OECONOM gazdasági nyelvvizsga: kidolgozott tételek és felkészülési útmutató

Az OECONOM gazdasági szaknyelvi vizsga a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett és akkreditált szaknyelvi vizsga. Az OECONOM gazdasági szaknyelvi vizsga alapvető célja a vizsgázók szaknyelvi tudásszintjének mérése a gazdasági és üzleti szférában előforduló szakmai kontextusok, gyakorlati jellegű szakmai feladatok és helyzetek segítségével, azok vizsgakörnyezetben történő alkalmazásával.

A vizsgázónak nem szakmai tudásról kell számot adnia, hanem arról, hogy az adott idegen nyelv ismeretéhez kapcsolódó feladatot a szakszókincs alkalmazásával hogyan képes írásban, illetve szóban megoldani, hogyan képes különböző helyzetekben szakmai partnerével idegen nyelven kommunikálni. A kidolgozott tételek abban segítenek, hogy a vizsgázó áttekintse a legfontosabb témaköröket, rendszerezze a gazdasági szókincset, és gyakorolja a bemutatást, a vitát, valamint a szakmai helyzetekben zajló kommunikációt.

Az OECONOM gazdasági nyelvvizsga jellemzői

Tartalmában a nyelvvizsga arra a szakmai háttérismeretre épül, amelyeket a vizsgázók gazdasági, illetve üzleti képzést nyújtó oktatási intézményében folytatott tanulmányaik során sajátítottak el, illetve arra a gyakorlati tudásanyagra támaszkodik, amelyet a (nagy)vállalatok, a gazdasági élet szakemberei gyakorlati tevékenységük során használnak. A gyakorlati feladatok pedig a szakmai munka során végzett feladatokat modellezik.

Az OECONOM gazdasági szaknyelvi vizsga a valós gazdasági és üzleti életben alkalmazható, használható szaknyelvi tudást méri. A vizsgázóknak gyakorlati szakmai feladatokat, a valós gazdasági és üzleti szférában előforduló helyzeteket kell megoldaniuk írásban és szóban idegen nyelven, a szakszókincs használatával.

A vizsgafeladatok a szakmai háttérismeretekre épülnek, amelyeket a vizsgázó gazdasági, ill. üzleti képzés keretein belül sajátított el. Az Oeconom szaknyelvi vizsga alapvető célja a vizsgázók szaknyelvi tudásszintjének mérése a gazdasági és üzleti szférában előforduló szakmai kontextusok, gyakorlati jellegű szakmai feladatok és helyzetek segítségével, azok vizsgakörnyezetben történő alkalmazásával.

Szintek és választható nyelvek

Az OECONOM egynyelvű gazdasági nyelvvizsgát B1, B2 és C1 szinten lehet letenni. A vizsga angol, francia, német, olasz, orosz, portugál és spanyol nyelven három szinten - alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (C1) - tehető le.

Az OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsga angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, spanyol nyelvekből, a nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsga angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelvekből tehető le. A szaknyelvi vizsgák mindegyike kétnyelvű.

Az OECONOM vizsga felépítése

Az OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. A nyelvvizsga letehető komplex vizsgaként (szóbeli és írásbeli együtt), illetve külön-külön a szóbeli és az írásbeli részvizsga is.

Jelentkezni lehet külön írásbeli és szóbeli, vagy a mindkettőt magában foglaló komplex vizsgára. Ha a vizsgázó komplex nyelvvizsgára jelentkezik, akkor két vagy három külön vizsganapon kell tudásáról számot adnia.

A szóbeli vizsga két része, a bizottság előtti vizsga és a hallott szöveg értése vizsgarész (labor) két külön napon is lehet, az írásbeli forduló pedig biztosan más napra kerül. A komplex, tehát a teljes nyelvvizsga két részből áll: szóbeli vizsgából, amely tartalmazza a hallás utáni szövegértést is, írásbeli vizsgából.

