A megfelelő angol nyelvvizsga kiválasztása a céljaidtól függ: ha külföldi egyetemre szeretnél jelentkezni, az IELTS vagy TOEFL lehet a legjobb választás; ha hazai vagy európai hivatalos elismerésre vágysz, érdemes az ECL vagy TELC vizsgát választani; a Cambridge vizsgák pedig mindkét területen széleskörűen elfogadottak.
A sikeres nyelvvizsga nem szerencse kérdése, hanem jól felépített angol nyelvtanulás, rendszeres gyakorlás és tudatos felkészülés eredménye. A középfokú angol nyelvvizsga általában a B2 szintnek felel meg, amelyhez kezdő vagy újrakezdő szintről körülbelül 400-600 tanulási órára és rendszeres otthoni gyakorlásra is szükség lehet.
Mit jelent a középfokú angol nyelvvizsga szintje?
A középfokú angol nyelvvizsga általában a B2 szintnek felel meg. Ez nem azt jelenti, hogy hibátlanul, anyanyelvi szinten kell beszélni.
A valóságban a B2 szint sokkal inkább arról szól, hogy a tanuló önállóan tudja használni az angolt. Képes megérteni a lényegi információkat, tud véleményt mondani, el tud magyarázni egyszerűbb összefüggéseket, tud érvelni, kérdezni, válaszolni, valamint hétköznapi és tanulmányi vagy munkahelyi helyzetekben is képes kommunikálni.
Ez a szint már stabil nyelvtudást jelent, de nem hibátlanságot. A vizsgán az a fontos, hogy a kommunikáció működjön.
Természetesen számít a nyelvtani pontosság, a szókincs, a kiejtés és az íráskészség is, de nem az a cél, hogy minden mondat tökéletes legyen. Sokkal inkább az, hogy a vizsgázó érthetően, megfelelő szinten és önállóan használja az angol nyelvet.
A KER szintjei és a nyelvvizsga-típusok
A Magyarországon akkreditált vizsgákat is besorolták a KER szintjeibe, amelyet a nyelvvizsga bizonyítványon fel is tüntetnek.
| KER-szint | Magyarországi megnevezés |
|---|---|
| A1 | kezdő szint |
| A2 | alapszint alatti szint |
| B1 | alapfok |
| B2 | középfok |
| C1 | felsőfok |
| C2 | mesterfokú nyelvhasználat |
A besoroláskor a magyar alapfokú nyelvvizsga B1, a középfok B2, a felsőfok pedig C1 szintet kapott.
Egynyelvű nyelvvizsga
Egynyelvű a nyelvvizsga, amelyben fordítási feladat nem szerepel, hiszen csak angolul kell a feladatokat megoldani, angol feladatkiírás alapján.
Az egynyelvűn minden angolul van, még a feladatkiírás is - bár itt van kivétel (TársalKodó). Az egynyelvű vizsgákon nincs fordítás, mivel eleve nincs semmi, ami a magyar nyelvhez kötné az idegen nyelvet.
Ha a szövegértés és az írás megy Neked jobban, válaszd az egynyelvűt. Mindenképpen egynyelvűt érdemes választanod, ha huzamosabb ideig éltél külföldön!
A szótár használat nyelvvizsgánként eltérő.
Kétnyelvű nyelvvizsga
Kétnyelvű vizsga esetén fordítási feladattal is találkozol, természetesen a nyelvvizsga komplett ideje is ennyivel több, illetve nyelvtani ismereteket felmérő feladatot kell megoldani, természetesen szótár nélkül, bizonyos nyelvvizsgák esetén.
Ha inkább a nyelvtan-fordítás megy jobban, akkor a kétnyelvű nyelvvizsga lesz az inkább Neked való. Kétnyelvűt válassz akkor is, ha szótár nélkül neki sem mersz állni egy angol szöveg olvasásának.
Kétnyelvű viszont csak azoknak ajánlott, akik szép, kerek mondatokban, magyarosan fordítanak, és szépen fogalmaznak magyarul. A kétnyelvű nyelvvizsga bizonyos mértékben a magyar nyelvtudást is méri.
