A Cambridge Analytica-botrány lényege, hogy egy Facebookon keresztül működő személyiségteszt alkalmazás több tízmillió felhasználó adataihoz biztosított hozzáférést, majd ezeket az adatokat politikai célú profilozásra és célzott üzenetek kialakítására használhatták fel. Az ügy középpontjában a Facebook, a Cambridge Analytica elemzőcég, Aleksandr Kogan kutató, Christopher Wylie adatkutató, valamint Donald Trump 2016-os amerikai elnökválasztási kampánya állt.
A botrány nem csupán egy alkalmazás szabálytalan adatkezeléséről szólt, hanem arról is, hogy a közösségi platform milyen széles körű hozzáférést adott a fejlesztőknek, mennyire ellenőrizte az adatok további felhasználását, és milyen mértékben lehetett személyes információkra építve politikai üzenetekkel befolyásolni a választókat.
Mi volt a Cambridge Analytica-botrány?
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb horderejű adatszivárgási botránya volt a Facebook és a Cambridge Analytica nevéhez köthető ügy, ami miatt számtalan vizsgálat indult a közösségi óriás ellen.
It's a sensational story containing allegations of sleaze, psychological manipulation and data misuse that has provoked an internationally furious response.
Tech giant Facebook and data analytics firm Cambridge Analytica are at the centre of a dispute over the harvesting and use of personal data - and whether it was used to influence the outcome of the US 2016 presidential election or the UK Brexit referendum.
Both firms deny any wrongdoing.
A Cambridge Analytica saját tevékenységét „pszichografikus profilozóként” határozta meg, és az amerikai választópolgárokról készített személyes profilok alapján egyedi üzenetekkel igyekezett befolyásolni őket az interneten, például a Facebookon.
A Cambridge Analytica botrányt a The New York Times és a Guardian tárta fel, miután kiderült, hogy több mint 50 millió Facebook-felhasználó személyes adatait használhatták engedély nélkül a 2016-os amerikai választásokhoz, ezen belül is Donald Trump kampányához.
A későbbi vizsgálatok és jogi eljárások legalább 87 millió érintett felhasználóról beszéltek.
Hogyan gyűjtötték össze az adatokat?
Az ügy 2013-14-re vezet vissza, és egy „thisisyourdigitallife” nevű alkalmazáshoz köthető.
In 2014 a quiz on Facebook invited users to find out their personality type.
Az alkalmazást Aleksandr Kogan, a Cambridge Egyetem pszichológusa fejlesztette.
The university has no connections to Cambridge Analytica.
Az app a felhasználóknak egy részletes elemzést ígért, ezért cserébe a Facebook-fiókjukhoz kért hozzáférést - védhető módon, mivel annak tartalmát, a felhasználó hírfolyamát vizsgálta.
Végül 270 ezren töltötték le az ártatlannak tűnő, látszólag pszichológusok által üzemeltetett alkalmazást, ami sokkal több adatot tudott begyűjteni annál, mint amit mutatott.
As was common with apps and games at that time, it was designed to harvest not only the user data of the person taking part in the quiz, but also the data of their friends.
Az app képes volt begyűjteni a felhasználók profiladatait, például a várost, amely a régió miatt volt fontos, továbbá azt, milyen tartalmakat kedvelt a felhasználó, és miket posztolt.
Certain cases even allowed the analysts to access personal messages, according to the Cambridge Analytica co-founder.
Ez viszont még mindig nem minden, mivel az alkalmazás képes volt a letöltőjének ismerősi hálózatát is feltérképezni.
Természetesen a felhasználók maguk nem egyeztek bele és nem is tudtak arról, hogy az app mit csinál, az ismerőseik pedig végképp semmilyen értesítést nem kaptak, hogy az adataikat külső személyek megfigyelik.
Az alkalmazás működésének főbb elemei
| Elem | Leírás |
|---|---|
| Alkalmazás | „thisisyourdigitallife” |
| Fejlesztő | Aleksandr Kogan |
| Közvetlen felhasználók | 270 ezren töltötték le |
| Érintett adatok | Profiladatok, kedvelések, posztok és az ismerősi hálózat adatai |
| Érintett felhasználók | Legalább 87 millió felhasználó |
A közvetlenül részt vevő felhasználók hozzájárulhattak saját adataik kezeléséhez, ugyanezt azonban nem tehették meg az ismerőseik esetében.
