Az általános iskolás évek során a szövegértés kritikus képesség a gyermekfejlesztés során. Ez a készség nemcsak az iskolai teljesítményüket javítja, hanem életük során is rengeteg területen hasznosul.
A beszédkészség, az íráskészség és az olvasásértés egymással szorosan összefüggő képességek. A szövegértés elválaszthatatlan a szövegalkotástól, azzal együtt fejlődik, a megértés színvonala pedig abból derül ki, hogy a gyermek képes-e önállóan visszaadni a szöveg tartalmát.
Miért fontos a beszédkészség, az íráskészség és az olvasásértés?
Az országos mérések bizonyítják, hogy a gyerekek nagy része nem érti az olvasott szöveget. Komoly problémát jelent számukra a szöveg belső összefüggéseinek, tartalmi lényegének megállapítása, és a szövegből következtetések levonása.
Aki mai változékony, rohamosan fejlődő világunkban fenn akar maradni, annak szüksége van az önálló ismeretszerzéshez, hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs felkészültségre. Tájékozódási, könyvtár- és internet-használati gyakorlottságra kell szert tennie.
Nem elsősorban a lexikális tudást kell gyarapítani, hanem olyan ismeretekkel kell rendelkezni, hogy meg tudja találni a számára szükséges információkat. A megszerzendő ismeretek leginkább nyelvi, szöveges vagy vizuális kifejezésformában öltenek testet.
Megfelelő szintű olvasási képességre, szövegértésre van szükség az információk megtalálásához, feldolgozásához. Megfelelő tempójú értő olvasásra van szükség függetlenül attól, hogy az olvasó az információkat nyomtatott anyagból vagy a számítógép képernyőjén megjelenő szövegből szerzi be.
A diákok egyre inkább választják a digitális eszközöket, és természetes módon használják az új eszközrendszert. Az elektronikus információszerzés mellett a tudás nagyobb része azért továbbra is a hagyományos dokumentumok útján kommunikálódik, így a könyvek szerepe nem csorbulhat a tanulók eszköztárában.
A megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben, az érzelmi élet gazdagításában és természetesen a szórakozásban is meghatározó szerepet tölt be.
Az olvasástechnika és a szövegértés kapcsolata
Ha az első osztályos gyerekek az olvasás technikáját jól elsajátították, akkor a hangos olvasásnál dicséretet kapnak, hiszen folyékonyan olvasnak, tempójuk gyors vagy megfelelő. Amikor az olvasottak tartalmára lennénk kíváncsiak, akkor viszont többüknél kiderül, hogy szinte semmit sem tudnak abból visszaadni.
A szöveggel kapcsolatos kérdésekre nem tudnak válaszolni, olvasásuk ahhoz hasonlít, mintha egy németül nem tudó ember olvasna fel egy német szöveget. Elolvasni képes, de természetesen nem érti, hogy mit is olvasott.
Mi, magyartanárok egyetértünk abban, hogy a szövegértés alapja a szilárd olvasástechnika. Amennyiben hiányosak az olvasástechnikai alapok, akkor túl nagy erőfeszítést kíván a gyerektől a kiolvasás, s kevésbé tud a szöveg jelentésére figyelni.
Az országos kompetenciamérések egyik területe a szövegértés. A szövegalapú ismeretszerzés alapjaihoz hozzátartozik, hogy a tanulók megfigyeljék maguk számára azokat a szövegértési stratégiákat, amelyeket majd alkalmaznak.
Ehhez gyakori tapasztalatszerzésre van szükség. Rövid, változatos műfajú szövegek, érdeklődési körüknek megfelelő tartalom, variábilis kérdések, egyszerű utasítások vezethetnek eredményre.
Közben fejlődik a néma és hangos olvasás technikája, fokozódik a munkatempó, alakul a helyesírás és a rutinszerű feladatmegoldás.
A szövegértés alapjai
Ahhoz, hogy a gyerek értse is, amit olvas, minden egyes szónak jelentéssel kell bírnia, és azokat be is kell tudnia építeni a szöveg egészébe. A következtetések, lényegkiemelés hiánya miatt elmarad a megértés, egy-egy szóra emlékezhetnek, de az összefüggések és az időrendiség hiánya miatt a tartalom pontos felidézése nem jön létre.
