Az angol szak alapvizsga követelményei és a felkészülés módszerei

Az angol nyelvi alapvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B2+ és C1 közötti szinten méri a vizsgázók nyelvtudását, szóban és írásban egyaránt. A vizsgának két írásbeli és három szóbeli komponense van.

Az alapvizsga célja annak igazolása, hogy a hallgató képes angol nyelven általános és akadémiai témákról kommunikálni, összetettebb szövegeket értelmezni, önállóan írásos szöveget létrehozni, valamint párban együttműködni egy kommunikatív vagy problémamegoldó feladatban.

Az alapvizsga helye az anglisztika BA képzésben

Az Anglisztika nappali BA szak hat féléves képzés, amelynek során a hallgatóknak összesen 180 kreditet (Kr) kell teljesíteniük ahhoz, hogy megszerezhessék diplomájukat. A képzés két alapvető részre oszlik: a szakos, illetve a nem szakos részre.

Az alapozó képzés az első két félévet foglalja magában, és olyan kötelező, bevezető jellegű tantárgyakból áll, amelyek a további irodalmi, nyelvészeti és történelmi-kulturális tanulmányok alapját képezik. Ezen felül olyan nyelvgyakorlat szemináriumokat kell teljesíteniük, amelyek a nyelvi alapvizsgára készítenek fel.

A nyelvi alapvizsga egyfajta belépő a további tanulmányokhoz: összesen kétszer kísérelheti meg a letételét, két különböző félévben. Amennyiben másodszor sem jár sikerrel, szakos tanulmányait nem folytathatja.

A nyelvi alapvizsga előfeltétele számos további szakos tárgy felvételének. A specializációknak viszont ugyanúgy előfeltétele a nyelvi alapvizsga, mint a törzsképzés zömének vagy a sávoknak, tehát legkorábban a harmadik félévben kezdheti meg.

A képzés aktuális felépítésében a hallgatók a 2. félévben teljesítik a nyelvi alapvizsgát (EYE) is. A 2. félévben a hallgatók egy négy féléves specializációt választanak, amelyet a 3-6. félévben teljesítenek.

A vizsga legfontosabb adatai

A tantárgy céljának rövid ismertetése: Az Angol nyelvi alapvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B2+ és C1 közötti szinten méri a vizsgázók nyelvtudását, szóban és írásban egyaránt.

A vizsga nem kizárólag nyelvtani és szókincsbeli tudást ellenőriz, hanem azt is, hogy a hallgató képes-e különböző kommunikációs helyzetekben megfelelően reagálni, gondolatmenetet felépíteni, egy rövid angol nyelvű cikket összefoglalni, valamint partnerével közösen feladatot megoldani.

Az írásbeli vizsga követelményei

1. Angol nyelvhasználat: szókincs és nyelvtan

Az írásbeli vizsga első része az angol nyelvhasználatot méri. A teszt többféle feladattípust tartalmaz, ezért a felkészülés során nem elegendő egyetlen nyelvtani témakör vagy szókincstípus gyakorlása.

• feleletválasztós szókincs összefüggő szövegben (Context vocabulary);
• lyukas szöveg (Cloze teszt);
• hibajavítás összefüggő szövegben;
• szóképzés összefüggő szövegben;
• mondatátalakítás;
• feleletválasztós szókincs és nyelvtan.

A feladatok összefüggő szövegben vizsgálják a nyelvhasználatot, ezért a vizsgázónak nemcsak az egyes szavak jelentését és az önálló nyelvtani szabályokat kell ismernie, hanem a szövegkörnyezetből is következtetnie kell a megfelelő megoldásra.

Context vocabulary

A feleletválasztós szókincsfeladatban a hiányzó vagy megfelelő kifejezést összefüggő szöveg alapján kell kiválasztani. A megoldáshoz figyelembe kell venni a szó jelentését, a szöveg témáját, a kollokációkat és a mondat nyelvtani szerkezetét.

Cloze teszt

A lyukas szövegben a hiányzó elemeket a teljes szöveg jelentése és nyelvtani felépítése alapján kell pótolni. A feladat a szövegértést, a kötőelemek használatát, a névelők, elöljárószók, segédigék és egyéb nyelvi elemek ismeretét is igénybe veheti.

Hibajavítás

A hibajavítás során egy összefüggő szövegben kell felismerni és kijavítani a nyelvtani, lexikai vagy szerkezeti hibákat. Ehhez biztos nyelvérzék, a mondatok tudatos ellenőrzése és az angol nyelv tipikus hibáinak ismerete szükséges.

