Az adatelemző Cambridge Analytica az elmúlt évek egyik legfelkapottabb rejtélyes vállalata, melynek pontos szerepéről még ma is komoly viták zajlanak. A mostani botránysorozat Christopher Wylie színre lépésével indult meg. Wylie nagyon fiatalon keveredett bele a történetbe, és egész biztos, hogy részvétele nélkül sok minden másképp alakult volna: Kanadában nőtt fel, az iskolát tanulási zavarok miatt már tinédzserként otthagyta, közben viszont nagyon interessante volt a politika, ezért a kanadai liberálisoknál önkénteskedett, és Obama kampányát is közelről figyelte. Annyira, hogy a kétezres évek végén indult kísérleteikre hamar felfigyelt a hírszerző és a katonai ipar.
Amikor pedig 2013-ban megjelent az első nagyobb tanulmány e kísérletek eredményeiről, további felhasználási horizontok nyíltak meg. Wylie is ekkor merült el a témában, és ekkor jutott eszébe, hogy az összefüggések akár a Liberális Demokraták számára is értékesek lehetnek. Más viszont érdeklődőbb volt: a párt egyik tagja mutatta be Wylie-t a SCL Group vezetőinek. A SCL Group leányvállalata volt a SCL Elections, ami később létrehozta a Cambridge Analyticát. Az SCL Elections vezetője pedig az az Alexander Nix, aki a most kitört botrány egyik főszereplője.
Az SCL Group egy magánvállalat, amely szerződéses kapcsolatban áll amerikai és brit minisztériumokkal. Wylie elmondása szerint fő profiljuk a pszichológiai műveletek kivitelezése, azaz emberek véleményének megváltoztatása különféle manipulatív eszközök segítségével. Wylie saját bevallása szerint csak a munkája megkezdése után eszmélt rá arra, hogy a cyberhadviselés kellős közepére vállalt munkát. Majd 2013 őszén jött a találkozó, ami mindent megváltoztatott, ekkor ismerkedett meg Steve Bannonnal, aki akkor a Breitbart főszerkesztője volt, és Nigel Farage oldalán segítette a brexitet akarók kampányát. Mercer érdeklődő volt, de bizonyítékokat akart látni arról, hogy Wylie módszere működik. Ehhez pedig rengeteg adatra volt szükségük.
Wylie mindenesetre azt állítja, hogy birtokában van egy szerződés másolata, amit az SCL kötött egymillió dollár értékben a Global Science Research (GSR) nevű vállalattal, ami a cambridge-i pszichológus, Aleksandr Kogan tulajdona. A Cambridge Analytica mindenesetre hozzájutott az annyira áhított adatokhoz, és erre építve alakították ki azt a modellt, amit aztán alkalmaztak a Trump-kampány során. A felvétel azt a képet erősíti, hogy a CA közel sem vizionárius techgéniuszokból áll, hanem megrendelés esetén inkább hagyományosnak számító piszkos eszközöket szállítanak a kampányba: Nix a politikai ellenfelek ellen indított lejáratókampányokról, az otthonukhoz küldött és lefotózott prostituáltakról, illetve megrendezett és lefilmezett lefizetési kísérletekről beszélt.
Az is kiderül a felvételről, hogy a CA általában észrevétlenül végzi külföldi munkáit, nem hagynak maguk után nyomot, hosszabb távon is lehet rájuk számítani. A videóból óriási botrány lett, Theresa May brit miniszterelnök is aggasztónak nevezte a látottakat, és hamarosan elrendelhetik a vállalat brit irodáinak és szervereinek átkutatását.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy léteznek-e még az ellopott adatok. Lapértesülések szerint sem Zuckerberg, sem Sandberg nem fogja kommentálni az ügyet, amíg a vállalat belső jelentése el nem készül. És mint korábbi cikkünkben írtuk, az Egyesült Államokban pedig az elnökválasztás körüli orosz kavarást, illetve a Trump-kampány jogsértéseit is vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller is meghallgatásokat tervez az ügyben.
Hogyan alakult a Cambridge Analytica botránya és milyen módszereket alkalmazott?
Az esetet végigkísérő tények szerint az eset 2013-ig nyúlik vissza, mikor a viselkedés marketing célú elemzésével foglalkozó SCL brit szárnya, a Cambridge Analytica megbízást kapott Donald Trump tanácsadójától (Steve Bannon) egy eszköz fejlesztésére, amely azonosítani képes az amerikai szavazókat és befolyásolni tudja a viselkedésüket. Először is a feladat elvégzéséhez a szavazók megismerésére volt szüksége a cégnek, melyhez az elemzők a már régóta létező mikrotargetálás módszerét használták, ezenkívül pedig a pszichológia újfajta profilozó módszerét.
A Cambridge Analytica egy külső, kutatókból álló céget bízott meg, hogy kutatási célból gyűjtse be az adatokat a legnagyobb közösségi oldaltól. Így a történet másik fontos szereplője Aleksandr Kogan, a Cambridge Egyetem pszichológusa, aki biztosított egy alkalmazást (thisisyourdigitallife) az adatok begyűjtéséhez. Képes volt az app behúzni a felhasználók profiladatait, milyen tartalmakat kedvelt a felhasználó, továbbá miket posztolt, sőt bizonyos esetekben még a személyes üzenetekhez is hozzáférhettek az elemzők. Ez viszont még mindig nem minden, mivel az alkalmazás képes volt a letöltőjének ismerősi hálózatát is feltérképezni.
