B1 alapfokú nyelvvizsga követelményei

A B1 szintű, alapfokú nyelvvizsga azt méri, hogy a vizsgázó képes-e boldogulni a hétköznapi élet alapvető helyzeteiben, tud-e a B1 szintnek megfelelő nyelvhasználattal kommunikálni, valamint társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat teremteni idegen nyelvi közegben.

B1 szinten a vizsgázó megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.

A B1 szint általános követelményei

Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B1 referenciaszintjéhez illesztett: azt méri, hogy vizsgázóként képes vagy-e boldogulni a hétköznapi élet alapvető helyzeteiben, tudsz-e a B1 szintnek megfelelő nyelvhasználattal kommunikálni, társadalmi-, kulturális- és munkakapcsolatokat teremteni idegen nyelvi közegben.

A B1 szintű nyelvtudással rendelkező vizsgázó meg tudja érteni a tényszerű információ lényegét gyakori, mindennapi vagy munkával kapcsolatos témákban, azonosítani tudja a fő mondanivalót és egyes részleteket is, amennyiben a beszéd tiszta, többnyire ismerős akcentussal folyik. Meg tudja érteni a világos, köznyelvi beszéd főbb pontjait olyan ismerős témákban, amelyek a munkahelyen, iskolában, szabadidőben stb. általában előfordulnak, beleértve rövid elbeszéléseket is.

A vizsgázó képes megérteni az érdeklődési köréhez, szükségleteihez kapcsolódó különféle témájú szövegek globális tartalmát, főbb információit, valamint közérdekű témájú rövidebb szövegeket fontosabb részleteikben is.

A vizsgázó meg tud fogalmazni különféle témájú egyszerű, tényközlő szövegeket, amelyekben képes kifejezni a fontosabb információkat. Viszonylag részletesen tud írni eseményekről, élményekről és érzésekről.

A vizsgázó képes a különféle mindennapos beszédhelyzetekben felkészülés nélkül kommunikálni, egyszerű eseménysorozatot viszonylag folyamatosan leírni, és általános témakörökről alkotott személyes véleményét, érzelmeit kifejezésre juttatni.

A vizsga részei és pontozása

Az alapfokú DExam nyelvvizsga szóbeli és írásbeli vizsgából áll. A két vizsgarész a négy nyelvi alapkészséget és a nyelvismeretet méri.

A DExam vizsgarendszer követelményei összhangban vannak a KER-skálák szintleírásaival. B1 szinten a készségkövetelmények a szint alsó (B1-) és felső (B1+) tartományának elvárásait az egyes készségek mérésére vonatkozóan külön-külön tartalmazzák.

Írásbeli vizsga

Olvasáskészség és nyelvismeret

B1 szinten meg kell érteni egyszerűbb közérdekű szövegek, például közlekedési, utazási és vásárlási információk, ügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók, egyéb tényközlő szövegek, ismertetők, használati utasítások, hirdetések, rövid, informatív sajtócikkek, valamint hivatalos vagy magánlevelek főbb információit.

Az olvasáskészség követelményei szerint a vizsgázó B1+ szinten át tud fésülni hosszabb általános témájú szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt. Képes alapvető nyelvtani szerkezetek megfelelő kontextusfüggő használatára összetettebb szövegekben is.

B1- szinten kielégítően meg tudja érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó szövegek tényszerű információtartalmát. Képes alapvető nyelvtani szerkezetek kielégítő kontextusfüggő használatára.

A vizsga-feladatsor 3 különböző általános témájú, autentikus forrásból származó szövegből áll, amelyekhez 3 különböző típusú feladat kapcsolódik: rövid választ igénylő kérdések, mondatrészlet visszahelyezése a szövegbe, hiányos szöveg kiegészítése szókészletből.

A három feladatból 2 az írott szöveg értését és 1 a nyelvismeretet méri. Az Olvasáskészség és nyelvismeret vizsgán szótár nem használható.

Az olvasásértési feladatok

1. Bekezdéscímek

A vizsgázó egy 7 bekezdésből álló szöveghez párosít 9 bekezdéscímet. Két címhez nem tartozik bekezdés.