A vizsga sikerességi feltételei

A nyelvvizsga akkor sikeres, ha az egyes részvizsgák, és így az egész vizsga eredménye legalább 60%, a részvizsgák egyes faladatait minimum 40%-os eredménnyel kell megoldani. Bármely vizsgatípusban és bármely szinten akkor sikeres a vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, ill. szóbeli részvizsgán legalább 60%-os átlageredményt ér el.

A részvizsgáknak a 137/2008. (V. 16) számú Kormányrendeletben meghatározott készségeket mérő egységeire (olvasott szöveg értése, írott szöveg alkotása, beszédkészség, hallott szöveg értése, közvetítés - kétnyelvű vizsga esetén) vonatkoztatva a teljesítés minimumszintje 40%, az az alatti teljesítés esetén a részvizsga sikertelen. A nyelvismereti feladat esetén nincs teljesítési minimumszint.

Kompenzációs értékelési rendszer

2018-óta a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigénylése itt is igénybe vehető, illetve bevezették a kompenzációs értékelési rendszert is. Ez utóbbinak lényege, hogy ha a vizsgázó az írásbeli és szóbeli részvizsgán is eléri a készségenként szükséges 40%-ot (nyelvismeretből nincs minimum %), akkor a gyengébben sikerült részvizsga kompenzálható a jobban sikerült másik részvizsgával, de csak akkor, ha a kettő részvizsga átlaga eléri a 60%-ot.

Például: 55 %-os írásbeli részvizsga + 65 %-os szóbeli részvizsga = 60 %-os sikeres komplex vizsga.

Az OECONOM gazdasági szaknyelvi vizsga témakörei

Az alábbi témakörök közép- (B2) és felsőfokon (C1) tartoznak az OECONOM szaknyelvi vizsgához. A kidolgozott tételek tanulásakor nem elegendő a témakörök szókincsének bemagolása: célszerű a fogalmakat példákkal, ok-okozati összefüggésekkel, előnyökkel és hátrányokkal, valamint aktuális gazdasági problémákkal együtt gyakorolni.

1. Európai integráció
2. Globalizáció
3. Piac és gazdaság
4. Munkaerőpiac
5. Adózási rendszerek
6. Környezetvédelem
7. Vállalkozási formák
8. Bankrendszerek
9. Tőzsde, befektetések, pénzpiacok
10. Nemzetközi kereskedelem
11. Marketing
12. Telekommunikáció, Internet
13. A magyar gazdaság aktuális problémái
14. A célnyelvi ország(ok) gazdaságának aktuális problémái
15. Társadalom és gazdaság

Hogyan használd a kidolgozott tételeket?

Az anyaggyűjtésnek köszönhetően a szóbeli tételek konkrét felépítését és a tipikus témaköröket könnyebben áttekintheted. Az előre kidolgozott tételek segítségével a vizsgán előforduló kifejezéseket és nyelvi szerkezeteket jobban megértheted, és a saját tempódban gyakorolhatod a bemutatást, a vitát, illetve a prezentációt érintő feladatokat.

A témák mentén történő gyakorlás segít abban, hogy a vizsga alatt magabiztosan és gördülékenyen kommunikálj a szakmai kontextusban használt kifejezésekkel. A jegyzetekben szereplő tipikus szókincs és kifejezéskészlet segít abban, hogy a hallgatás és a beszéd során megőrizd a kompetenciáidat.

A kidolgozott tétel akkor használható hatékonyan, ha nem szó szerinti felmondásra törekszel, hanem megtanulod önállóan felépíteni a válaszodat. A témák gyakorlásakor érdemes külön felkészülni a fogalmak meghatározására, az előnyök és hátrányok bemutatására, a saját vélemény kifejtésére, valamint az érvek és ellenérvek ütköztetésére.

Javasolt tételfelépítés

1. A téma rövid meghatározása és jelentősége.
2. A legfontosabb gazdasági fogalmak és szakmai kifejezések bemutatása.
3. A téma főbb okainak, jellemzőinek vagy működési folyamatainak ismertetése.
4. Előnyök és hátrányok összehasonlítása.
5. Magyarországi vagy nemzetközi példák bemutatása.
6. Saját vélemény és indoklás megfogalmazása.
7. Rövid összegzés a beszélgetés lezárásaként.

