Az idegen nyelvi motiváció kutatása gazdagágosan tárja fel, hogy mely tényezők befolyásolják a diákok nyelvtanulási energiáját és elköteleződését. A tanulmányok egy része a motiváció belső struktúráinak és azok környezeti hatásainak vizsgálatára összpontosít, hangsúlyozva a kultúra iránti attitűdök integratív szerepét, valamint az instrumentális motiváció későbbi közvetett hatásait a tanulási viselkedésre. Egyes kutatások bemutatják, hogy a nyelvi önbizalom, a miliő és a családi közeg viszonyrendszere hogyan formálja a motivációt és a nyelvtanulás iránti erőfeszítést.
Bevezető és kutatási hagyományok
Az idegen nyelvi motiváció nemzetközi szinten is meghatározó egyénisége Robert Gardner, kanadai multikulturális környezetben végzett kutatásainak legfontosabb hozadéka az integratív motiváció meghatározása és szerepének feltárása (1985, 2001). Az integratív motiváció az adott nyelvvel, beszélőivel, illetve kultúrájával való azonosulást határozza meg, és ennek mértéke hatással van arra, hogy a diákok mennyi energiát hajlandóak az adott nyelv tanulására fordítani. Az integratív motiváció térhódítása Magyarországon is jelentős, hiszen számos kutatás során hasonló jelenséget azonosítottak. A kifejezetten magyarországi kontextusban végzett vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy a 13-14 éves diákok motivációjában kulcsszerepe van az integrativitásnak, és ez közvetítheti az instrumentális motiváció és az attitűdváltozók hatásait is.
A második nyelvi motivációs én-rendszer elmélete az úgynevezett ideális nyelvi én (ideal L2 self) és a szükséges én (ought to self) fogalomkészletét hozza közelebb a gyakorlati motiváció-formáláshoz. Az instrumentális motiváció szintén fontos tényező, bár későbbi kutatások rámutattak, hogy annak hatása gyakran közvetett, például az integratív motiváción keresztül érvényesül. A nyelvi önbizalom ( speaking self-confidence ) és a nyelvi közösséggel való kapcsolat minősége is meghatározó tényezőként jelenik meg a motivációs folyamatokban.
A családi miliő és a szülői attitűdök szerepe szintén elméleti és empirikus szinten is megerősített: Gardner szerint a szülői aktív vagy passzív szerep meghatározza, hogy a diák mennyire motivált és mennyi energiát fektet a nyelvtanulásba. A miliő és a nyelvi önbizalom kölcsönhatása pedig befolyásolja a diákok nyelvi közösség iránti érzékelését és motivált tanulási viselkedését.
Érzelmek és motiváció összefüggései a középfokú oktatásban
Az utóbbi évtizedekben az érzelmek hatásának vizsgálata egyre hangsúlyosabb lett a nyelvtanulás motivációjának megértésében. Az érzelemkutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a pozitív és negatív érzelmek a motivált tanulási viselkedést közvetlen vagy közvetett útakon keresztül. Ezen felül a nemek közötti különbségek vizsgálata is fontos lehet, hiszen a férfi és női tanulók érzelmi és motivációs dinamikája időnként eltérő lehet.
A konkrét magyar középiskolai vizsgálatokban 467 középiskolás diák és 682 lány vett részt, akik angoltanulással összefüggő érzelmeikről (remény, büszkeség, kíváncsiság, élvezet, szégyen, zavarodottság, unalom, apátia és szorongás) és motivációjukról adtak számot. Az eredmények szerint a pozitív érzelmek közül a kíváncsiság és a büszkeség növelte a nyelvtanulási élvezetet és ezzel a motivált tanulási viselkedést is. A negatív érzelmek közül a zavarodottság és a szégyen növelte a szorongást, ami a motivált tanulási viselkedés csökkenéséhez vezetett. A remény, az unalom és az apátia nem mutatott közvetlen vagy közvetett hatást a motivációra, és felvetődik, hogy ezek érzelem- vagy kognitív változók útján fejthetik ki hatásukat.
A kutatás hangsúlyozza, hogy a fiúk és a lányok között nem találtak jelentős különbséget a fenti összefüggésekben, így a megfigyelt érzelem-motiváció kapcsolatok általános érvényessége a hazai középfokú oktatásban mindkét nemre kiterjedően érvényes lehet. Emellett rámutat arra is, hogy az érzelmek alakításában a tanárok figyelmét kiemelten érdemes felhívni arra, hogyan hatnak ezek az érzelmek a tanulók motivációjára, és hogy a tanárok milyen szerepet játszhatnak ezeknek az érzelmeknek a formálásában.
Az érzelmek és motiváció összefüggéseinek gyakorlati vonatkozásai
A kutatás eredményei alapján a tanárok számára fontos következtetések vonhatóak le: az érzelmek hogyan befolyásolják a nyelvtanulási erőfeszítéseket és milyen módon javítható a tanulói motiváció a tanórai környezetben. A vizsgálat emellett rávilágít arra, hogy az érzelmek komplextusának feltárása és a motiváció közvetlen és közvetett útjainak megértése nélkülözhetetlen lehet a hatékonyabb nyelvtanítási gyakorlatok kidolgozásában.
Az angol nyelvre fókuszáló kutatások hangsúlyozzák, hogy a nyelvtanulási élmény pozitív oldalai, mint az élvezet és a kíváncsiság, erősítik a motivált tanulási viselkedést, míg a zavarodottság és a szégyen negatív hatásai csökkenthetik azt. A kutatások szerint a tanárok feladata, hogy támogassák a diákok pozitív érzelmi állapotait és környezetét úgy, hogy az integratív motiváció és a nyelvi önbizalom is erősödjön.
Hozzávetőleges gyakorlati ajánlások (az érzelmek és motiváció összefüggéseire építve)
Egy lehetséges megközelítés a tanár-központú környezetben a pozitív érzelmek megerősítése és a negatív érzelmek mérséklése lehet. A tanárok figyelmét érdemes felhívni arra, hogy az érzelmek hogyan hatnak a tanulók nyelvtanulási motivációjára, továbbá hogy ők milyen szerepet játszhatnak ezen érzelmek alakításában.
Motivation and Attitudes towards English Language Learning of Hmong Students at Naresuan University
tags: #csizer #kata #nyelvtanulasi #motivacio #kutatasok