2. Áttekintés

A vizsgázó négy azonos témájú, de egymástól független szöveget, és nyolc állítást kap, amelyek információkat tartalmaznak valamelyik szövegből. Az állításokat hozzá kell rendelnie a szövegekhez.

3. Feleletválasztás

Egy hosszabb szöveg elolvasása után a vizsgázó 6 feleletválasztós tesztkérdést old meg.

A korábbi első feladat, a rövid szövegek feladata kimarad. A vizsgarész három feladatát 35 perc alatt kell megoldani.

Íráskészség

B1+ szinten a vizsgázó jól érthető információ közlő feljegyzést, üzenetet tud írni. Érdeklődési köréhez kapcsolódó ismerős témákban lényegre koncentráló, időnként részletes leírást tud adni.

B1- szinten egyszerű információt közlő feljegyzést, üzenetet tud írni.

A B1 szintű vizsgázó meg tud fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismert vagy számára ismerős, érdekes témákban. Magánlevélben be tud számolni élményeiről és benyomásairól, röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.

Meg tudsz írni egyszerű, közvetlen fontosságú információt közlő vagy kérő levelet vagy feljegyzést úgy, hogy megérteted a fontosnak érzett gondolatokat.

A feladatsor mindig ugyanabból a típusú két feladatból áll: űrlap kitöltése, magánlevél. Mindkét feladat témája általános, és a Témakörök listából merít.

1. Írásbeli interakció

Egy formanyomtatványt, űrlapot, jelentkezési lapot kell kitölteni.

2. Választható téma kifejtése

Két feladat közül lehet választani. A feladat egy informális levél megírása.

Az 1. feladat elvárt szószám-terjedelme min. 50 - kb. 70 szó, a 2. feladaté min. 100 - kb. 130 szó. A felső szószám-határt meghaladó feladatmegoldást pontlevonás nem bünteti.

Az Íráskészség vizsgán egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Az írásbeli vizsga értékelése

Az olvasáskészség és nyelvismeret feladataiban minden kérdés helyes megválaszolása 1 pontot ér. A vizsgarészen maximálisan 25 nyerspont szerezhető, amely 25 vizsgaponttal egyenértékű.

Az íráskészség első feladatának maximális pontszáma 10, a második feladaté 20. A maximálisan elérhető pontszám 30, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.

Közvetítés a kétnyelvű vizsgán

A közvetítés csak a kétnyelvű vizsgán szerepel. Ennek a feladatnak a megoldása során egy szerkesztett idegen nyelvi szöveg információtartalmát kell megértened, és a feladatmegoldáshoz szükséges tudnivalókat tartalmilag pontosan és érthetően kell közvetítened írásban egy, az idegen nyelvet nem ismerő személy számára.

Közvetítés 1. rész

Egy magyar nyelvű, nem hivatalos levelet kell lefordítani angolra vagy németre. A korábbi első feladat, az összegzés kimarad. Ennek következtében a rendelkezésre álló idő 20 perc.

Közvetítés 2. rész

A vizsgázó egy magyarul és egy angolul vagy németül beszélő párbeszédét hallja magnóról. A feladatlapon írásban kell közvetíteni, „tolmácsolni” a két beszélő között.

Ebben a feladatban nem a nyelvhelyességet, hanem az információ sikeres közvetítését mérjük. A feladat megoldására körülbelül 15 perc áll rendelkezésre.

Szóbeli vizsga

Beszédértés

B1+ szinten a vizsgázó az érdeklődési körébe tartozó témákban megérti a felvett vagy közvetített hanganyag többségének információtartalmát, amennyiben világos, köznyelvi beszédről van szó.

B1- szinten a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó hangfelvételekből, rádiós hírműsorokból képes a lényegi mondanivalót kiszűrni és tényszerű részleteket megérteni. Beszédértése a viszonylag lassú beszédtempójú és gondozott beszédre terjed ki.

A vizsgázó a hanganyagokat hangszórón keresztül hallja. A vizsgázó a feladatokhoz angol nyelvű utasításokat kap, amelyek szerepelnek a feladatlapon és elhangzanak a hangfelvételről is.