A legfontosabb gazdasági témák feldolgozása

Európai integráció

Az európai integráció témakörében az együttműködés gazdasági és politikai jelentőségét, a közös piac működését, a tagállamok közötti kereskedelmet és a munkaerő szabad mozgását célszerű áttekinteni. A tétel kidolgozásakor érdemes külön figyelmet fordítani arra, hogyan befolyásolja az integráció a vállalatok működését, a fogyasztók lehetőségeit és a nemzetközi versenyt.

A téma szóbeli gyakorlásakor fontos az előnyök és a nehézségek kiegyensúlyozott bemutatása. A gazdasági érvelésben megjelenhetnek a nagyobb piacból, a kereskedelmi kapcsolatokból és a közös szabályozásból származó lehetőségek, valamint az eltérő fejlettségű országok közötti különbségek.

Globalizáció

A globalizáció témaköre a gazdaságok, vállalatok és társadalmak egyre szorosabb nemzetközi összekapcsolódását vizsgálja. A kidolgozott tételben érdemes bemutatni a nemzetközi vállalatok szerepét, a termelési láncok kialakulását, a technológiai fejlődés hatását és a világpiaci verseny erősödését.

A téma megvitatásakor a pozitív és negatív következményeket egyaránt célszerű ismertetni. A globalizáció új piacokat és munkalehetőségeket teremthet, ugyanakkor növelheti a versenyt, erősítheti a gazdasági függőséget, és jelentős társadalmi vagy környezeti problémákat is felvethet.

Piac és gazdaság

A piac és gazdaság témakörében a kereslet, a kínálat, az ár, a verseny és a fogyasztói döntések összefüggéseit kell gyakorolni. A vizsgázónak célszerű megértenie, hogyan hatnak egymásra a termelők, a fogyasztók és az állami szabályozás.

A tétel kidolgozásakor érdemes elkülöníteni a versenyző piac, a monopólium és az oligopólium jellemzőit. A szakmai kommunikációban gyakran szükség van arra is, hogy a vizsgázó egy gazdasági folyamatot, árváltozást vagy piaci problémát ok-okozati rendszerben magyarázzon el.

Munkaerőpiac

A munkaerőpiac témaköre magában foglalja a foglalkoztatás, a munkanélküliség, a bérek, a munkaerőhiány, a képzettség és a munkavállalói mobilitás kérdéseit. A tétel bemutatásakor érdemes kitérni arra, hogy a technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a nemzetközi mobilitás miként alakítja a munkavégzés feltételeit.

A beszélgetésben előkerülhet a rugalmas foglalkoztatás, a távmunka, a részmunkaidő, a szakmai továbbképzés és a munkáltatói elvárások változása. A vizsgázónak célszerű saját véleményt is megfogalmaznia arról, milyen készségek segítik a sikeres elhelyezkedést a modern munkaerőpiacon.

Adózási rendszerek

Az adózási rendszerek témakörében az adók célját, típusait és gazdasági szerepét kell bemutatni. A kidolgozott tétel során szóba kerülhetnek a közvetlen és közvetett adók, a vállalkozásokat terhelő adók, a munkajövedelmek adózása, valamint az adópolitika társadalmi és gazdasági hatásai.

A vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa az adórendszerek lehetséges előnyeit és problémáit. Az érvelésben megjelenhet a közszolgáltatások finanszírozása, a vállalkozások versenyképessége, a fogyasztás befolyásolása és az adóelkerülés kérdése.

Környezetvédelem

A környezetvédelem gazdasági vonatkozásai között a fenntartható fejlődés, a vállalati felelősségvállalás, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás és a klímaváltozás hatásai szerepelnek. A téma feldolgozásakor célszerű megvizsgálni, hogyan kapcsolható össze a gazdasági növekedés a természeti erőforrások védelmével.

A vizsgázó beszélhet a környezetbarát technológiák, a megújuló energiaforrások, a zöld beruházások és a fogyasztói tudatosság szerepéről. Érdemes összehasonlítani a rövid távú költségeket és a hosszú távú társadalmi, gazdasági előnyöket.