Írásbeli, szóbeli és komplex vizsga
Az „A típusú“ nyelvvizsgán a szóbeli vizsgát értjük (beszédkészség és beszédértés=magnóhallgatás), a „B típusú“ nyelvvizsga pedig az írásbeli.
Ha külön-külön tesszük le ezeket a vizsgákat (azonos szinten, ugyanazon nyelvből), akkor külön-külön vizsgabizonyítványt állítanak ki, de így együtt is „C típusú“ nyelvvizsga bizonyítványként értendő, mégha más időben vagy helyen is szereztük meg azokat.
Ahhoz, hogy C típusú (A+B együtt), azaz kombinált nyelvvizsgád legyen, egy A-t (szóbeli) és egy B-t (írásbeli) vagy egy C-t (kombinált) kell szerezned.
És mi van akkor, ha a szóbelire az egyik vizsgát választottad, mondjuk a BME-t, míg írásbelire az Origot? Nem probléma: bármelyik bármelyikkel kombinálható: "C", azaz kombinált nyelvvizsgát ér, ha ad külön írásbeli és szóbeli bizonyítványt.
Az alábbiak alapján lesz C (komplex) bizonyítványod egy A (szóbeli) és egy B (írásbeli) típusú vizsgából:
- Egynyelvű + egynyelvű = egynyelvű
- Kétnyelvű + kétnyelvű = kétnyelvű
- Egynyelvű + kétnyelvű = egynyelvű
Ha van egy szóbelid (A típus), mondjuk BME-ből, egy írásbelid (B típus) TársalKODÓ-ból, akkor az automatikusan bemutatható, és C típusúnak (A+B típus együtt), vagyis kombináltnak felel meg.
Mennyi tanulás kell a B2 szinthez?
A középfokú angol nyelvvizsgához szükséges idő attól függ, honnan indulsz. Egy teljesen kezdő tanulónak természetesen több időre van szüksége, mint annak, aki már tanult angolul, de jelenleg bizonytalan a tudása.
Általánosságban elmondható, hogy stabil B2 szinthez több száz tanórára és rendszeres otthoni gyakorlásra van szükség.
Reális megközelítésben a középfokú szinthez körülbelül 400-600 tanulási óra is szükséges lehet, különösen akkor, ha valaki alapszintről vagy újrakezdőként indul.
Ebbe beletartozhatnak a tantermi órák, az online órák, az egyéni gyakorlás, a házi feladatok, az olvasás, a hallás utáni értés fejlesztése és a beszédgyakorlás is.
Fontos, hogy nem csak az óraszám számít. Ugyanannyi tanóra két különböző tanulónál teljesen más eredményt hozhat, ha az egyik rendszeresen gyakorol, aktívan beszél, és követi a tanári útmutatást, míg a másik csak passzívan jelen van az órákon.
A középfokú angol nyelvvizsgára való felkészülésnél a rendszeresség, az ismétlés és az aktív nyelvhasználat legalább olyan fontos, mint maga az óraszám.
Intenzív vagy lassabb tempójú felkészülés?
Erre nincs egyetlen jó válasz. Az intenzív felkészülés azoknak lehet hatékony, akik rövidebb idő alatt szeretnének nagyobb előrelépést elérni, és van idejük rendszeresen, akár hetente többször is foglalkozni az angollal.
Az intenzív tanulás előnye, hogy a nyelv folyamatosan jelen van a mindennapokban, így gyorsabban kialakulhat az angol gondolkodás és a természetesebb reakció.
Ha valaki minden nap vagy nagyon gyakran találkozik az angollal, kevesebb idő telik el az ismétlések között. Ez segíti a szókincs rögzülését, a nyelvtani szerkezetek automatizálódását és a beszédkészség fejlődését.
Az intenzív forma azonban csak akkor működik jól, ha a tanuló valóban tud időt és energiát szánni rá.
A lassabb, heti néhány alkalmas tanulás azoknak lehet ideális, akik munka, iskola vagy család mellett készülnek. Ebben az esetben hosszabb időre van szükség, de a fejlődés stabil lehet, ha a tanuló nem hagy ki hosszú időszakokat.