Egyes gyerekeknek még az is gondot jelent, hogy beszéd közben szószerkezeteket, mondatokat alkossanak, és a mondatokat egybefüggő szöveggé fűzzék össze. Pedig a szöveg befogadásához kapcsolódnia kell a szövegalkotásnak, hiszen a megértés színvonala abból derül ki, hogy a gyermek képes-e önállóan visszaadni a szöveg tartalmát.
A beszédkészség fejlesztése ezért nem választható el az olvasásértéstől és az íráskészségtől. A gyermeknek meg kell tanulnia gondolatait pontosan megfogalmazni, a mondatokat egymáshoz kapcsolni, a történetek eseményeit sorrendbe rendezni, valamint véleményét indoklással alátámasztani.
A szövegek aprólékos feldolgozása, a szómagyarázatok, a bekezdésenkénti visszakérdezések, a lényegkiemelés aláhúzással, a jegyzetelés tanítása és az összegzések egyaránt támogatják a beszéd- és íráskészség fejlődését.
A fejlesztés fokozatossága
A szövegértés fejlesztése koncentrikusan bővülő didaktikai feladat, vagyis az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a fokozatosság elvét megtartva választjuk ki a szövegek témáit és fajtáit.
Az általános iskola felső tagozatába lépő kisdiák találkozik először a szövegtípusok sokszínűségével. Célunk az, hogy felkészítsük őket az információs társadalom kihívásaira és az élethosszig tartó tanulásra.
A szövegértés fejlesztése során a szövegtípusok arányait a gyermekek tudásának függvényében kell alakítani. Nem szabad elfeledkeznünk a korosztályuknak megfelelő játékos fejlesztő feladatokról sem.
Az olvasás három alapfunkciója - pedagógiai és módszertani szempontból - az élményszerzés, az információszerzés és a tudásszerzés.
| Szövegtípus | Fő jellemzők | Fejleszthető képességek |
|---|---|---|
| Élménykínáló szövegek | Mesék, versek, elbeszélések, útleírások, személyes történetek és tudósítások | Érzelmi megértés, történetalkotás, véleményalkotás, kreativitás |
| Tudáskínáló szövegek | Leíró, magyarázó és kifejtő szövegek, amelyek új ismereteket közölnek | Fogalomalkotás, következtetés, lényegkiemelés, általános műveltség |
| Informáló, adatközlő, tájékoztató szövegek | Plakátok, hirdetések, feliratok, órarendek, térképek, menetrendek és használati utasítások | Adatkeresés, összehasonlítás, rendszerezés, gyakorlati problémamegoldás |
A beszédkészség fejlesztése
A beszédfejlődés befejeződése után is fontos a szókincs folyamatos bővítése és a pontos fogalmazás gyakorlása. A beszédkészség fejlesztése során a gyermekeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy elmondják, mit olvastak, mit gondolnak egy szereplőről, hogyan értelmeznek egy eseményt, és milyen kapcsolatot látnak az egyes történések között.
Lehetőleg minden óra elején szánjunk időt a verbális és vizuális memória fejlesztésére. Például ismételjük el azokat a szavakat, amelyek az adott órán tárgyalandó szöveggel kapcsolatba hozhatók, majd idéztessünk föl belőlük annyit, amennyit csak tudnak.
A szavak olyanok legyenek, amelyek vélhetően a tanulók passzív szókincsének elemei, hiszen így a szótanulást és a szójelentés megszilárdítását is célozzuk. Ezt vizuálisan is megtehetjük, ha a szavakat szókártyán mutatjuk meg vagy levetítjük.
Szókincs bővítése
Amikor együtt olvastok, és találkoztok egy ismeretlen szóval, például „rózsaszínű”, magyarázzátok el nekik, hogy mit jelent, és használjátok mondatokban, például: „Ez a rózsaszínű virág szép és élénk színű.”
Később kérjétek meg őket, hogy használják ezt a szót saját mondataikban. A szavak jelentésének tisztázása, mondatba foglalása és későbbi önálló használata egyszerre fejleszti a szókincset, a mondatalkotást és a szövegértést.
Kérdések és beszélgetés
Olvassatok fel néhány oldalt, majd kérdezd meg, hogy miről szól a történet eddig. Kérd meg gyermeked, hogy mondjon pár szót arról, hogy ki a főszereplő, hol játszódik a cselekmény, és mi a probléma.
Ezzel segítesz nekik az összpontosításban és a szöveg értelmezésében. Olvassatok el egy szöveget, majd állítsatok össze néhány kérdést a szöveg tartalmáról.