Vállalkozási formák

A vállalkozási formák témakörében a vállalkozások létrehozásának céljait, a tulajdonosi szerkezetet, a felelősségi szabályokat és a finanszírozási lehetőségeket kell áttekinteni. A tételben célszerű összehasonlítani a kisebb vállalkozások és a nagyvállalatok működését.

A szakmai beszélgetésben előkerülhet a vállalkozásindítás kockázata, az üzleti terv, a tőkeszükséglet, a növekedés, valamint a vállalkozói készségek jelentősége. A vizsgázónak saját véleményt is érdemes kialakítania arról, milyen tényezők járulnak hozzá egy vállalkozás sikeréhez.

Bankrendszerek

A bankrendszerek témakörében a bankok gazdasági szerepét, a megtakarítások és hitelek közvetítését, valamint a pénzügyi szolgáltatások működését kell bemutatni. Fontos fogalom a kamat, a hitel, a betét, a kockázat és a fizetőképesség.

A tétel kidolgozásakor érdemes kitérni arra, hogy a bankok miként támogatják a háztartások és vállalkozások finanszírozását. A vizsgázó megvitathatja a hitelfelvétel előnyeit és kockázatait, valamint a digitális banki szolgáltatások térnyerését.

Tőzsde, befektetések, pénzpiacok

A tőzsde, a befektetések és a pénzpiacok témakörében a részvények, kötvények, befektetési alapok, árfolyamok és hozamok fogalmait célszerű gyakorolni. A vizsgázónak azt is be kell tudnia mutatni, hogy a magasabb hozam általában magasabb kockázattal jár.

A szóbeli tételben érdemes összehasonlítani a rövid és hosszú távú befektetési célokat. A beszélgetés során előkerülhet a diverzifikáció, a pénzügyi tervezés, a piaci bizonytalanság és a befektetői döntések szerepe.

Nemzetközi kereskedelem

A nemzetközi kereskedelem témaköre az országok közötti áruk és szolgáltatások cseréjét, az exportot, az importot, a vámokat és a kereskedelmi megállapodásokat foglalja magában. A tétel kidolgozásakor célszerű bemutatni, hogy a nemzetközi kereskedelem miként befolyásolja a vállalatok piacválasztását és versenyképességét.

A vizsgázó beszélhet a specializáció, a komparatív előnyök, a kereskedelmi korlátozások és a nemzetközi ellátási láncok jelentőségéről. A témában fontos a gazdasági folyamatok világos, logikus és szakmai szempontból pontos bemutatása.

Marketing

A marketing témakörében a piackutatás, a célcsoportok, a márkaépítés, az árpolitika, az értékesítési csatornák és a reklám szerepét kell áttekinteni. A vizsgázónak célszerű bemutatnia, hogy a vállalatok miként mérik fel a fogyasztói igényeket, és hogyan alakítják ki termékeik vagy szolgáltatásaik kommunikációját.

A tétel során szóba kerülhet a digitális marketing, a közösségi média, az online vásárlás és az adatvezérelt döntéshozatal. A vizsgázó feladata lehet egy marketingstratégia előnyeinek, korlátainak vagy lehetséges eredményeinek ismertetése.

Telekommunikáció és Internet

A telekommunikáció és az Internet gazdasági jelentősége a vállalati kommunikáció, az elektronikus kereskedelem, a digitális szolgáltatások és a távmunka fejlődésében jelenik meg. A téma feldolgozásakor célszerű kitérni arra, hogyan változtatta meg a digitalizáció az üzleti folyamatokat és a fogyasztói szokásokat.

A vizsgázó beszélhet az online platformok, a kiberbiztonság, az adatvédelem és a digitális egyenlőtlenség kérdéseiről. A szakmai kommunikációban fontos a technológiai változások gazdasági és társadalmi következményeinek árnyalt bemutatása.