A középfokú nyelvvizsgánál nem baj, ha a felkészülés nem villámgyors. A lényeg az, hogy következetes legyen.
A négy vizsgált nyelvi készség
A nyelvtudás négy alapvető képességből áll:
- Reading = olvasott szöveg értése
- Writing = íráskészség
- Speaking = beszédkészség
- Listening = hallás utáni szövegértés
A középfokú angol nyelvvizsga több készséget mér, ezért a felkészülésnek is több területre kell kiterjednie.
Olvasott szövegértés
Az olvasott szövegértésnél az a cél, hogy megértsd a szöveg fő gondolatát, kiszűrd a fontos információkat, és felismerd az összefüggéseket.
Ez nem azt jelenti, hogy minden szót ismerned kell. Sokkal fontosabb, hogy tudj következtetni a jelentésre, és ne akadj el minden ismeretlen kifejezésnél.
Hallott szövegértés
A hallott szövegértés sok tanulónak nehéz, mert a beszélt angol gyorsabb, természetesebb és kevésbé kiszámítható, mint a tankönyvi példamondatok.
Ezért fontos rendszeresen hallgatni angol szövegeket, de nem passzívan, hanem célzott feladatokkal.
Íráskészség
Az íráskészséghez meg kell tanulni, hogyan épüljön fel egy e-mail, levél, esszé vagy véleménykifejtő szöveg.
Itt fontos a szerkezet, a logikus gondolatvezetés, a megfelelő szókincs és a nyelvtani pontosság.
Beszédkészség
A beszédkészség pedig gyakorlás nélkül nem fejlődik. A tanulónak meg kell szoknia, hogy angolul válaszol, kérdez, véleményt mond, érvel és reagál.
Ehhez hasznos lehet egy társalgási tanfolyam vagy célzott beszédfejlesztés is.
Miért fontos a beszédgyakorlás?
Sokan a nyelvvizsga-felkészülést elsősorban feladatlapokkal azonosítják. Ez részben érthető, hiszen a vizsgatípusok ismerete fontos.
Ugyanakkor a beszédkészség fejlesztését nem lehet az utolsó hetekre hagyni. A beszéd nem magától indul el.
Ha valaki hónapokon keresztül csak olvas, nyelvtant tanul és feladatokat old meg, de nem beszél rendszeresen, akkor a vizsga szóbeli részén könnyen leblokkolhat.
A középfokú vizsgán nem az a legfontosabb, hogy bonyolult mondatokat használj, hanem az, hogy érthetően, önállóan és viszonylag folyamatosan tudj kommunikálni.
A beszédgyakorlás növeli az önbizalmat. Minél többször kerülsz angol kommunikációs helyzetbe, annál természetesebb lesz a megszólalás.
Ezért érdemes már a felkészülés elején beszédközpontú módszerrel tanulni, nem csak a vizsga előtti időszakban.
Hogyan gyorsítható a fejlődés?
A fejlődést az gyorsítja leginkább, ha az angol nem csak az órákon jelenik meg, hanem a hétköznapokban is.
Nem kell órákon át tanulni minden nap, de a rendszeres, kisebb adagok nagyon sokat számítanak.
Érdemes angolul olvasni rövidebb cikkeket, hallgatni videókat vagy podcastokat, ismételni az órán tanult kifejezéseket, saját mondatokat írni, és lehetőség szerint hangosan gyakorolni.
A hangos gyakorlás különösen fontos, mert más fejben tudni egy mondatot, és más kimondani.
A tanulás akkor lesz hatékony, ha nem csak befogadsz, hanem aktívan használod is a nyelvet. Írj rövid válaszokat, fogalmazz meg véleményt, mesélj el egyszerű történeteket, gyakorolj vizsgaszituációkat.
Így a tudás nem marad passzív, hanem fokozatosan aktívvá válik.
Hogyan válaszd ki a számodra megfelelő angol nyelvvizsgát?
