Ha ránézünk a brit gazdaság főbb mutatóira, statisztikai hivataluk (ONS) adataira, magyar szemmel nézve érthetetlen a szakértők aggodalma a brit gazdaság mélyrepüléséről. Neil Hall / EPA / MTI London, 2023. Ehhez képest itthon sikerpropaganda zajlik: Orbán Viktor februári évértékelőjében azt bizonygatta, hogy Magyarország rekordokat döntöget. „Mesterhármas” - mondta a tavalyi foglalkoztatási, kiviteli és beruházási adatok láttán a magyar miniszterelnök.
Miért tűnik a brit gazdaság egyre kevésbé erősnek a nemzetközi porondon?
De a négy legfontosabb gazdasági mutatóban (infláció, GDP, foglalkoztatás és munkanélküliség) egyaránt jobban áll nálunk az Egyesült Királyság. A GDP-adatokat, ha éves szinten nézzük, akkor általában az előző esztendőhöz viszonyítjuk. Ha azonban technikai recesszióról van szó, akkor egymást követő két negyedévet néznek a statisztikusok és közgazdászok. Tehát például Magyarországon technikai recesszió volt tavaly a második félévben, mert júliustól szeptemberig (3. negyedév) és októbertől decemberig (4. negyedév) összeomlott a növekedés. A brit adatok esetében azonban más mutatók és mérési logikák dominálnak, amelyeket a helyi statisztikák és elemzők értelmeznek.
A londoni kormányt bíráló népszerű ellenzéki vezető, Sir Keir Starmer arról beszélt nemrégiben, hogy most már nemcsak Franciaország és Németország, hanem lassan Lengyelország is lehagyja a briteket. (Ez persze nincs így: Németország már a brexit előtt is fejlettebb volt az Egyesült Királyságnál, Franciaország pedig még ma sem az.) A brit gazdaság jelzőszámai tehát nem önmagukban, hanem a riválisokhoz képest adnak okot az aggodalomra. A jelzőszámok ugyanis azt mutatják, hogy mind London (a főváros), mind pedig az egész Egyesült Királyság veszít a gazdasági súlyából.
A brit IT-szektor „koronagyémántja”, a chipek tervezésével foglalkozó ARM cég bejelentette ugyanis, hogy a cambridge-i alapítású hi-tech-céget nem a londoni, hanem a New York-i tőzsdére, a Nasdaq-ra viszik hamarosan. Ez önmagában is több tízmilliárd fontos, illetve dolláros forgalomtól fosztja meg az LSE-t, de a BBC elemzői rámutatnak, hogy a lépés a kormánynak is komoly csapás. A vállalat bevezetése az adott ország adózási helyzetét is módosítja.
A brit gazdaság kilátásai szerint a növekedés lassulása folytatódhat: a Tőzsde és a munkaerőpiac dinamikája, az infláció visszafogása és a költségvetési megszorítások összhatásában nehezebb kötéltánc. A Bank of England jövő évi előrejelzései szerint a gazdaság folyamatosan növekedhet, de a növekedés üteme korlátozott marad. A kínálati láncok zavarai és a globális gazdasági bizonytalanság továbbra is problémát jelentenek. A kormány célja a brexit hatásainak mérséklése, ezért gyors egyeztetések zajlanak Brüsszellel az Észak-Írország kérdéséről, hogy a belső kereskedelem gördülékeny legyen.
Brexit hatásai és a piacokra gyakorolt következmények
A Nagypénteki Egyezmény (NpE) részletei és azok hatása Brüsszel és London viszonyára kiemelt szerepet kapnak a gazdasági döntésekben. A brit gazdaság világgazdasági súlyához képest a Videotont például elköltöztették a New York-i Nasdaq-ra, ami a londoni tőzsde forgalmát és adóbevételeit érinti. A BBC tehát elsősorban nem a jelen, hanem a jövőbeni trend miatt aggódott. A növekedés 2024-ben térhet vissza Angliába, Skóciába, Walesbe és Észak-Írországba, a négy tartományba, amely az Egyesült Királyságot alkotja. A kamara azonban megjegyzi, hogy a 2024-es 0,6 százalékos növekedés még így is meghaladja a Bank of England jövő évi 0,25 százalékos becslését. A brit exportot a jelentések szerint nem jelentősen érinti a brexit, de a beruházási kedv és a fogyasztói kereslet visszafogása bizonytalanságot szülhet.
A brit munkanélküliség jelenleg kedvezőnek tűnik, de a prognózis szerint 2024-ben 4,8 százalékig emelkedhet, 2025-re pedig 4,1 százalékra mérséklődhet. Az infláció az idei évben 9 százalék körüli szintről 5 százalékra mérséklődhet. A problémát természetesen fokozza az EU-s beszállítói láncok zavarai és az importköltségek ingadozása, valamint a belső piacon megjelenő bizonytalanság. A brexit hatásai a gazdasági növekedésre és a termelékenységre hosszú távon is hatással lehetnek, és a populista politikai narratívák is hozzájárulhatnak a gazdasági döntések kiszámíthatatlanságához.
A brit gazdaság hosszú távú kilátásai és a belső kihívások
A brexit utáni időszakban a brit gazdaság a fogyasztói bizalmat és a beruházási hajlandóságot is befolyásolja. A londoni pénzügyi központ súlya megkérdőjelezhetetlen marad, de a kisebb vállalkozások és a beszállítói kapcsolatok megfogalmazott megsínylették a kilépést. A brit gazdaság kilátásait illetően a szakértők szerint a mérsékelt növekedés és a no- vagy soft-landing forgatókönyv lehet a reális kimenet, feltéve, hogy a belső költségvetési politika és az EU-val kötött egyezmények megfelelően alakulnak.
A változások hátterében a fortélyos kérdés az, hogy a brexit miért hozott megterhelést a gazdaságra: csökkent a kereskedelmi integráció, nőtt a bizonytalanság, és a beruházások elmaradhatnak. A brit beszerzési és beszállítási láncok átstrukturálása és a külföldi működőtőke-áramlás megváltoztatásának szükségessége mind hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához. A kilépés óta az ország gazdasága több hullámban kapott ütéseket, és a jövő kilátásait továbbra is befolyásolja a globális gazdasági környezet.
Összehasonlítás Magyarországgal: mit mondanak a számok?
A brit és a magyar adatok összevetése rávilágít arra, hogy az Európai Unió tagországai közül más és más vereségeket és előnyöket tapasztalnak a válságok és a gazdasági reformok hatására. Míg Magyarországon a negyedéves adatok és a kimutatások mögött eltérő statisztikai megközelítések vannak a recesszió megállapítására, addig Nagy-Britannia esetében a mutatók és a külső tényezők sokkal inkább a növekedés lassulásához vezetnek. A brit kormány tehát a brexit okozta hátrányokat igyekszik mérsékelni az EU-val folytatott tárgyalások és a belső reformok révén, miközben a munkaerőpiac és az infláció alakulása továbbra is kulcsfontosságú tényező marad.
