Tudástár Sir Peter Paul Rubens (Siegen, Vesztfália, 1577. június 28. - Antwerpen, 1640. május 30.) flamand festőművész, Rembrandt mellett kora művészetének legjelentősebb alakja, a 17. századi flamand festészet egységes arculatának megteremtője. Sajátosan egyéni stílusa nagy hatást gyakorolt az európai festészet fejlődésére.
Élete és pályája
Apja, Jan Rubens kereskedő és városi tisztviselő volt, akire a hatóságok gyanakodni kezdtek, hogy valószínűleg kálvinista, ezért menekülnie kellett Antwerpenből. Orániai Vilmossal együtt érkezett Kölnbe, ahol a híresztelések szerint nemcsak titkára, hanem szeretője is lett Szász Annának, Orániai Vilmos feleségének. Börtönbe vetették, és csak felesége, Maria Pypelinckx közbenjárására engedték ki két év múlva, azzal a feltétellel, hogy eltávozik Kölnből. Így kerültek a vesztfáliai Siegenbe, ahol a család hatodik, utolsó gyermekeként 1577. Még ebben az évben visszaköltözhettek Kölnbe, és Rubens itt kezdte meg tanulmányait. Apja 1587-ben meghalt, és a család visszatért Antwerpenbe.
Az antwerpeni jezsuita iskolában fordult figyelme az antik kultúra, a görög-római művészet felé. Átlagon felüli képzettséget szerzett, anyanyelvén kívül öt nyelven beszélt kitűnően, köztük olaszul anyanyelvi szinten. Kilenc évig egy grófnő szolgálatában állt, s mellette 1590-től Tobias Verhaegt antwerpeni tájképfestő műhelyében segéd, majd Adam van Noortnál és Otto van Veennél tanult. 1600 és 1608 között itáliai tanulmányúton volt.
Ekkor került Vincenzo Gonzaga mantovai herceg udvarába, ahol főleg nagy mesterek remekműveit másolta. Remekül beilleszkedett az udvar életébe, finom modorú, kellemes társalgó hírében állt. Nyolc évig élt Mantovában, s a herceg időnként megbízásokkal látta el. Így jutott Rubens Rómába, ahol testvére, Philips, a humanista tudós élt. Itt megfestette a Santa Croce in Gerusalemme-templom háromrészes oltárát. 1603-ban egy követséggel Spanyolországba utazott, s ott készítette el első jelentős művét, Lerma herceg lovasportrját. A kép stílusa eltért a spanyol hagyományoktól, az itáliai reneszánsz lovasportrék voltak mintái, s elsők között ábrázolja a lovast szemközti rövidülésben.
Visszatérése után Gonzaga herceg megbízására festette meg a mantovai jezsuita templom oltárképét. 1605 novemberében újra Rómába utazott, ahol elnyert egy igen fontos megbízást: az itáliai festőkkel szemben őt bízták meg a Santa Maria Vallicella-templom oltárképének elkészítésével. 1608 decemberében tért vissza Antwerpenbe, ahol már jól ismerték munkáit, így nagy megbecsüléssel fogadták. 1609-ben udvari festővé nevezték ki, s még ebben az évben feleségül vette Isabella Brantot, Jan Brant ügyvéd és humanista lányát.
Ebből a házasságból három gyermek született, Clara Serena, Albert és Nikolas. Albert főherceg és Izabella főhercegnő mellett megbízásokat kapott Antwerpen hatóságaitól és módos polgáraitól is. A rengeteg megbízást nem tudta egyedül teljesíteni, így lassan kialakult műhelye. A főhercegi pár egyik bizalmasaként nemcsak mint udvari festő működött, hanem gyakran kapott politikai, diplomáciai megbízatásokat is, így közelebbi kapcsolatba került Európa legfelső köreivel.
Diplomácia és megismerések
1621-ben Medici Mária francia királyné meghívására Párizsba érkezett, ahol a Luxembourg-palota számára festménysorozat készítését vállalta. Ez volt a híres Medici-sorozat, amely Medici Mária és IV. Henrik francia király életének fontosabb jeleneteit örökítette meg. A sorozat 1626-ra készült el. Szeretve tisztelt felesége, Isabella Brant 1626-ban, hosszú betegség után elhunyt. Rubens hamarosan fontos diplomáciai feladatot kapott.
I. Károly angol király Izabella főhercegnő közbenjárását kérte az angolok és a spanyolok közötti béke helyreállítására, s közvetítőnek Rubens látszott a legalkalmasabbnak. IV. Fülöp spanyol király eleinte hallani sem akart a polgári származású követről, de az 1628-ban Madridba érkezett művész elbűvölő lényével, kedvességével és kifogástalan udvari viselkedésével olyan hatást tett rá, hogy ellenérzése jóindulattá változott. Nemesi rangra emelte és Angliába már mint a németalföldi titkos tanácsának titkárát küldte. Ott I. Károly a sikeres küldetés elismeréseképpen lovaggá ütötte. 1630. Ebben az évben az 53 éves művész feleségül vette Isabella Brant unokahúgát, a 16 éves Hélène Fourment-t, aki ezentúl gyakran feltűnik képein.
