Talán ez az egyik legfontosabb kérdés, amit egy szülő feltehet. Őszintén szólva, ezt a kérdést sokkal gyakrabban halljuk, mint gondolnánk. Van olyan gyermek, aki kiváló logikai képességekkel rendelkezik, ugyanakkor nehezebben kapcsolódik egy új közösséghez. Az elmúlt években egyre több diagnózis születik, egyre többen kapnak SNI, ADHD, autizmus, BTMN címkét, ami sok esetben valóban segítséget jelent. Sőt, sok gyermek számára éppen az élményszerű, játékos nyelvi környezet jelent sikerélményt. Természetesen minden gyermek más. Előfordulhat, hogy egyes helyzetekben további támogatásra, fokozatos beszoktatásra vagy egyéni megoldásokra van szükség. Talán ez a legfontosabb. A legtöbb esetben igen. Az élményszerű, mozgásos, játékos nyelvtanulás sok ADHD-s gyermek számára motiváló lehet. Sok autista gyermek örömmel vesz részt nyelvi foglalkozásokon. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján önmagában a kétnyelvűség nem okoz fejlődési zavart. Nem. A diagnózis önmagában nem mondja meg, mire képes egy gyermek.
Az okostankönyvek fejlesztéséről szóló részletes leírásokból látható, hogy a diagnózis és a tanulók egyéni szükségletei figyelembevételével készültek a kiadványok. Az EKE OFI digitális szerkesztősége 2019. február végéig 6 db enyhe, 2021. február végi határidővel pedig további 76 db enyhe vagy középsúlyos sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak szóló okostankönyv elkészítésének feladatát kapta meg. Elsőként az Angol nyelv 7. és 8. évfolyamos okostankönyvei készültek el, ezeket követték az Informatika digitális tananyagai az 5-8. évfolyamok számára. Utóbbiak csak digitális verzióban jelennek meg, és ezek lesznek az első okostankönyvek, amelyek májusban OH-akkreditáción vesznek részt. A tartalomfejlesztéssel megbízott szerkesztők és a digitális szerkesztőség tagjai SNI-szakértők bevonásával, folyamatos szakmai kontroll mellett végezték munkájukat. A diszlexiás tanulók számára alkalmas tananyagok előkészítése a leginkább kutatott és a legtöbb hasznosítható gyakorlati tapasztalatot felhalmozó terület a témakörön belül, ennek feltérképezését szintén elvégeztük.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. A Központi Statisztikai Hivatal 2017/18-as tanévre vonatkozó adatai szerint „az általános iskolai osztályokban integráltan oktatott SNI tanulók száma jelenleg 38,9 ezer fő, ami az előző tanévinél 1,7 százalékkal (640 fővel) magasabb. Az SNI tanulók közül az integráltan oktatottak aránya 70,4 százalékra nőtt.” A külön osztályban oktatott SNI tanulók száma közel 200 fővel 16,3 ezerre csökkent. A középfokú oktatásban tanuló SNI tanulók aránya - folytatva az előző évek tendenciáját - 0,2 százalékponttal 5,3 százalékra nőtt a 2016/2017-es tanévhez képest.
Az okostankönyvek SNI gyerekekre szabott speciális nézete leginkább a prezentációs nézetükre hasonlít. Figyelembe vettük, hogy a nagy mennyiségű, folyamatosan megjelenített szöveg nehezítené számukra a szöveg megértését, ezért ilyen megoldást nem alkalmaztunk. A szerkesztők eleve rövid szövegeket hoztak létre, és ezeket a digitális átalakítás során igyekeztünk blokkosítva, nagyjából a ppt-k megjelenítésére hasonlító módon kezelni, logikus egységekre tördelni. Egy képernyőn mindig csak annyit látunk, amennyi az adott tananyag megértését támogatja, vagy amennyi egy konkrét feladat megoldásához valóban szükséges. Az SNI-okostankönyvekben tehát nincs görgetési lehetőség, a lapozást jól látható és kezelhető nyilak segítségével lehet végrehajtani. A menü is egyszerűbb, mint egyébként az okostankönyvekben (egyszintű, nincs fejezetekre és leckékre alábontott szerkezete).
Az okostankönyvek gyakorló jellegű digitális feladatainak megtervezésekor két fontos szempontot tartottunk szem előtt. Az egyik a rossz megoldások, a másik pedig a visszajelzések kérdése, melyek szorosan összefüggnek egymással. A feladatokban nem lehet rossz megoldásokat létrehozni, tehát mondjuk, egy „húzd és ejtsd” típusú, rövid párbeszédet modellező feladat esetében egy adott szövegrészletet csak akkor lehet egy adott szövegbuborékba behúzni, ha az a helyes megoldás. A rossz megoldást egyszerűen nem engedi létrehozni a rendszer, rossz buborékba húzva a szövegkártya hangjelzés kíséretében visszahullik a kiinduló helyzetbe. A helyes megoldást hangulatos animációkkal jutalmazza az okostankönyv. A feladatok indítása és ismétlése egy rendkívül egyszerű, intuitív kezelőfelület használatával zajlik. Az okostankönyvek minden bizonnyal az első olyan digitális tananyagok közé sorolhatók, amelyek felépítése során készítői szem előtt tartották az akadálymentesítés szempontjait. Ez nem csupán az enyhe SNI okostankönyveire igaz, hanem valamennyire. A munka során a WCAG szabvány útmutatásaira támaszkodtunk.