A vizsga-feladatsor 3 különböző hanganyagból áll, amelyekhez 3 különböző típusú feladat kapcsolódik: igaz / hamis állítás, űrlap kiegészítése, hozzárendelés képhez. A szövegeket a vizsgázó kétszer hallgatja meg.

1. Rövid szövegek

A vizsgázó hat rövid szövegrészt hall magnóról, melyeket a feladatlapján található nyolc szövegrésszel, esetleg képpel, ábrával kell párosítania. Két szövegnek, illetve képnek nincs párja.

2. Jegyzetelés

A vizsgázónak lejátszanak egy összefüggő szöveget. A feladatlapján a szöveg összefoglalását olvashatja, melyből kihagytak részeket. Ezeket kell pótolnia a hallottak értelmében nem több, mint három szóval.

3. Rádió- vagy TV-program

A vizsgázónak lejátszanak egy részletet valamilyen rádió- vagy TV-műsorból. A feladatlapján tíz feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolnia.

3. Értekezletrészlet

A vizsgázónak lejátszanak egy részletet valamilyen értekezletről. A feladatlapján tíz feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolnia.

A korábbi négy helyett csak három válaszlehetőség közül kell választani.

Beszédkészség

B1+ szinten a vizsgázó érdeklődési köréhez kapcsolódó és ismerős témákban magabiztosan vesz részt a társalgásban. Hétköznapi helyzetekben többnyire könnyen követhetően meg tudja fogalmazni véleményét, rövid magyarázatokra, érvelésre is képes. Meglehetősen folyékony leírást tud adni mindennapi tevékenységekről.

B1- szinten mindennapi társalgás során követni tudja a hozzá intézett világos beszédet, bár időnként egyes szavak és fordulatok ismétlését kéri. Érdeklődési köréhez kapcsolódó és a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos témákban részt tud venni a társalgásban, röviden meg tudja fogalmazni véleményét.

A DExam szóbeli vizsga páros vizsga, azaz egyszerre két vizsgázó van jelen, akik két vizsgáztató előtt teszik le a vizsgát. A vizsgázók a jelentkezési lapon megjelölhetik, hogy kivel kívánnak együtt vizsgázni.

A vizsga bemutatkozással indul, amely arra is szolgál, hogy a vizsgázók hozzászokjanak a vizsgahelyzethez. A bemutatkozás a vizsga 0. része, amely nem számít bele a vizsgaeredménybe.

Tíz perc felkészülés után egyszerre két vizsgázó ül be a vizsgára. A beszédkészség vizsgarész időtartama 20 perc.

1. Beszélgetés

A vizsgáztató feltesz néhány egyszerű, általános jellegű, személyes kérdést mindkét vizsgázónak külön-külön.

Az első feladatban a vizsgázók a vizsgáztató kérdéseire válaszolnak. A vizsgázó feladata, hogy megértse a célnyelvi standardnál tagoltabb, lassabb beszédtempóval hozzád intézett kérdések, közlések lényegét, és megfelelő módon, spontán reagáljon azokra.

2. Történet elmondása képek alapján

A vizsgázók kapnak egy-egy képsorozatot, amelyről tízpercnyi felkészülés után egy-egy történetet kell elmondaniuk, azaz egyenként 2 percig folyamatosan kell beszélniük.

A vizsgázó kap egy képsorozatot, amelyről tízpercnyi előzetes felkészülés után egy történetet kell elmondania. Ezután a másik vizsgázó meséli el az ő történetét.

2. Prezentáció

A vizsgázók kapnak néhány adatot, például grafikont, ábrákat vagy számokat, amelyről tízpercnyi felkészülés után egy prezentációt kell tartaniuk, azaz egyenként 2 percig folyamatosan kell beszélniük.

3. Szituációk

A vizsgázók egyenként, egymást váltogatva kapnak három-három szerepkártyát, amelyeken egy-egy mindennapi helyzetet kell megoldaniuk rövid dialógusban a vizsgáztatóval.

4. Kommunikációs feladat

Két vizsgázó kap egy közös feladatkártyát, amelyet egymással megvitatva és közös megegyezésre jutva kell megoldaniuk.