A Facebook tudott minderről, ennek ellenére nem akadályozta meg, ezzel megszegte az 1998-as adatvédelmi törvényt.
Miért volt jelentős az ismerősi hálózat adathozzáférése?
Az alkalmazás működése idején a Facebook rendszere lehetővé tette, hogy egy alkalmazás ne csupán a tesztet kitöltő személy egyes adatait érje el, hanem az adott felhasználó ismerőseinek bizonyos adatait is begyűjtse.
The data was gathered using Facebook's infrastructure at that time, and many other developers had taken advantage of it - but the data was not authorised for them to share with others.
The other key point is that even the people directly taking part in the personality quiz would have had no idea that they were potentially sharing their data with Donald Trump's election campaign.
Az adatkezelés legfontosabb problémája ezért nem az volt, hogy minden érintett személy közvetlenül megadta-e adatait, hanem az, hogy az ismerősök adatai is hozzáférhetővé válhattak olyan emberek számára, akik erre nem adtak engedélyt.
Bár maguk a felhasználók hozzájárultak saját adataik kezeléséhez, ugyanezt nem tehették meg ismerőseik esetében is.
A Facebook közölte, hogy adatvédelmi gyakorlata összhangban van a nyilvánosságra hozott információkkal, és „nem erősít meg semmilyen jogi állítást”.
Hogyan került kapcsolatba az ügy a politikával?
Az eset egészen 2013-ig vezethető vissza, amikor a viselkedés marketing célú elemzésével foglalkozó SCL brit szárnya, a Cambridge Analytica megbízást kapott Donald Trump tanácsadójától, Steve Bannontól egy olyan eszköz fejlesztésére, amely azonosítani képes az amerikai szavazókat és befolyásolni tudja a viselkedésüket.
A feladat elvégzéséhez a szavazók megismerésére volt szükség, amelyhez az elemzők a már régóta létező mikrotargetálás módszerét, ezenkívül pedig a pszichológia újfajta profilozó módszerét használták.
Az új termék elkészítéséhez egy 15 millió dolláros támogatáson kívül nem állt rendelkezésre más, úgyhogy a cég úgy döntött, az adatbázist a Facebookon keresztül a felhasználók engedélye nélkül gyűjti be.
Végeredményként egy-egy meghatározott régión belül, összességében pedig a teljes Egyesült Államokban minden szavazó személyiségét meg tudták határozni az elemzők.
Christopher Wylie, aki dolgozott a Cambridge Analyticával, azt állította, hogy az adatokat pszichológiai profilok készítésére használták, majd ezek alapján pro-Trump tartalmakat juttattak el a felhasználókhoz.
Cambridge Analytica denies any of it was used as part of the services it provided to the Trump campaign.
Az esetet feltáró és a Cambridge Analyticától azóta már kilépett adatelemző azt állítja, hogy nem tudja pontosan, mekkora szerepe volt a cégnek végül Trump megválasztásában.
A profilozásuk és az erre épülő befolyásoló módszer viszont kultúraformáló erővel bír.
Mi volt a pszichografikus profilozás?
A begyűjtött adatok alapján a cég profilozást végzett, hogy megállapítsa, milyen témában, milyen típusú vagy hangvételű üzeneteket kell megjeleníteni a felhasználónak, például egy vallásos extrovertáltnak, egy liberálisnak vagy egy okkultizmus-hívőnek.
Továbbá azt is meghatározták, hogy az üzenetekből mennyit és mikor kell megjeleníteni ahhoz, hogy a felhasználó nézetei elkezdjenek megváltozni az adott témáról.
A megoldáson egy egész stáb dolgozott, a pszichológusokon kívül például szövegírók, fotósok, designerek, kreatívok és videószerkesztők.
A szakemberek a Facebookon kívülre is léptek, önálló weboldalakat és blogokat hoztak létre, majd tartalmakkal töltötték meg azokat.
A célzással foglalkozó szakértők határozták meg, hogy milyen üzeneteket kell megjeleníteni ahhoz, hogy az mindenképpen elérje a megcélzott felhasználókat.
A saját tevékenységét „pszichografikus profilozóként” meghatározó cég az amerikai választópolgárokról készített egészen részletes személyes profilt, majd ennek alapján egyedi üzenetekkel igyekezett befolyásolni őket az interneten.
Az adatbázis lehetővé tette, hogy a felhasználókat több szempont alapján csoportosítsák, és eltérő tartalmakat jelenítsenek meg számukra.
