Angol nyelvoktatás és helyesírás: az „angol nyelvoktatás” helyes írásmódja

Az „angol nyelvoktatás” a helyes írásmód, nem pedig az „angolnyelv-oktatás”. Az „angoltanár” pedig egybeírandó, ha angol nyelvet tanító tanárról van szó, míg az „angol tanár” különírva angol nemzetiségű tanárt jelent.

A magyar és az angol helyesírás eltérő rendszert követ, ezért az angol nyelv tanításával kapcsolatos kifejezéseknél érdemes különválasztani a magyar helyesírási kérdéseket az angol nyelv angol helyesírásától.

Az „angol nyelvoktatás” vagy „angolnyelv-oktatás” a helyes?

A helyes alak: angol nyelvoktatás. Az „angolnyelv-oktatás” alak ebben a jelentésben nem helyes.

Az MTA helyesírási tanácsadó rendszerének egyik kérdése éppen az „angol nyelvoktatás ~ angolnyelv-oktatás” alakpárra vonatkozik. A válasz: angol nyelvoktatás.

Az „angol nyelvoktatás” kifejezésben az „angol” a „nyelv” jelzője, a „nyelvoktatás” pedig azt a tevékenységet jelöli, amelynek során valaki angol nyelvet tanít vagy tanul.

„Angoltanár” vagy „angol tanár”?

Mindkettő helyes, de nem ugyanazt jelenti: az angoltanár (egybeírva) angol nyelvet tanító tanárt jelent, míg az angol tanár (különírva) egy angol nemzetiségű tanárt, aki bármilyen tantárgyat taníthat.

• Angoltanár (egybeírva) = angol nyelvet tanító tanár, bármilyen nemzetiségű lehet.
• Angol tanár (különírva) = angol nemzetiségű tanár, bármilyen tantárgyat taníthat.

A különbség nem csak helyesírási, hanem jelentésbeli is. Az angoltanár (egybeírva) azt a tanárt jelöli, aki az angol nyelvet tanítja - ő maga lehet magyar, angol vagy bármilyen más nemzetiségű.

Ezzel szemben az angol tanár (különírva) egy angol nemzetiségű tanárt jelent, aki elvben bármilyen tantárgyat taníthat - akár matematikát, akár történelmet is.

Ez a fajta, azonos elemekből álló, de eltérő jelentésű alakpár nem egyedi eset a magyar nyelvben - az egybeírás jelzi, hogy a két szó egyetlen fogalommá, szakmamegnevezéssé forrt össze.

Az „angoltanár” egybeírásának szabálya

A szabályt a magyar helyesírás hivatalos szabályzata, az AkH. (Akadémiai Helyesírási Szabályzat) 111. szabálypontja rögzíti.

Az e-nyelv.hu nyelvi tanácsadó szolgálat (a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez köthető portál) is ezt erősíti meg: az angol nyelvet tanító szakember megnevezése egybeírandó.

Az MTA hivatalos helyesírási portálja külön is rögzíti, hogy ez a fajta alakpár - azonos elemekből álló, de eltérő jelentésű, csak írásmódjában különböző szóalak - valódi helyesírási különbségtételt igényel, nem elírásról van szó.

A magyar Wikiszótár is ugyanezt a jelentést rögzíti: „angol nyelvet tanító tanár”.

Hasonló alakok más nyelvek esetében

A szabály nem csak az angolra vonatkozik - minden nyelv nevéből ugyanígy képezhető az egybeírt „nyelvtanár” forma, ha a nyelv oktatójáról van szó.

A minta ugyanaz mindenhol: ha a nyelv tantárgyként szerepel, a két szó egybeírandó; ha a tanár nemzetiségéről van szó, a két szó külön marad.

Ugyanez a minta érvényes minden hasonló összetételre: magyartanár, franciatanár, némettanár, olasztanár, spanyoltanár.

Miért fontos az írásmód, ha angol nyelvoktatást keresünk?

