A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár több mint 600 éve működik, és a világ legrégebbi egyetemi könyvtárai közé tartozik. A 17 emeletes épületben csaknem 200 kilométernyi polcon nagyjából tízmillió könyv sorakozik.
A könyvtár egyszerre szolgálja a Cambridge-i Egyetem oktatását és kutatását, őrzi a brit és az egyetemes művelődéstörténet kiemelkedő dokumentumait, valamint digitális szolgáltatásokkal teszi hozzáférhetővé különleges anyagait. Gyűjteményében kéziratok, ritka könyvek, történelmi tárgyak, tudományos művek, folyóiratok és több ezer éves írott emlékek egyaránt megtalálhatók.
A Cambridge-i Egyetem és könyvtárának történelmi háttere
A Cambridge-i Egyetem állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában. Angol nyelvterületen Oxford után a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény.
Az egyetem a Cambridge-ben 1209-ben letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát, akik - a korabeli feljegyzések szerint - Oxfordból menekültek el a helyi lakosokkal történt összetűzéseket követően.
Az 1208-9-es tanévben az Oxfordi Egyetem egy tagja nyíllal megölt egy helyi asszonyt, amire válaszul a feldühödött lakosság és városvezetés János angol király egyetértésével több tudóst is felakasztott. Ez egyértelműen sértette a papi védettséget, akkoriban ugyanis minden tudós egyben pap is volt.
A feszült viszonyban jelentős részük biztonságosabbnak látta más városban folytatni a munkát, így telepedett le egy csoportjuk 1209-ben Cambridge-ben is. Négy évvel később János behódolt a pápának, ezáltal az oxfordi lakosság is elveszítette a király támogatását a papokkal szemben.
Ezután az elmenekült tudósok legtöbbje biztonságban visszaköltözhetett Oxfordba, Cambridge-ben azonban többen is megmaradtak, és ott folytatták a tudományos munkát.
A Cambridge-i Egyetem hivatalos megalapításának azt tekinthetjük, hogy 1231-ben III. Henriktől jogi védettséget és néhány adó alól mentességet kapott, majd 1233-ban IX. Gergely pápa engedélyezte, hogy tudósai bárhol taníthassanak.
1290-ben IV. Miklós pápa már studium generaleként említette az egyetemet egy levelében, ezt a besorolást 1318-ban XXII. János pápa is megerősítette.
Oxford és Cambridge jellegzetessége, hogy az egyetemi intézeteken, kutatóközpontokon felül részben autonóm intézmények, úgynevezett college-ok alkotják, a diákok és az oktatók nagyobbik része pedig nem csupán az egyetemmel, hanem valamely college-dzsal is jogviszonyban áll.
Az első college, a Peterhouse alapítására 1284-ben került sor. Kezdetben az egyetem tagjai kolostorokban vagy bérelt, majd vezető tudósok által építtetett, de magántulajdonban álló szállásokon, hostelekben éltek.
A Peterhouse 1284-es létrejötte óta eltelt évszázadok során számos college-ot alapítottak, és bár kisebb-nagyobb szünetek előfordultak, újak a 20. században is nyíltak. Cambridge college-ainak száma ma 31.
A könyvtár kialakulása és fejlődése
A Cambridge-i Egyetemi Könyvtárat több mint 600 éve alapították, és egyike a világ legrégebbi egyetemi könyvtárainak.
A középkori egyetemeken a könyvtári állományok kezdetben szorosan kapcsolódtak az oktatáshoz, a college-okhoz és az egyházi intézményekhez. Cambridge fejlődésével párhuzamosan a könyvtári gyűjtemény is egyre nagyobb és sokoldalúbb lett.
A könyvtár története szorosan összefügg a Cambridge-i Egyetem tudományos átalakulásával. A 17. század végére - jelentős mértékben Isaac Newton eredményeinek köszönhetően - a matematika, beleértve a matematikai fizikát is, vált a cambridge-i oktatás leghangsúlyosabb elemévé.
A matematika mellett a természettudományok is előtérbe kerültek, ezt tükrözik az egyetem és külső támogatók által a 17-18. században létrehozott és szponzorált professzori titulusok is.
A tudomány művelése mint elsődleges cél csak a 20. század során fokozatosan alakult ki, német és amerikai minta hatására. Az egyetem kutatási súlyának növekedése a könyvtár állományának fejlődését, a tudományos folyóiratok beszerzését és a különleges gyűjtemények bővítését is ösztönözte.
A könyvtár épülete és belső kapacitása
A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár 17 emeletes épületben működik. A csaknem 200 kilométernyi polcon nagyjából tízmillió könyv található.