A magyar gazdaság aktuális problémái

A magyar gazdaság aktuális problémáinak feldolgozásakor a vizsgázónak képesnek kell lennie gazdasági jelenségek elemzésére és saját véleményének indoklására. A tételhez kapcsolódóan szóba kerülhet a foglalkoztatás, az infláció, a versenyképesség, a beruházások, a vállalkozások helyzete és a nemzetközi gazdasági környezet.

A témát nem célszerű pusztán felsorolásként megtanulni. Hatékonyabb, ha a vizsgázó minden problémához okokat, következményeket és lehetséges megoldásokat kapcsol, majd képes ezeket összefüggő szakmai válaszban bemutatni.

A célnyelvi ország vagy országok gazdaságának aktuális problémái

A célnyelvi ország vagy országok gazdaságának aktuális problémái témakörben a vizsgázónak a tanult nyelvhez kapcsolódó országok gazdasági sajátosságairól kell beszélnie. Érdemes áttekinteni a főbb gazdasági ágazatokat, a munkaerőpiacot, a külkereskedelmet, a vállalkozási környezetet és a társadalmi kihívásokat.

A válasz akkor lesz meggyőző, ha a vizsgázó nemcsak adatokat sorol fel, hanem képes összehasonlítani a célnyelvi ország gazdasági helyzetét más országokkal, illetve bemutatni az egyes problémák vállalatokra és munkavállalókra gyakorolt hatását.

Társadalom és gazdaság

A társadalom és gazdaság témakörében a gazdasági folyamatok társadalmi következményeit, a jövedelmi különbségeket, az életminőséget, a fogyasztást, az oktatást és a társadalmi mobilitást érdemes vizsgálni. A gazdasági döntések ugyanis nem kizárólag vállalati vagy állami szinten hatnak, hanem közvetlenül befolyásolják a háztartások életét is.

A tétel gyakorlásakor célszerű megtanulni, hogyan lehet egy társadalmi problémát gazdasági szempontból elemezni, majd az álláspontot érvekkel és példákkal alátámasztani. A vizsgázó beszélhet az esélyegyenlőségről, a társadalmi felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről is.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga valamennyi vizsgahelyen a Vizsgaközpont által megadott napon és időpontban kerül megrendezésre, melyről a honlapunkon a vizsgabeosztás menüben adunk tájékoztatást. A vizsgázónak 30 perccel a vizsga megkezdése előtt kell megjelennie a vizsga helyén.

Szaknyelvi vizsgán alapfokon 120 perces az írásbeli, közép- és felsőfokon pedig 180 perces. Az egynyelvű vizsgák öt részből állnak, az írásbelin az olvasott szöveg értését, az íráskészséget és a nyelvismeretet ellenőrző feladatok vannak, a szóbelin a hallott szöveg értését és a beszédkészséget tesztelik.

A vizsgázónak a gazdasági szakszövegek megértését, a szakmai szókincs aktív használatát és az írásbeli kommunikációt is gyakorolnia kell. A felkészülés során ezért célszerű üzleti e-mailek, rövid jelentések, véleménykifejtések és szakmai összefoglalók írását gyakorolni.

Az íráskészség gyakorlása

Az íráskészség fejlesztésekor fontos, hogy a válasz szerkezete átlátható legyen. A szövegnek tartalmaznia kell a feladat minden részére adott választ, a gondolatok közötti kapcsolatokat pedig megfelelő kötőszavakkal és bekezdésekkel kell érzékeltetni.

Az íráskészség feladat értékelése során a megadott terjedelemtől több, mint 10%-kal elmaradó szószám esetén ugyanolyan arányban csökkentjük az elért pontszámot. Többletterjedelem esetén csak a megadott szószám +10%-áig értékeljük a vizsga dolgozatot.

A vizsgázónak célszerű a feladat megoldása előtt röviden megterveznie a szöveg felépítését. A bevezetés, a részletes kifejtés és a lezárás együtt biztosítja, hogy a szakmai tartalom logikusan és megfelelő terjedelemben jelenjen meg.