A begyűjtött adatok alapján a cég profilozást végzett, hogy megállapítsa, milyen témában, milyen típusú vagy hangvételű üzeneteket kell megjeleníteni a felhasználónak, például egy vallásos extrovertáltnak, egy liberálisnak vagy egy okkultizmus-hívőnek. Továbbá azt is, hogy az üzenetekből mennyit és mikor kell megjeleníteni ahhoz, hogy a felhasználó nézetei elkezdjenek megváltozni az adott témáról.
Az esetet végül feltáró és a Cambridge Analytától azóta már kilépett adatelemző állítja, hogy nem tudja pontosan mekkora szerepe volt a cégnek végül Trump megválasztásában. A profilozásuk és az erre épülő befolyásoló módszer viszont kultúra formáló erővel bír.
Közvetett következmények és a nagyobb képlet
"Ahhoz hogy alapvetően megváltoztasd a társadalmat, először meg kell törnöd." E mondat értelmezése szerint a külső cégek figyelmeztettek, hogy töröljék a nem jogszerű hozzáféréssel megszerzett adatokat, a közlemény szerint pedig csak most jutott a közösségi óriás tudomására, hogy a figyelmeztetése ellenére sem törölték a profilozó cégek az adatokat.
A Times szerint a vállalat lebecsülte a kérdést, és nem volt tudatában, hogy bizonyos felhasználói adatokat még mindig a tudta nélkül használnak. A Cambridge Analytica pedig közölte, hogy a cég kiszállt az adatelemzésből, mikor tudomására jutott 2014-ben, hogy az amerikai választási kampányban nem vehetnek részt külföldiek. A közösségi oldal a frissített közleményben maga is leszögezi, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információkhoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzékeny adatok.
Ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiségre épít monetizációs rendszert, akkor az adatokat előbb-utóbb fel fogják illetéktelenek is használni, akár támadásra, szivárgásra, célzásra vagy profilozásra. Átmenetileg felfüggesztették az állásából Alexander Nixet, a Cambridge Analytica vezérigazgatóját, írja a CBS. A cég elnöksége azt közölte, hogy a Nix által mondottak semmilyen szinten sem képviselik a CA értékeit, és ezzel a lépéssel is jelzik, hogy komolyan veszik az ügy kivizsgálását.
Az már más kérdés, hogy Nix helyét az a Dr. A Cambridge Analytics az elmúlt évek egyik legsikeresebb adatelemző cég, többek között Donald Trump választási kampányát is segítették, saját állításuk szerint óriási sikerrel, és azóta még legalább egy tucat ország választásában voltak érdekeltek. A Channel 4 leleplező riportjából azonban kiderül, hogy Nix és két munkatársa attól sem riad vissza, ha politikai ellenfeleiket szándékosan meghamisított bizonyítékokkal, kamu vesztegetésekkel, volt kémekkel és más etikátlan és illegális eszközökkel járatják le.
Megbüntetik ügyfelei a Cambridge Analyticalt, és anyavállalatát, a brit SCL-csoportot. Közleményben adták tegnap hírül, hogy a cég azonnali hatállyal felfüggeszti mindennemű tevékenységét. A közlemény szerint a Cambridge Analytica vezetői - noha elismerik, hogy a munkájuktól búcsúzni kénytelen alkalmazottak még náluk is nehezebb helyzetben vannak - „rendkívül fájdalmas” döntésre kényszerülnek.
Hogyan érinti az adatgazdaság és a jogi válaszok kérdése a gyakorlatban?
The cég vezetői a közlemény szerint azt állítják, hogy a bevett gyakorlat a működésük része volt, és hogy a félreértések és a médiahatások kezelése a kiemelt feladat. A Guardian és a New York Times oknyomozóira hivatkozó részletek szerint nemcsak Trump nyert választásokat a vállalat munkájának köszönhetően. A brit központú cég Nigériában, Argentínában, Indiában és Csehországban is választási győzelmeket biztosított, és hozzájárult Kenya elnöke, Uhuru Kenyatta újraválasztásához is. A Cambridge Analytica vezetősége egy 40 oldalas dolgozatban védi meg az ártatlanságát, és diszkreditálni próbálja Wylie-t, állítva, hogy nem is állt a vállalat alkalmazásában, és hogy a bizonyítékok alapján kampányszerű bosszú áll.
A dokumentumok szerint a vállalat célja az volt, hogy a politikai ellenfeleket csapdába csalják és megszerzett adatokat felhasználva politikai előnyre tegyenek szert. A vizsgálatok azonban töretlenek maradnak: a brit Emerdata létrehozása és a SCL-csoport tevékenységének folyamata is része a hosszú távú válaszkeresésnek. A közösségi oldal a frissített közleményben hangsúlyozta, hogy a nyomozások és a botrányok ellenére mindezek nem adatszivárgások, hanem a megfelelő szabályozások és felügyelet szükségességét hangsúlyozzák.
How Cambridge Analytica Exploited the Facebook Data of Millions | NYT
Kitekintés a jövőre
A cikkek szerint a kérdés nem csak egy vállalatról szól: a személyes adatok felhasználásának és profilalkotásának technológiája általános jelenséggé vált. A közvélemény és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy megállítsa a jogi és etikai visszaéléseket, és a jogszabályi környezet erősítésével hatékonyan kezelje a problémát. A jogi és társadalmi viták folytatódnak, miközben a technológiai fejlesztések gyors ütemben haladnak előre.