Az angol Origó nyelvvizsga szóbeli vizsgájának menete

Az angol Origó szóbeli vizsga a beszédkészséget és a beszédértést méri. A beszédkészséget vizsgáló rész három feladatból áll: irányított beszélgetésből, önálló témakifejtésből kép alapján és szituációs párbeszédből, a beszédértés vizsgálata pedig ettől elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik.

A szóbeli vizsga mindhárom vizsgaszinten ugyanilyen felépítésű. A beszédkészséget mérő feladatokhoz körülbelül 10 perc áll rendelkezésre alapfokon, 15 perc középfokon és 20 perc felsőfokon, a laborfeladat megoldására pedig körülbelül 20 perc jut.

Az angol Origó szóbeli vizsga fő részei

A szóbeli vizsgát két főből álló bizottság bonyolítja le. A beszédértést mérő, feladatlap segítségével, a beszédkészségi résztől elkülönítve lebonyolított vizsgafeladat javítását egy harmadik, a szóbeli vizsga beszédkészséget mérő részében aktív szerepet nem játszó vizsgáztató, értékelő látja el.

Az Origó kétnyelvű és MONO vizsga közötti különbség

Az Origó MONO angol egynyelvű nyelvvizsga a négy alapkészséget, vagyis az olvasást, az írást, a beszédértést és a beszédet méri egynyelvű feladatokkal. Mind az írásbeli feladatok utasítása, mind a szóbeli vizsgán a szituáció szerepkártyája angol nyelvű, a magyar nyelv nem jelenik meg egyik vizsgarészben sem.

A kétnyelvű vizsgatípusban a magyar nyelv is megjelenik mérési eszközként, és a négy alapkészségen kívül a közvetítési készséget is mérik. A szóbeli vizsgán a beszédértést mérő feladat kérdéseire magyarul kell válaszolni, a szituációs párbeszéd szerepkártyája pedig magyar nyelvű.

Az egynyelvű változat azoknak lehet megfelelő, akik tisztán angolul szeretnének kommunikálni, nem végeznek fordítási feladatokat, vagy külföldön, egynyelvű környezetben sajátították el az idegen nyelvet. A kétnyelvű vizsgát annak ajánlják, aki hozzászokott a kétnyelvű szótár használatához, a magyar nyelvű utasítás segítséget jelent számára, vagy iskolai, munkahelyi, illetve magánéleti környezetben gyakran fordít vagy tolmácsol.

1. Irányított beszélgetés

Az irányított beszélgetés az interjú jellegű első feladat. Ebben lehetőség van arra, hogy szabadon beszélj magadról, a téged érintő, általad fontosnak tartott kérdésekről.

Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Érdemes felkészülni arra, hogy el tudj mondani érdekes dolgokat magadról, a munkádról, a tanulmányaidról, a hobbijaidról és a mindennapi életedről.

A felsőfokú vizsgán aktuális, helyenként elvontabb témákra is számítani kell, amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól. Olyan helyzetet is elképzelhetsz, amelyben egy érdeklődő külföldinek kell értelmes tájékoztatást adnod a magyarországi helyzetről, például a nyugdíjasok helyzetéről, az egészségügyről vagy a környezetvédelemről.

Hogyan válaszolj az interjúkérdésekre?

Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz.

A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj. Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál.

Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni a kérdésekre. A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba, felvethetsz újabb szempontokat és említhetsz érdekességeket.

Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni. Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani mindenáron, hanem a kérdésekre válaszolj.

Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg. Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.

Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást. A vizsgáztató a neveden kívül mást nem tud rólad, és nem is várja el, hogy mindenben igazat mondj: csak a nyelvi teljesítményedet értékeli.

2. Önálló témakifejtés kép alapján

A második feladatban egy kép alapján kell önállóan, összefüggően beszélni. A képet tudatosan válaszd ki, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem, hanem azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód.

Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról és érzéseidről.

A témakifejtés javasolt felépítése

1. Röviden írd le, mit ábrázol a kép.
2. Beszélj a témával kapcsolatos saját tapasztalataidról.
3. Fogalmazd meg a témával kapcsolatos véleményedet.
4. Indokold meg az álláspontodat.

Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.

A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el a fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.

Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat. Ne állj meg egy-két mondat után újabb kérdésre várva.

A vizsgáztató csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs több mondanivalód az adott témával kapcsolatban, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem elegendő az értékeléshez. Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiédtől eltérő szempontot vagy gondolatot vet fel a képpel kapcsolatban.

Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, tarts ki nyugodtan saját elgondolásod mellett. Ezt a feladatot a felkészülés során érdemes úgy gyakorolnod, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott témáról egy, később több percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle vagy sokat ismételnéd magad.