A gyakorlatban a legtöbben nem is a nemzetiség szerint válogatnak, hanem aszerint, hogy ki tanít jól angolul - legyen szó iskolai felzárkóztatásról, angol korrepetálásról, nyelvvizsga-felkészítésről vagy online angolóráról.

Ha kifejezetten azt keresed, hogy ki tanítja jól az angol nyelvet - függetlenül attól, honnan származik -, az „angoltanár” (egybeírva) kifejezés írja le pontosan, amit keresel.

Van, akinek kifejezetten fontos, hogy gyerekének anyanyelvi vagy külföldön élt tanárt találjon - ez azonban külön szempont, nem azonos az „angol tanár” helyesírási kategóriájával.

Aki inkább rendszeres, tantárgyszerű angol nyelvoktatásban gondolkodik - nem alkalmi korrepetálásban -, annak is az „angoltanár” (egybeírva) a keresendő kifejezés.

Használható-e az „angol nyelvtanár” forma is? Igen, ez egy hosszabb, egyértelműsítő változat, amely szintén az angol nyelvet tanító szakembert jelöli - gyakran akkor használják, amikor teljesen egyértelművé akarják tenni, hogy nem nemzetiségről van szó.

Gyakori tévhitek az „angoltanár” és az „angol tanár” alakról

A leggyakoribb tévhit, hogy a két forma egyszerű helyesírási variáns, és mindegy, melyiket használjuk. Valójában a jelentésük eltér, és hivatalos szövegben (pl. önéletrajzban, iskolai dokumentumban) érdemes a pontos jelentés szerint választani.

Egy másik gyakori tévhit, hogy a szabály csak az angolra vonatkozik - valójában minden nyelvnévre ugyanígy alkalmazandó.

A leggyakoribb hiba: a két forma felcserélése, holott a jelentésük ténylegesen eltér.

Az angol helyesírás sajátosságai

A legelején le kell szögeznünk, hogy az angol nyelv a magyarral ellentétben nem rendelkezik olyan hivatalos helyesírási szabályzattal, amelyhez (elvileg) mindenkinek tartania kellene magát.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az angolban gond nélkül tehetsz vesszőt, ahová csak szeretnél, vagy a kijelentő mondatok végére kérdőjelet stb., de tény, hogy vannak helyesírási kérdések, amelyeket különböző források különböző módon, sőt, néha teljesen eltérően válaszolnak meg.

Tehát ne vedd szentírásnak azt, amit ebben a leckében vagy bárhol máshol olvasol! Mindazonáltal ebben a leckében rengeteg általánosan elfogadott vagy legalábbis többé-kevésbé általánosan használt helyesírási tudnivalót gyűjtöttünk össze.

Ha ezeket a „szabályokat” betartod, biztos lehetsz benne, hogy az írásod megfelelően tagolt és érthető lesz.

Miért nehéz az angol szavak helyesírása?

„Az angol helyesírás gyakorlatilag egy összevisszaság” - mondja Dr. Richard Ashdowne, az Oxfordi Egyetem nyelvésze. - „Ez tulajdonképpen történelmi, nyelvészeti és társadalmi »balesetek« sorával magyarázható, és bár a szavak sokkal inkább tükrözik etimológiai gyökereiket, mint a kiejtésüket, a rendszerben igen kevés szisztematikusság fedezhető fel.”

Így azután aligha csodálkozhatunk rajta, ha a brit nyelvhasználók komoly gondokkal küzdenek, ha helyesírási kérdésekre kerül sor.

Vivian Cook, a Newcastle-i Egyetem alkalmazott nyelvészettel foglalkozó professzora a téma egyik brit szakértőjének számít - azt tárgyalja, miért is nem tudnak „helyesen” írni a britek, és egyáltalán egyértelmű-e, hogy mi számít helyesnek a ködös Albionban.