Gyermeked válaszoljon ezekre a kérdésekre, és indokolja meg a válaszait a szövegre alapozva. A válaszok indoklása arra készteti a gyermeket, hogy ne csupán felidézze a szöveget, hanem bizonyítékot is keressen saját állításához.
Véleményalkotás és indoklás
Pár- és csoportmunkában is alkalmazhatjuk a „Szerintünk igen, mert…” és „Szerintünk nem, mert…” nyitott végű mondatokat. A gyerekeknek azt a mondatot kell megfelelő indoklással befejezni, amely a véleményüket tükrözi.
A szereplők tulajdonságait előhívhatjuk szereplőskála segítségével: a történet szereplőit a tanulók véleményüknek megfelelően helyezik el egy vízszintes skálán a legellenszenvesebbtől a legrokonszenvesebbig.
Sziluettekkel is dolgozhatunk: a csomagolópapírra rajzolt szereplők körvonalaiba minden csoport más-más színnel írja be a szereplő tulajdonságait.
Szerepjáték és dramatizálás
Válasszatok ki egy szöveget, amelyben van párbeszéd vagy karakterek interakciója. Kérjétek meg gyermeketeket, hogy játszatok el egy rövid jelenetet a szöveg alapján.
Ez segít nekik jobban megérteni a karakterek és a szituációk dinamikáját. A reflektálás szakaszában készíthetnek riportot a történet főszereplőjével, eljátszhatják a történet egy-egy jelenetét csak mozdulatokkal, szavak nélkül.
Életszerű szituációs feladatokat is alkalmazhatunk, például buszmenetrend, térkép, jegypénztári nyitva tartás és színházi plakát segítségével megtervezhetik osztályuk színházlátogatását, eljátszhatják a jegyvásárlás vagy az útbaigazítás párbeszédét.
Az íráskészség fejlesztése
Az íráskészség fejlesztése során a gyermekeknek meg kell tanulniuk a gondolatok sorrendjét megtervezni, a lényeges információkat kiválasztani, mondatokat alkotni és azokat összefüggő szöveggé szervezni.
A szövegértés fejlesztése nemcsak az olvasott szövegek megértését, hanem a hallás utáni szövegértés és a szövegalkotás fejlesztését is magában foglalja.
Összefoglalás készítése
Olvassatok egy rövid szöveget vagy egy fejezetet egy könyvből, majd kérjétek meg gyermeketeket, hogy írjanak egy rövid összefoglalót arról, hogy mi történt.
Kérdezzétek meg tőlük, hogy a főszereplők, a helyszínek és a probléma szempontjából is összegzést készítsenek. Kedvencünk az ötujjas mese, amikor is öt mondatban kell összefoglalni a történetet.
Az összefoglalás készítésekor a gyermeknek el kell különítenie a lényeges és lényegtelen elemeket, fel kell ismernie az események sorrendjét, valamint meg kell fogalmaznia a történet legfontosabb összefüggéseit.
Vázlatkészítés és jegyzetelés
Hasznos a vázlatkészítés minden formája: hiányos vázlat kiegészítése, bő jegyzet szűkítése vázlattá, rajzosból mondatos, mondatosból címszavas vázlat stb.
Történetmondó szövegek mélyebb megértéséhez vezet, ha feltárjuk az olvasott szöveg struktúraképző elemeit: az ok-okozati, alá-fölé rendeltségi kapcsolatokat, az időbeli vagy térbeli viszonyokat, a lényeges és lényegtelen elemeket.
Ehhez kiváló segítség fürtábra vagy Venn-diagram (halmazábra) készítése. A vázlat segít abban, hogy a gyermek az olvasott szöveget ne elszigetelt mondatok soraként, hanem szervezett információként lássa.
Képek alapján szövegírás
Mutassatok meg egy képet vagy illusztrációt, majd kérjétek meg gyermeketeket, hogy írjon egy rövid történetet vagy leírást a kép alapján.
Ez fejleszti a képzelőerőt és a szövegalkotó képességet. A gyermek megfogalmazhatja, mit lát a képen, kik lehetnek a szereplők, mi történhetett korábban, és hogyan folytatódhat a jelenet.
A történet végén adjunk kreativitást fejlesztő feladatokat: kérjük meg a gyerekeket, hogy képzeljék el és fogalmazzák meg, hogyan folytatódhat a történet.