A méretei lehetővé teszik, hogy az intézmény egyszerre kezelje az általános oktatási és kutatási igényeket, valamint a ritka és különleges dokumentumok hosszú távú megőrzését. A könyvtár nem csupán olvasóhely, hanem nagy kapacitású raktározási, feldolgozási, digitalizálási és kutatástámogatási központ is.
A könyvtár épületének jelentőségét az is növeli, hogy a történelmi gyűjtemények mellett a modern tudományos szakirodalom jelentős része is itt érhető el. A nyomtatott és digitális állományok egymást kiegészítve támogatják az egyetemi oktatást és kutatást.
A könyvtár legfontosabb gyűjteményei
Ritka könyvek és történelmi dokumentumok
A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár gyűjteménye több ezer éves időszakot ölel fel. A modern tudományos könyvek és folyóiratok mellett ritka könyvek, kéziratok, történelmi tárgyak és korai nyomtatványok is megtalálhatók benne.
A gyűjtemény egyik különlegessége egy 4000 éves agyagtábla, amely a könyvtárban található legrégebbi írott műtárgy.
A könyvtár történelmi anyagai között számos olyan dokumentum található, amely az írás, a könyvkultúra, a tudománytörténet és az egyetemi oktatás fejlődését szemlélteti.
Newton jegyzetfüzete
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász egy jegyzetfüzetét is őrzi a Cambridge-i Egyetem könyvtára.
Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy is helyet kapott a gyűjteményben.
Newton Cambridge-hez fűződő kapcsolata különösen jelentős, mivel eredményei alapvetően meghatározták az egyetem matematikai és természettudományos hagyományait.
Kéziratok
A kéziratgyűjtemény az egyetemhez kötődő tudósok, írók, filozófusok és történelmi személyiségek munkáit, valamint különböző korszakok eredeti dokumentumait foglalja magában.
A kéziratok tudománytörténeti, irodalomtörténeti, vallástörténeti és művelődéstörténeti kutatások alapvető forrásai. Értékük nemcsak tartalmukban, hanem fizikai formájukban, keletkezési körülményeikben és provenienciájukban is rejlik.
Tudománytörténeti anyagok
A Cambridge-hez kötődő kutatók számos alapvető tudományos eredményben játszottak szerepet, többek között a mozgás törvényeinek leírásában, a matematikai analízis fejlődésében, a termodinamika kialakításában, az elektromágnesség egységesítésében, az elektron, az atommag és a proton felfedezésében, valamint a kvantummechanika alapjainak kidolgozásában.
Az egyetem tudományos örökségéhez kapcsolódik továbbá az evolúció és a természetes szelekció elmélete, a Turing-gép, a számításelmélet alapvető modelljének definiálása, valamint a DNS szerkezetének meghatározása.
A könyvtár ezekhez a tudománytörténeti hagyományokhoz kapcsolódó könyveket, kéziratokat, jegyzeteket és dokumentumokat őriz.
Irodalmi és bölcsészettudományi gyűjtemények
A Cambridge-i Egyetem könyvtári állománya kiemelkedő jelentőségű a bölcsészettudományokban. A gyűjtemények az irodalom, filozófia, történelem, vallástudomány, művészetek, zene, nyelvészet és klasszika-filológia kutatásait egyaránt támogatják.
Cambridge-ben tanult többek között Newton, Darwin, Bacon, Lord Kelvin, Stephen Hawking, Ludwig Wittgenstein és David Attenborough, valamint számos jelentős író, kutató és történelmi személyiség.
Az egyetemhez kötődő irodalmi és filozófiai örökség miatt a könyvtár különösen fontos forrás az angol nyelvű irodalom és az európai eszmetörténet kutatásában.
Folyóiratok és modern tudományos szakirodalom
A könyvtár állományának jelentős részét tudományos folyóiratok, konferenciakiadványok, monográfiák, kézikönyvek és kutatási jelentések alkotják.
A modern tudományos szakirodalom több tudományterületet ölel fel, így a bölcsészet- és társadalomtudományok mellett az orvostudomány, a műszaki tudományok és a természettudományok is képviseltetik magukat.
A nyomtatott gyűjteményeket elektronikus adatbázisok és digitális dokumentumok egészítik ki, amelyek távoli hozzáférést és gyors keresést tesznek lehetővé.
Digitális gyűjtemények és online galéria
2020. szeptember 1-jén a Cambridge-i Egyetem könyvtárának történelmi kincsei egy új online galériában is elérhetővé váltak.
Az intézmény a Fehér Ház és a londoni British Library példáját követve nagyfelbontású képeket töltött fel gyűjteményének legbecsesebb darabjairól a Google Arts and Culture kulturális szolgáltatására.
A felhasználók ráközelíthetnek a tárgyakra és megismerhetik azok lenyűgöző történetét. A Treasures of Cambridge University Library nevű online galériában Newton jegyzetfüzete mellett számos kézirat, könyv és nagy jelentőségű történelmi tárgy is helyet kapott.