„Sokan úgy vélik, hogy az angol helyesírás egyszerűen borzasztó. A tizenöt éves gyerekek 60%-a nem tud 10 sort helyesírási hiba nélkül leírni, de a felnőttek jó része is egész életében küszködik például az accommodate vagy a broccoli szavakkal” - magyarázza Cook híressé vált Accomodating Brocolli in the Cemetary: or, why can't anybody spell? című könyvében.

Vajon spoonful vagy spoonfull? És accomodation vagy accommodation? A magyar helyesírás szigorú szabályaihoz hamar hozzászoktatott diákjaink valószínűleg a ceruza végét rágva, homlokukat ráncolva tépelődnek efféle kérdéseken az iskolai angoltesztek felett.

Pedig talán kevésbé aggódnának, ha tudnák, hogy az angolt anyanyelvként beszélők nagy százalékának fogalma sincs a fenti kérdések helyes megoldásáról.

Mennyire szabályos az angol helyesírás?

Néhány évtizeddel ezelőtt az angol szavak elemzése során például 17 ezer angol szót vizsgáltak számítógépes módszerekkel.

Ez a vizsgálat kimutatta, hogy az angol szavak 84%-ának helyesírása teljesen szabályosnak mondható, vagyis logikai úton kitalálható.

Ugyanez a tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy csupán 3%-uk sorolható a teljesen megjósolhatatlan helyesírási kategóriába.

Ezeknek a szavaknak a helyes írásához mindenképp szükséges, hogy külön megtanuljuk őket.

Ami miatt nehézkesnek érződhet az angol szavak helyesírása, hogy a leggyakrabban használt szavak közül kerül ki a legtöbb szabálytalan írásmódú kifejezés.

Ez eredményezheti könnyedén azt, hogy a valóságnál kiismerhetetlenebbnek tűnhet az angol nyelv, hiszen a kommunikációképes szint eléréséhez ezeket a szavakat is kell elsajátítanunk.

Brit és amerikai angol helyesírás

Vitathatatlanul az angol nyelv az egyik legelterjedtebb világnyelv a világon, ezért nem csoda, hogyha számos változata is létrejött.

Azonban éppen emiatt olykor előfordulhat, hogy belekeveredünk a kifejezések tanulásába, ha belefutunk egy-egy szóba, kifejezésbe, mely a különböző angol nyelvek között is eltérést mutat.

Éppen ezért fontos tudnunk, hogy a könyv, illetve forrás, melyből angol nyelvtudásunkat fejlesztjük, pontosan melyik angol dialektust is fogja erősíteni a tanulás folyamata során.

Erre tökéletes példa a „kedvenc” kifejezés angol fordítása brit, illetve amerikai angolban: „Favorite” - az amerikai angol által preferált kifejezés; „Favourite” - a brit angol által használt verzió.

Hiszen azzal még csak dűlőre lehetne jutni, hogy a szigetországban az -our, míg az Újvilágban az -or végződéshez ragaszkodnak (pl. colour/color, honour/honor).

Elvégre ez mégiscsak következetes és logikus szabály.

Csakhogy ennél nagyobb eltérések is vannak - hívja fel a figyelmet John Davey, az Oxford University Press (az oxfordi egyetem kiadójának) szerkesztője és nyelvészeti szakértője.

„Ezek a végződések más kategóriába esnek, mert már a tizenhetedik században elfogadott helyesírási alternatívák.”

Ennél talán kardinálisabb kérdés a tizenkilencedik században elindított folyamat: amerikai nyelvészek úgy döntöttek ugyanis, hogy a saját angoljukat megkülönböztetik a britekétől.

Így önkéntes (önkényes?) munkájuk eredményeképpen a 'keresztül' jelentésű szó írásmódja Amerikában a thru, míg az Egyesült Királyságban továbbra is a through formát használják.

Az angol helyesírás tanítása

A helyesírást, vagyis „angol értelemben” véve a szavak hagyománynak megfelelő betűzését (az angol nyelv a helyesírásra és a betűzésre egyaránt a spell szóalakot használja) persze tanítják az iskolában, így a brit kisdiákok ugyanúgy megtanulnak bizonyos irányelveket vagy írásmódokat, mint magyar társaik.