A vizsga három feladatból áll, amelyek közül az első kettőt egyénileg, a harmadikat pedig párban kell megoldani a vizsgázóknak: társalgás a vizsgáztatóval, képleírás, szerepjáték a két vizsgázó között.

Az első feladatban a vizsgázók a vizsgáztató kérdéseire válaszolnak, a másodikban a vizsgázóknak önállóan kell leírást adniuk egy fényképről, a harmadikban pedig egymással társalognak. Mindhárom feladat általános témákat érint.

A beszédkészség értékelése

A vizsgázó pontszáma a három feladatban nyújtott összteljesítménye alapján kerül megállapításra. A maximálisan elérhető pontszám 20 nyerspont, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.

Sikeres vizsgázóként képes vagy az adott idegen nyelven a szintnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával tájékoztatást adni, beszámolni eseményekről, leírni dolgokat és személyeket, véleményedet megfelelő módon kifejezni és alapvető érdekeidet érvényesíteni.

Felkészületlenül is részt tudsz venni ismerős témákról szóló társalgásban, ki tudod fejezni véleményedet, és le tudsz bonyolítani információcserét ismerős, az érdeklődési körödhöz tartozó vagy a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos témákban, például család, hobbi, munka, utazás és aktuális események.

A vizsga során végig kiemelt szerepet kap interakciós készséged.

Gyakori témakörök és szituációk

Az alapfokú nyelvvizsgán szereplő szókincset az itt felsorolt témakörökben betöltött kommunikatív értékük és gyakoriságuk alapján határozzuk meg. Felkészüléskor érdemes törekedni ennek a szókincsnek a bővítésére a nyelvkönyvek és kiegészítő anyagok segítségével.

• Család
• Társas kapcsolatok
• Mindennapi élet, napi rutin
• Szabadidő, hobbi, szórakozás
• Egészség, orvosi kezelés, egészségi állapot
• Ételek és italok, főzés, vendéglő
• Utazás
• Oktatás, tantárgyak, tanórák nyelvezete
• Foglalkozások, munkahelyi pozíciók
• Munkaidő és fizetés
• Munkahelyi hierarchia
• Mindennapi munkához kapcsolódó kifejezések
• Munkahelyi és üzleti dokumentumok
• Helyszínek és események az üzleti életben
• Kereskedelem
• Piac és marketing
• Házak, szállás, szobák, tárgyak, bútorok
• Városrészek, kerületek, országrészek, épületek, utcai tárgyak
• Természet, földrajz, állatok, környezet
• Országok, nemzetiségek, világrészek
• Történelem és kultúra, történelmi és kulturális események, tárgyak
• Média, szórakozás, zene, sajtó
• Számítógép, technika, kommunikáció
• Személyiség, viselkedés
• Érzések, érzelmek
• Életszakaszok, életrajz
• Vélemény, értékelés, műalkotások leírása, írás, előadás, film
• Vita, meggyőzés, előnyök és hátrányok, következtetés kifejezései
• Cselekvések, mozgások, folyamatok kifejezései
• Feladatleírások nyelvezete
• Politika, társadalom, kormányzat, állami intézmények
• Jog

Különböző B1 vizsgarendszerek eltérő feladattípusai

Euroexam B1

Az Euroexam B1 alapfokú nyelvvizsga részei és a feladatok részletes leírása szerint az írásbeli vizsgán az olvasott szöveg értésére 35 perc áll rendelkezésre.

A vizsgázó egy 6 bekezdésből álló szöveghez párosít 8 bekezdéscímet, valamint 1-1 megoldásmintát mindkettőből. Két címhez nincs bekezdés.

A vizsgázó négy azonos témájú, de egymástól független szöveget, és 7 állítást kap, amelyek információkat tartalmaznak valamelyik szövegből. Minden egyes állítást a megfelelő szöveghez kell hozzárendelni.

Egy hosszabb szöveg elolvasása után a vizsgázó 7 feleletválasztós tesztkérdést old meg. Egy megoldásminta megadva.

Az Euroexam íráskészség vizsgarésze 50 percig tart. Egy formanyomtatványt, űrlapot, jelentkezési lapot kell kitölteni, majd két szituáció vagy téma közül lehet választani. A feladat egy informális, baráti levél vagy e-mail megírása.