Szövegjavítás
Adjon meg egy szöveget, amiben van néhány hiba (pl. helyesírási vagy nyelvtani hibák). Kérjétek meg gyermeketeket, hogy találják meg és javítsák ki ezeket a hibákat.
A feladat során fejlődik a helyesírási figyelem, a mondatok szerkezetének felismerése és a szöveg tudatos ellenőrzése. A javítás után érdemes a gyermekkel megindokoltatni, hogy miért tartotta hibásnak az adott alakot vagy mondatrészt.
Otthon is könnyen alkalmazható gyakorlatok
Bár a suliban is nagy hangsúlyt fektetnek a szövegértésre előfordulhat, hogy otthoni gyakorlásra is szükség van, így talán segítség lehet pár otthon is könnyen alkalmazható feladat.
Közös olvasás
Válasszatok ki egy könyvet, amely érdekes lehet gyermekednek. Például, ha a gyermek szereti az állatokat, olvassatok egy állatmesét együtt.
Olvassátok fel az első pár oldalt, majd kérdezd meg, hogy miről szól a történet eddig. Kérd meg gyermeked, hogy mondjon pár szót arról, hogy ki a főszereplő, hol játszódik a cselekmény, és mi a probléma.
Ezzel segítesz nekik az összpontosításban és a szöveg értelmezésében. A közös olvasás lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek azonnal kérdezzen, megfogalmazza benyomásait, és saját szavaival mondja el a történet lényegét.
Szövegkiemelés
Válasszatok ki egy rövid szöveget vagy egy mesét, majd kérjétek meg gyermeketeket, hogy jelöljék ki a szövegben a neveket, fontos helyszíneket vagy kulcsszavakat.
Ez segít nekik a fontos információk azonosításában. A kiemelés után kérjük meg a gyermeket, hogy a megjelölt szavak segítségével mondja el vagy írja le a szöveg tartalmát.
Szerepjáték
Válasszatok ki egy szöveget, amelyben van párbeszéd vagy karakterek interakciója. Kérjétek meg gyermeketeket, hogy játszatok el egy rövid jelenetet a szöveg alapján.
Ez segít nekik jobban megérteni a karakterek és a szituációk dinamikáját. A párbeszéd eljátszása közben fejlődik a beszéd folyamatossága, a hangsúlyozás, a hallgatás és a másik megszólalására adott válasz képessége.
Szövegfelismerés
Használjatok újságokat vagy magazinokat, és kérjétek meg gyermeketeket, hogy találjanak meg egy adott témával kapcsolatos cikket.
Olvassák el a cikket, majd osszák meg veletek a legfontosabb információkat. A feladat során gyakorolható a cím, a kulcsszavak és a fő információk felismerése, valamint az olvasottak szóbeli összefoglalása.
Szöveg összehasonlítása
Adj meg két különböző szöveget ugyanarról a témáról. Kérjétek meg gyermeketeket, hogy hasonlítsák össze a két szöveget, és mondják el, mi a hasonlóság és a különbség közöttük.
Az összehasonlítás fejleszti a rendszerezést, a lényegkiemelést, a szókincset és az érvelést. A két szöveg információi Venn-diagram segítségével is megjeleníthetők.
Az élményszerű olvasás szerepe
Az olvasás élményfunkciójához kapcsolódó szövegek egyediek és különlegesek, benne elbeszélő, leíró vagy érvelő írásokkal. Mesék, versek, elbeszélés, útleírás, személyes sztori, vagy egy tudósítás is alkalmas lehet a fejlesztésre.
Fordulatokban gazdag, élményszerű népköltészeti és műköltészeti alkotások segítségével a történetekben emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások mutatkoznak meg.
Rövid szövegek jól elkülönült részekkel, egyszerű utasításokkal, és feladatkönnyítő jelzésekkel segíthetik a feldolgozást. A gyermekek érdeklődésének megfelelő témaválasztás motiváltabbá teszi őket, a nagyobb érdeklődés pedig mélyebb megértéshez vezethet.
Nemzetközi olvasásvizsgálatok azt mutatják, hogy azokban a nyugat-európai országokban, ahol a diákok rendszeresen használják az osztálykönyvtárat, magasabb a szövegértés színvonala.
Érdemes lenne átvenni az angliai gyakorlatot, ahol számos iskolában beépítették az órarendbe a reggeli hangos olvasást, illetve a csendes olvasást.
