Angol vagy német nyelvet tanuljak?

Ha csak egyetlen idegen nyelvet lehet elsőként választani, általában az angol a praktikusabb döntés, mert az egész világon használható, Magyarországon is fontos az internethez és a későbbi munkavállaláshoz, valamint a legtöbb nemzetközi környezetben ez az alapnyelv. A német ugyanakkor különösen értékes választás lehet annak, aki Németországban, Ausztriában vagy más német nyelvterületen szeretne tanulni, dolgozni vagy élni.

A végleges válasz mégsem mindenkinél ugyanaz. A cél, a motiváció, a gyermek érdeklődése, a választott iskola pedagógusa és a tényleges tanítás minősége legalább olyan fontos, mint maga a nyelv. Magyarországon az ember életében az egyik legjobb befektetés, ha megtanul angolul is ÉS németül is, ezért hosszú távon nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, melyikkel kezdjük, hanem az, hogy a tanuló valóban használható szintre jusson, majd a második nyelvet is elkezdje.

Angol vagy német: mitől függ a jó döntés?

Érdeklődéssel figyelem ezt a mostanában többször felbukkanó vitát. Az egyik tábor szerint az angolt kell megtanulni először, a másik szerint meg a németet. Úgy érvelnek, mintha lenne választási lehetőség. Régi történet, nem most kezdődött. A 90-es évek elején a német elkezdett visszaszorulni, és az angol lett az első idegen nyelv nálunk is.

Mostanában csak újra felerősödött a vita, és az aggódó szülők miatt hevesebb lett. Melyik nyelvet tanulják meg a gyerekek először az általános iskolában? Mindkét nyelv tanulása mellett olyan érvek szólnak, amelyekkel egyetértek. Például, az angolt az egész világon mindenütt lehet használni. Ausztriában és Németországban viszont a német a fontosabb.

Többen abból indulnak ki, hogy van, aki csak egy nyelvet tanul majd meg, azt is csak egy picit… kb. alapszinten. Az inkább angolul tanuljon. Kivéve persze, ha szakmunkásként német nyelvterületen akar majd dolgozni, ugye… Aminek manapság azért valljuk be, megvan az esélye.

Gyakorlatilag szinte mindegy, melyikkel kezdik. Ha valaki először németül tanul meg, utána az angol már egyszerűnek tűnik. Aki meg első nyelvként az angolt tanulta meg, annak a német megy majd könnyebben. A második idegen nyelvet mindenképpen könnyebben tanuljuk meg, mint az elsőt.

Ebből a szempontból nézve tehát mindegy, hogy melyikkel kezdjük. Mindkét nyelv elsajátítása mellett oldalakon keresztül lehetne érvelni. Majdnem mindegy, melyikkel kezdi, mindkettőnek megvan az előnye.

Miért hasznosabb általában az angol?

Kétségkívül az angol az első nyelv, amit mindenkinek érdemes megtanulnia minél magasabb szinten. Ez a szint persze függ attól is, mire akarja az ember használni, szüksége van-e rá a hivatásához, stb. Angolul márpedig tudni kell!

Ha az eszemre hallgatok, akkor az angolt választom (ha már egyet kell), mert azzal bárhol a világon elboldogul, jobban mint a némettel. A német nyelvet csak Európában tudja használni, ott sem mindenhol, és angolul a németek is beszélnek - többnyire. Az angol nyelvet viszont nem lehet kikerülni.

Ha soha nem megy külföldre, akkor itt Magyarországon is szüksége van az angolra, gondoljunk csak az internethasználatra vagy a későbbi munkavállalásra, hiszen a cégeknek jelentős része külföldi tulajdonban van, vagy a vezetőség illetve kollégák egy része nem magyar ajkú. Az angol mellé lehet választani más nyelv(ek)et, a kérdés, hogy miket.

A mindennapi digitális környezet is erősíti az angol jelenlétét. A gyerek úgy érzi, hogy ez hasznos neki, mert a számítógépes játékok és a filmek mind angolul vannak, és ráadásul sok társa is azt tanulja. Emiatt az angol gyakran már az iskolai tanulás előtt ismerősebbnek tűnik.