Felmerült-e a Brexit-kampányban betöltött szerep?
A Facebook és a Cambridge Analytica közötti vita nem csupán arról szólt, hogy az adatokat felhasználták-e az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásának befolyásolására, hanem arról is, hogy szerepet játszottak-e az Egyesült Királyság Brexit-népszavazásában.
Tech giant Facebook and data analytics firm Cambridge Analytica are at the centre of a dispute over the harvesting and use of personal data - and whether it was used to influence the outcome of the US 2016 presidential election or the UK Brexit referendum.
Az ügyben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is nyomozást indított, hogy megállapítsa a Cambridge Analytica és a Facebook szerepét a több mint 50 millió amerikai felhasználó adatainak megszerzésével és az erre épülő befolyásoló módszerekkel kapcsolatban.
Később olyan állítások is megjelentek, amelyek szerint a Cambridge Analytica a Brexit-kampányban is érintett lehetett.
Hogyan tárta fel az ügyet Christopher Wylie?
A részleteket végül Christopher Wylie adatkutató és Cambridge Analytica-társalapító teregette ki.
Wylie szerint a céget nem lehet pusztán elemzőcégként emlegetni, mivel mindvégig kifejezetten propagandaérdekeket szolgált.
Az adatokkal való visszaélésről 2018-ban rántotta le a leplet az Observer újságírója, Carole Cadwalladr, amelyet követően az elemzőcég csődöt jelentett.
Channel 4 News sent an undercover reporter to meet executives from data analytics firm Cambridge Analytica, following reports by the journalist Carole Cadwalladr in the Observer newspaper.
A riporternő egy Srí Lanka-i üzletembernek adta ki magát, aki egy helyi választást szeretett volna befolyásolni.
A Cambridge Analytica vezetője, Alexander Nix állítólag olyan példákat említett, amelyekkel politikai riválisokat lehetett volna lejáratni különböző akciókkal, többek között prostituáltakkal megszervezett találkozókkal és olyan helyzetek megrendezésével, amelyekben látszólagos vesztegetést lehetett volna kamerával rögzíteni.
Alexander Nix, CEO, Cambridge Analytica: "These sort of tactics are very effective".
A cég minden állítást tagadott, és azt közölte, hogy a dokumentumfilmet „megszerkesztették és megírták annak érdekében, hogy durván félreértelmezze a beszélgetések természetét”.
Alexander Nix azt mondta, hogy a beszélgetéseket a riporterek irányították.
"I must emphatically state that Cambridge Analytica does not condone or engage in entrapment, bribes or so-called 'honey traps', and nor does it use untrue material for any purpose," said Mr Nix.
A Cambridge Analytica vezetőjét, Alexander Nixet később felfüggesztették.
Mit állított a Facebook a saját szerepéről?
A Facebook nézőpontja szerint maga az alkalmazás legálisan gyűjtötte az adatokat, és azzal sértette meg a szabályzatot a Cambridge Egyetem pszichológusa, hogy az adatokat továbbította más cégeknek, valamint „hazudott” az adatok felhasználási módjáról.
A Facebook saját bevallása szerint 2015-ben értesült az adatok nem szabályos felhasználásáról, bár azt nem részletezte, hogyan észlelte, illetve mi volt pontosan a probléma.
Ekkor figyelmeztette a külsős cégeket, hogy töröljék a nem jogszerű hozzáféréssel megszerzett adatokat.
A közlemény szerint csak később jutott a közösségi óriás tudomására, hogy a figyelmeztetése ellenére sem törölték a profilozó cégek az adatokat.
A The New York Times értesülései szerint azok továbbra is elérhetők voltak, és az újságíróknak sikerült is betekintést nyerniük.
Facebook say when they learned their rules had been breached, they removed the app and demanded assurances that the information had been deleted.
Cambridge Analytica claims that it never used the data, and deleted it when Facebook told it to.
Both Facebook and the UK Information Commissioner want to find out whether it was properly destroyed, as Mr Wylie claims it was not.
Az alkalmazásért felelős pszichológus továbbra is azt állította, hogy az app legálisan készült, és szorosan együtt dolgozott a Facebookkal, amely engedélyt adott az adatgyűjtéséhez.
A Facebook ezt a részt sem vitatta, csak az ezt követő felhasználással kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat.
A Cambridge Analytica pedig közölte, hogy kiszállt az adatelemzésből, amikor 2014-ben tudomására jutott, hogy az amerikai választási kampányban külföldiek nem vehetnek részt.
