A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben (szóban és írásban) milyen szinten képes a nyelvet használni. A szaknyelvi vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó kommunikációs helyzetekben (szóban és írásban) milyen szinten képes a nyelvet használni a mai, egyre nemzetköziesedő világban. A vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek.
7624 Pécs, Boszorkány u. A Zöld Út Nyelvvizsgaközpont 2001-ben alakult meg a Szent István Egyetem keretein belül azzal a kettős céllal, hogy egyrészt az Egyetem hallgatói helyben szerezhessék meg a szakmájuknak megfelelő, szaknyelvi nyelvvizsga bizonyítványt, másrészt, hogy országosan is egy kommunikatív szemléletű szaknyelvi vizsgát ajánljon az érdeklődőknek. Jelenleg a Nyelvvizsgaközpont 16 vizsgahellyel rendelkezik az egész országban, és felkészítő anyagaival is segíti a választott szaknyelv elsajátítását. A Zöld Út Nyelvvizsgaközpont vizsgája azt méri, hogy a vizsgázó szaknyelvi kommunikációs helyzetekben (szóban és írásban) milyen szinten képes a nyelvet használni. A szaknyelvi vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek. A szaknyelvi kompetencia a négy fő nyelvi készség (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség) segítségével valósul meg. A Zöld Út szaknyelvi vizsgarendszereiben három szinten (B1/B2/C1), műszaki egynyelvű vizsgarendszereiben angol és német nyelvből, gazdálkodási egynyelvű szaknyelvi és agrár egynyelvű szaknyelvi vizsgarendszereiben pedig angol, német és francia nyelvből szerezhető nyelvvizsga-bizonyítvány.
Feladat és cél
A vizsga célja A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó kommunikációs helyzetekben (szóban és írásban) milyen szinten képes a nyelvet használni a mai, egyre nemzetköziesedő világban. A vizsga alapját tehát azok a kommunikációs helyzetek, szándékok és feladatok határozzák meg, amelyekbe a vizsgázók várhatóan kerülhetnek.
A vizsga felépítése A vizsga minden része általános nyelvi, amely két helyen (mind az olvasáskészség és mind a beszédértés két feladatból az egyikben) szorosabban meghatározva, környezeti és környezetvédelmi tematikájú feladatként jelenik meg. Ezt a környezetvédelem napjainkban kiemelkedő fontossága indokolja.
Értékelés és sikeresség
A komplex vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó összességében 60%-ot teljesít, miközben minden mért részkészségből (olvasáskészség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség) eléri minimum a 40%-ot.
Alapfok (B1) önálló nyelvhasználó alsó sávja: Megérti a világos, standard szövegek főbb információit, amelyek ismert általános témákról szólnak, és amelyek gyakori kommunikációs helyzetekre jellemzőek. El tudja intézni a legtöbb, egyszerű, általános nyelvhasználatot igénylő feladatot, pl. egy külföldi utazás során. A szintre jellemző szókincset elfogadhatóan használja. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ismerős témában.
Középfok (B2) önálló nyelvhasználó felső sávja: Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét és fontosabb információit. Olyan szintű folyamatos interakcióra képes, hogy az anyanyelvű beszéd-partnere számára nem megterhelő. A szintre jellemző szókincset megfelelően használja. Világos, részletes szöveget tud alkotni gyakori műfajokban, alkalmazva azok sajátosságait.
Felsőfok (C1) mesterfokú nyelvhasználó alsó sávja: Jól meg tud érteni különböző típusú, hosszabb és igényesebb szövegeket, és a jelentésárnyalatokat is érzékeli. Pontosan, folyamatosan, összefüggően és spontán módon tudja magát kifejezni, anélkül, hogy túl sokat kellene keresnie a kifejezéseket. A szintre jellemző szókincset pontosan használja. A nyelvet rugalmasan tudja használni tanulás, munkavégzés és az ahhoz kapcsolódó társalgás céljaira.
A vizsga felépítése és tematikája
A vizsga felépítése A vizsga minden része általános nyelvi, amely két helyen (mind az olvasáskészség és mind a beszédértés két feladatból az egyikben) szorosabban meghatározva, környezeti és környezetvédelmi tematikájú feladatként jelenik meg. Ezt a környezetvédelem napjainkban kiemelkedő fontossága indokolja.
A Zöld Út nyelvvizsga államilag elismert szakmai vizsga, minden intézmény köteles elfogadni. Az egyetemek belső szabályozása a szak képesítési követelményeit nem írhatja felül.
Jelentkezés és vizsgajelentkezés
Nyelvvizsgára jelentkezni évente 3 alkalommal lehet. A vizsgajelentkezés a jelentkezési határidő előtt kb. 2 héttel nyílik meg. A jelentkezési határidő után még 4 napig van lehetőség pótjelentkezést leadni, melynek díja 5.000 Ft. A vizsgajelentmény az írásbeli vizsgától számított 3 hét múlva kérdezhető le (pénteki napon, általában a délutáni óráktól). A lekérdezéshez a jelentkezéskor megadott igazolvány számra és az azonosító számra van szükség.
Előírt forma és források
A Zöld Út nyelvvizsga a diplomaszerzéshez előírt B2 középfokú nyelvvizsga nem csak általános nyelvvizsga, hanem szaknyelvi vizsga is lehet. Az agrár- és környezettudományi szaknyelvi vizsga elsősorban a szakirányú felsőfokú tanulmányokat folytatók körében népszerű. A témaforrás a szaknyelvi előadásához: a prezentáció forrása nyelvi tankönyv és nem hiteles internetes forrás (pl. wikipedia) nem lehet. Internetes forrásmegjelölés esetén a pontos link szükséges. A minimum három, forrásként megjelölt anyagból önállóan összeállított, szemléltető anyagra épülő, kb. 8 perces előadást kell tartani projektor vagy írásvetítő felhasználásával. A témákból a vizsgán a jelölt húz.
Hogyan tartsunk 5 perces prezentációt - A kevesebb több
tags: #2010 #zold #ut #szaknyelvi #vizsga #feladatnemet