Emiatt lehetséges az, hogy a gyerek részben megtanulja a nyelvet akár a tévéből, rajzfilmnézés közben - az ilyen történetek nemcsak tévhitek. A magyar kutató találkozott olyan esettel, amikor egy autista gyerek csupán a tévéből tanult egy idegen nyelvet.

Az angol világméretű használhatósága azonban nem jelenti azt, hogy minden tanulónak automatikusan ez lesz a könnyebb vagy motiválóbb nyelv. Vannak, akik vagy az angolt, vagy a németet nem szeretik és képtelenek megtanulni, mert egyszerűen távol áll tőlük valamelyik nyelv, vagy az angol kiejtést és helyesírást érzik idegennek, vagy a német nyelv hangzásával és nehézségével vannak problémáik.

Miért lehet fontos a német?

A német több mint 100 millió ember anyanyelve, a világon a tíz leggyakrabban használt nyelvek egyike, a tudományok tekintetében pedig az angol után a második leggyakrabban használt nyelv. Németország Magyarország első számú kereskedelmi partnere, emellett a legtöbb hazánkba látogató turista is német anyanyelvű.

A német nyelvtudásból tehát számos szakmai és személyes lehetőség származik. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy Magyarországon a német a második leggyakrabban választott idegen nyelv. A német nyelv azonban még ezen felül is tartogat meglepetéseket!

Német nyelvtudással egy olyan nyelvi útlevelet szerezhetsz, amellyel számos más, különleges kultúrát ismerhetsz meg. A világ lakosságának 1,4%-a használja naponta a németet, amivel a német a világ 10. leggyakrabban beszélt nyelve.

A német és annak különböző nyelvjárásai ezáltal lehetővé teszik, hogy egy igazi világpolgárként fedezz fel olyan országokat, mint:

• Ausztria
• Belgium
• Luxemburg
• Svájc
• Brazília
• Dánia
• Lengyelország
• Chile
• Paraguay
• Tanzánia

A német nyelv fontos szerepet játszik a világ kutatási színpadán. A német egyetemek különösen magas színvonalú oktatásukról ismertek, és egyben arról is, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után azonnal el tudnak helyezkedni.

Mivel a német a harmadik legelterjedtebb nyelv a kutatások területén, a német nyelv nagy előny a szakdolgozatok megírásában, amelyet külföldön is könnyedén elismernek. Természetesen a kutatás fő nyelve továbbra is az angol, de a három alapnyelv - angol, német, francia - ismeretével (és még a magyar nyelvvel párosítva!) könnyen bejuthatsz a világ legrangosabb iskoláiba.

A német nyelvtudás komoly versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon is. Mivel Németországra a tanulmányi és munkalehetőségek bölcsőjeként is tekintenek, a német nyelvtudás komoly versenyelőnyt jelent, amellyel párhuzamosan német környezetben fejlesztheted a nyelvi készségeid.

Azt sem árt tudnod, hogy tévhit, miszerint minden német beszél angolul. A valóságban a cégvezetők előnyben részesítik a német nyelvtudással rendelkező jelölteket, mivel ez utóbbi elengedhetetlen a vállalaton belüli zökkenőmentes kommunikációhoz.

A német valóban nehezebb az angolnál?

Az már kiderült, hogy az idegennyelv-tanítással foglalkozó szakemberek szerint valójában egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a német nehezebb az angolnál, mivel minden nyelvben vannak eltérő nehézségű részek, ráadásul az sokkal fontosabb, hogy a gyerek először sikerélményekkel gazdagodjon.

Németh egyetért a nyelvtanárok azon állításával is, hogy a nyelvek között nehézség tekintetében nem igazán beszélhetünk különbségről. Bár a német talán kicsit nehezebb szerkezetű nyelv, mint az angol, inkább fázisok vannak, nullától száz százalékig.

Utóbbi eléréséhez már ugyanolyan nehéz minden nyelv. A különböző szakaszok más nehézségűek: van olyan nyelv, ahol a kezdeti szakaszt könnyebb megtanulni, és olyan is akad, ahol középső szakasz a könnyebb.

Az angol, a francia és az olasz tipikusan olyan nyelvek, amelyek korán hatékonyak, és hamar lehet sikereket elérni bennük. Középfokú szint felett azonban már az angol tanulása is nagyon nehéz.