Szóképzés

A szóképzési feladatban a megadott alapszóból kell a mondatba illő főnevet, igét, melléknevet vagy határozószót létrehozni. A megoldásnál nemcsak a képzőt kell felismerni, hanem azt is ellenőrizni kell, hogy a létrehozott alak jelentésben és nyelvtanilag is illeszkedik-e a mondatba.

Mondatátalakítás

A mondatátalakítás során az eredeti jelentés megtartásával kell más szerkezetben megfogalmazni a mondatot. A feladatban szerepet kaphatnak többek között az igeidők, a feltételes mondatok, a szenvedő szerkezet, a függő beszéd, a modális segédigék, az infinitívuszi és gerundiumos szerkezetek, valamint a kötőszavas mondatkapcsolás.

2. Írott szövegalkotás

Az írásbeli vizsga második része az írott szövegalkotást méri. A vizsgázók 2-3 - azonos műfajú - téma közül választhatnak egyet.

A lehetséges műfajok: formális levél, narratíva, vagy ismertető/recenzió. A létrehozandó szöveg hossza: 180-200 szó.

A szöveg megírásakor a műfajhoz illő stílust, megszólítást, szerkezetet és lezárást kell alkalmazni. A tartalmi szempontok teljesítése mellett fontos a világos gondolatmenet, a megfelelő bekezdésszerkezet, a változatos szókincs és a nyelvileg pontos megfogalmazás.

A felkészülés során érdemes mindhárom lehetséges műfajban gyakorolni, még akkor is, ha a vizsgázó egyik műfajt könnyebbnek érzi a többinél. A vizsgán a megadott témák és a hozzájuk kapcsolódó műfaji elvárások alapján kell kiválasztani a legbiztosabban teljesíthető feladatot.

A szóbeli vizsga követelményei

A szóbeli vizsga párokban történik. A vizsga három részből áll: képek alapján végzett önálló témakifejtésből és a vizsgapartner megnyilatkozására adott reakcióból, egy rövid angol nyelvű cikk angolul való összegzéséből, valamint egy közös kommunikatív vagy problémamegoldó feladatból.

1. Önálló témakifejtés képek alapján

Az első szóbeli komponensben a vizsgázó 1-2 perces önálló témakifejtést végez képek alapján, majd reagál a vizsgapartner téma kifejtésére.

A képek nem pusztán a képen látható tárgyak vagy személyek felsorolását várják el. A vizsgázónak összefüggő gondolatmenetet kell kialakítania, kapcsolatot kell teremtenie a képek között, és a témát önálló véleménnyel, magyarázattal vagy példával kell kibővítenie.

A partner megnyilatkozására adott reakcióban fontos az aktív figyelem és az interakció. A vizsgázó egyetérthet, árnyalhatja vagy kiegészítheti a partner gondolatát, illetve megfelelő kérdéssel vagy megjegyzéssel kapcsolódhat ahhoz.

2. Rövid angol nyelvű cikk összegzése

A második szóbeli komponensben egy rövid terjedelmű, angol nyelvű cikket kell angolul összefoglalni. Az összegzés során a vizsgázónak fel kell ismernie a szöveg fő állításait, el kell különítenie a lényeges és a másodlagos információkat, majd önállóan, a szöveg egyszerű felolvasása nélkül kell visszaadnia a tartalmat.

A jó összegzés nem a cikk minden mondatának megismétlése. A vizsgázónak röviden és logikusan kell bemutatnia a témát, a fő gondolatokat és a fontosabb összefüggéseket, miközben saját nyelvi eszközeit használja.

3. Kommunikatív és problémamegoldó feladat

A harmadik szóbeli komponens kommunikatív vagy probléma-megoldó feladat, amelyet a vizsgázó a vizsgapartnerrel közösen teljesít.

Ebben a részben nemcsak az önálló beszédkészség számít. A vizsgázónak együtt kell működnie a partnerével, javaslatokat kell tennie, reagálnia kell a másik álláspontjára, szükség esetén pontosítania kell saját gondolatait, és közösen kell eljutnia egy megoldásig vagy döntésig.

A szóbeli teljesítmény értékelési szempontjai

A vizsgázók beszédkészségét az alábbi szempontok alapján értékeljük:

• interakciós kompetencia;
• diskurzus-kompetencia;
• szókincs;
• nyelvhelyesség;
• kiejtés és intonáció.