3. Szituációs párbeszéd

A harmadik beszédkészségi feladat a szituációs párbeszéd. A kihúzott szerepkártya alapján egy megadott helyzetet kell eljátszanod a vizsgáztatóval.

Ne fordítsd le a kihúzott lapon szereplő szöveget. Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet.

Ha barátok közötti párbeszédről van szó, nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót az adott idegen nyelven. A szerepkártya szövegét menet közben is nézheted.

A szerepkártya kezelése

Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenben a valóságban sem szívesen intézkedsz, például reklamálnod kell, mert hideg a leves a vendéglőben.

Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan. Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél.

Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással vagy alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe.

Legyél kreatív, és gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, illetve tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod.

4. Beszédértés nyelvi laboratóriumban

A beszédértés vizsgálata a beszédkészséget mérő feladatoktól elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik. A feladathoz egy idegen nyelvű szöveget hallgatsz meg, majd a hozzá kapcsolódó kérdésekre kell válaszolnod.

A szövegre vonatkozó kérdéseket már a szöveg lejátszása előtt tanulmányozhatod, és a meghallgatások közben is nézheted. A szöveg első meghallgatása során csak az átfogó értésre törekedj, hagyd a részleteket: még kétszer meghallgathatod majd a szöveget.

Alap- és középfokon háromszor, felsőfokon kétszer lehet meghallgatni a szöveget. Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra, mert a teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem értettél pontosan.

Jegyzetelés és válaszadás

A szöveg hallgatása közben jegyzetelj, de csak rövid címszavakban, hogy ne veszítsd el a fonalat a hallgatásban. Ezt teheted idegen nyelven is, a meghallgatások közötti szünetekben ráérsz lefordítani az információkat magyarra.

Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, és a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt. Minden kérdésre próbálj meg felelni.

Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt, hiszen lehet, hogy helyes lesz a válaszod, és akkor sem jár pontlevonás érte, ha netán a válasz helytelen.

Ha összetett a kérdés, például azt kérdezi, hogy „mikor és hol”, adj választ a kérdés minden elemére. A feladatlap elolvasásakor alá is húzhatod az ilyen összetett kérdéseket, így biztosan nem felejted el megválaszolni egyik részüket sem.

Vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolásához 3-4 vagy akár több információ szükséges. Válaszodban ne ismételd meg a kérdés szövegét.

A kérdésekre nem szükséges teljes mondatban válaszolni, elég, ha vázlatpontokban válaszolsz, a lényeg, hogy a kért információ benne legyen a válaszban. A kérdések utáni pontszám nagysága utal arra, hogy körülbelül hány egyszerű vagy összetett információ megértése szükséges a kérdés megválaszolásához.

Kétnyelvű és egynyelvű beszédértési feladat

Kétnyelvű vizsgán magyar nyelvű kérdésekre kell válaszolni magyarul. Ez egyeseknek előny, másoknak talán hátrány lehet, viszont a feladatot általában nem nehezítik logikai buktatók.

Kétnyelvű vizsgán lényegre törően, sokszor csak címszavakban is elég válaszolni. A válaszadásnál nem a hosszú, nyelvtanilag összetett mondatok a legfontosabbak, hanem az, hogy a kért információk pontosan megjelenjenek.

MONO vizsgán a feladatok egynyelvűek, ezért a magyar nyelv egyik vizsgarészben sem jelenik meg. Az angol nyelvű utasításokat és kérdéseket angolul kell értelmezni, és a feladat saját követelményei szerint kell válaszolni.

Mit értékelnek a szóbeli vizsgán?

A szóbeli teljesítmény értékelésében a kommunikáció teszi ki a beszélgetés során szerezhető pontok jelentős részét, 50%-át, míg a szókincs és a nyelvhelyesség 25-25%-ot képvisel.

A nyelvhelyességnél sem kifejezetten a hibákra koncentrálnak, hanem a pozitívumokra, arra, amit sikerül jól elmondanod. A vizsgán ezért nem érdemes minden mondat előtt hosszasan gondolkodni a hibátlan nyelvtani formán.

A kommunikációra és nem kizárólag a nyelvtanra teszik a hangsúlyt. Fontos, hogy reagálj a kérdésekre, fenntartsd a beszélgetést, kezdeményezz, és akkor is próbáld körülírni a mondanivalódat, ha egy-egy szó nem jut eszedbe.

Értékelés és sikerességi feltételek

A vizsga mindegyik típusban és mindhárom fokon akkor sikeres, ha a jelölt a feladatokat legalább 60%-os eredménnyel oldja meg. 60% alatti teljesítmény esetén az értesítőben a „nem felelt meg” minősítés szerepel.

A komplex értékelés lényege az, hogy amennyiben az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-os teljesítési minimumot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot.