Ezzel szemben például a kínai, a német, az orosz és a magyar az elején nagyon nehéz, és inkább a későbbi nyelvtanulási szakaszban lehet könnyebben sikerélményeket szerezni.

Az angol nehézségei

A németet sokan nehéznek mondják, és tényleg az is, bár a kiejtési szabályok egyszerűek és kevés igeidő van, szemben az angollal, ahol a kiejtést külön meg kell tanulni minden szónál és nagyon bonyolult az igeidőrendszer.

Az angolban szinte elszigetelten lehet egymás mellé rakni a szavakat egy mondatban, ragok alig vannak, ennek is megvan a szépsége, és a német bonyolultabb mondatszerkezetnek is. Az angol elszigetelő jellege lehetővé teszi, hogy akik a nyelvtant egyáltalán nem ismerik, pusztán a szavak egymás után „pakolásával” is sok esetben nyelvtanilag helyes mondatokat tudnak alkotni, ha éppen nincs ragozás a mondatban, a ragozás pedig az angolban viszonylag ritka.

Nekem az a személyes véleményem, hogy az angol igeidőrendszert megérteni és megtanulni az alapoktól nem könnyű, de sajátos logika van benne, ami egyesekhez közel állhat. Viszont, mégis belebotlik az ember olyan esetekbe, ami „határesetnek” tűnik és nehéz eldönteni, melyik igeidőt kell használni, ilyen a németben nincs.

Az angolban továbbá sok olyan szerkezet van, melyeknek használatát csak bemagolni lehet (és jól begyakorolni), mert nem igazán találni benne logikát, ilyen például, hogy a would rather után és az it’s time után milyen alakban áll az ige, a németben ilyen problémák nincsenek, a németben szinte mindenre pontos, precíz szabály van, ezek a szabályok azonban nem egyszerűek, de szinte sosincs „határeset”, hogy több megoldás is jónak látszik.

A németben meg kell tanulni minden főnévnek a nemét és többes számát. Erre mondhatjuk, az angol könnyebb, mert ott ezt nem kell, viszont az angolban pedig gyakorlatilag az összes szó (nem csak a főnevek) kiejtését kell megtanulni, ami nem sokkal mondható könnyebbnek a német főnevek nemének és többes számának megtanulásánál.

Az angolban sok esetben „kitalálható” a szavak kiejtése, de tapasztalt nyelvtanuló is tud olyan szóba botlani, melynek helyes kiejtését nem tudja kitalálni. Bizonyos százalékban a német főnevek neme is kitalálható, mert van rá valamiféle szabály.

Szerintem nagyjából párhuzamba állítható a német der-die-das az angol kiejtés nehézségeivel. Nagyon zavaró tud lenni, és sokszor fel se tűnik, hogy ha egy angolul jól beszélő lát egy új angol szót, nem minden esetben tudja 100%-os biztonsággal kitalálni a kiejtését.

A német nehézségei és előnyei

A németben viszont a melléknévragozás bonyolult nagyon. Persze mindkét nyelvnek megvan a maga szépsége és egyénfüggő, kihez melyik nyelv áll közelebb.

Könnyebben alkotok ugyanakkor angolul egy mondatot, mert egyszerűbbek a szabályok a mondatalkotásra, persze a német bonyolultabb mondatszerkezetnek is megvan a maga szépsége, amit szeretek, de nehezebben áll rá az agyam.

A német nyelvben a főnevek tekintetében három nem különböztethető meg: hímnem (das Masculinum), nőnem (das Femininum) és semleges nem (das Neutrum). A németül tanulni vágyókat gyakran elriasztják a főnevek nyelvtani neme és az ezt meghatározó szabályok.

A magyar nyelvtudásra itt nem igazán támaszkodhatunk, mert a németek nem feltétlenül úgy látják a dolgokat, mint mi. Ez alatt azt kell érteni, hogy például amíg mi csak azt mondjuk, hogy szék, addig németül a főneveket a névelőjükkel együtt kell megtanulnunk (der Stuhl), amely egyben a főnév neméről is árulkodik.

Egy másik érdekes szabály, szintén a főneveket illetően, hogy minden főnevet nagy kezdőbetűvel kell írni. A német szavak gyakran valódi szórakozási forrást biztosítanak, ami kezdetben kissé meg is tévesztheti a tanulókat.

