan megüsd a bokád.

Disney és az individualizmus

Disney films are heavy with ideology and American national myths, and, because of their educational role, it seems relevant to acknowledge this dimension and discuss the sources of the Disney worldview.

This book, instead of focusing on Disney’s influence upon its audience, concerns rather what influences Disney, how Disney reflects the American mentality, and how the idea of individualism is depicted in the Company’s particular films.

The principal way of reading particular Disney films is the Cultural Studies approach.

Thus, the book presents Romantic individualism with reference to such categories as race, gender, class, and imperialism.

Disney-rajzfilmek az angol nyelv tanulásában

Hogyan lehet a rajzfilmek nyújtotta kép- és hanganyagot hatékonyan felhasználninyelvtanulási célokra?

Melyek azok az agresszivitást mellőző, interaktív rajzfilmek, amelyek hozzásegítik a célnyelv (esetünkben az angol) elsajátítására vállalkozó gyerekek és az ifjabb korosztály nyelvi fejlődését?

A rajzfilmek, mint az audiovizuális nyelvhasználat hiteles forrásai, nagymértékben befolyásolják a kezdő nyelvtanuló motivációs készségét.

Pedagógiai céllal a nyelvtanulás folyamatába beépített rajzfilmek segítségül szolgálhatnak a szókészlet bővítésében, az auditív regisztráció során a szavak jelentés- és hanghordozásának értelmezésében, a gesztusok fejlesztésében, egyszerű kérdés és állítás megfogalmazásában, továbbá a koncentrációs képesség elsajátításában.

A kérdés, amelyre választ is szeretnék adni az, hogyan lehet a minden korosztály által kedvelt médiaszegmens (rajzfilmek) nyújtotta kép- és hanganyagot hatékonyan nyelvtanulási célokra felhasználni, valamint hogy a szakemberek szerint melyek azok az agresszivitást mellőző, interaktív rajzfilmek, amelyek hozzásegítik a célnyelv (angol) elsajátítására vállalkozó gyerekek és az ifjabb korosztály nyelvi fejlődését.

Szórakoztatva tanulás

A szórakoztató hírközlés, edutainment a közszolgálati televíziók termékeként vált ismertté a médiahasználók körében.

A kereskedelmi televíziózásban megjelent infotainment-hez hasonlóan, a két különös mozaikszó az education és entertainment jelentése oktatás és szórakoztatás, információközlés, ismeretterjesztés szórakoztató formában, elsősorban az audiovizuális média segítségével (Muhi-Pápai-Varró, 2002).

A szórakoztató oktatás elnevezés Robert Heyman nevéhez kötődik, aki 1973-ban a National Geographic Society számára dokumentumfilmeket készített.

Ma már elfogadott vélemény, hogy a fokozott médiaigény nem káros hatású, mi több, a kellőképpen megszűrt és megfelelően adagolt szórakoztató médiatermék (a rajzfilm) valóban nevelő, készségfejlesztő hatású lehet.

A képi és hangi információ szerepe

Szladek Emese, a Veszprémi Egyetem tanára összegzésében a kép a nyelvi jelentés konkrét ábrázolása, vagyis a kommunikációs szituációt megteremtő eszköz.

A kommunikációs szituációban nagy szerepe van a gesztusoknak, mimikának, intonációnak, hiszen ezek olyan információkat hordoznak, amelyek kiegészítik a nyelvi eszközök által hordozottakat.

Emellett a tanulási folyamat során a diák olyan szavakat, kifejezéseket sajátít el, melyek segítségével folyamatosan tudja kezelni az értésbeli hiányosságokat.

A képi megjelenítés gyakran több információval bír, mint amit a hallgató különböző szövegek olvasása révén sajátít el.

Ha ezt a képi információhalmazt szöveg is kíséri, akkor olyan hallgató számára is érthetővé válik, aki csak alapszintű nyelvtudással bír, persze abban az esetben, ha az illető rajzfilm vagy rajzfilmrészlet a célzott korosztály nyelvtanulási igényeit, követelményeit, nyelvi tudásszintjét figyelembe veszi.

A Disney-tartalmak előnyei az angolórán

A kép és hanganyag alkotta humoros történetek elsősorban a képzés tematikájába építhetőek be, de kiinduló anyagforrásként is felhasználhatjuk, ha a nyelvórán az oktatási csomag témájához kapcsolódnak és célirányosak.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a rajzfilmek pedagógiai célokra való alkalmazása hozzájárul a kellemes, bensőséges, feszültségmentes légkör kialakításához, ugyanakkor a filmeknek érdeklődés fokozó hatásuk van, ezáltal a nyelvtanár a szakanyag egyhangúságán is javíthat.

A száguldó technikával is versenyt futó, de azt utolérni képtelen tanár számára igazi kihívásnak számít lépést tartani azzal a szupergenerációval (Csermely 2004, 30), amely már sokkal gyorsabban tudja feldolgozni az információt, mint az előzőek, és annyira médiafüggő, hogy a digitális tartalom már szinte létszükséglet számára.

Ezért talán egyszerűbb megkedveltetni a nyelvtanulóval az interaktív nyelvtanulási módszereket, amelyek által úgy érzi, hogy továbbra is arra összpontosíthat, amit kedvel.

Nyelvhasználatuk egyszerű fogalmazásra törekszik, mondatszerkesztésük elemi, ezért könnyen érthetőek, és dialógusaik felhasználhatóak a nyelvóra keretén belül, akár csoportos feladatvégzés esetén is.