A tantárgy lényege, hogy a gyerekek önállóan választanak több hosszabb-rövidebb olvasmány közül, majd olvasmányélményeiket megosztják tanárukkal vagy társaikkal.
Játékos szövegértési módszerek
Jóslás cím és kulcsszavak alapján
A ráhangolódás történhet jóslással (cím vagy kulcsszavak alapján). A jóslás igen érdekes lehet a jelentésteremtés szakaszában is: egy-egy fordulópont előtt szakítsuk meg a történetet, és jósoltassuk meg a gyerekekkel, szerintük hogyan fog folytatódni, majd hasonlítsuk össze a jóslatot a felolvasottakkal.
A módszer arra ösztönzi a gyermeket, hogy előzetes tudását mozgósítsa, kérdéseket fogalmazzon meg, és figyelmesebben kövesse a történet folytatását.
Ötujjas mese
Kedvencünk az ötujjas mese, amikor is öt mondatban kell összefoglalni a történetet. A rövid forma arra kényszeríti a gyermeket, hogy kiválassza a legfontosabb szereplőket, eseményeket és összefüggéseket.
Fürtábra és Venn-diagram
Történetmondó szövegek mélyebb megértéséhez vezet, ha feltárjuk az olvasott szöveg struktúraképző elemeit: az ok-okozati, alá-fölé rendeltségi kapcsolatokat, az időbeli vagy térbeli viszonyokat, a lényeges és lényegtelen elemeket.
Ehhez kiváló segítség fürtábra vagy Venn-diagram (halmazábra) készítése. Ezek a vizuális szervezők segítenek a gyermeknek az információk csoportosításában és az összefüggések átlátásában.
„Szerintünk igen, mert…”
Pár- és csoportmunkában is alkalmazhatjuk a „Szerintünk igen, mert…” és „Szerintünk nem, mert…” nyitott végű mondatokat.
A gyerekeknek azt a mondatot kell megfelelő indoklással befejezni, amely a véleményüket tükrözi. A gyakorlat egyszerre fejleszti az olvasott információkra támaszkodó érvelést és a világos szóbeli megfogalmazást.
„Füllentős” mondatok
A megértést ellenőrizhetjük kupaktanács-módszerrel: „füllentős” mondatokat kell igazzá tenni úgy, hogy csak egyetlen szót változtathat meg a csoport.
A feladat során a gyermeknek pontosan kell felismernie, melyik szó okozza az állítás hibáját, és a szöveg alapján kell kiválasztania a megfelelő helyettesítést.
Kerekasztal
A kerekasztal alkalmazásával egyszerű tőmondatokat kell kérdések segítségével bővíteni. Kellő gyakorlás után akár két különböző magyarázó típusú szöveg mondatait is összekeverhetjük, a tanulók feladata pedig a szövegek rekonstruálása.
Ez fejleszti a mondatbővítést, a mondatok közötti kapcsolatok felismerését, valamint a szöveg szerkezetének tudatos érzékelését.
A magyarázó és ismeretközlő szövegek feldolgozása
A leíró, magyarázó, kifejtő szövegek minden esetben új ismereteket közölnek, hiszen a választáskor építünk a gyermeki kíváncsiságra, az adott korosztály életkori sajátosságainak megfelelő érdeklődési körökre.
Tartalmuk tények, ismeretek tárgyszerű közlése, összefüggések, következtetések, magyarázatok. Gyakran egy tárgyról, személyről, állatról, növényről, helyről, vagy jelenségről szóló leírások.
Ismeretközlő jellegéből adódóan nagyban hozzájárulhat az általános műveltség bővüléséhez. Ennek a szövegfajtának az értelmezése okozza a legtöbb nehézséget, ezért fontos előhívni a meglévő ismereteket az adott témával kapcsolatban.
Ez történhet képek, keresztrejtvény, kisfilm vagy rövid beszélgetés segítségével. A ráhangolódást segítheti a háromoszlopos táblázat, a TTM: Az oszlopok fejlécébe a „Tudom”, „Tudni akarom”, „Megtanulom” szavak kerülnek.
| Oszlop | Feladat |
|---|---|
| Tudom | A diákok a témával kapcsolatos meglévő ismereteiket jegyzik röviden. |
| Tudni akarom | A diákok a témával kapcsolatos kérdéseiket írják le. |
| Megtanulom | A diákok a téma és a szöveg feldolgozása után rögzítik a kérdéseikre kapott válaszokat. |
A szöveg megismerése közben alkalmazzuk az INSERT eljárást. Olvasás közben a gyerekek saját belátásuk szerint a következő jelekkel látják el a szövegrészeket: √: tudtam, gondoltam; +: nem tudtam (új információ); -: másképp tudtam; ?: kérdésem van.