Van olyan angol nyelvvizsga, amely könnyedén, kevés energia- és időbefektetéssel megszerezhető? Sajnos a válaszom az, hogy ilyen nem létezik.
Mindenkinek személyre szabottan, az adott nyelvi szintjéhez mérten más és más felkészülési időre és módra van szüksége.
Az az igazság, hogy erre a kérdésre nincs egyetlen jó válasz, viszont kiderítheted azt, hogy SZÁMODRA melyik a legkönnyebb, ha ismered a nyelvvizsgák legfontosabb jellemzőit és a saját nyelvtudásodat és vizsgázói stílusodat.
Általánosságban az a válaszunk: az a legkönnyebb nyelvvizsga, amelyikre célzottan felkészülsz, ismered a feladatokat, az elvárásokat, tudod a megfelelő pontszerző top tippeket.
Ugyanakkor emellett vannak olyan szubjektív szempontok is, amik alapján egyik vagy másik nyelvvizsga különösen testhezálló lehet számodra.
A saját erősségeid felmérése
Az alábbi készségek (skills) felméréseiből kiderül, hogy te melyiket kedveled jobban, neked melyik megy jobban, illetve ezen készségek alapján mérik nyelvtudásod is a nyelvvizsgán.
Amelyik nehezebben megy (tapasztalatom szerint az íráskészség sokaknak gondot jelent az írásbelinél és a beszédkészség a szóbelinél), arra kell célirányosan pluszban gyakorolni, hogy megerősítsük ezt a készséged is.
Nem a szó- és a nyelvtani szabályok bemagolásában rejlik a nyelvtudás, hanem a készségfejlesztésben, ahol viszont észrevétlenül sajátítod el a nyelvtudást gyakorlás során.
Próbavizsgák és vizsgatípusok összehasonlítása
Ha egyedül tanulsz, akkor ehhez lehet, kell némi energia-befektetés, hisz egy tuti módszer van: össze kell szedned a próbavizsgákat az adott típusból, és meg kell oldanod azokat.
Ha van egy jó tanárod, megteszi ezt helyetted, és az oktatás során folyamatosan felméri, melyik passzol hozzád.
Így amikor már a nyelvvizsgára készültök, általában ő is, te is tisztában vagytok vele, melyik a legtesthezállóbb, és kapásból megmondod, melyik számodra a legkönnyebb.
Valódi kétnyelvű akkreditált vizsgák:
- BME
- ORIGO
Egynyelvű akkreditált vizsgák:
- ECL
- EURO
- TársalKODÓ
- TELC
Gyakori angol nyelvvizsgák jellemzői
LanguageCert
A LanguageCert vizsgák a City & Guilds angol nyelvvizsgák utódjai, miután a Peoplecert Qualifications nevű angol cég megvásárolta a City & Guilds vizsgák szellemi tulajdonjogát és gondoskodik a vizsgák nemzetközi folytonosságáról.
A Peoplecert egy vizsgafejlesztéssel és vizsgaszervezéssel foglalkozó globális szervezet, amely az elmúlt közel 20 évben információs technológiai és menedzsment vizsgák fejlesztésével, illetve online vizsgáztatási platformok kidolgozásával és működtetésével alapozta meg hírnevét a világ több, mint 150 országában.
A Közös Európai Referenciakeret 6 szintjére kidolgozott vizsga számos előnyt nyújt felvételihez, diplomához, hazai és külföldi tanulmányokhoz, munkavállaláshoz.
Felépítésében az egyszerűségre törekszik, és az általános, kommunikatív angol nyelvtudást méri hétköznapi, életszerű feladatokkal.
A vizsga alatt egynyelvű szótár használata megengedett.
A vizsga olvasáskészség. íráskészség, beszédkészség és beszédértés részekből áll.
A nyelvvizsgát csak akkreditált vizsgahelyeken lehet letenni, komplexen is, illetve külön írásbeli vagy szóbeli részvizsga formájában.
A vizsgázók a nemzetközi bizonyítvány mellett államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt kapnak a sikeresen letett írásbeli és szóbeli részvizsgákért is.