Szóbeli vizsga és hallott szöveg értése

A szóbeli vizsga helyéről és a vizsgázó egyéni időpontjáról a Vizsgaközpont honlapján a „vizsgabeosztás menüben” lehet tájékozódni. A megadott időponthoz képest 15 perccel korábban kell a vizsga helyszíneként kijelölt terem előtt megjelenni, ahol a vizsgáztatók név alapján szólítják a vizsgázókat.

A szóbeli vizsga során a kettő fős vizsgabizottság egyszerre egy vizsgázót hallgat meg, melynek során a vizsgáztató tanár üdvözli a vizsgázót, ezt követően az ő kérdéseit, utasításait kell követni. A szaknyelvi vizsgán nem az írásbelin, hanem a szóbelin szerepel közvetítési feladat, egy magyar nyelvű szöveget kell idegen nyelven összefoglalnotok.

A szóbeli feladatok gyakorlásakor a vizsgázónak nem elég egy előre megtanult szöveget felmondania. A cél az, hogy képes legyen reagálni a kérdésekre, kifejteni az álláspontját, pontosítani egy kijelentést, illetve szakmai partnerével idegen nyelven kommunikálni.

A hallott szöveg értését mérő vizsga valamennyi a Vizsgaközpont által megadott napon és időpontban kerül megrendezésre, melyről a honlapunkon a vizsgabeosztás menüben adunk tájékoztatást. A vizsgázónak 30 perccel a vizsga megkezdése előtt kell megjelennie a hallott szöveg értése vizsga helyén.

A vizsga időtartama magában foglalja a teendők ismertetését idegen nyelven, a szüneteket, melyek során az első meghallgatás előtt tanulmányozhatják az adott hanganyaghoz tartozó tesztet, a hanganyagok kétszeri elhangzását, valamint a munkájuk ellenőrzésére, véglegesítésre adott időt. A vizsga során szótár nem használható.

Vizsgaszabályok és gyakorlati tudnivalók

A vizsgázónak minden részvizsga (írásbeli, szóbeli,hallás utáni szövegértés) megkezdése előtt érvényes személyi igazolvánnyal,útlevéllel, vagy új formátumú jogosítvánnyal kell személyazonosságát igazolnia. A személyazonosság hitelt érdemlő igazolása nélkül a jelentkező a vizsgát nem kezdheti meg.

A jelöltek az írásbeli és szóbelivizsgán mobiltelefonjukat kikapcsolt állapotban tartják. A telefonkészülék a vizsga időtartama alatt nem vihető ki a teremből. A vizsgán meg nem engedett eszközök (mobiltelefon, egyéb képi- ill. hangfelvételt rögzítő eszköz,szótárgép, egyes vizsgarészeken szótár) használata, vagy vizsgázó társsal valókommunikáció a vizsga azonnali felfüggesztésével jár.

Az általános és a gazdasági egynyelvű írásbeli vizsgán az íráskészség és olvasott szövegértés feladatok megoldásához mindhárom szinten egy- és kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsgán pedig az íráskészség és közvetítés feladatokhoz lehet szótárt használni.

Kizárólag a megoldólapra, kék vagy fekete színű tollal írt megoldásokat fogadunk el. A válaszoknak a feladatlapról a megoldólapra történő átmásolására külön idő nem áll rendelkezésre. A tesztkérdésekre adott válaszok esetén kizárólag a megoldólapon a kipontozott helyre írt, illetve a megfelelő helyen x-szel jelölt megoldásokat értékeljük.

Amennyiben a vizsgázó nem ragasztja fel a teremfelügyelőtől kapott vonalkódját a megoldólapra, dolgozata nem értékelhető. A vizsga részre biztosított idő lejártakor a teremfelügyelő a munka befejezésére szólítja fel a vizsgázókat, melynek a vizsgázók azonnal kötelesek eleget tenni,és a borítékba visszahelyezni a feladatlapokat és megoldólapokat, melyeket a teremfelügyelők összegyűjtenek.