Interakciós kompetencia

Az interakciós kompetencia azt mutatja meg, hogy a vizsgázó mennyire képes bekapcsolódni a kommunikációba, fenntartani a beszélgetést, reagálni a partner közléseire, valamint kezdeményezni vagy lezárni egy gondolati egységet.

Diskurzus-kompetencia

A diskurzus-kompetencia a beszéd összefüggőségét és szervezettségét jelenti. A vizsgázónak világos gondolatmenetet kell követnie, megfelelő kötőelemeket kell használnia, és úgy kell felépítenie válaszait, hogy azok könnyen követhetők legyenek.

Szókincs

A szóbeli vizsgán nemcsak a szavak mennyisége számít, hanem azok pontos és a helyzethez illő használata is. A vizsgázónak képesnek kell lennie körülírni egy számára nehéz vagy ismeretlen kifejezést, és el kell kerülnie, hogy egyetlen ismétlődő szóval próbáljon minden gondolatot kifejezni.

Nyelvhelyesség

A nyelvhelyesség értékelésekor fontos a mondatszerkesztés, az igeidők, a vonzatok, a névelők, az elöljárószók és a nyelvtani egyeztetések megfelelő használata. Az alkalmi hibák önmagukban nem feltétlenül akadályozzák a kommunikációt, de a rendszeres vagy a megértést nehezítő hibák jelentősen ronthatják a teljesítményt.

Kiejtés és intonáció

A kiejtésnek és az intonációnak olyannak kell lennie, hogy a vizsgázó beszéde érthető maradjon. A hangsúlyozás, a beszédritmus és a mondatdallam segíti a jelentés pontos átadását és a beszéd természetesebb megszólalását.

Felkészülési stratégia

A vizsgakövetelmények feltérképezése

A felkészülést a vizsga szerkezetének pontos áttekintésével érdemes kezdeni. Mivel az alapvizsga két írásbeli és három szóbeli komponenst tartalmaz, a tanulást nem célszerű kizárólag nyelvtani tesztekre vagy szókártyákra korlátozni.

A vizsgázónak előre meg kell ismernie az összes feladattípust: a kontextusos szókincsfeladatot, a cloze tesztet, a hibajavítást, a szóképzést, a mondatátalakítást, az írásfeladatokat, a képek alapján végzett beszédet, a cikkösszegzést és a partnerrel közös problémamegoldást.

Nyelvtani felkészülés

A nyelvtani felkészülés során a szabályok bemagolása mellett arra is figyelni kell, hogy a vizsgázó felismerje és alkalmazza őket összefüggő szövegben. A mondatátalakítás és a hibajavítás különösen jól mutatja, hogy az adott szerkezet mennyire vált aktív nyelvtudássá.

A gyakorlás során célszerű külön figyelmet fordítani a következő területekre:

• igeidők és időviszonyok;
• feltételes mondatok;
• szenvedő szerkezet;
• függő beszéd;
• modális segédigék;
• infinitívuszi és gerundiumos szerkezetek;
• névelők és elöljárószók;
• vonzatok és állandósult szerkezetek;
• összetett mondatok és kötőelemek;
• szóképzés és szófajváltás.

Szókincsbővítés

A szókincset nem elszigetelt szavak hosszú listájával, hanem mondatokban, kollokációkban és tematikus szövegekben érdemes tanulni. A feladatokban a szövegkörnyezet döntő jelentőségű, ezért a vizsgázónak az adott szó jelentése mellett annak nyelvtani viselkedését és tipikus kapcsolatait is ismernie kell.

A szóképzési feladat miatt különösen hasznos a szófajcsaládok rendszerezése. Érdemes együtt tanulni az igét, a főnevet, a melléknevet és a határozószót, majd mindegyik alakot saját mondatban is használni.

A felkészüléshez az alábbi kötelező és ajánlott szakirodalmak szerepelnek:

Kötelező irodalom

• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtan gyakorlatokkal. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2018. ISBN 9789634091646
• VINCE, M. Language Practice for Advanced with Key: English Grammar and Vocabulary. 4th ed. Macmillan, 2014.