A jelölések láthatóvá teszik, hogy a gyermek milyen kapcsolatot teremt az új információ és a korábbi tudása között. Az olvasás után a jelek alapján beszélgetés, kérdésfeltevés és összegzés is kezdeményezhető.
Dokumentumtípusú és mindennapi szövegek
A dokumentumtípusú szövegek közül olyanokat válasszunk, amelyekkel nap mint nap találkoznak a tanulók. Ilyenek a koncertek plakátai, moziműsorok, árlisták, hirdetések, használati utasítások, gyógyszerek betegtájékoztatói, grafikonok, térképek.
A feladatok adjanak lehetőséget az információk gyűjtése, együttes értelmezése mellett összehasonlításukra, csoportosításukra, rendszerezésükre is.
A legegyszerűbbnek tűnő feladattípus az adatgyűjtés. Ennél nehezebbek a különböző gondolkodási műveletek az adatokkal, amelyek azonban jól fejlesztik a diákok problémamegoldó készségét.
Írott és képi információkkal bombáznak bennünket a különböző reklámok, plakátok, hirdetések, feliratok, de akár egy ruha címkéje, vagy egy vásárlás után kapott blokk is.
Ezek szövegében is megfelelő értő olvasással kell tájékozódnunk. Rövid, hasznos, közérdekű és gyakorlati célú információk, melyekkel gyakran találkozhatnak a gyerekek a mindennapi életben.
Például az órarend, egy bábszínházjegy adatai, moziműsor, játékszabály, a naptár oldalai, az iskolaújságban lévő cikkek, a bizonyítvány bejegyzései, térképek, menetrendek, vagy egy használati utasítás.
A tényközlő szöveges információk mellett a számadatokkal és más nem nyelvi jelekkel együtt (ábrák, diagram, színek, szimbólumok) nem is olyan könnyű ennek feldolgozása. Az írott szövegek ezen típusa jól fejleszti a gondolkodási képességeket.
A szövegértés az iskolai gyakorlatban
Az alsó tagozatban már megkezdődik a házi olvasmányok előkészítése (folyamatolvasás), az olvasottakra való rákérdezésekkel, az olvasmányokról való beszélgetéssel, beszámoltatással, írásbeli feladatok megoldásával.
Ezen kívül hangsúlyossá válik az olvasmányélmény (Miért tetszett?) megosztása társakkal, az azonos témájú olvasmányok összehasonlítása, mesetömörítés, mesebővítés, befejezés illesztése meséhez, stb.
Felső tagozatban és középfokon az irodalomolvasás célul tűzi a művek bemutatását, magyarázatát, megértésének tudatos előkészítését (szókincsbővítés, kor, szerzői életrajz momentumai, korstílus), a mű-, ill. szövegközpontúságot, az „elidőzés” követelményét.
Fontossá válik a mű és az olvasó érzelmi és gondolati kapcsolatának megteremtése, a cselekmény, a szereplők, az erkölcsi kérdések, az emberi kapcsolatok, lélekábrázolás megjelenítésének megfigyelése.
Az olvasási stratégiák megtanításáról, gyakoroltatásáról a felső tagozatban sem szabad elfeledkeznünk, s bár tudjuk, hogy elsajátításuk időigényes, több éven át napirenden kell tartanunk.
Tanulmányok bizonyítják továbbá, hogy a különböző együttműködésen alapuló munkaformák alkalmazása is mélyebb megértéshez vezet. A kooperatív tanulási technikák nagyobb lehetőséget biztosítanak a differenciálásra, illetve arra, hogy a diákok megvitassák a szöveggel kapcsolatos érveiket, élményeiket, problémáikat, miközben közösen új jelentéseket fedeznek fel.
A diszlexia és a szövegértési nehézségek
Az olvasási képesség vizsgálata során a szakemberek a szövegértés témakörére is kitérnek. Természetesen a részképesség-zavar a szövegértési nehézségben is megmutatkozik.
A hangos olvasás több gyermek esetében csak súlyosbítja a problémát, hiszen a betűkihagyások, -betoldások, a hangcserék, szótagmegfordítások is nehezítik a megértést.