A LanguageCert vizsga részei
- Írásbeli részvizsga: olvasáskészség és íráskészség
- Szóbeli részvizsga: beszédkészség és beszédértés
- Komplex vizsga: írásbeli részvizsga + szóbeli részvizsga
A komplex vizsga végeredménye az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek eredményéből tevődik össze: amennyiben mindkét vizsgarészen legalább PASS eredményt ér el a vizsgázó, úgy LanguageCert komplex nyelvvizsgája sikeres lesz.
Sikeres írásbeli részvizsgához az olvasáskészség (Reading) és íráskészség (Writing) mérésénél legalább PASS eredményt kell elérniük a vizsgázóknak.
Sikeres szóbeli részvizsgához a beszédértés (Listening) és a beszédkészség (Speaking) mérésénél kell minimum PASS eredménnyel teljesíteniük a vizsgázóknak.
A vizsgaközpont feltölti az eredményeket az elektronikus adatbázisba, amint a végleges eredmények rendelkezésre állnak.
Ez nem lehet később, mint az első vizsgaalkalomtól számított 30 nap.
ECL
Az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) vizsga európai szinten elismert, és minden nyelvi készséget mér: hallás, olvasás, írás és beszéd.
Az ECL nyelvvizsga egy egynyelvű, papíralapon lebonyolított vizsga, amely a vizsgázók általános nyelvi készségeit méri.
A vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeihez igazodik, és négy fokozatban érhető el: A2, B1, B2 és C1.
A feladatok olyan mindennapi szituációkat tükröznek, amelyek a vizsgázók gyakorlati kommunikációs képességeit állítják középpontba.
Előnye, hogy élethosszig érvényes bizonyítványt ad, és a KER (CEFR) szintekkel összehasonlítható.
Az ECL nemzetközileg is elismert vizsga.
Az ECL írásbeli része
Az olvasáskészség vizsgarészben a vizsgázónak két különböző típusú szövegértési feladatot kell megoldania.
- Tartalmak párosítása
- Lyukas szöveg kiegészítése
Ezzel bizonyítja, hogy képes szótár használata nélkül is megérteni az adott szinten elvárt nehézségű, általános tartalmú szövegeket.
Az íráskészség feladat két, meghatározott terjedelmű szöveg megírása az előre megadott irányelvek alapján.
- E-mail vagy üzenet megírása négy irányítási szempont alapján.
- Véleménykifejtés vagy bejegyzés írása (pl. fórum, blog, weboldal) négy irányítási szempont alapján.
A feladathoz nyomtatott szótár használata engedélyezett.
Az értékelés szempontjai: nyelvhelyesség, írásbeliség, szókincs, stílus és kommunikatív hatás.
Az ECL szóbeli része
A vizsgázónak két hanganyagot kell kétszeri meghallgatás után feldolgoznia, és a hozzájuk tartozó feladatlapokat helyesen kitöltenie.
- Feleletválasztós teszt
- Rövid szövegek hozzárendelése címekhez, állításokhoz, kérdésekhez vagy képekhez, csak A2-es szinten
Az ECL vizsga páros formában zajlik, de páratlan létszám esetén háromfős csoportban is lebonyolítható.
Ráhangoló beszélgetés (3-5 perc): célja, hogy a vizsgázók oldott légkörben ráhangolódjanak a szóbeli részre. Ez a rész nem kerül értékelésre.
Irányított párbeszéd (5-8 perc): a vizsgáztató egy megadott témáról indít beszélgetést, amelybe kérdésekkel vonja be a vizsgázókat.
Önálló témakifejtés (5-8 perc): a vizsgázók egyenként fejtenek ki egy képmontázshoz kapcsolódó témát.
A vizsgáztató szükség esetén kérdésekkel segíti a gondolatok kibontását. A cél, hogy a vizsgázók logikus, önálló szövegalkotásra legyenek képesek.
A vizsgázók teljesítményét az értékelő és a kérdező-értékelő vizsgáztató külön-külön bírálja el.
Az értékelési szempontok: nyelvhelyesség, szóbeliség, szókincs, stílus és kommunikatív hatás.