A különbség annyi, hogy míg a magyar gyerekek számára ott vannak, szinte bibliaként, a magyar helyesírás szabályainak kőbe vésett (mégsem törvényi erejű!) előírásai, vagy inkább hagyományai, addig az Egyesült Királyságban tanuló gyerekseregnek semmi efféle könyv, szöveg vagy lexikon nem áll a rendelkezésére.

„A helyesírás persze része a tananyagnak” - magyarázza Richard Ashdowne. - „De semmiféleképp sem kezeljük kiemelkedően fontos témakörként.”

„A legtöbb szónak mindenesetre van egy elfogadott írásmódja, és az emberek nagy része hivatkozási alapként elismeri a nevesebb, tekintélyesebb szótárakat” - mondja Richard Ashdowne.

Emellett pedig a különböző kiadóknak is megvannak a maguk irányelvei, amelyek alapján lektorálják a náluk megjelenő szövegeket - pontosabban azokat a szavakat, amelyeknek alkalmasint több írásmódjuk is használatos.

Lehetséges-e az angol helyesírás reformja?

„Nem is indulnak olyan kezdeményezések, amelyek az angol helyesírás reformját célozzák meg” - szögezi le egyértelműen Richard Ashdowne. - „Egy ilyen próbálkozás egyébként is hamvába holt ötlet lenne.

A mai angol helyesírás olyan távol áll a szavak fonetikai és fonológiai formáitól, gyökereitől, hogy a reform kivitelezése esélytelen lenne.

Másrészt pedig nem is létezik olyan hivatalos szerv, aminek ez lenne a feladata, vagy egyáltalán joga lenne bármiféle módosítást szorgalmazni, népszerűsíteni, vagy »kiróni« a nyelvre.”

John Davey véleménye ennél radikálisabb - szerinte ugyanis létjogosultsága sem lenne egy efféle szabályozó-előíró szervnek vagy bizottságnak.

„Az angol nyelv helyesírásának sem az Egyesült Királyságban, sőt - amennyire én tudom - a világ más részén sincs egységes szabályozása.

Az ilyen hivatalos előírásokat, netán minisztérium által jóváhagyott utasításokat teljesíthetetlennek, sőt illetéktelen beavatkozásnak vennénk” - mondja az Oxford University Press nyelvészeti szakértője.

Gyakori angol helyesírási hibák

Természetesen a legegyszerűbb módszer amit adni lehet, hogy folyamatosan gyakoroljuk az angol nyelv írásos formáját is.

Erre azért is van szükség, mert a logikátlan kifejezések is úgy rögzülnek a legkönnyebben, ha folyamatosan ismételjük őket az írás során.

Nagyon fontos azonban, hogy ügyeljünk arra, nehogy rosszul rögzüljön az adott kifejezés elménkben, hiszen azt sokkal nehezebb utána már javítani, mert arra fog „ráállni” agyunk is. (pl.: favuorite - ami teljesen helytelen írásmód)

Ezzel az olyan alapvető hibák küszöbölhetőek ki, mint a magánhangzók rossz sorrendjének rögzülése: kap, elfogad - helyes: receive - helytelen: recieve; gondol, hisz - helyes: believe - helytelen: beleive.

Emellett hasonló problémát okozhatnak a mássalhangzók megfelelő duplázása is: holnap - helyes: tomorrow - helytelen: tommorrow; sajnálatos - helyes: unfortunately - helytelen: unfortunatelly.

Tehát ha szeretnénk angol helyesírásunkat fejleszteni, akkor mindenképp elkerülhetetlen bizonyos szavak, kifejezések megtanulása, de emellett megkönnyíthetjük a helyesírás elsajátítást, ha ráérzünk az angol szavak alkotásának módját is.