Az Euroexam vizsgákon a vizsgázók valamennyi vizsgarészen szabadon használhatnak bármilyen nyomtatott szótárt.

Mivel a Speaking/Sprechen vizsgarész minden feladatában spontán kommunikációt mérünk, ez akkor is igaz, ha a történetmesélés vagy a prezentációs feladat előtt 10 perc felkészülési lehetősége van minden vizsgázónak, egyik feladatban sem fordulhat elő, hogy előre betanult, kidolgozott téma kifejtésével eredményt érhet el egy vizsgázó.

Ehelyett akkor lesz sikeres a leendő vizsgázó ebben a vizsgarészben, ha az alábbi szóbeli kommunikációs készségeit fejleszti: egyéni tapasztalatok és vélemények megosztása hétköznapi csevegés, beszélgetés keretében, történetmesélés, szóbeli ügyintézés ismeretlen vagy ismerős személyekkel, továbbá érvelési és vitakészségek.

Goethe-Zertifikat B1

A Goethe-Zertifikat B1 a német nyelv önálló használatát dokumentálja, és a Közös Európai Referenciakeret hatszintű skáláján a harmadik, B1 szintnek felel meg.

A Goethe-Zertifikat B1 fiataloknak 12 éves kortól és felnőtteknek 15 éves kortól ajánlott. A vizsga 2019. januártól mind komplex, mind pedig részvizsgaként, vagyis szövegértés-íráskészség, illetve halláskészség-beszédkészség vizsgarészként letehető, illetve ismételhető.

A vizsga moduláris felépítésű és a következő részekből áll: szövegértés, íráskészség, beszédértés és beszédkészség.

Szövegértés

A vizsgázó képes blogbejegyzések, e-mailek, újságcikkek, hirdetések és írásos utasítások megértésére. Képes a fő információk, fontos részletek, valamint álláspontok és vélemények megragadására.

A vizsgarészre rendelkezésre álló idő 65 perc.

Íráskészség

A vizsgázó képes baráti és hivatalos e-mailek, levelek megírására, valamint véleménye írásos megfogalmazására hozzászólás formájában egy fórumon.

A vizsgarészre rendelkezésre álló idő 60 perc.

Beszédértés

A vizsgázó képes hangosbemondón hallott szövegek, rövid beszámolók, informális beszélgetések, valamint a rádióban hallott eszmecserék megértésére. Képes a fő mondanivaló és a fontos részletek megragadására.

A vizsgarészre rendelkezésre álló idő 40 perc.

Beszédkészség

A vizsgázó képes a vizsgázó-partnerével hétköznapi témákról, például utazásról beszélgetni. Ennek során képes a kérdésekre válaszolni, véleményét elmondani, valamint javaslatokat tenni.

Képes hétköznapi témában szabadon prezentációt tartani és a kapcsolódó kérdéseket megválaszolni.

A vizsgarész időtartama 15 perc, és 2019. januártól a szóbeli vizsga vizsgázópárban történik.

A sikeres vizsgához modulonként és modulpáronként is, vagyis szövegértés-íráskészség és halláskészség-beszédkészség esetén legalább 60%-os eredményt kell elérni.

A szóbeli és írásbeli részvizsga lehetséges feladatai

Írásbeli részvizsga: olvasott szöveg értése

A vizsgázó egy rövid, mindennapi témájú hírt vagy történetet olvas, melyből szavak hiányoznak. Ki kell egészítenie a hiányos szöveget a megadott szavakkal, de van három plusz szó is, melyeket nem kell felhasználnia.

A vizsgázó egy rövid magánlevelet, e-mailt vagy blogot olvas, majd a szöveggel kapcsolatos állításokról eldönti, hogy igazak vagy hamisak-e.

A vizsgázó egy hosszabb újságcikket vagy ismertetőt olvas, majd a szöveggel kapcsolatos kérdésekre adott három válasz közül kiválasztja a helyeset.

A vizsgázó egy adott témafelvetésre érkezett rövid fórumhozzászólásokat, kommenteket, bejegyzéseket olvas. Ezután ki kell választania, hogy a szövegek után szereplő állítások melyik kommentelő érvelését, álláspontját foglalják össze röviden. Két vélemény senkihez nem fog tartozni.