Az ECL-en egyáltalán nincs nyelvtani feladat.
Összesen 60%-os eredményt kell elérni, de készségenként meg kell lennie a 40%-os teljesítménynek.
Nincsen benne ún. "language elements" feladat, ahol az angol nyelvtani szerkezeteket kérik számon, ezért kevesebb nyelvtani tudással is át lehet menni.
A szövegértés viszont talán nehezebb, mint más nyelvvizsgán.
A Listening része nehéz, de a többi vizsgán se könnyű ez a rész. Itt dialektusokat is hallhatsz (pl. skót munkásember)!
TELC
A TELC (The European Language Certificates) vizsgarendszer német anyanyelvű háttérrel működik, de angol nyelvvizsgát is kínál.
A vizsga a mindennapi kommunikációra és szakmai helyzetekre fókuszál, ezért különösen hasznos munkahelyi alkalmazásnál és hivatalos nyelvtanúsítványként.
Az új, English B2 (középfok) feladatlapról dióhéjban: hosszú szövegek, rövid idő rájuk, sok ismeretlen szó, vagyis gyorsan kell tudnod olvasni és szöveget érteni, és nagyon fontos, hogy be kell gyakorolnod a feladattípusokat.
Az írásbeli vizsga szövegértés, nyelvtan (vagyis language elements), és íráskészség feladatrészekre tagolódik.
A szövegértésnél van (1) 10 cím párosítása 5 szöveghez, amelyek 110-200 szavasak egyenként, (2) egy hosszú szöveg alapján 5 kérdésre kell válaszolnod (mondatbefejezés - a,b,c választásos), illetve (3) tíz szituációhoz 12 szövegből kell egyet kiválasztanod.
A szövegek hosszúak, nehezek is, és nincs időd végigolvasni és értelmezni mondatonként.
Fontos az a készség, hogy ne ess pánikba az ismeretlen szó láttán, hanem próbáld meg kitalálni a mondat jelentését a szövegösszefüggésből.
A szóbeli rész egy prezentációval kezdődik egy egyszerű témából, amire jól felkészülhetsz otthon.
Az utolsó feladat egy szituáció, ahol a pároddal együtt kell valamit megcsinálnod, megbeszélned.
A középső feladat azért kihívás, mert a szöveg, amit kapsz hozzá hosszú. Jó hír, hogy van 20 perc felkészülési időd.
Összességében: A hosszú szövegek és a kevés idő miatt a TELC új English B2 feladatlapja egyáltalán nem könnyű.
BME
A BME írásbeli része négy részből áll. Hosszú, és bonyolultabb szövegek, szókincsük is emeltebb szintű.
Aki sokat olvas, vagy valamiért jobban képes a szövegeket értelmezni, azoknak ezen feladatok miatt kifejezetten ezt a vizsgatípust szokták ajánlani.
Emellett fontos, hogy ismerd a feladat-megoldási stratégiákat.
A szövegértés jellegű feladat két szövegből áll. Az elsőben kihagyott mondatokat kell az üres helyekre behelyettesíteni, úgy, hogy egy felesleges válasz van.
A következő szövegben 10 kérdésre kell megtalálnod a választ.
Először mindig a kérdéseket olvasd el, aztán a szöveget!
A levélírási feladatban választhatsz egy baráti és egy hivatalos levél között.
Itt ügyelned kell arra, hogy a levél formája megfelelő legyen, minden egyes előírt gondolatra kitérj, ezeket megfelelően összekösd, illetve a nyelvezet a témának megfelelő legyen.
A fordítási feladatban arra kell figyelned, hogy a szöveghűség csak a megszerezhető pontok 1/3-a, vagyis sokkal többet számít, hogy mennyire magyaros, logikus, jól felépített.
A szóbelin a vizsgáztatóval beszélsz, nem másik vizsgázóval.
Rögtön az elején a vizsgáztató feltesz néhány egyszerű kérdést, mint egy mindennapi beszélgetésben.
Ezután képek alapján kell beszélned a nyelvvizsgatémákról.