Sikeres a komplex vizsgád, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot. Megszerezhető komplex, vagy csak szóbeli, vagy csak írásbeli vizsgabizonyítvány.

A szóbeli vizsga időzítése és lebonyolítása

A nyelvvizsga két részből áll: egy szóbeli vizsgából, amely a beszédkészséget és a beszédértési készséget méri, valamint egy írásbeli vizsgából, amely az olvasott szöveg értését és az íráskészséget méri.

A szóbeli vizsga részét alkotó, de attól elkülönítve lebonyolított beszédértési feladat a nyelvi laborban történik. A beszédkészségi feladatokat a vizsgázó a vizsgáztatókkal teljesíti.

A szóbeli vizsgák időpontja az írásbeli vizsgáktól számított 2 héten belül esedékes, a pontos időpontot és beosztást a vizsga előtt 2 héttel kapja meg a vizsgázó.

A vizsgázó személyes, egyéni szóbeli vizsgán vesz részt, nem párban vizsgázik. Így nem kell egy ismeretlen vizsgatárshoz alkalmazkodnod, a figyelmedet teljes mértékben a vizsgáztatókra és a saját teljesítményedre fordíthatod.

Gyakorlati felkészülési tanácsok

Az irányított beszélgetéshez

• Gondold át előre a személyes bemutatkozás, a tanulmányok, a munka, a szabadidő és a hobbi témakörét.
• Készülj többféle történettel és példával, hogy ne betanult szöveget kelljen felmondanod.
• Az igen-nem válaszok helyett próbálj 3-4 mondatban reagálni.
• Ha nem érted a kérdést, kérd meg a vizsgáztatót, hogy ismételje meg.
• Próbálj új szempontokat felvetni és a beszélgetésben kezdeményező lenni.

A kép alapján történő témakifejtéshez

• Azt a képet válaszd, amelyről több mondanivalód van.
• Először nevezd meg a kép fő témáját, majd említsd meg a legfontosabb látható elemeket.
• Kapcsold a képet saját tapasztalatokhoz és véleményhez.
• Ne állj meg egy-két mondat után.
• Ne használj olyan fölösleges részleteket, amelyekhez nem ismered az angol megfelelőket.
• Ne egy előre megtanult, minden témára ráhúzható szöveget mondj el.

A szituációs párbeszédhez

• Olvasd el figyelmesen a szerepkártya minden utasítását.
• Ne fordítsd le a kártya szövegét.
• Tartsd meg a kijelölt szerepet, de kezdeményezz is, ha a helyzet lehetővé teszi.
• Ha nem jut eszedbe egy kulcsszó, próbáld körülírni.
• Ne ragadj le egyetlen részletnél, hanem törekedj a helyzet megoldására.
• A szerepkártyát menet közben is megnézheted.

A beszédértési feladathoz

• A hanganyag előtt olvasd át a kérdéseket.
• Az első meghallgatáskor az átfogó jelentésre figyelj.
• Rövid címszavakkal jegyzetelj.
• A kérdések minden részére válaszolj.
• Összetett kérdésnél minden kért információt írj le.
• Bizonytalan válasz esetén is próbálj megoldást adni, mert a helytelen válaszért nem jár pontlevonás.
• Nem szükséges teljes mondatokban válaszolni, ha a feladat ezt nem kívánja meg.

Felkészülés a szóbeli vizsgára

A kutatók szerint a sikerhez fontos a gyakorlat és a tudatos felkészülés, amely magában foglalhatja a hallás utáni értés, a szókincs és a nyelvhelyesség fejlesztését is.

A szóbeli vizsgára való felkészülésben nagy segítséget jelenthetnek a rendszeres beszélgetős órák, ahol a tanulók különböző témákról beszélhetnek, valamint a próbavizsgák, amelyekkel a vizsga szerkezete és időbeosztása is begyakorolható.

A szókincs fejlesztéséhez hasznos lehet témakörönként szószedeteket készíteni, majd az új szavakat önálló mondatokban és beszédhelyzetekben használni. A felkészülés során érdemes külön gyakorolni a vélemény kifejezését, az érvelést, a példák bemutatását és a körülírást.

A hallás utáni értés fejlesztéséhez olvass gyakran újságot és hallgass híreket az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár más formában. Az olvasott vagy hallott tartalmat gyakorlásképpen próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.

A szóbeli vizsga feladatai előre megismerhetők és rendszeresen gyakorolhatók. A kiszámítható szerkezet, a három beszédkészségi feladat és a külön lebonyolított laborfeladat lehetővé teszi, hogy a felkészülés célzottan az egyes vizsgarészekre épüljön.

tags: #angol #origo #nyelvvizsga #szobeli #menete