Róla festette legintimebb hangulatú képét, a Bundácskát. Ebből a házasságból öt gyermek született, Clara Johanna, Frans, Isabel Helène, Pieter Pauwel és Konstanza Albertina. Megvásárolt egy csendes vidéki kastélyt Steenben, és idejének legnagyobb részét ott töltötte családja körében. Ezekben az években felhagyott a nagyszabású vallási kompozíciók festésével, s elsősorban az életörömöt, a családi boldogságot örökítette meg. Ekkor festette nagyszerű tájképeit, amelyekről boldogság, elégedettség árad.
Következő korszakok
Életének utolsó hónapjait megkeserítette súlyos köszvénye. Amikor 1640. május 30-án meghalt, Antwerpen a festőfejedelmet megillető végtisztességgel búcsúztatta, s a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában helyezték örök nyugalomra.
Művészete
Rubens művészete négy, jól körülhatárolható szakaszra bontható. A második korszak egybeesik az itáliai és a spanyolországi utazásokkal. Itáliába utazva szinte azonnal bekerült a mantovai herceg csillogó udvarába, ahol megismerkedik a legjelentősebb olasz festők műveivel, amelyek a későbbiekben hatással lesznek rá. Gonzaga nem becsülte eléggé a képességeit, eleinte híres festmények másolásával bízta meg, de Rubens ezt zokszó nélkül végezte el, és miközben szorgalmasan másolt, sokat tanult. Rómában azonnal megismerte a legfrissebb festészeti irányvonalat, amelyet igyekszik műveiben követni.
Spanyolországi utazása után helyzete kissé megváltozott a mantovai udvarban, a herceg immár három önálló kép festésével is megbízta. Ezek közül az egyiket, A Gonzaga-család imádja a Szentháromságot címűt Napóleon katonái feldarabolták, s a töredékeket ma Európa különböző múzeumai őrzik. Emellett festett a kor kívánalmainak megfelelő portrékat, amelyeket sokáig tanítványának, van Dycknak tulajdonítottak.
Római utazása alatt nem utolsósorban flamand kapcsolatainak köszönhetően kapta meg a Santa Maria Vallicella-templom megbízását. A kép első változatát elutasították, valószínűleg a megrendelők inkább egy Caravaggio modorában festett képet kívántak. A Madonna szentekkel és angyalokkal végső változatát fiatalos lendület, tetterő jellemzi, ragyogó színei a barokk képzelet és életöröm hirdetői. Itáliai tartózkodása alatti utolsó fontos megbízatása a fermói San Filippo Neri-templom számára megfestette a Pásztorok imádását, amelyen Bassano színeit és világítását helyezte teljesen új egységbe, s alkotott teljesen egyénit.
A következő korszak Antwerpenbe való visszatérésétől stílusának végleges kialakulásáig eltelt időszak. Visszaérkezése után röviddel megkapta a megrendelést a Szent Valburga-templom oltárképére, A kereszt felállítása címűre, amely ma a székesegyházban látható. A kép magán viseli a barokk összes jegyét, határozott vonalvezetés és az erő látványos kifejezése jellemzi. A színek velencei hatásról árulkodnak, az alakok testhelyzete Michelangelót idézi. Ebben az időszakban készült egyik leghíresebb önarcképe, amelyen feleségével, Isabella Branttal szerepel.
Ezek a képek és tájképek az életörömöt és a lendületet hangsúlyozzák, miközben a korszak végén született olyan alkotások, mint a Leukipposz lányainak elrablása, keretezik a flamand életerőt. A Medici-sorozat képei 1621-1626. A St. - Így add tovább! The painting shows Mary, the mother of Jesus, presenting her newborn baby to the admiring visitors. It is based on the account of the visit of the “wise men” from the East in the Bible.
A Cambridge-i Adoráció és a történeti háttere
This huge painting was originally made as an altar piece for the chapel of the Convent of the White Nuns in Louvain, Belgium. After the closure of the convent and with the painting changing hands several times, it was sold at Sotheby’s in 1959 for a world-record sum of £250,000. Two years later the purchaser donated it to Kings College chapel, Cambridge. The painting’s a busy one, with at least four figures in the background, presumably the Magi’s bodyguards, and that’s not counting the cherubs.
The painting’s main focus is the adoring attention of Mary, Joseph and the three wise men. They are not depicted with crowns but two with uncovered heads and one with a turban. Mary holds out her baby proudly and trustingly, as if to invite the honoured guests to kiss or cuddle the infant. The red robes symbolize humanity, while blue cloaks symbolize divinity. Rubens tehát a szent család emberi és isteni dimenzióit egységesen ábrázolta.
The journey of the painting to Kings College Chapel involved a dramatic move through the London galleries, including winching through a gallery floor and wall, a saga likened to Rembrandt Night Watch hoz hasonló kihívásokhoz. 1961-ben a Rubens Adorációja a King’s College Chapelbe került ismét altar-képpé, s egyúttal a középkori építészet lenyűgöző példája marad.
Renaissance - Paolo Buonvino & Skin | Medici - Masters of Florence (Tv Series)
Összegzés a Rubens-örökségről
Rubens művészete a vallási témáktól a családi boldogság ábrázolásáig ível, miközben az olasz, velencei és barokk hagyományokat egyedi lüktetéssel ötvözi. A Medici-sorozat és a St. Istentiszteletet idéző kompozíciók mellett az élet örömét megidéző tájképei is megmutatkoznak. A Cambridge-i Adoráció különleges helyet foglal el életművében, hiszen a flamand energia és a keresztény szimbolika összefonódik benne, miközben a művészeti evolúció legfontosabb állomásait is megvilágítja.