Utána jön a szituációs feladat.
Origó MONO
Az Origó MONO angol és német egynyelvű nyelvvizsga.
A vizsga a négy alapkészséget (olvasás, írás, beszédértés, beszéd) méri egynyelvű feladatokkal.
Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol vagy német nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.
Azoknak ajánljuk elsődlegesen, akik az érettségihez hasonló nyelvvizsgát keresnek, akik a tanórán nem végeznek fordítási feladatokat, vagy eleve külföldön, egynyelvű környezetben sajátították el az idegen nyelvet.
Az Origó MONO egy Magyarországon teljeskörűen elfogadott, akkreditált nyelvvizsga, a felvételinél pluszpontot ér, az álláskeresésnél előnyt jelenthet.
A megfelelés: 60%, a komplex számítás itt is érvényesül, azaz, ha az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-ot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel.
Megszerezhető komplex, vagy csak szóbeli, vagy csak írásbeli vizsgabizonyítvány.
Az Origó MONO vizsga a papíralapú formátum mellett már elérhető vizsgatermi számítógépes, vizsgatermi sajátgépes és online formátumban is.
iTOLC
Az iTOLC általános nyelvvizsgát angol és német nyelvből lehet letenni.
A vizsgák egynyelvűek, négy szinten érhetők el: A2, B1 (államilag akkreditált alapfok), B2 (államilag akkreditált középfok), C1 (államilag akkreditált felsőfok).
Az iTOLC vizsgán minden feladat számítógépen végezhető.
Jelentkezni írásbeli, szóbeli, illetve komplex (az „írásbelit” és „szóbelit” egyaránt magába foglaló) vizsgára lehet.
iTOLC nyelvvizsgád során bármikor segítségül hívhatod a beépített digitális szótárt.
Ne aggódj, ha nem érted a hanganyagot elsőre, nyugodtan újra játszhatod azt.
Mivel a teljes vizsgát számítógépen írod, nem kell félned attól, hogy esetleg nem tudja elolvasni a kézírásodat a javító.
Komplex vizsga esetén, ha valamelyik részvizsga eredménye nem éri el a 60%-ot, de legalább eléri a 40%-ot, és a másik részvizsgán annyira brillírozol, hogy a két részvizsga átlaga eléri a 60%-ot, sikeres lesz a komplex vizsgád.
IELTS
A legismertebb és leginkább elfogadott vizsga az IELTS.
Többezer főiskolán és egyetemen elvárják, emellett bevándorlási célokra is sok ország ezt kéri.
Érvényessége 2 év, hazánkban honosíttatni kell.
Az IELTS nemzetközi nyelvvizsga pontrendszere 9 fokozatú.
A külföldi egyetemek általában minimum 6,5-ös eredményt kérnek, a legjobb intézmények azonban magasabb pontszámot várnak el.
TOEFL
A TOEFL-t több mint 130 ország oktatási intézménye elfogadja a nyelvtudás igazolására.
Leggyakrabban az USA-beli vagy kanadai továbbtanuláshoz teszik le a jelentkezők.
Érvényessége szintén 2 év, és Magyarországon honosíttatni kell.
A TOEFL pontszámok 0-120 között terjednek.
Alapképzésre általában minimum 60-80 pont szükséges, a legjobb egyetemek azonban körülbelül 100 pontot várnak el.
Cambridge vizsgák
A Cambridge vizsgákat sok külföldi felsőoktatási intézmény elfogadja, emellett munkavállaláshoz is megfelelőek.
Többféle vizsga létezik, ezért érdemes ellenőrizni, melyiket várja el a kiszemelt egyetem.
Előny: Magyarországon is akkreditált vizsga.
A Cambridge CAE vizsgán a maximum 210 pontból 180 pont szükséges a felsőfokú minősítéshez, ami a legtöbb egyetem követelménye.
160 pont felett középfokú nyelvvizsgát kapunk.
Értékelés, kompenzáció és sikeres komplex vizsga
Komplex vizsga esetén a részvizsgák eredményei bizonyos rendszerekben együtt is értékelhetők.