Szókincs és szakterminológia

Ennek ellenére a nyelvtanulók szakirányú (látványtervezés, design) érdeklődési körében is alkalmazható szakkifejezésekkel bővülhet a kínálat, amennyiben a rajzfilmkészítés kulisszáiba is betekintünk, ismertetjük a háttérmunkát, a szakkifejezések jelentését, értelmezését: director, animator, background artist, background paintings, lay-out, bluescreen/greenscreen, hookups, continuity, screenwriter, visual effects supervisor, pose-to-pose animation stb. (Băieşu 2008, 86, 89, 92, 96, 105, 111).

Az audiovizuális információhalmaz mellett, olyan más, kultúrafüggő, általános és mélyebb ismeretekre tehetnek szert, amelyek a rajzfilmkészítés, hangosfilm, ismert személyek, szakemberek életmunkájáról szólnak (pl. Walt Disney Jr.).

A nyelv a kultúra hordozója, tehát a nyelvtanárnak általános kulturális ismereteket is kell közvetítenie a hatékony nyelvoktatás érdekében (Szabolcsi 2006, 87).

Változatos témák

Témafeldolgozásuk változatos, minden nyelvtanuló korosztályt érintenek és a fogyasztói társadalom, jelen esetben a fiatalok igényeinek, elvárásainak próbálnak eleget tenni.

Történelem, kultúra, környezetvédelem, állatvilág, természeti jelenségek, utazás, járművek, foglalkozási típusok jelennek meg, ezek pedig mind olyan témavilágot dolgoznak fel, amelyből bátran meríthet mind a nyelvhasználó, nyelvtanuló, mind a nyelvtanár.

Walt Disney képes szótár és Magic English

Walt Disney képes szótár angol - magyar.

Azok közül is a gyerekeknek való változat. Őket pedig ellátja egy időre tanulnivalóval ez az 1000 szó.

Kis nyelvtani rész is van a végében egyébként.

Egyáltalán tanulnivaló? Hány (nem angol ajkú) hírességtől hallottuk, hogy amerikai mesecsatornákon edzették nyelvtudásukat?

Na ugye, hogy egy kreatív módja a tanulásnak!? Magolás szórakozásnak álcázva, a legjobb.

Van már egyébként a Disney-nek egy próbálkozása, Magic English címmel, YouTube-on elérhető a videósorozat.

Úgy látszik nagyon rákaptak ők is a nyelvoktatásra :) De tegyék csak… Kis vicces történetekbe ágyazva jobban megy a szavak bebiflázása is.

Hogyan érdemes Disney-rajzfilmet használni angolul tanuláshoz?

Ha idegen nyelv elsajátítása érdekében szeretnénk felhasználni agresszió-mentes rajzfilmeket ebből a korszakból, akkor alapos kutatási feladattal találja szembe magát a nyelvtanár, de szelektív módon akad néhány alkalmas, szórakoztató, a nyelvképzés menetébe beépíthető történet.

A rajzfilmek kategorizálása után figyelembe vehető néhány olyan kritérium, amelyek alapján ezek beépíthetők az angol nyelv elsajátítási folyamatába: David Hand: Hófehérke és a hét törpe (1937).

A képi és hangi információ együtt segíti a történet követését, ezért a tanuló nem kizárólag a szöveg megértésére támaszkodik.

A rövid jelenetek dialógusai felhasználhatóak szókincsfejlesztésre, egyszerű kérdések és válaszok gyakorlására, valamint csoportos szerepjátékokra.

A gesztusok, a mimika és az intonáció megmutatják, hogyan kapcsolódik az angol nyelvi forma a kommunikációs helyzethez.

A szavak jelentése gyakran a cselekményből, a szereplők mozdulataiból és a környezetből következtethető ki.

A rajzfilmek használata akkor a legeredményesebb, ha a részlet témája illeszkedik a tanulók életkorához, érdeklődéséhez és nyelvi szintjéhez.

Gyakran feldolgozható témakörök

A rajzfilmekben megjelenő történelmi, kulturális, környezetvédelmi, állatvilággal kapcsolatos, utazási és közlekedési témák középszinten jól kapcsolhatók az angol szókincs bővítéséhez.

A középszintű tanuló már nemcsak az egyes szavakat és egyszerű mondatokat értheti meg, hanem a szereplők szándékait, a konfliktusokat és a történetek mögött álló értékeket is vizsgálhatja.

Disney mint kulturális és társadalmi jelenség

Disney films are heavy with ideology and American national myths, and, because of their educational role, it seems relevant to acknowledge this dimension and discuss the sources of the Disney worldview.

A Disney-rajzfilmek nem semleges történetek: a családról, a munkáról, a gazdagságról, az egyén szerepéről, a közösségről és a konfliktusok megoldásáról is állításokat közvetítenek.

A Kacsamesékben a gazdagság és a kaland összekapcsolódik, miközben a történetek gyakran a családi kapcsolatok, az együttműködés és a leleményesség fontosságát is bemutatják.

A Csipet Csapat közös bázisa és rendszeres együttműködése a közösségi problémamegoldás mintáját jeleníti meg.

A Dumbo története a másság elfogadását és az egyéni képességek felismerését állítja a középpontba.

Az individualizmus, a család, a társadalmi helyzet, a nemi szerepek és a kulturális különbségek olyan szempontok, amelyek középszintű angolórán is feldolgozhatók.

tags: #angol #nyelv #kozepszint #walt #disney