Íráskészség

A vizsgázó lát egy szöveget, például levelet, e-mailt vagy hirdetést, melyre 80 szavas választ kell írnia. Kap három irányítási szempontot is, melyekre ki kell térnie a válaszlevélben.

A vizsgázó 100 szavas élménybeszámolót vagy leírást ad egy adott témában, négy irányítási szempont vagy kérdés alapján.

Szóbeli részvizsga: hallott szöveg értése

A vizsgázó négy rövid bejelentést, közleményt vagy instrukciót hallgat meg kétszer, melyek közül az első egy példaszöveg. Minden szöveg alapján először egy igaz/hamis választ kell megadnia, mely a szöveg fő témájához kapcsolódik, majd a szöveg egy fontos pontjára vonatkozó kérdésre kell három válasz közül a helyeset kiválasztania.

A vizsgázó egy rövid párbeszédet hallgat meg kétszer, majd a beszélgetéssel kapcsolatos állításokról eldönti, hogy igazak vagy hamisak-e.

A vizsgázó elképzelt közönség tagjaként hallgat meg egy tájékoztatót vagy rövid előadást. A szöveg kétszeri meghallgatása után jegyzeteket egészít ki maximum 3 szóval.

A vizsgázó egy hosszabb rádióműsort, hírműsort vagy ismeretközlő online műsort hallgat meg kétszer, majd a szövegre vonatkozó kérdésekre adott három válaszból kiválasztja a helyeset.

Beszédkészség

A vizsgázó lát a képernyőn egy témát és hozzá kapcsolódó négy irányítási szempontot. Egy percig átgondolhatja, hogy miről szeretne beszélni, majd elindítja a felvételt és önállóan beszél a témáról maximum két percig.

A vizsgázóval egy gépi hang párbeszédet folytat egy adott témában, beszédhelyzetben. A vizsgázó egyenként indíthatja el a hat külön hangfelvételt, melyekből a párbeszéd áll, meghallgathatja őket kétszer, majd válaszol, illetve reagál ezekre a feladatnak megfelelően.

Felvételenként maximum egy percig beszélhet, de ha úgy érzi, hogy nem tud többet mondani, akkor továbbléphet a következő kérdésre.

A vizsgázó két beszédpartnerrel beszélget egy társalgási témával kapcsolatosan, akik videófelvételről szólnak hozzá. A vizsgázó egyenként indíthatja el a videófelvételeket, melyek során a beszélők felváltva szólnak hozzá, megnézheti ezeket kétszer, majd válaszol, illetve reagál rájuk a feladatnak megfelelően.

A külön vizsgarészekre meghatározott időtartamok a maximális rendszeridőt tartalmazzák, mely alatt a vizsgarész összes feladatát meg kell oldani. A vizsgafelület jelzi a vizsgázó számára, hogy mennyi a vizsgarészre szánt maximális időkeret és ebből mennyi van még hátra a feladatok megoldásához.

Amennyiben a vizsgázó hamarabb fejezi be az adott vizsgarész feladatait, a navigációs sáv segítségével továbbléphet a következő vizsgarészhez.

A részvizsgákon belül a vizsgarészek megoldási sorrendje tetszőlegesen választható. A vizsgarészeken belül a feladatok megoldási sorrendje szintén tetszőleges, de a hangfelvételek, illetve videófelvételek lejátszási sorrendje némi kötöttséget jelent a szóbeli részvizsga feladatainak megoldásakor.

Értékelési feltételek és komplex vizsga

A komplex értékelés lényege az, hogy amennyiben az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgán is eléred a készségenként szükséges 40%-ot, akkor a gyengébben sikerült fél vizsgádat kompenzálhatod egy erősebb másik féllel, ha a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítményed átlaga eléri a 60%-ot.

A Goethe-Zertifikat B1 esetében a sikeres vizsgához modulonként és modulpáronként is legalább 60%-os eredményt kell elérni.

Az eredményes B1 szintű vizsga megalapozza a továbblépést a B2 szintű, középfokú vizsga irányába.

tags: #b1 #alapfoku #nyelvvizsga #kovetelmenyek