A könyvtár gyűjteményének darabjairól több mint 140 fénykép került fel a Google szolgáltatására. Ez a szám a jövőben bővülni fog, továbbá az egyetemhez kötődő más intézmények, köztük a Fitzwilliam Múzeum is csatlakozik a galériához.
A digitális galéria lehetővé teszi, hogy a történelmi dokumentumok olyan érdeklődőkhöz is eljussanak, akik nem tudják személyesen felkeresni Cambridge-et. A nagyfelbontású képek a kutatást, az oktatást és a kulturális ismeretterjesztést egyaránt támogatják.
A könyvtár szolgáltatásai
Helyben használható könyvtári szolgáltatások
A könyvtár hagyományos szolgáltatásai közé tartozik a könyvek és folyóiratok helyben használata, a kutatói olvasótermek működtetése, a ritka dokumentumok ellenőrzött hozzáférésének biztosítása, valamint a könyvtári tájékoztatás.
A több tízmillió dokumentumot őrző intézmény különböző kutatói igényekhez igazodó tereket és hozzáférési feltételeket alakított ki. Az általános szakirodalom használata eltérhet a kéziratok, ritka könyvek és más védett dokumentumok megtekintésének rendjétől.
Katalógus- és keresési szolgáltatások
A könyvtári katalógusok segítségével a felhasználók megtalálhatják a nyomtatott és elektronikus dokumentumokat, ellenőrizhetik a lelőhelyeket, valamint tájékozódhatnak a különleges gyűjteményekről.
A digitális keresés különösen fontos egy olyan intézményben, amelynek állománya csaknem tízmillió könyvet és számos egyéb dokumentumtípust foglal magában.
A katalógusok és adatbázisok a kutatóknak nemcsak egy-egy könyv megtalálását teszik lehetővé, hanem tematikus, szerzői, időbeli és dokumentumtípus szerinti feltárást is biztosítanak.
Elektronikus hozzáférés
Az elektronikus szolgáltatások révén a hallgatók és kutatók számos folyóirathoz, könyvhöz, kézirathoz és digitális reprodukcióhoz férhetnek hozzá.
A távoli hozzáférés különösen fontos a nemzetközi kutatások, az online oktatás és a különböző országokban dolgozó kutatók együttműködése szempontjából.
A digitális hozzáférés nem váltja ki teljesen a fizikai könyvtári használatot, de jelentősen kiszélesíti a gyűjtemények elérhetőségét és csökkenti a ritka dokumentumok közvetlen használatának szükségességét.
Digitalizálás és kulturális örökségvédelem
A digitalizálás a könyvtár egyik legfontosabb modern feladata. A nagyfelbontású képek segítségével a felhasználók a dokumentumok részleteit is tanulmányozhatják anélkül, hogy az eredeti példányt minden esetben kézbe kellene venniük.
A digitalizált másolatok kutatási, oktatási és ismeretterjesztési célokra is használhatók. A digitális formában hozzáférhetővé tett anyagok egyúttal hozzájárulnak a fizikai dokumentumok hosszú távú megőrzéséhez.
Kutatástámogatás
A könyvtár a szakirodalom rendelkezésre bocsátásán túl kutatástámogató intézményként is működik. A könyvtárosok segíthetik a forráskeresést, a katalógushasználatot, a különleges gyűjtemények feltárását és a digitális források alkalmazását.
A kutatástámogatás különösen fontos a történettudomány, az irodalomtudomány, a filozófia, a vallástudomány, a tudománytörténet és a könyvtár- és információtudomány területén.
A Cambridge University Press és a könyvtári kutatási hozzáférés
A Cambridge University Press a világ egyik vezető egyetemének tudományos kiadója.
A teljes szövegű multidiszciplináris folyóirat-adatbázis kiemelkedő különösen a bölcsész- és társadalomtudományokban, de az orvostudomány és a műszaki- és természettudományok is képviseltetik magukat.
A csaknem 2 millió teljes szövegű cikk több mint 400 tudományos folyóiratban érhető el.
2023-tól valamennyi előfizető intézmény a Full Collection csomaghoz kap hozzáférést.
Az adatbázisban olyan, vezető szakértők által írt útmutatók is elérhetők, amelyek érthető bevezetéseket kínálnak a legfontosabb írókról, művészekről, filozófusokról, témákról és időszakokról.
Elérhető továbbá egy világszerte elismert, mintegy 400 kötetből álló sorozat, amely 15 tárgyterületet fed le, és a humán- és társadalomtudományok, a politika, a kultúra, a történelem, az irodalom, a filozófia, a vallástudomány, a zene és a művészetek területére összpontosít.