A cég korábbi tanácsadója viszont hozzátette, hogy a cég amerikai szereplők bevonásával oldotta meg a kérdést, és a döntést igénylő szerepköröket a nevükhöz rendelte.
Adatszivárgás vagy szabálytalan adatfelhasználás?
Sokan adatszivárgásról beszéltek, de informatikai biztonsági szempontból nem klasszikus adatszivárgás történt - állította a Facebook CSO-ja, vagyis az IT-biztonságért felelős vezetője.
A közösségi oldal frissített közleménye maga is leszögezte, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információkhoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzékeny adatok.
Ebben az esetben Aleksandr Kogan kutatóként maga kért és kapott hozzáférést a meghatározott Facebook-adatokhoz, amelyeket nem az eredeti céloknak megfelelően használt fel.
A közösségi óriás ugyanakkor elismerte, hogy akkoriban még nem volt elég kifinomult a rendszere ahhoz, hogy pontosan meghatározza, milyen adatokat és milyen célból gyűjtenek be a kutatók a közösségi oldalról.
A Facebook szerint azóta szigorúbbak lettek a követelmények.
Ahogy a Times egyik szerzője megfogalmazta, a problémát inkább maga a Facebook üzleti modellje okozta, amelynek következtében ilyen esetek megtörténhettek.
Ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiségre épít monetizációs rendszert, akkor az adatokat előbb-utóbb fel fogják illetéktelenek is használni, akár támadásra, szivárgásra, célzásra vagy profilozásra.
Az ügy hivatalos és politikai következményei
US senators have called on Mark Zuckerberg to testify before Congress about how Facebook will protect users.
In the UK, the chairman of a parliamentary committee, Damian Collins, has summoned Mr Zuckerberg to explain the "catastrophic failure" to MPs.
The head of the European Parliament said it would investigate to see if the data was misused.
A brit miniszterelnök, Theresa May szóvivője azt mondta, hogy a kormányfő „nagyon aggódik” a nyilvánosságra került információk miatt.
Az alkalmazást létrehozó Aleksandr Kogan azt mondta, hogy bűnbakká tették.
Mark Zuckerbergnek a visszaéléssel kapcsolatos kérdésekre a kongresszus előtt kellett válaszolnia.
A Meta vezérét később bíróság előtt is kérdezni akarták a Cambridge Analytica-botrány részleteiről.
Az ügy miatt a cég több milliárd dolláros bírságot kapott.
Hatósági bírságok és jogi eljárások
2019 novemberében a Brit Adatvédelmi Hatóság, az ICO, 500 000 fontos, hozzávetőleg 200 millió forintos bírsággal sújtotta a céget.
Carpio szerint ez az évi 70 milliárd dollár bevételű Facebooknak csak „aprópénz” volt, ráadásul ebből az összegből semennyi nem került az ügy érintettjeihez.
Az ICO bírságát követően a Facebook nyilvánosan bocsánatot kért az ügyben, letiltotta, majd esetenként beperelte a szabályokat sértő alkalmazásokat.
Az Egyesült Államokban az FTC vizsgálata is elindult.
5 milliárd dolláros bírsággal zárulhatott az a vizsgálat, amely a Facebook ellen indult a Cambridge Analytica-botrány miatt.
Ez az amerikai kereskedelmi bizottság, az FTC által kiszabott valaha volt legnagyobb bírság lehetett.
Megállapodott a Facebook az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal, az FTC-vel a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatos vizsgálat kapcsán, aminek eredményeként minden idők legnagyobb FTC-bírságát fizethette ki a Facebook.
Az FTC 2019-ben 5 milliárd dolláros büntetést szabott ki a vállalatra, majd a vállalat 100 millió dollárt fizetett az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet számára is az adatvédelmi és adatkezelési hiányosságok miatt.
Az ügyben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is nyomozást indított, hogy megállapítsa a Cambridge Analytica és a Facebook szerepét a több mint 50 millió amerikai felhasználó adatainak megszerzésében.
A brit csoportos kereset
Alvin Carpio 2020. október 30-án jelentette be, hogy ő fogja képviselni azokat az Angliában és Walesben élő állampolgárokat a bíróság előtt, akik érintettek a Facebook Cambridge Analytica-botrány néven elhíresült ügyben.
Carpio a „The Fourth Group” nevű független közösség alapítója, amelynek célja újfajta politikát meghonosítani a digitális korban.