Az ilyen szavaktól azonban semmi okod sincs félni, a németek nyelvhasználata ugyanis rendkívül logikus. Következésképp ahhoz, hogy kitaláld ezeknek a szokatlannak tűnő szavak a jelentését, általában elég, ha elemeire bontod le őket.

A német nyelv tekintetében nem egyetlen egységes nyelvről, hanem több nyelvjárásról beszélhetünk, amelyek a szövetségi tartományoktól és a Németországon kívüli német nyelvterületektől függően változnak.

A leghíresebb továbbra is a bajor nyelvjárás, amelynek akcentusa és szókincse olyan összetett, hogy sokak szerint ezt a németet még maguk a német anyanyelvűek sem értik meg.

A motiváció fontosabb lehet, mint a nyelv neve

„Jó, ha a nyelvtanulásban van sikerélmény, mert a nyelvtanulás nagy szenvedés is tud lenni. Ha elkezdesz idegen nyelvet tanulni, és nincs sikerélményed, akkor megutálhatod.”

Németh szerint pszichológiai okokból a kényszerítés sosem jó a tanulóknak, ugyanis a motiváció nagyon fontos mindenféle tanulási helyzetben.

Ezért ha a gyerek angolt akar tanulni - mivel úgy érzi, hogy ez hasznos neki, mert a számítógépes játékok és a filmek mind angolul vannak, és ráadásul sok társa is azt tanulja -, de ennek ellenére németet erőltetnek rá, az olyan lesz, mint korábban a kötelező orosznyelv-tanulás.

Esetleg az szólhatna a német elsődleges tanítása mellett, hogy angol amúgy is ragad a gyerekre, mivel filmeket néz, böngészi az internetet, és emellé nem árt a német - a szakember szerint viszont a mindennapi életben ez mégsem így működik.

A nyelvoktatásban tehát az a kérdés, hogyan lehet a nyelvtanulást átmozgatni erre a szintre. A korai nyelvtanítással azt lehet elérni, hogy a nyelv procedurális szinten legyen, ugyanis akkor lesz valaki igazán jó nyelvtanuló.

Számít-e, hogy melyik nyelvvel kezdünk?

Ha valaki először németül tanul meg, utána az angol már egyszerűnek tűnik. Aki meg első nyelvként az angolt tanulta meg, annak a német megy majd könnyebben. A második idegen nyelvet mindenképpen könnyebben tanuljuk meg, mint az elsőt.

Nem elhanyagolandó, hogy a germán és az újlatin nyelvek felépítése eléggé hasonló, ezért ha ezek közül egyet már megtanult az ember, kisebb energiabefektetés ezek közül a nyelvek közül tanulni meg a következőt is, és ezek a nyelvek általában hasznosak is.

Azt viszont meg kell jegyezni, hogy ha valaki második idegen nyelvet akar tanulni, akkor érdemes olyan nyelvet választani, ami rokon az első idegen nyelvvel, hiszen a hasonló nyelvtan és szókincs nagymértékben segíti az új nyelv megtanulását.

Az angol szókincs nagy hasonlóságot mutat az újlatin nyelvek (pl. olasz, francia, spanyol) szókincsével, így aki angol után tanul újlatin nyelvet (vagy fordítva), annak sok szó már nem lesz teljesen új.

Ezért könnyű például francia után olaszul, német után hollandul tanulni, vagy egyik szláv nyelv után egy másik szláv nyelvet. Így például célszerűbb az angol, német, francia, vagy az angol, spanyol, francia vagy például az angol, német, holland párosítás, mint például az angol, finn, orosz, vagy a német, török, horvát.

A korai nyelvtanulás előnyei

Arról sajnos keveset hallani, hogy úgy kellene átalakítani az általános iskolai oktatást, hogy 14 éves korára minden gyerek két nyelvet beszéljen legalább alapfokon, de inkább középfokon. (Ne úgy jöjjenek ki az iskolából, hogy angolul is tanítottak, németül is tanítottak, de egyiket sem beszélem…)

Az óvodai nyelvtanulás jó. A tervezet szerint az első idegen nyelvet az általános iskola negyedik osztályától tanítanák. A pszicholingvisztikus ennél korábbra rakná a kezdést.