Angol írásjelek: pont, kérdőjel és felkiáltójel

Ne aggódj, nem akarjuk a legalapvetőbb dolgokat is a szádba rágni, de egy nagyon lényeges dologról értekeznünk kell.

Ez a lényeges dolog nem a kérdőjelet érinti, azt magyarban és angolban is a kérdések végére tesszük.

Továbbá pont kerül a kijelentő mondatok végére mindkét nyelvben, azonban a felkiáltójel használatával kapcsolatban vannak különbségek.

A felkiáltásoknál felkiáltójel kerül a mondat végére mindkét nyelvben: Angolban viszont a magyarral ellentétben nem használunk minden esetben vesszőt a felszólító mondatok és az óhajtó mondatok végén sem.

Jó tudni, hogy az angol nyelv sokkal takarékosabban bánik a felkiáltójelekkel, mint a magyar.

A vessző használata felsorolásokban

Ha három vagy több elemet sorolunk fel, vesszőt használunk, kettő elem esetén azonban nem.

• I like apples and bananas.
• I like apples, bananas, and oranges.
• I like apples, bananas, oranges and plums.

Magyarban sose teszünk vesszőt az „és” elé, ha felsorolásról van szó, angolban azonban nyugodtan tehetsz vesszőt az „and” elé ilyen esetben, de nem kötelező.

Az „and” előtti vessző felsorolás esetén bevett szokás az amerikai angolban, a brit angol írásmód azonban kevésbé használja.

Felsorolások esetén természetesen használhatjuk még az „or/vagy” szót is, azonban ugyanaz vonatkozik rá, mint az „and” esetében.

• I would like chocolate or vanilla.
• I would like chocolate, vanilla or lemon.
• I would like chocolate, vanilla, lemon, or pistachio.

Ha neked szimpatikusabb is a brit angol írásmód (kevesebb vessző), akkor is adódhatnak olyan esetek, amelyeknél célszerű vesszőt használni pl. az „and” előtt a könnyebb érthetőség kedvéért.

I like Nickelback, Nirvana, and Guns and Roses.

Az „and” előtti vessző nélkül ezt kapnánk: I like Nickelback, Nirvana and Guns and Roses.

Valószínűleg még így se okozna gondot a megértés, mivel híres zenekarokról van szó, amelyeket a legtöbb ember ismer, de vessző nélkül akár úgy is értelmezhetné az olvasó, hogy szereted a Nickelbacket, a Nirvana and Guns-t, és a Roses-t.

Vessző a jelzők között

Ha a jelzőink „egyenrangúak” (tehát felcserélhetőek) és ugyanazt a főnevet módosítják (vagyis egyazon „dologra” vonatkoznak), akkor vesszőt teszünk közéjük.

It was an interesting, amazing movie.

Könnyen leellenőrizheted, hogy kell-e ilyenkor vessző: annyit kell tenned, hogy a vessző helyére beilleszted az „and”-et, és ha a mondatod így is ugyanazt jelenti, akkor jól tetted, hogy vesszőt használtál.

It was an interesting and amazing movie.

Ha felcseréljük a jelzőket (interesting/amazing), akkor is ugyanazt jelenti a mondatunk, így ezek a jelzők egyenrangúak, hiszen mindketten a „movie”-t módosítják.

Vannak olyan esetek azonban, amikor két jelző egymás mellett áll, de nem egyenrangúak, így vesszőt se tehetsz közéjük.

These girls are beautiful Hungarian girls.

Itt két jelzőnk van (beautiful/Hungarian), azonban nem egyenrangúak, hiszen a „beautiful” a „Hungarian girls”-t módosítja.

Ha felcseréljük a két jelzőt, akkor a mondatunk értelmét veszti, hiszen csak az egyenrangú jelzők felcserélhetők.

Vessző összetett mondatokban

Angolban vesszővel választjuk el a mellérendelő mondatok tagmondatait.

Mellérendelőnek azokat az összetett mondatokat (tehát min. 2 tagmondatból álló mondatokat) nevezzük, amelyek tagmondatai egyenrangúak.