A pert csoportos keresetként adták be, és minden Angliában és Walesben élő érintett beletartozik, hacsak nem rendelkezik máshogy, vagy nincs éppen folyamatban lévő jogi eljárása a Facebookkal szemben ugyanebben a tárgyban.
Becslések szerint ez a két országban összesen mintegy 1 millió embert érint.
A sértett felek képviselőjeként eljáró Carpio azért indította az eljárást, mert véleménye szerint nem történt igazságszolgáltatás a Cambridge Analytica-botrányt követően, holott a bizonyítékok egyértelműek voltak a Facebook jogsértésével kapcsolatban.
A Facebook a botrány után nyilvánosan bocsánatot kért, Carpio szerint azonban ez nem volt elegendő.
Nemcsak a Facebook éves bevétele 0,01 százalékának megfelelő bírságot kevesellte, hanem arra is figyelmeztetett, hogy az ICO-nak nincs jogi eszköze arra, hogy a sértettek nevében kártérítést követeljen.
A csoportos kártérítési eljárás formájában azok a sértettek is kártérítéshez juthatnak, akiknek egyébként nem lenne módjuk hosszas jogi csatát vívniuk a techóriással.
A várható kártérítés összege akkor még nem volt ismert.
A Meta amerikai egyezsége
Egy bírósági beadvány szerint a Facebook anyavállalata, a Meta meg nem nevezett összegért megegyezett egy négy éve húzódó perben, amely szerint a közösségi oldal illegálisan osztotta meg több tíz millió felhasználó adatait a Cambridge Analytica nevű brit elemzőcéggel.
A Meta tulajdonában lévő Facebook elméletben már beleegyezett abba, hogy a San Franciscó-i szövetségi bíróságon indított perben megegyezzen, amelyben kártérítést követeltek a közösségi médiavállalattól, amiért személyes adatokhoz engedte hozzáférni a Cambridge Analytica nevű tanácsadó céget.
A perben kártérítést követeltek amiatt, hogy harmadik feleknek, köztük a Cambridge Analyticának is hozzáférést engedett a Facebook-felhasználók személyes adataihoz.
Mark Zuckerberg cége ellen csoportos kereset típusú pert indítottak, mert a cég által megbízott Cambridge Analytica, amely beszállt Donald Trump 2016-os elnöki választási kampányába, nem védte meg a felhasználók személyes adatait.
A pénzügyi feltételeket nem hozták nyilvánosságra, a beadvány pedig azt kérte a bírótól, hogy 60 napra függessze fel a csoportos keresetet, amíg a felperesek és a Facebook ügyvédei véglegesítik az írásbeli egyezséget.
Ez alapján nagyjából október végén lehetett további részletekre számítani.
Carole Cadwalladr, a botrányt leleplező újságíró szerint a megállapodás jól mutatja, hogy Zuckerberg mennyire kétségbeesetten próbálja elkerülni, hogy válaszoljon a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatos kérdésekre.
Mint mondta: a Facebook bebizonyította, hogy kész bármekkora összeget kifizetni annak érdekében, hogy vezetői elkerüljék a kellemetlen kérdésekre történő válaszadást.
Egy nap majd kiderül az igazság, de az nem ma lesz.
A 725 millió dolláros kártérítési megállapodás
Az eljárás még 2018-ban indult, miután kiderült egy korábbi Cambridge Analytica-alkalmazott beszámolójából, hogy komoly visszaélések történtek, és nyilvánvalóvá vált, hogy a Facebook tisztában volt azzal, hogy a rendszere nem megfelelően működik.
A közösségi háló a legkevésbé sem bizonyult együttműködőnek, és az eljárásokban Mark Zuckerberg vállalata azon az állásponton volt, hogy nem hibázott.
Az ügyben eljáró kerületi bíróság beszámolója szerint a Meta 725 millió dollárt fizet majd a felperesek számára.
Soha ekkora összegű büntetést nem szabtak még ki adatszivárgással kapcsolatos kollektív kereset keretein belül az Egyesült Államokban, és globálisan sem volt még erre precedens.
Az aktuális ügyben a Meta illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a megállapodás során a felhasználók és a befektetők érdekeit vették figyelembe elsősorban.
Ezért kerülhetett sor a peren kívüli megegyezésre.
Ehhez jött a 725 millió dolláros összegű kollektív kártérítési per lezárása.