„Az angolt már az óvodában el lehetne kezdeni. Vannak már óvodai nyelvórák, ami nem azt jelenti, hogy nyelvtant tanulsz, hanem énekelsz és játékosan tanulsz angolul. Ez nagyon jó lehet.

Az óvodai nyelvóráknál nem cél, hogy a gyerek idegen nyelven, választékosan beszéljen, sokkal fontosabb a kiejtés és a fonémarendszer alapjainak elsajátítása.

Ehhez már az is elég, ha az óvodások énekelgetnek, játszanak, verseket és szavakat tanulnak. Fontos, hogy a tanulás ebben az életkorban valamilyen játékos formában történjen, különben káros is lehet, mert a gyerek megutálhatja a nyelvtanulást.

Németh szerint akár első-második osztályban is lehetne kötetlenebb formában kezelni ezt. A nyelvtanulás olyan, mint amikor kisgyerekek korán elkezdenek sportolni: ez nagyobb mértékben fejleszti a mozgásos készségeket, mint a későbbi sportkezdés.

Később, ha komolyabban elkezdenek egy sportot, akár gimnazista korban, akkor nagyobb előnyre tesznek szert azokkal a társaikkal szemben, akik korábban nem sportoltak. A zenével is hasonló a helyzet.

A szakember szerint a zene, a sport és a nyelv készségtanulás része nagyon hasonló, nem véletlen, hogy részben átfedő agyterületekhez is kötődnek.

Miért előnyös a korai kezdés?

Még mindig sokakban él az a tévhit, hogy a gyerekeknek nem szabad korán nyelvet tanítani, mert magyarul sem fog rendesen megtanulni. A szakértő ezzel egyáltalán nem ért egyet.

A nyelvtudomány, a pszicholingvisztika, a kognitív tudományok álláspontja szerint minél korábban érdemes elkezdeni idegen nyelvet tanulni, mert akkor lesz igazából hatékony.

Az is tévedés, hogy összekeverednének a nyelvek a gyerek fejében - ez esetleg a nyelvtanulás első szakaszában lehet ideiglenesen igaz -, valójában azonban szépen meg tudja tanulni a két nyelvet.

A korai nyelvtanulásnak bőven vannak előnyei. A gyerek absztraháló (elvonatkoztató) képessége sokkal jobb lesz.

„Ha csak magyarul tanulsz egy nyelven, a kutya szó összekapcsolódik a kutya jelentéssel. A szó és a jelentés egy lesz. Viszont, ha egy jelentésre, minthogy szőrös, ugató állat ott van angolul a dog és a magyar kutya szó is, akkor már szétválik a szó és a jelentés."

Sőt a nyelvtanítást akár egyből a születés után érdemes lehet elkezdeni, ugyanis a fonémák (a hangok elvont elemi egysége) percepciója (észlelése) már lezárulhat kétévesen vagy akár még korábban is.

Az anyanyelv fonémái hamar behatárolódnak, ezért ha korán hall a gyerek más típusú hangingereket, más nyelvet, akkor gazdagabb fonémakészlettel rendelkezhet.

A japánok például nem igazán tudnak az l és az r fonémák kiejtése között különbséget tenni. Ez nagyjából az első másfél évben dől el.

Ha ezalatt hallják más nyelvek fonémáit is, akkor sokkal dinamikusabb lesz a fonémarendszerük, és jobban tudnak majd idegen nyelveket is tanulni.

A nyelvi környezet szerepe

A születés utáni korai kezdés azért is lehet hatékony, mert az agyfejlődés korai szakasza zajlik, ami ráadásul nem is ekkor kezdődik, hanem már hónapokkal korábban.

Amikor a gyerek megszületik, fel van készülve arra, hogy információkat fogadjon be a környezetből. Ez tovább javul az első két évben, de azért a korai tapasztalatok fontosak.

A nyelv elsajátítása három szintre osztható. Az első a már említett fonémarendszer, annak megértése és használata. A második a nyelvtan szintje.

A harmadik szint a szótár, maguk a szavak. Ez az, amit a legkönnyebben el lehet sajátítani későbbi életkorokban is.