„A Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) széles körű ajánlásokat foglal magába a webtartalom minél könnyebb eléréséhez. Az irányelvek követésével a tartalom széles körben lesz elérhető az olyan fogyatékkal élők számára, mint a vak és gyengénlátó, a siket és hallássérült, a tanulási nehézségekkel küzdő, az értelmileg visszamaradott, a mozgássérült, a beszédhibával rendelkező, a fényre érzékeny és a mindezek kombinációjával küzdő emberek. Az okostankönyveket az NVDA képernyőolvasó program segítségével gyengénlátók is használni tudják.”
Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint minden diák számára a lehető legmérsékeltebb hozzáférés biztosítása az alapvető cél. A Diplomaprogram példája is ezt tükrözi: a különleges bánásmód és a hozzáférési lehetőségek kiépítése elsődleges. A tanulók részére az egyéni szükségletekhez igazodó megoldások megteremtése kulcsfontosságú. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára a személyre szabott megközelítések, az egyéni tanulási terv és a szaktanárok támogatása alapvető elemek.
Miért fontos a korai felismerés és a személyre szabott megközelítés?
Az idegrendszer fejletlensége rengeteg problémát okoz már kisiskolás korban, a diszlexia első jelei pedig már az óvodában is megjelenhetnek. Ehhez sok esetben a módszertani alapok is hiányoznak a tanárok eszköztárából. A pedagógusképzés Magyarországon - ritka kivételektől eltekintve - nem tartalmazza, hogyan kell oktatni a speciális nevelési igényű (SNI-s) gyerekeket vagy kamaszokat, a nagy osztálylétszámok, az óriási mennyiségű tananyag és a szűkös lehetőségek az iskolákban pedig tovább rontják a helyzetet. A diszlexia tehát egyáltalán nem csak az angoltanulást nehezíti meg, sőt.
Az árnyalt megközelítés részeként a nyelvtanulás online formában is lehetőséget ad olyan diákoknak, akiknek a hagyományos környezetben nehezebb közösségbe kapcsolódni. Az online órák megkönnyítik a részvételt, megőrzik a motivációt, és lehetővé teszik, hogy kisebb csoportokban, vagy akár egyéni figyelemmel történjen a tanulás. A módszerek között gyakran alkalmazzák a gondolattérképet és a vizuális támogatást, amely segíti a megértést és a hosszú távú memóriát.
Tippek a gyakorlatban
- Folyamatos visszajelzésre van szükség a tanulóktól, hogy a tananyag alkalmazkodjon az igényeikhez.
- A nyelvtanulás során a nyelvi szemléletet érdemes előtérbe helyezni, hangsúlyt fektetni a kiejtés és a fonológiai feldolgozás fejlesztésére.
- Kis csoportos online órák és személyre szabott feladatok segítenek a figyelem fenntartásában.
- A tananyag legyen rövid, logikusan felépített egységekben bemutatva, hogy a diákok ne érezzék túlterheltnek magukat.
How to Teach Kids With Dyslexia to Read [Quick Watch] | Child Mind Institute
Gyakorlati példák a diszlexia támogatására nyelvtanulásban
Az angolban például sokaknak problémát jelent a szókép és a kiejtés közötti kapcsolat elsajátítása, és küzdenek a leírt és a hallott szöveg megértésével is. Hogy pontosan mi kell egy diszlexiával küzdő felnőttnek vagy gyereknek ahhoz, hogy könnyebb legyen neki az angol vagy a német, arra leginkább ők maguk tudnak válaszolni. A nyelvtanulást támogató intézményekben a diákok visszajelzéseit rendszeresen figyelembe veszik, és ennek megfelelően alakítják a feladatokat és a megközelítést. A felnőttek esetében a munkahelyi elvárások gyakran motiváló erőként hatnak a nyelvtanulás folytatására, különösen olyan környezetben, ahol a nyelv használata elengedhetetlen a mindennapi feladatok ellátásához.
A köznevelés és a speciális oktatás területén dolgozók célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számára biztosítsák a lehető legjobb esélyeket. A szakértői bizottság feladata, hogy a gyermek állapotának megfelelően kijelölje a megfelelő intézményt és a szükséges támogatásokat, figyelembe véve az alapelveket és a jogi kereteket. A szülők bevonása és a partnerség kulcsfontosságú a zökkenőmentes átmenetek és a hosszú távú fejlődés érdekében. A visszajelzések alapján a megfelelő intézmény kiválasztása és a hozzáférési lehetőségek biztosítása alapvető elemek a sikeres nyelvtanulási folyamatban.