Ha például a szóbeli vizsgán nem értük el a 60 %-ot, viszont az írásbelink jobban sikerült, mint 60 %, akkor a kettő eredmény átlag százalékát veszik számításba, mondhatni, az egyik vizsgarész „kisegíti“ a másik vizsgarészt.
Például a szóbelink 56 %-os lett (önmagában sikertelen), az írásbelink pedig 64 % (sikeres), akkor is C típusú (írásbeli és szóbeli) komplex nyelvvizsga bizonyítványt kapunk, mert a kettő vizsgarész átlaga 60 %.
Tehát az eredményt összesítésben veszik alapul, de ettől függetlenül itt is el kell érni a feladatonkénti 40 %-os teljesítményt.
Amennyiben az átlag mégsem éri el a 60 %-os összteljesítményt, de az egyik vizsgarészed (vagy a szóbeli vagy az írásbeli) a 60 %-ot eléri vagy meghaladja, akkor is megkapod az arra a vizsgarészre vonatkozó vizsgabizonyítványt.
Milyen hibák lassítják a fejlődést?
Az egyik leggyakoribb hiba a rendszertelenség. Ha valaki néhány hétig intenzíven tanul, majd hosszabb időre abbahagyja, sokkal nehezebben rögzül a tudás.
A nyelvtanulásnál a folyamatosság kiemelten fontos.
A másik hiba a túlzott passzivitás. Ha valaki csak olvas, hallgat vagy feladatokat old meg, de nem beszél és nem ír, akkor a tudása egyoldalú lesz.
A nyelvvizsga viszont több készséget kér számon.
Gyakori probléma az is, hogy a tanuló túl sokáig vár a megszólalással.
Ez azonban fordítva működik. Attól fogsz jobban beszélni, hogy beszélsz.
A negyedik hiba a vizsgastratégia hiánya.
Lehet valakinek jó angoltudása, de ha nem ismeri a feladattípusokat, az időbeosztást és az értékelési szempontokat, a vizsgahelyzetben bizonytalanabb lehet.
Mikor érdemes nyelvvizsga-felkészítőre jelentkezni?
Nyelvvizsga-felkészítőre akkor érdemes jelentkezni, amikor már van egy stabil alapod, de szeretnéd célzottan megismerni a vizsgafeladatokat, a követelményeket és a vizsgastratégiát.
Egy jó felkészítő nemcsak nyelvet tanít, hanem segít abban is, hogy tudd, mire számíthatsz a vizsgán.
Fontos azonban, hogy a felkészítő nem helyettesíti az alapok felépítését.
Ha valaki még nem áll közel a középfokhoz, előbb általános angol fejlesztésre lehet szükség. Ezután érdemes vizsgafelkészítővel finomítani és célzottan gyakorolni.
Ha nem tudod pontosan, milyen szinten vagy, jó első lépés lehet egy nyelvi szintfelmérő kitöltése.
Ez segíthet eldönteni, hogy általános angol tanfolyamra, célzott nyelvvizsga-felkészítésre vagy beszédfejlesztésre van-e leginkább szükséged.
Felkészülési terv a sikeres angol nyelvvizsgához
- Határozd meg, milyen célra van szükséged a nyelvvizsgára.
- Állapítsd meg a jelenlegi nyelvi szintedet.
- Válaszd ki az egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgatípust.
- Hasonlítsd össze a vizsgák feladattípusait.
- Oldj meg próbavizsgákat időre.
- Azonosítsd a gyenge készségeidet.
- Gyakorold rendszeresen az olvasást, írást, hallásértést és beszédet.
- Tanuld meg a választott vizsga időbeosztását és értékelési szempontjait.
- Vegyél részt célzott vizsgafelkészítésen, ha szükséges.
- A vizsga előtt teljesíts legalább egy teljes próbavizsgát.
A legfontosabb, hogy ne csak tanuld az angolt, hanem használd is. Beszélj, írj, hallgass, olvass, ismételj, és kérj visszajelzést.
tags: #angol #nyelvvizsga #energia