A Metának már csaknem 6 milliárd dollárjába került ez az ügy, és további büntetéseket is kaphatott közvetlenül vagy közvetve emiatt.
Miért volt jelentős a csoportos kereset?
A csoportos adatvédelmi perek azok, amelyek igazából megváltoztathatják a cégek hozzáállását a szabályok betartásával kapcsolatban, mivel így sokkal gyorsabban és hatásosabban lehet fellépni a Cambridge Analyticához hasonló ügyekben.
A csoportos kártérítési eljárás formájában azok a sértettek is kártérítéshez juthatnak, akiknek egyébként nem lenne módjuk hosszas jogi csatát vívniuk a technológiai óriással.
Korábban már a „Google You Owe Us” eljárás példája is ösztönözte a hasonló brit jogi kezdeményezéseket.
A Cambridge Analytica-botrány kapcsán indított eljárások ezért nemcsak az egyes felhasználók kártérítéséről, hanem a nagy technológiai vállalatok felelősségéről is szóltak.
Mi történt a Cambridge Analyticával?
A Cambridge Analytica a botrányt nem élte túl, és időközben megszűnt.
Alexander Nixet, a cég vezetőjét felfüggesztették.
A cég ellen felhozott vádak szerint politikai ellenfelek lejáratására, pszichológiai manipulációra és célzott politikai kommunikációra is alkalmaztak volna módszereket.
A cég minden ilyen állítást tagadott.
A Cambridge Analytica azt is közölte, hogy kiszállt az adatelemzésből, amikor tudomására jutott, hogy az amerikai választási kampányban külföldiek nem vehetnek részt.
A Cambridge Analytica botrány minden idők egyik legdrágább feltárt adatkezelési ügyévé vált, és komoly változásokat indított el nemcsak a Facebookon, hanem globálisan is.
Milyen változásokat indított el a botrány?
A Facebook az ügy után felfüggesztette a Cambridge Analytica, az anyacégként megjelenő Strategic Communication Laboratories, vagyis az SCL, valamint a Cambridge Egyetem két pszichológusának profilját.
A cég a leleplezést elindító Christopher Wylie profilját is törölte a szolgáltatásból.
A Facebook megváltoztatta az alkalmazásfejlesztők által hozzáférhető adatok körét.
Facebook has since changed the amount of data developers can scrape in this way.
A Facebook letiltotta a személyiségteszteket, és ez csak az első lépésnek számított.
A vállalat ígéretet tett arra, hogy minden szükséges lépést megtesz az adatok végleges törlésének ellenőrzéséért, és jogi úton is fellép a jogsértőkkel szemben.
A vállalat belső vizsgálatot is folytatott annak megállapítására, hogy szivárogtathatott-e valaki a cégen belülről a másik vállalat számára.
Több tízezer külsős alkalmazást is felfüggesztettek, miután a Cambridge Analytica nevével fémjelzett botrány után átfogó vizsgálatot folytattak.
Mit tehetnek a felhasználók személyes adataik védelméért?
There are a few things to be aware of if you want to restrict who has access to your data.
- Keep an eye on apps, especially those which require you to log in using your Facebook account - they often have a very wide range of permissions and many are specifically designed to pick up your data.
- Use an ad blocker to limit advertising.
- Look at your Facebook security settings and make sure you are aware of what is enabled.
- Check the individual app settings to see whether you have given them permission to view your friends as well as yourself.
- You can download a copy of the data Facebook holds on you, although it is not comprehensive.
A Facebook-fiók általános fiókbeállításainak alján letöltési lehetőség található.
Az adatok letöltésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a számítógépen tárolt adatok kevésbé lehetnek biztonságban, mint a Facebook szerverein, ha az eszközt feltörik.
A Facebook-fiók megszüntetése is lehetséges, a Privacy International azonban arra figyelmeztetett, hogy az adatvédelmi problémák túlmutatnak a közösségi hálózaton.
"The current focus is on protecting your data being exploited by third parties, but your data is being exploited all the time," said a spokeswoman.
"Many apps on your phone will have permission to access location data, your entire phone book and so on. It is just the tip of the iceberg."
A Cambridge Analytica-botrány ezért nem csupán egy megszűnt politikai tanácsadó cég és egy közösségi oldal története, hanem annak példája is, hogyan válhatnak a felhasználók által megadott vagy közvetetten hozzáférhetővé tett adatok politikai profilozás, célzás és befolyásolás alapjává.
tags: #cambridge #analitikai #botrany