Ezeket a készségeket érdemes már tízéves kor előtt elkezdeni tanulni. A pszicholingvisztikus szerint ha felnőtt korban kezdünk idegen nyelvet tanulni, az emberek körülbelül 10-15 százaléka képes anyanyelvi szinten elsajátítani azt.

Tízéves kor alatti kezdéssel viszont megfordulhat ez az arány. Nagyon komoly különbségek vannak már idegrendszeri szinten is a későn és a korán tanult nyelvek között.

A szakértő szerint egy-két kutatás már mutatja azt is, hogy a korai nyelvtanulás jótékony hatással lehet az intelligencia fejlődésére. Statisztikailag valószínűbb, hogy okosabb lesz a gyerek, ha több nyelvet tanul, pont a már említett absztraháló képesség miatt.

Mikor érdemes elkezdeni a második nyelvet?

A tervezet a második idegen nyelv elkezdését 7. osztályra időzíti. Németh szerint az jó ötlet, hogy ne egyszerre kezdjék, a két nyelv között lévő többéves elcsúszás is jó, viszont az elsőt nagyon korán érdemes elkezdeni.

„Ha mondjuk elkezdjük elsőben az első idegen nyelvet, akkor érdemes ötödikre tenni a másodikat.”

Sajnos kevesen látják be, hogy aki ma kezdi az iskolát, annak nem lesz választása. Mindkét nyelvet meg kell tanulnia, mert 10 év múlva nem tud majd megélni ezek nélkül.

Hollandiában, Svájcban, és még néhány országban erre már régen rájöttek. Nem foglalkoznak azzal, hogy tetszik vagy nem tetszik egyik vagy másik nyelv.

Nincs mese, mindkettőt meg kell tanulni. Nyelvenként két évvel számolva, ez a cél négy év alatt elérhető.

Halogatni nem érdemes, mert minél idősebb korban ülünk neki tanulni, annál több energiát kell belefektetnünk…

Az iskola, a tanár és a családi háttér szerepe

Az, hogy gyermekünk szeretni fogja-e az adott idegen nyelvet, jórészt azon múlik, milyen a pedagógus. A felszedett nyelvtudásban is jelentős szerepe van annak, hogy a pedagógus mennyire motivált, jólképzett, lelkiismeretes, hogyan bánik a gyerekekkel, mennyire hatékony módszereket alkalmaz stb.

Ha tudnám, hogy az egyik pedagógus szuper, a másik pedig "nem szuper", akkor valószínűleg nem rágódnék tovább, vagy legalábbis nem lennék ennyire tanácstalan.

A családi környezet is hatással lehet arra, hogy a gyermek milyen nyelvi tapasztalatokkal kezdi az iskolát. Angolul olvastunk mesekönyveket, angolul játszottunk, angolul néztünk mesefilmeket, vagy csak úgy általában angolul beszéltünk a mindennapi szituációk során.

Igyekszem az olvasás- és írástanulást is játékos módszerekkel folytatni, de azért előbb-utóbb iskolaszagú foglalatosságoknak is be kell kerülni a mindennapokba, és bizonyos értelemben a szülőből tanár lesz.

Némelyik gyerek ezt könnyen elfogadja, némelyik azonban nem. Nagyobb korukban maguk is tudják majd fejleszteni a nyelvtudásukat, de addig még sok év van hátra.

A gyerek érdeklődésének figyelembevétele szintén fontos. Egy kilenc-tízéves gyerekre sok kérdésben rábízhatjuk a döntést.

Ha megkérdeznénk, hogy melyik nyelvet szeretné tanulni, bizonyára adna választ, főleg ha már tanulta is őket, de gyermekünk szempontjai jelentősen eltérhetnek a mieinktől: melyik nyelvet beszéli jobban az adott pillanatban, melyik nyelven kapott több pozitív visszacsatolást, vagy a nagyobb iskolatársak miket híresztelnek az egyes nyelvi órákkal kapcsolatban.

A jó pedagógus, a rendszeres gyakorlás és a megfelelő motiváció sokszor többet számít, mint az, hogy az angolt vagy a németet választjuk. Ha a tanítás rossz élményeket ad, a tanuló akár a hasznosnak tartott nyelvet is megutálhatja.