Ajánlott irodalom

• MCCARTHY, Michael, O’DELL, Felicity, English vocabulary in use: upper-intermediate. Cambridge, Cambridge Univ. Press, 2013. ISBN 97811107600942
• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtani gyakorlókönyv. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2015. ISBN 9789634090298
• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtani gyakorlókönyv II. vizsgafeladatokkal. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2019. ISBN 9789634092148
• RÓNAY Ágnes, SÁRDI Csilla, Angol szókincsfejlesztés felsőfokon I. Szóképzés. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2021. ISBN 9789634093114
• RÓNAY Ágnes, SÁRDI Csilla, Angol szókincsfejlesztés II. Állandósult szókapcsolatok. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2021. ISBN 9789634093121
• SWAN, Michael, Practical English Usage. Oxford, Oxford University Press, 2016. ISBN 9780194202435

Íráskészség fejlesztése

Az íráskészség gyakorlásakor minden feladatot időkorláttal és a 180-200 szavas terjedelem betartásával érdemes megoldani. A gyakorlás végén ellenőrizni kell, hogy a szöveg minden része válaszol-e a feladatban szereplő utasításokra.

A formális levélnél különös figyelmet kell fordítani a megszólításra, a bekezdések funkciójára, a kérések vagy panaszok udvarias megfogalmazására és a megfelelő elköszönésre. A narratívánál a történet időrendje, a múlt idejű igealakok és a cselekmény összefüggései kerülnek előtérbe. Az ismertető vagy recenzió esetében a tárgy bemutatása, a lényeges jellemzők kiemelése és a megalapozott értékelés a legfontosabb.

A szöveg ellenőrzését érdemes több lépésben végezni. Először azt kell megvizsgálni, hogy minden tartalmi elem szerepel-e, majd a bekezdéseket és a kötőelemeket, végül a nyelvtani, lexikai, helyesírási és központozási hibákat kell ellenőrizni.

Szóbeli témakifejtés gyakorlása

A képek alapján történő beszéd gyakorlásakor a vizsgázónak nem szabad kizárólag a látható részleteket felsorolnia. Célszerű bevezetni a témát, megnevezni a képek közötti kapcsolatot, kifejteni egy vagy két fő gondolatot, majd röviden lezárni a válaszát.

A beszéd gördülékenységét segíti, ha a vizsgázó előre begyakorol néhány általánosan használható kifejezést a vélemény kifejezésére, az összehasonlításra, az ok-okozati kapcsolatok bemutatására, a példák bevezetésére és az összegzésre.

A válaszokat nem érdemes teljes mondatok formájában bemagolni, mert a képek és a kérdések változhatnak. Hatékonyabb kulcsszavakból, gondolati vázlatból és rugalmasan használható nyelvi fordulatokból készülni.

Cikkösszegzés gyakorlása

A cikkösszegzéshez először fel kell ismerni a szöveg témáját és fő állítását. Ezután ki kell emelni azokat az érveket, példákat vagy következményeket, amelyek nélkül a szöveg lényege nem lenne érthető.

Az összegzés során kerülni kell az eredeti szöveg mondatról mondatra történő másolását. A vizsgázónak saját szavaival kell visszaadnia a tartalmat, ezért célszerű gyakorolni a szinonimák, az összefoglaló igék, a jelentést tömörítő főnevek és a kötőelemek használatát.

Partnerrel végzett feladatok gyakorlása

A közös kommunikatív vagy problémamegoldó feladatnál nem elegendő hosszú egyéni megszólalásokkal készülni. A vizsgázónak azt is gyakorolnia kell, hogyan kérdezzen vissza, hogyan kérje ki a partner véleményét, hogyan fejezzen ki egyetértést vagy ellenvéleményt, és hogyan terelje a beszélgetést közös döntés felé.

Hasznos, ha a vizsgázó különböző beszélgetési funkciókhoz készít nyelvi fordulatokat: javaslattétel, véleménykérés, egyetértés, részleges egyetértés, ellenkezés, pontosítás, mérlegelés és összegzés.

Javasolt tanulási ütemezés

Hosszabb távú felkészülés

Hosszabb felkészülési idő esetén a tanulást érdemes négy párhuzamos területre bontani: nyelvhasználat, szókincs, íráskészség és beszédkészség. A négy terület rendszeres váltogatása segít elkerülni, hogy a vizsgázó csak az egyik készségben fejlődjön.

• rendszeres nyelvtani és nyelvhasználati feladatok;
• tematikus szókincsbővítés és szóképzés;
• heti több alkalommal rövidebb írásfeladat;
• önálló beszéd és partnerrel végzett szóbeli gyakorlás;
• angol nyelvű cikkek olvasása és összefoglalása;
• időre végzett próbafeladatok.