A Cambridge Companions, History és Elements gyűjtemények a tudományos kiadványok és a tudományos kommunikáció sajátos formáját képviselik. Ötvözik a könyvek és a folyóiratok legjobb tulajdonságait.
Eredeti, tömör, tekintélyes és szakértői áttekintéssel ellátott tudományos kutatásokból állnak. Vezető tudósok által szerkesztett sorozatok, amelyek átfogóan mutatják be a művészetet és a tudományt érintő tudományágak legfontosabb témáit.
A Cambridge-i Egyetem tudományos öröksége
Az évszázadok során Cambridge-ben végzett tudósoknak alapvető tudományos eredmények felfedezésében volt szerepük.
- A tudományos módszer megértése Francis Bacon munkásságához kapcsolódik.
- A mozgás törvényeinek leírása és a matematikai analízis fejlődése Isaac Newton nevéhez fűződik.
- A hidrogén felfedezése Henry Cavendish eredménye.
- A termodinamika fejlődésében Lord Kelvin játszott fontos szerepet.
- Az elektron felfedezése J. J. Thomson, az atommag és a proton felfedezése Ernest Rutherford nevéhez kapcsolódik.
- Az elektromágnesség egységesítését James Clerk Maxwell munkássága tette lehetővé.
- Az evolúció és a természetes szelekció elmélete Charles Darwin nevéhez kötődik.
- A Turing-gép, a számításelmélet alapvető modelljének definiálása Alan Turing munkája.
- A DNS szerkezetének meghatározásában Rosalind Franklin, Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins vett részt.
- A kvantummechanika alapjainak kidolgozásában Paul Dirac szerzett meghatározó érdemeket.
A Cambridge-i Egyetem tudományos eredményei a könyvtár gyűjteményeiben is tükröződnek. A tudósok könyvei, jegyzetei, levelezései, kéziratai és a felfedezéseikről szóló korabeli kiadványok a tudománytörténeti kutatás fontos forrásai.
Cambridge helye a nemzetközi felsőoktatásban
A Cambridge-i Egyetem a világ egyik legrangosabb és leggazdagabb egyeteme. Számos egyetemi rangsorban folyamatosan az élmezőnyben szerepel.
A Cambridge-i Egyetem és az Oxfordi Egyetem számos közös vonása miatt gyakran Oxbridge néven szerepel. Mindkettő tagja a Russell Group of Universitiesnek, a Coimbra Groupnak és a LERU-nak.
Az egyetem kutatói és volt diákjai összesen 121 Nobel-díjat nyertek el.
Cambridge-hez kötődik többek között Newton, Darwin, Bacon, Lord Kelvin, Stephen Hawking, Ludwig Wittgenstein és David Attenborough. Az egyetem egykori hallgatói között számos ismert író, művész, kutató és történelmi személyiség is megtalálható.
Az egyetem leghíresebb magyar kutatói közé tartozott Szent-Györgyi Albert, aki 1927-ben doktorált az egyetemen, a Fitzwilliam College tagjaként.
A könyvtár jelentősége az oktatásban és a kutatásban
A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár az egyetem oktatási és kutatási infrastruktúrájának egyik központi intézménye.
Gyűjteményei lehetővé teszik, hogy a hallgatók az alapvető tankönyvektől és kézikönyvektől a legújabb tudományos folyóiratokon át a ritka történelmi forrásokig sokféle dokumentumtípushoz hozzáférjenek.
A kutatók számára különösen fontos a több évszázadot átfogó történeti mélység. Egyetlen intézményben tanulmányozhatók a korai írott emlékek, a középkori és kora újkori könyvek, a modern tudomány kialakulásának dokumentumai, valamint a jelenkori kutatás szakirodalma.
A könyvtár fizikai és digitális szolgáltatásai együtt biztosítják, hogy a gyűjtemények egyszerre legyenek hozzáférhetők, kutathatók és megőrizhetők.
A történeti gyűjtemények kutathatósága
A történeti dokumentumok kutatása során a könyvtári katalógusok, a digitális reprodukciók és a szakértői tájékoztatás egymást kiegészítő szerepet töltenek be.
A ritka könyvek és kéziratok esetében különösen fontos az eredeti dokumentum fizikai állapotának védelme. A digitalizált változatok ezért nemcsak kényelmi szolgáltatást jelentenek, hanem a kulturális örökség megőrzésének eszközei is.
A történeti gyűjteményekben található dokumentumok segítségével vizsgálható a könyvnyomtatás fejlődése, az oktatás története, az egyetemi intézmények működése, a tudományos kommunikáció változása és az egyes tudományágak kialakulása.
A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár különlegessége, hogy a több ezer éves írott emlékektől a modern digitális publikációkig egyetlen, egymásra épülő gyűjteményi rendszerben mutatja be az írásos tudás történetét.