Jelentkezés, vizsgaidőszakok és vizsgahelyek

A nyelvvizsgára jelentkezni a CORVINUS OECONOM Vizsgaközponthoz vagy az adott vizsgahelyhez eljuttatott jelentkezési lapon lehet. A nyelvvizsga díját az erre szolgáló csekken kell befizetni.

Az OECONOM nyelvvizsgát egy évben csak háromszor hirdetnek meg, tehát hasznos lehet, ha előre megtervezed, hogy mikor szeretnéd letenni a vizsgát. Mind a közgazdasági, mind a nemzetközi kapcsolatok szaknyelvből tehát évente összesen 3 vizsgaidőszak áll rendelkezésre: január-február, május-június, augusztus-szeptember.

Az Oeconom szaknyelvi vizsga vizsgaidőszakai: január, május, augusztus. Az egyes vizsgaidőszakokban letehető nyelvek és szintek tekintetében a vizsgaidőpontokat tartalmazó táblázatban lehet tájékozódni.

A Corvinus Oeconom Vizsgaközponton kívül számos vidéki nagyvárosban és Budapesten is lehet OECONOM nyelvvizsgát tenni. Az ország legtöbb nagyvárosában található már vizsgahelye, számuk folyamatosan bővül.

A vizsgahelyeken általában felkészítő oktatás is igénybe vehető. A központ budapesti Szaknyelvi Vizsgaközpontja mellett országszerte tizenhét további helyszínen, így többek közt Debrecenben, Egerben, Győrött, Veszprémben, Szegeden és Pécsett is vizsgázhattok.

Vizsgadíjak

Különeljárási díj: 2000 Ft. Vizsgahalasztási díj: 5000 Ft. Vizsgaáthelyezési díj: 5000 Ft.

Felkészítő kiadványok és gyakorlás

Az általános nyelvvizsgáik szerencsére (és szándékosan) nem igényelnek egyedi, speciális felkészülést, azonban számos olyan segítő kiadvány vár a leendő vizsgázóra, amiből fókuszáltan és kimagaslóan hatékonyan fel tudja magát készíteni. Természetesen a gazdasági és nemzetközi kapcsolatok típusú nyelvvizsgákra is számos felkészítő könyv található, melyeket szintén nyelvvizsgaközpont tanárai írtak.

A „Nagy Corvinus Nyelvvizsgakönyv” című kötetekben szakértői tippeket is találni a sikeres vizsgázáshoz, egyenesen a vizsgáztatóktól, illetve további nagy előnyei, hogy minden bennük található feladat olyan sorrendben és formátumban jelenik meg, mint a vizsgán.

A lényeg az, hogy ezekkel a lehetőségekkel a vizsgázó tudni fogja előre, hogy pontosan mikor, mire számíthat „élesben”. Továbbá az intézmény szervezése által mindig van lehetőség alkalomszerűen igénybe venni felkészítő tanfolyamot, hiszen vannak, akiknek jobban megy a felkészülés, ha csoportos.

Hatékony tanulási módszer

1. Válassz ki egy OECONOM-témakört, és gyűjtsd össze a hozzá kapcsolódó alapfogalmakat.
2. Tanuld meg a legfontosabb szakmai kifejezéseket mondatokban, ne elszigetelt szavakként.
3. Készíts rövid, majd részletesebb szóbeli vázlatot.
4. Gyakorold a téma bemutatását időre.
5. Írj a témához kapcsolódó szakmai szöveget vagy üzleti e-mailt.
6. Hallgass gazdasági témájú idegen nyelvű anyagokat, és készíts róluk rövid összefoglalót.
7. Gyakorold az érvelést, az egyetértést, az ellenvélemény kifejezését és a pontosítást.

Az OECONOM és a Corvinus nyelvvizsgaközpont kapcsolata

Az államilag elismert és akkreditált nyelvvizsgaközpont általános és szaknyelvi vizsgáztatást végez alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (C1). A Corvinus nyelvvizsga bizonyítvány nemzetközileg is elfogadható.

2000 májusa óta foglalkoznak szaknyelvi vizsgáztatással, 2014 óta pedig általános nyelvi vizsgákat is kínálnak. Ez idő alatt már több mint 100.000 elégedett vizsgázóval büszkélkedhetnek.