Angol vagy német: gyakorlati döntési szempontok

Ha a cél a globális kommunikáció, az internet, a nemzetközi tanulmányok vagy a széles körű munkavállalási lehetőség, az angol általában célszerűbb első nyelv. Ha a cél Németország, Ausztria, Svájc vagy egy német vállalati környezet, a német lehet az elsődleges.

Ha a család már biztosít angol nyelvi környezetet, a német első iskolai nyelvként indokolható lehet, de csak akkor, ha az angol gyakorlása nem szakad meg. Ha a gyermek erősen motivált az angol iránt, az angol választása valószínűleg jobb döntés, mint egy kevésbé kedvelt nyelv kényszerített tanulása.

Miért érdemes később más nyelveket is tanulni?

Ha valaki már beszél angolul és/vagy németül, tanulhat újabb nyelvet, ha ideje, kedve és lehetőségei engedik, ill. ha hivatásához vagy céljaihoz szüksége van rá. Itt már több lehetőség kínálkozik.

Szépsége miatt választhatjuk az olaszt, spanyolt vagy franciát, adott esetben ennek hasznát is vehetjük, de nem feltétlenül! Ezeknek a nyelveknek a hasznossága már nagyban függ attól, hol akar az ember elhelyezkedni, esetleg hol akar élni.

Érdemes lehet még tanulni az oroszt, mivel mint idegen nyelvet aránylag kevesen beszélik és adott esetben hasznos is lehet. Az arabnak, kínainak is úgy látszik, van jövője.

De helyzettől függően hasznát lehet venni a holland vagy skandináv nyelvtudásnak, és egy-egy szláv nyelv ismerete is hasznos lehet, többek között azért, mert kevesen beszélnek pl. lengyelül.

Ha az álláslehetőségek között szétnézünk, a legtöbbnél az angol és/vagy a német nyelvtudást várják el, hol alap, hol közép, hol felső szinten. Sok olyan hirdetést láttam, ahol angol nyelvtudás mellett előny pl. német, olasz, francia vagy valamilyen szláv nyelv ismerete.

De nyelvet tanulni, akármilyet is, sose megvetendő! Hobbiból természetesen lehet akár Ausztrália bennszülött nyelveivel, indián nyelvekkel, afrikai nyelvekkel vagy a walesi nyelvvel is foglalkozni, ezeket az ismereteinket azonban csak nagyon speciális esetben hasznosíthatjuk.

Az angol, a német és a holland kapcsolata

A világunk néhány főbb nyelvei, mint a norvég, svéd, dán és az angol is sok közös vonást mutat a némettel. Nem meglepő tehát, hogy a Brit-szigetek lakói a spanyollal szemben inkább a németet részesítik előnyben, mivel az angol szókincs birtokában más germán nyelvek szókincse is könnyebben megjegyezhető.

Az olyan kifejezések, mint a turista (tourist - TouristIn), taxi (taxi - das Taxi), vagy számítógép (computer - der Computer) azonosnak mondhatók az angolban és a németben.

A holland igen könnyűnek mondható, főleg a német után. Csak kevés igeidő van benne, szemben az angollal, és a melléknévragozás is sokkal egyszerűbb, mint a németben.

Aki tud németül (és esetleg még angolul is), annak szerintem mindenképpen érdemes lenne elkezdenie a hollandot, nagyon könnyű már így!

Az újlatin nyelvek

Az olaszban nem kell sok igeidő bonyolult rendszerével szembenézni, igazából csak a folyamatos és pillanatnyi cselekvés között kell megtanulni különbséget tenni múlt időben, ami részben egybeesik az angollal, részben nem.

Összességében az olasz nem olyan nehéz, mint a német, a főnevek neme a végződés alapján az esetek 90%-ában egyértelműen kikövetkeztethető, és nem kell bonyolult kiejtési szabályokat megszoknunk, mint az angolban.

A spanyollal mi a helyzet? Talán megoszlanak a vélemények, én a spanyolt egyértelműen könnyebbnek tartom az olasznál.

A franciát könnyű nyelvnek tartom, annak ellenére, hogy a kiejtés-helyesírás viszonya eléggé bonyolult, és a főnevek nemét az esetek nagy részében az átlag nyelvtanuló nem tudja a végződésből kikövetkeztetni, de csak két nem van, semleges nem nincs.