I like animals, but Peter likes only dogs.

A mondatot két különálló mondatra bonthatjuk: szeretem az állatokat ÉS Péter csak a kutyákat szereti.

A két tagmondat külön-külön is megállná a helyét, hiszen két teljes gondolatot fogalmaznak meg, ezért mellérendelő a mondatunk.

Ebben a példában a vesszőhasználat megegyezik az angolban és a magyarban.

Van egy kötőszónk (but/de), amely összekapcsolja a tagmondatokat, a kötőszó elé pedig vesszőt teszünk.

A magyarral ellentétben azonban az angol mellérendelő mondatoknál MINDIG kell egy kötőszó (ún. coordinating conjunction/mellérendelő kötőszó, pl. and (és), but (de), or (vagy)) a tagmondatok közé, míg magyarban ez nincs feltétlenül így.

Women are beautiful, and men are handsome.

Láthatod, hogy itt a magyarban nincs szükségünk kötőszóra, de angolban soha nem maradhat le.

Független és függő tagmondatok

Az angol nyelvtan megkülönböztet úgynevezett „independent clause”-t és „dependent clause”-t.

Az „independent” jelentése „független”, a „dependenté” pedig „függő”.

A „clause”-t mellékmondatként szokták fordítani, de ez egy kissé zavaró lehet, így mi tagmondatnak fordítjuk.

A független tagmondat (independent clause) tartalmaz alanyt és állítmány, és önállóan is megállja a helyét mondat formájában, míg a függő tagmondat (dependent clause) mindig egy függetlent egészít ki, és nem alkothat önálló mondat.

Ha megnézed, a fenti példák két-két független tagmondatot tartalmaznak, ezek közé vesszőt teszünk.

Azonban a független és függő tagmondatok közé nem teszünk vesszőt, de ezt most kicsit bővebben is kifejtjük.

Vessző alárendelő mondatokban

Magyarban vesszőt teszünk az alárendelő (összetett) mondatok tagmondatai közé, angolban viszont nem.

Az alárendelő mondatokban van egy ún. főmondatunk és egy mellékmondatunk.

A mellékmondat tulajdonképpen kiegészíti a főmondatot.

I made breakfast before I left.

Itt az „I made breakfast/Csináltam reggelit” a főmondatunk, a mellékmondat pedig csupán kifejti/pontosítja, hogy mikor csináltam reggelit.

Az angol nyelvtan mentén haladva láthatod, hogy van egy független tagmondatunk (I made breakfast), és van egy függő tagmondatunk (before I left), amelyek közé nem tettünk vesszőt.

Az izoláló vessző

Az „izoláló” vesszőt akkor használjuk, amikor a mondatunkba afféle „mellékes” információ kerül, amely csak kis mértékben „töri meg” a mondatot.

Our products are, of course, a 100% natural.

Itt az „of course” az a mellékes információ, amelyet vesszőkkel választunk el.

Ha kivesszük ezt a mellékes információt a mondatunkból, akkor is teljesen értelmes mondatot kapunk.

Our products are a 100% natural.

Sok esetben, mint pl. a fenti példában is, két (izoláló) vesszőt kell használnunk, hogy a mellékes információt szó szerint „izoláljuk” a mondatunkból, de sok esetben csupán egy izoláló vesszőt kell alkalmaznunk.

Ilyen eset pl. amikor az időhatározó a mondatunk elejére kerül.

In 1848, Hungarian intellectuals welcomed the news of the revolution.

Ilyenkor sokszor még vesszőt se kell kitenni.

In 1848 Hungarian intellectuals welcomed the news of the revolution.

Ez igaz a mondat elejére helyezett időhatározókra, helyhatározókra (általában ezek a mondat végén vannak), de az olyan mondat elején levő kötőszavakra is mint „however/azonban, „moreover/továbbá, finally/végül, instead/ehelyett, certainly/bizonyosan”.