A Corvinus Nyelvvizsgaközpont általános és szaknyelvi vizsgáztatást végez alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (C1). A sikeres vizsgázók olyan államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt kapnak, amelyben a magyarországi szint megnevezésével együtt megjelenik a Közös Európai Referenciakeret szerinti jelölés: alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1).

Tájékoztatjuk kedves vizsgázóinkat, hogy a Corvinus Nyelvvizsgaközpont 2022. októbertől megszűnik. Ennek értelmében a már meghirdetett, 2022. októberi vizsgaidőszakot sem szervezzük meg.

Corvinus hallgatók idegen szaknyelvi követelménye

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) az Egyetem hatáskörébe helyezte az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását és ennek tudásmérését. Az egyetemeknek törvényi kötelezettségük meggyőződni arról, hogy a hallgatók elsajátították a megfelelő idegen szaknyelvi ismereteket.

Ezért a Corvinus hallgatóinak igazolniuk kell idegen szaknyelvi tudásukat. Az idegen szaknyelvi tudás megszerzését a tantervben egy idegen szaknyelvi követelményű szak esetében az „Idegen szaknyelvi kompetencia” 0 kreditértékű, aláírással záródó kontaktóra nélküli kritériumtárgy teljesítésével lehet abszolválni, a tanulmányok során egy B2-es szintnek megfelelő szaknyelvi vizsgát kell tenni, ez feltétele az abszolutóriumnak.

Az Egyetem az alábbi nyelveken biztosítja az idegen szaknyelvi kompetencia mérését: angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, portugál. Szintje: B2 szintű gazdasági vagy nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi ismeret.

A Corvinus Idegen Nyelvi Oktatóközpont (IOK) szabadon választható, 3 kredit értékű szaknyelvi kurzusai - a belépő szint függvényében - felkészülést biztosítanak a szükséges szaknyelvi kompetencia megszerzésére, valamint a mintatanterv, a képzés nyelvétől eltérő nyelven elvégezhető tantárgyainak teljesítésével.

A vizsga kiváltásának lehetőségei

A hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegen nyelvből B2 szintű szaknyelvi államilag elismert nyelvvizsgával és/vagy ezzel egyenértékű felsőfokú végzettséggel, és/vagy egy, a hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegen nyelvből C1 szintű államilag elismert általános nyelvvizsgával válthatja ki a vizsgát.

A hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegennyelven külföldi részképzésben közös képzésben vagy kettős diploma programban folytatott tanulmányok teljesítésével, de legalább huszonegy (21) az adott nyelven teljesített kredittel is kiválthatja a vizsgát.

A hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegennyelven legalább négy (4) hetes külföldi szakmai gyakorlattal is kiválthatja a vizsgát, ahol a szakmai gyakorlat során az adott nyelvet használták munkanyelvként.

A hallgató az adott képzésén legalább harminc (30) kreditértékben teljesített a képzési programban megadott, a hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegennyelven a tantervben megadott tantárgyakat, amely esetben az igazolás a Neptun adatai alapján történik.

A hallgató képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegennyelven írt TDK dolgozat benyújtásával is kiválthatja a vizsgát, amennyiben a hallgató bejutott a szóbeli fordulóba, és az adott idegennyelven szóban is előadta az eredményeit.

A hallgató az adott képzésének oktatási nyelvétől eltérő élő idegennyelven zajló nemzetközi tanulmányi vagy szakmai versenyen való részvétellel is kiválthatja a vizsgát, amennyiben a hallgató az adott idegennyelven szóban és írásban is bemutatta tudását.

Magyarországon idegen nyelvnek számít minden élő nyelv a magyar nyelven kívül. A képzés oktatási nyelvétől eltérő nyelven teljesített, megfelelően igazolt tanulmányok, szakmai gyakorlatok vagy nyelvvizsgák ezért meghatározott feltételek mellett elfogadhatók.

tags: #co4vinusgazdasagi #nyelvvizsga #kidolgozott #tetelek