Az olasz és a francia nyelvtan nagyon közel áll egymáshoz, nagyon kevés az eltérés a nyelvtani szabályokban! Aki tud olaszul vagy franciául, annak szerintem mindenképpen el kéne kezdenie a másik nyelvet is, rendkívül segítik egymást, és a két nyelv összekeverése sem gyakori!

Gyakori tévedések a választásnál

„A németet kezdjük, mert az angol úgyis ráragad a gyerekre”

Nem egy szülőtől hallottam, hogy azért választják első idegen nyelvnek a németet, mert egyébként azt úgysem tanulná meg gyermekük, hiszen nem lesz motivációja.

Szerintük angolul mindenképpen meg fog tanulni a gyerek, hiszen muszáj lesz neki ha boldogulni akar az életben. Ezért a szülők németre íratják, nehogy később azt gondolja gyermekük, hogy ha már tud angolul, akkor minek tanulna németet.

Kissé nyakatekert gondolat, de elgondolkodtató, mivel tudjuk, hogy a motiváció lényeges tényező a tanulás során. Az angol médiából és az internetről valóban több nyelvi inger érheti a gyermeket, de ez önmagában nem garantál használható nyelvtudást.

„A nehezebb nyelvvel kell kezdeni”

Az iskolában azt tanácsolták, hogy érdemes a német nyelvet választani, hiszen ha elsőként egy nehéz nyelvet tanul a gyermek, akkor később az angol nyelv - mint második idegen nyelv - tanulása már könnyebben fog menni.

Bizonyos felmérések szerint német után könnyebb az angol, hát fogadjuk el ezt is egy érvnek. Szerintem nagyon is egyéni kérdés, hogy kinek és miért megy könnyebben egyik vagy másik nyelv tanulása.

„A nyelv neve fontosabb, mint a tanítás minősége”

Az, hogy gyermekünk szeretni fogja-e az adott idegen nyelvet, jórészt azon múlik, milyen a pedagógus. A felszedett nyelvtudásban is jelentős szerepe van annak, hogy a pedagógus mennyire motivált, jólképzett, lelkiismeretes, hogyan bánik a gyerekekkel, mennyire hatékony módszereket alkalmaz stb.

Ha egy kiváló tanár tanítja a németet, egy gyengébb pedagógus pedig az angolt, a tényleges eredmény könnyen eltérhet attól, amit a nyelvek általános hasznossága alapján várnánk.

Mit válasszak, ha csak egy nyelv fér bele?

Ha nincs konkrét német nyelvterületi cél, és csak egy nyelv tanulására van lehetőség, az angol többnyire a biztonságosabb általános választás. Szélesebb körben használható, fontos az interneten, a nemzetközi oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint a mindennapi kulturális tartalmak jelentős része angolul érhető el.

Ha a tanuló Németországban, Ausztriában vagy Svájcban szeretne dolgozni, tanulni vagy élni, illetve német vállalatokkal akar kapcsolatba kerülni, a német lehet a célszerűbb első nyelv. Ugyanez igaz akkor is, ha a gyermek erősen érdeklődik a német iránt, és a választott iskolában ezen a nyelven jobb oktatás érhető el.

Ha a gyermek már hallgat angol meséket, angolul játszik, vagy angol nyelvi környezet veszi körül, a német első iskolai nyelvként is jó döntés lehet, feltéve, hogy az angol rendszeresen jelen marad. A nyelvtanulásban fontos a folytonosság, nem szeretném ha elveszne a már eddig felszedett angoltudásuk.

Ha a gyermek érdeklődése egyértelműen az angol felé fordul, érdemes ezt komolyan venni. A sikerélmény és a belső motiváció tartósabb tanulást eredményezhet, mint az a stratégia, amely pusztán azért választja a németet, mert az angol „úgyis szükséges lesz”.

Hosszú távon a legjobb stratégia az, hogy az első választott nyelv stabil alapot adjon, majd néhány év különbséggel megjelenjen a második is. Nyelvenként két évvel számolva, ez a cél négy év alatt elérhető.

tags: #angol #vagy #nemet #nyelvet #tanuljak