Sokszor találgatnak, így a szöveg értelme megváltozik vagy elveszik. Az is nehezíti a megértést, hogy a diszlexiás gyerekek gyakran küzdenek a téri és az időbeli tájékozódás, a sorrendiség zavaraival, sokszor nem jól értelmezik az ok és okozati összefüggéseket vagy a toldalékokat.
Vannak olyan gyerekek, akik magukban olvasva jobban megértik a szöveget, őket a hangos olvasás, esetleg a társak előtti megszólalás miatti szorongás hátráltatja.
Napjainkban köztudottan megnőtt a tanulási zavarral küzdő gyerekek száma. Ez sokféle kórképben nyilvánulhat meg, de gyakran a feladatmegértésben és az ennek alapját képező olvasási nehézségekben realizálódik.
A szövegértési nehézség nem feltétlenül a gyermek érdektelenségét vagy alacsony képességeit jelzi. A fejlesztés során figyelembe kell venni, hogy egyes tanulók hangosan olvasva, mások pedig csendben olvasva teljesítenek eredményesebben.
Fejlesztési lehetőségek
Magasabb osztályfokon a diszlexia terápiás foglalkozások mindennapos feladata a szókincsbővítés (főfogalom alá rendelésekkel, összetett szavak képzésével, szógyűjtésekkel, szintézis feladatokkal, stb.).
Gyakoroljuk a szövegek aprólékos feldolgozását (szómagyarázatok, bekezdésenkénti visszakérdezések, lényegkiemelés aláhúzással, jegyzetelés tanítása, összegzések).
Nem csak az olvasott szövegek megértése, hanem a hallás utáni szövegértés, illetve a szövegalkotás fejlesztése is része a terápiának.
Meixner Ildikó Játékház c. tankönyvcsaládjában nagy hangsúlyt fektet a szó-, szószerkezet-, mondat-, szöveg megértésére. Rengeteg képpel segíti a gyerekek szókincsének bővülését, az olvasás megértését.
Alaposan differenciálja a betűket, mind vizuálisan, mind akusztikusan, a tévesztési lehetőségeket maximálisan igyekszik kiszűrni. A megértést segítik a szavak-képekkel való egyeztetésének feladatai, memóriajátékai, rajzolós, színezős, kézügyességet is fejlesztő nyirbálós, gyermekközpontú munkafüzetei.
Jól használható Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni kétkötetes tankönyve.
Matematikai szöveges feladatok értelmezése
A szöveges feladatok általában valamilyen életszerű helyzetet, szituációt írnak le. Ebben kell a műveleteket értelmezni, összefüggéseket megtalálni, a problémamegoldás lépéseit gyakorolni.
A feladat megoldása előtt a gyermeknek fel kell ismernie, mit tud a szövegből, mit kell megkeresnie, milyen adatok tartoznak össze, és milyen sorrendben kell elvégeznie a gondolkodási műveleteket.
A matematikai szöveges feladatok ezért nemcsak a számolási készséget, hanem az olvasásértést, a kulcsszavak felismerését, az ok-okozati kapcsolatok megértését és a pontos válaszalkotást is fejlesztik.
A rendszeres és tudatos gyakorlás
A szövegértés fejlesztésében a fokozatosság elve mellett a rendszeresség is fontos. A tudatosan felépített gyakorlatok akkor segítik legeredményesebben a gyermeket, ha az olvasás, a beszélgetés, az írás és a visszajelzés egymást kiegészítve jelenik meg.
A szövegértés fejlesztése során a szövegtípusok arányait a gyermekek tudásának függvényében kell alakítani. Nem szabad elfeledkeznünk a korosztályuknak megfelelő játékos fejlesztő feladatokról sem.
A témaválasztás lehetősége motiváltabbá teszi őket, a nagyobb érdeklődés pedig mélyebb megértéshez vezethet. A különböző együttműködésen alapuló munkaformák alkalmazása is mélyebb megértéshez vezet.
A fejlesztés eredményességét nem kizárólag a gyors olvasás vagy a hibátlan felolvasás jelzi. Ugyanilyen fontos, hogy a gyermek képes legyen kérdéseket feltenni, válaszait indokolni, a szövegek között kapcsolatot teremteni, saját gondolatait szóban és írásban kifejezni, valamint a megtalált információkat önállóan felhasználni.
tags: #beszedkeszseg #iraskeszseg #olvasasertes