Ez a felsorolás közel se teljes, csupán a szemléltetést szolgálja.

• However, we didn’t win.
• Moreover they are the smartest.
• Finally, I would like to talk about the possible consequences.

Tehát ilyen esetekben választhatsz, hogy kiteszed a vesszőt vagy nem.

A kettőspont használata

A legegyszerűbb, ha úgy gondolunk a kettőspontra mint két információ határán levő eszközre.

Bal oldalon van az „általános” információ, középen a kettőspont, jobb oldalon pedig a „specifikus” információ, amely az általános információt pontosítja, magyarázza.

The solution is simple: you have to fire the lazy employees.

I know a lot of generous people: Eve, Kate, Adam and Frank.

Ez a használat lényegében megegyezik a magyarral, és ez az egy lényeges módja van a kettőspont használatának.

Még érdemes megemlíteni, hogy nagyon ritkán találkozni lehet olyan mondatokkal, amelyek a specifikustól haladnak az általánosig.

Queen, Led Zeppelin, The Beatles, Pink Floyd: all of these bands left a mark on the 20th century.

A pontosvessző használata

A leglényegesebb a pontosvesszővel kapcsolatban szerencsére nagyjából megegyezik a pontosvessző egyik magyar használatával: angolban pontosvesszővel köthetünk össze két olyan független tagmondatot (independent clause), amelyek a jelentés szempontjából szoros kapcsolatban állnak egymással.

Ilyenkor nincs a tagmondatokat között olyan kötőszó, amely mindenképpen vesszőt igényelne (pl. „and, but, or”).

This event was amazing; this was the best event this year.

Figyeld meg, hogy a két tagmondatból két teljesen különálló független tagmondatot is csinálhatnál.

Sőt, ha kicseréled a pontosvesszőt egy sima vesszőre és utána „and”-et teszel, akkor is értelmes mondatot kapsz, bár utóbbi esetben talán egy kissé „esetlen” lesz a mondat.

A pontos vessző tehát mindig két független tagmondat közé megy és soha nem egy független és egy függő közé!

A pontosvesszővel kapcsolatban még fontos, hogy van néhány kötőszó, amely megköveteli a pontosvessző használatát, ha két független tagmondatot kötsz velük össze.

Ilyen kötőszó pl. a „however/azonban” és a „moreover/továbbá”.

None of the subjects experienced side effects; however, the research results are inconclusive.

Ilyenkor a kötőszó után nem kötelező vesszőt tenned, de muszáj elé kitenni a pontosvesszőt!

Azonban a vessző használata mindenképpen javasolt, hiszen tagoltabb lesz a mondatod.

Az angol helyesírás gyakorlása

Emellett fordítsunk időt arra, hogy ellenőrizzük is helyesírásunkat.

Erre számos internetes felület is lehetőséget nyújt, de lehetőségünk van tanfolyamokon az adott angol tanár segítségét is kérni, aki biztosan szíves örömest lesz segítségünkre.

A rendszer megvizsgálja a megadott szavakat, és javaslatokat tesz arra, hogy hogyan lehet őket leírni (külön, egybe vagy kötőjellel).

A különírás-egybeírás témakör különösen összetett eleme a magyar helyesírás rendszerének.

A szabályok sokszor többértelműek, a nyelvhasználók szövegkörnyezetet értelmező képességére építenek.

Ezekben az esetekben igyekszünk a megadott bemenetnek megfelelő, összes lehetséges szabályos írásmódot megmutatni, segítséget nyújtva a megfelelő értelmezés kiválasztásához.

A felhasznált nyelvtechnológiai eszközök - mint minden, a mesterséges intelligencia határterületén mozgó, információs technológiai megoldás - jelenleg szükségszerűen nem képesek az esetek 100%-ában helyes választ adni.

Másfelől, a különírás-egybeírás bizonyos kérdései különösen nehezen ragadhatóak meg számítógéppel.

Így gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni.

Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is.

tags: #angol #nyelvoktatas #helyesiras