Rövidebb, intenzív felkészülés

Rövidebb idő alatt különösen fontos a feladattípusok célzott gyakorlása. Ilyenkor nem célszerű minden lehetséges nyelvtani kérdést azonos súllyal tanulni; először azokat a területeket kell megerősíteni, amelyek a korábbi feladatokban rendszeresen hibát okoztak.

A rövid intenzív szakaszban a vizsgázónak legalább egy teljes írásbeli és egy teljes szóbeli próbavizsgát is érdemes időre teljesítenie. A próbavizsga megmutatja, hogy a feladatok megoldása mellett marad-e elegendő idő az ellenőrzésre, illetve mennyire fenntartható a beszéd folyamatossága.

Gyakori felkészülési hibák

• A vizsgázó csak nyelvtani szabályokat tanul, de nem gyakorolja az összefüggő szövegben történő alkalmazást.
• A szókincset kizárólag egyedi szavak listájaként tanulja, kollokációk és példamondatok nélkül.
• Az írásfeladatokat nem időre és nem a megadott szószámban gyakorolja.
• A szóbeli válaszokat teljes egészében bemagolja, ezért nehezen alkalmazkodik a képekhez vagy a partner megjegyzéseihez.
• A cikkösszegzés során túl sok részletet próbál megjegyezni, és nem különíti el a fő gondolatokat.
• A partnerrel közös feladatban hosszú egyéni monológokat mond, de nem reagál megfelelően a másik vizsgázóra.
• A kiejtést és az intonációt csak a vizsga előtti időszakban kezdi gyakorolni.

Az alapvizsga és más angol nyelvi vizsgák elkülönítése

Az angol nyelvi alapvizsga nem azonos az angol orvosi szaknyelvi alapvizsgával. Az angol orvosi szakmai idegennyelv I. és II. lezárásaként aláírás megszerzésével teljesítendő vizsgakurzus a hallgató orvosi tanulmányaihoz kapcsolódó, B2 szintű szaknyelvi vizsga.

A szaknyelvi vizsga írásbeli részében definícióalkotás és orvosi lyukas szöveg kiegészítése szerepel, szóbeli részében pedig vitatott egészségtudományi téma bemutatása és rövidített anamnézisfelvétel. Ez eltér az angol szak alapvizsgájának általános, akadémiai és kommunikációs készségeket mérő feladattípusaitól.

Az angol nyelvű általános nyelvi záróvizsga szintén külön vizsga. Ez a vizsga nem egyezik meg a szaknyelvi alapvizsgával, amely angol vagy német nyelvből minden ÁOK / FOK / GYTK hallgató számára kötelezően teljesítendő kritériumtárgy.

A nyelvi vizsgák nem kiváltóak, külső nyelvvizsgát nem fogadunk el. Az anglisztika BA-s hallgatók esetében a diploma megszerzése egyben a felsőfokú nyelvvizsga megszerzését is jelenti, így ezenfelül nekik egyéb nyelvvizsgakötelezettségük nincs.

Tanulmányi tervezés az alapvizsga körül

A BA-képzés első két félévében több fontos elhatározást kell hozni. Minden hallgatónak el kell döntenie, hogy miként kívánja a 60 Kr-es keretét kitölteni, hiszen mind a minor, mind a szakos specializációra az 1. félévben kell regisztrálni a Neptun online rendszerben.

A szakos specializációknak a nyelvi alapvizsga az előfeltétele, ezért a vizsga időzítése hatással lehet a későbbi kurzusok felvételére és a képzés ütemezésére. Később még meggondolhatja magát, ám akkor előfordulhat, hogy kifut a hat félévből.

Figyeljen az elvégzett kreditek számára! A TVSz értelmében az első két félév alatt minimum 30 Kr-et, az első négy félév alatt összesen pedig minimum 60 Kr-et teljesíteni kell, különben kizárják a Karról.

Nappali tagozatos hallgatók esetében pedig, ha bármely két egymás utáni félévben nem teljesít összesen 30 Kr-et, a Kar átsorolja őt költségtérítéses képzésbe.

A nyelvi alapvizsgára ezért nem érdemes elszigetelt akadályként tekinteni. A sikeres teljesítéshez szükséges nyelvtudás egyben a későbbi irodalmi, nyelvészeti, országismereti, specializációs és sávos tanulmányok követését is támogatja.

tags: #angol #szak #alapvizsga